Belsőépítészet - 58. oldal

A tetőtereket manapság két okból építik be: vagy önálló lakást alakítanak ki a tetőtérben, vagy a szintek egybenyitásával növelik meg az alsó szint területét. Mivel tetőtér-beépítés esetében előfordul, hogy a ház már kész, a beépítést ennek adottságaihoz kell igazítani.

A meglévő tetőszerkezettől, a tető típusától és hajlásszögétől függ, hogy a tetőtér-beépítés megvalósítható-e gazdaságosan.

Milyen megoldásokkal ta­lálkozhatunk?

Míg más épü­letszerkezeti részeknél széles megoldási lehetőség áll ren­delkezésünkre az egyes for­galmazók kínálati listáját te­kintve, addig a fedélszékek kialakítása rég meghonosodott és változatlan megoldásokat jelent. Kialakítás alatt a stati­kailag szükséges keresztmetszeti vázat értjük, mely alátá­masztja a szarufákat, melyek a tetőcserepek súlyát felveszik a cserépléceken keresztül.

(Balra) Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a tető hajlásszöge befolyásolja, hogy mennyire alkalmas a tetőtér a beépítésre. Optimális a 35-55° közötti hajlás. (Jobbra) Minél meredekebb a tető, annál nagyobb a hasznosítható alapterület. 1 230 cm-es belmagasságú terület, 2 100-230 cm belmagasságú terület, 3 csak tárolásra alkalmas terület, 4 térdfal.

Az áthidalt távolságtól függően a szaruzatot a vízszintes gerendákkal alá kell támasztani. Ezen székszelemenek által felvett terheket függőleges vagy ferde oszlopok segítsé­gével az épület teherhordó fa­lazataira át kell adni. Az alátá­masztó oszlopok „útban van­nak”. A tapasztalt építész ter­mészetesen megtalálja azt a megoldást, amellyel az oszlo­pok elrejthetők vagy jelenlét­ük elfogadható.

A régebben torokgerendá­nak hívott, és manapság fogó­párnak nevezett fedélszéki elem a két különböző síkban lévő szarufát fogja össze víz­szintesen. A fogópár az utóla­gos tetőtéri beépítések zömé­nél, mint a mennyezet terhét viselő elemként vehető figye­lembe.

A tető leggyakoribb formái a következők: nyeregtető, sá­tortető és manzárdtető.

A nyeregtetőé csak két tetősíkja ferde, ezért megfele­lő magasságú hasznos terület áll rendelkezésre.

A sátortetőé négy ferde tetősíkja van, ez a tetőtér ki­használásának hatékonyságát rontja.

A manzárdtető. A tető haj-lása a belmagasságnak meg­felelően szinte függőleges, majd az ezt követő szakasz, a tulajdonképpeni tető alacsony hajlású.

Természetesen a tető haj­lásszöge fontos. Az eredeti feladatát is figyelembe véve optimális a 35-55° közti haj­lás. Minél nagyobb a hajlás­szög, annál nagyobb méretű lehet a megfelelő magasságú, hasznos alapterület.

Fontos a tervezés és a tető formája. A tetőtér-beépítés lehetőségét a tető formája döntően befolyásolja. Legalkalmasabb a nyereg-, a manzárd- és a kontyolt tető. 1 nyeregtető, 2 nyeregtető csonkakonttyal, 3 manzárdtető csonkakonttyal, 4 manzárdtető, 5 kontyolt tető, 6 sátortető, 7 kontyolt manzárdtető, 8 félnyeregtető, 9 megemelt fedélszékű nyereg­tető.

A meglevő tetőszerkezetet figyelembe kellett venni. A: üres fedélszék, B; torokgeren­dás fedélszék, C: egy állószékes fedélszék. 1 taréjszelemen. 2 sza­rufák. 3 födém. 4 torokgerenda vagy fogópár, 5 szelemen, 6 talpszelemen, 7 székoszlop.

Hőszigetelt tető gerince: A korábban gyakran használt, szellőző tető vázlati rajza. A szigetelés és a szaruzat felső síkján elhelyezett nedvesedés elleni szigetelés között lévő résben vezetett levegő a kúpcserepek között távozik a szabadba. A nedvesedés elleni szigetelést a gerinc vonala alatt öt centiméterig vezetik fel.

Szigetelés a tetőtérben

A szarufák fölé helyezett szigetelés előnye, hogy hőhidak nincsenek, a gerendák alulról láthatók. Régi építésű házakban kivitelezése meglehetősen költséges.

A szaruk magasságát kitöltő szigetelésnél a megoldás akkor jó, ha a párazáró fólia (kék) sérülésmentes, a nedvesedés elleni réteg (vörös) a vizet nem ereszti át.

Ha a szaruzat magassága nem elegendő ahhoz, hogy közéjük kellő vastagságú szigetelőréteget helyezzünk el, akkor a hiányzó hőszigetelést a gerendák alá kell beépítenünk.

A tetőtér beépítésekor a padlóval is foglalkoz­nunk kell: eléggé erős-e, elbírja-e a régi – gyakran fából készült – födém a megnövekedett terhet? Ne feledjük, hogy a legtöbb régi ház építésekor a tetőtér beépítésének lehetőségével egyáltalán nem számoltak. A statikus által kiszámított teherbíró-­képesség mellett meg kell vizsgálni azt is, nem károsodott-e a födém.



Figyeljünk elsősorban a nedvesség okozta károkra, melyek főleg a falazatba épített gerendavégeken alakulnak ki. Ha szük­séges, a gerendákat erősít­sük meg vagy cseréljük ki, a födémet pótlólagos gerendák pl. acél tartók beépítésével is megfelelővé tehetjük. A hangszigetelés hatékonyságának növelése érdekében építsünk úszta­tott padlószerkezetet.

A légrés mentes csatlakozás mindennek az alapja

Fontos, hogy a párazáró fólia és a nedvesedés elleni réteg a vele határos épületelemekkel résmentesen illeszkedjen. 1 tömítés, 2 párazáró fólia, 3 hosszheveder, 4 helyiség felőli burkolat, 5 hőszigetelés, 6 jó páraáteresztő nedvesedés elleni szigetelő réteg, 7 héjazat, 8 ásványgyapot, 9 pótlólagos szigetelőréteg.

A fóliaréteget átfedő illesztéssel helyezzük fel. 1 hőszigetelő réteg, 2 párazáró réteg, 3 tömítőszalag a fóliák között, 4 a szarufák alsó síkját kiegyenlítő hosszheveder, 5 helyiség felőli burkolat.

Munkálatok a tetőtérben

Tetőtér-beépítés sematikus ábrája hőszigeteléssel, fal- és tetőburkolattal, válaszfallal, valamint a tető és a padló közti térdfallal. A tető alatti lakóteret megnövelhetjük, ha a fedélszéket térdfalra építjük.

Hozzájárulás a kellemes lakókörülmények megteremtéséhez: a tetőszigetelés

A tető szigetelése döntő ha­tással van a lakótér klímájára. Mi ennek az oka? A -10 Cel­sius-fokos téli hidegben a tetőtérben +20 Celsius-fok van, azaz a hőmérsékletkü­lönbség 30 Celsius-fok. Eh­hez kell a tetőszerkezet épü­letelemeinek alkalmazkodnia, károsodás nélkül ellenállnia.

A levegő páratartalma, amely láthatatlan formában jelen van, problémákat okoz­hat. Ha egy adott páratartal­mú levegő lehűl, például egy hidegebb falfelülettel történő érintkezés következtében, a benne lévő pára egy részét már nem tudja magában tarta­ni, és ez a mennyiség víz for­májában a szilárd felületeken kicsapódik. Az épületszerke­zeti elemekben kicsapódott á víz a hőszigetelés hatékonyságát rontja, az átnedvesedés gombásodáshoz vezet.

Röviden: meg kell akadá­lyozni, hogy a meleg a benne lévő párával a tetőszerkezetbe juthasson.

Amennyiben a hőszigetelő réteg szükséges vastagsága nagyobb, mint a szarufák ma­gassága, akkor a hiányzó vas­tagságú hőszigetelést a geren­dák alatt kell elhelyezni. A lég- és párazáró réteget a bel­ső tér felőli oldalon a szarufák alsó síkjában építik be. Fon­tos, hogy a szigetelőanyag és az épületelemek csatlakozási pontjai és élei hézagmentesen záródjanak.

A tetőcserepek alsó felüle­téről víz kerülhet a hőszigete­lésre, ezért ennek elkerülésére a kettőjük közé nedvesedés elleni szigetelő réteget kell beépíteni. Ezen szigetelő ré­teg és a hőszigetelés között kettő-öt centiméter vastag szellőző réteget kell hagyni a hőszigetelés kiszellőzésére és a nyári felmelegedés elveze­tésére. A levegő a szellőző ré­tegben felfelé mozog, az eresz­nél lép be és a kúpcserépnél távozik. Tehát ezeken a helye­ken megfelelő méretű nyílást kell hagynunk.

Amennyiben a hőszigetelés a szarufák magas­ságát teljesen kitölti, akkor a szellőztető réteget egyéb meg­oldással kell pótolnunk. A megoldás az, hogy a nedvese­dés elleni réteget, mely ebben az esetben közvetlenül érint­kezik a hőszigeteléssel, olyan anyagból kell építeni, mely a molekuláris nagyságú párát át­engedi, de a közvetlen vizet nem.

A tetőn végzett munka nem veszélytelen, a beépítés hibái károkat okoznak, többletköltséggel járnak. Ezért is tanácsos a munkát szakemberekkel végeztetni.



Néhány épületfizikai problémára megoldást kell találni: a tok mentén el kell kerülni a hőhidak kialakulását, a párazáró réteget – mely megakadályozza, hogy a nedves beltéri levegő a tetőszerkezetbe áramoljon – gondosan, hézagmentes illesztéssel kell csatlakoz­tatni a tokhoz.

A tetőtérben szigetelőanyag­ként valamennyi hatóságilag engedélyezett terméket hasz­nálhatjuk. A hatósági engedéllyel nem rendelkező termékek használata nem ajánlott, mert a biztonság, az élettartam és a gazdaságosság terén kívánni­valót hagyhatnak maguk után. Figyeljünk a hőszigetelő anyag hővezető-képességére is. Mi­nél nagyobb a hővezető-ké­pességet jelző szám, annál ki­sebb az adott vastagságú anyag hőszigetelő-képessége. Leggyakrabban a 040-es hő­szigetelő-képességű termék­csoportot használják.

A gerendák közti teljes szi­geteléssel kiküszöbölhetjük azt a problémát, miszerint leg­alább két centiméter vastag szellőző rétegre van szükség. Ez az eljárás számos problé­mát megold, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi az építkezést, nem utolsó sorban azért, mert utólagos beépítés esetén és jó állapotú héjazat mellett nem kell a nedvesedés elleni réteg miatt a cserépléceket is lebontani.

A szárazat fölé elhelyezett szigetelés előnye, hogy a tető­sík-ablakokat a héjazatba épí­tik be. Vegyük figyelembe a hatósági előírásokat! A tetőtér-beépítése engedélyhez kötött, a szabványokat és építési előírásokat maradéktalanul be kell tartani. Tanácsos még a tervezés megkezdése előtt az illetékes engedélyező hatóságot felkeresni, s megtudni, mire kell ügyelnünk, így megkönnyítjük helyzetünket.

A megfelelő megvilágítás

Fontos szempont, hogy meny­nyi természetes fényt kap a tetőtér. Ennek érdekében az ablakok összfelülete nem le­het kevesebb az átlagos ha­tárértéknél, azaz a lakóterület 1/8-ánál, 1/10-énél. Az abla­kok méretét a helyiség mére­te, mélysége, valamint a szem­közti telek beépítettsége is befolyásolja. A kellemes lakó­környezetek elérése érdeké­ben az is fontos, hogy a be­áramló fény és hő mennyiségét a forró nyári napokon sza­bályozni tudjuk.

Egyszerű megoldások központi fűtés esetén

A tetőtér fűtését a legtöbb régi háznál a központi fűtésre való csatlakozással oldhatjuk meg. Ez vonatkozik a melegvíz-ellátásra is. Ahol nem oldható meg, ott lokális fűtést, illetve melegvíz-ellátást kell alkalmazni. Külön készüléket kell a tetőtérben beépíteni, melynek előnye, hogy a meleg­víz útja lerövidül, és az alulfűtöttség problémájával nem kell foglalkozni.

A kellemes klíma eléréséhez a szel­lőztetés nélkülözhe­tetlen. A korszerű tetőablakok több fokozatban buktathatok, így a beáramló levegő mennyisége szabály­ozható. Egyes típusoknál kitámasztó rúd gondoskodik arról, hogy a szárny bármilyen állásban egyszerűen, csavarral rögzíthető legyen. Ezek, amellett, hogy a be- és kiáramló levegő mennyiségét tetszésünk szerint szabályozni tudjuk, védelmet nyújtanak számunkra a hirtelen jött viharral szemben. Némely ablak tokjába légjáratok vannak beépítve, és retesszel szabályozható a járatok nyitottsága.

Emelkedő ablak szellőzése, golyamatos szellőztetés a tokon keresztül, billenő ablak szellőzése.

A lépcső legyen kényelmes, könnyen járható, s legyen elég széles ahhoz, hogy a bútorokat is könnyen felvihessük rajta. Törekedjünk arra, hogy kevésbé legyen zajos a lépésektől, esztétikai szempontból pedig illeszkedjen a lakás stílusához. Megérdemli tehát, hogy kellő gondossággal tervezzük meg és készítsük el.

Miért van az, hogy bizonyos lépcsőkön könnyedén, máso­kon nehézkesen közlekedünk, holott ránézésre semmilyen különbség ezt nem indokol­ná? Elsődleges ok a méret­arányokban keresendő. Az emelkedési szög minél kisebb, annál kényelmesebben és biz­tonságosabban használhatjuk a lépcsőt. Legoptimálisabb a 30-41°-os szög.

Arra is figyelni kell, hogy az első és az utolsó lépcsőfok meredeksége a többi lépcső­fokkal pontosan egyezzen meg. A ±1,5 cm-esnél nagyobb kü­lönbség már balesetveszélyes lehet.

Kényelmes járás esetén 62-64 cm-es lépéshosszakkal haladunk. Lépcsőn való járá­sunk is a kényelmes járáshoz hasonló. Gyakorlatban bevált tapasztalat, hogy ha a fellépő magasság (azaz a lépcsőfok függőleges emelkedése, jelöl­jük M-mel) kétszereséhez hozzáadjuk a belépési távol­ságot (azaz a lépcsőfok víz­szintes méretét, melyet jelöl­jünk Sz-szel), akkor 62 és 64 cm közötti értéket kell kapnunk. Tehát 2 x M + Sz = 62 és 64 cm közötti érték. Az ettől eltérő arány a megfelelő és biztonságos közlekedés ro­vására megy.

Lépcsőházak lépcsőinek fellépő magassága 15-18 cm közötti, lakáson be­lüli lépcsőfokok magassága 16-19 (20) cm közötti legyen. A túl alacsony fellépő magas­ság a járásunkat „toporgóssá” teszi, a túl magas fárasztóvá. Ezen utóbbinál a megfelelő belépési hossz tartása (azaz a 2 x M + Sz = 64 cm-től való eltérés) csak ront a helyzeten, mert a járásunk ritmusából ki­zökkent.

Fontosabb lépcső­fajták: (1) egykarú, egye­nes, (2)egykarú, kétfordulatos lép­cső, (3) kétkarú, törtvonalú pihenő fordulóval, (4) egy­karú, fél-csigalép­cső, (5) kétkarú, egypihenővel, (6) negyedfordu­latos lépcső.

Mi micsoda? (1) kezdő lépcső­fok, (2) lépcsőfo­kok magassága, (3) lépcső homlok­lapja, (4) lépcsőfok éle, (5) homlok­elem, (6) lépcső­fok, (7) lépcsőfok mélysége, (8) elő-ugrás, (9) érkező záróelem.

Konstruktív elemek a biztonság érdekében

A lépcső meredekségén kí­vül sok más részlet is növeli a kényelmet és a biztonságot. Lakáson belüli lépcsőknél van a szabályzókban a legna­gyobb tolerancia, de itt sem építhetünk tűzvédelmi és egyéb biztonsági okokból 80 cm-nél keskenyebb (egyenes) lépcsőt. Itt természetesen a szabadon hagyott szélességet kell érteni. A csigalépcsőnél vagy a hajlított ívű lépcsőnél fontos az egyenletes emelke­dés, és a járóvonalon való megfelelő járás.

A lépcsőkar és pihenő fe­letti űrszelvény magasság több lakást összekötő lépcsőnél min. 2,20 méter, lakáson belü­li lépcsőnél min. két méter le­gyen. A méret a lépcsőkarra merőlegesen értendő a lépcsőfok éle felett. A korlát a lép­csőfok felett legalább kilenc­ven centiméter magas legyen, lehetőleg függőleges pálcázással (erre gyermekeink nehezebben másznak fel). A pál­cák távolsága és az egész kor­lát kialakítása ne tegye lehe­tővé az átmászást.

Különleges figyelmet érde­mel a korlát: fontos, hogy biz­tonságos legyen. Ha a korlát szilárdságilag megfelelően méretezett, de nem elég me­rev, hanem mozog, akkor azt ösztönösen gyengének tekint­jük, és tartunk tőle. Ne sajnál­juk az „anyagot” a korláttól. A kézléc kialakítása adjon ké­nyelmes fogódzót, felülete le­gyen egyenletes, a faltól mért távolság ne érje el a 4 cm-t, így kezünket nem ütjük be a falba. A kétoldali korlát az idős lakók közlekedését könnyíti meg.

(Balra) A bútorokkal kombinálható, egyedi tervezésű lépcsők a belső tér meghatározó elemei. (Jobbra) Játék a színekkel: a kék színű faburkolat és a szőnyegborítás kontrasztot alkot a fehér lépcsővel.

A lépcső közvetlen teher­hordó szerkezet, mely terhét általában a födémnek és a fal­nak adja át. A lépcsőházi falak sokszor az épület merevségé­ben szerepet játszanak. Anya­ga lehet fa, acél vagy vasbe­ton. Rögzíthetünk külön, min­den egyes lépcsőfokot a falba, de rögzíthetjük a teljes lép­csőkart a födémekbe is, vagy külön gerendákba. Ezeken kí­vül számos egyedi megoldás is létezik. A lépcső tervezését bízzuk szakemberre.

A lépcső formája a lakás alaprajzától, és a lépcső ter­heinek átvételére képes fal és födém szerkezetétől függ. A lépcső helyszükséglete alatt nem csak a szerkezet és a lépcsőforduló által elfoglalt helyet kell érteni, hanem az első és az utolsó lépcsőfok előtti illetve mögötti teret is.

Főleg meglévő épületeknél legyünk kompromisszum készek, mert lehet, hogy az álta­lunk megálmodott lépcsők beépítése nem vagy csak sokszoros többletköltséggel ala­kítható ki. A fafajtákból széles válasz­ték áll rendelkezésre: erdei- és lucfenyő, tölgy, vörösfenyő, duglászfenyő, bükk, kőris és szilfa. Arra is gondoljunk, hogy a különféle fafajták szí­ne az idők folyamán különféleképpen változik meg. A lakkréteg is befolyásolja a fa természetes színét.

A lépcső melletti területet jól hasznosíthatjuk előszobaként, gardróbként, vagy ahogy az ábrán is látható, étkezőként. A sarkokat ferde fallal választhatjuk le, ahol a kémény (1) vagy a szerelvényakna (2) kaphat helyet.

Régi lépcsők cseréje vagy felújítása?

Régi házak esetében, melyek karakterét még akkor is érde­mes megőrizni, ha nem állnak műemlékvédelem alatt, fel­merül a kérdés, hogy mi a célszerűbb: az épületelemek cse­réje vagy felújítása?

Természetesen nem csak az igénybevett, el­használódott lépcsőfo­kokról, hanem a lépcső vázszerkezetéről és a fal, padló, és mennyezet tar­tóelemeiről is szó van. Ezért tapasztalt szakem­ber nélkül semmiképpen ne kezdjünk a munkához. A szak­ember ismeri a felújítási módszereket, továbbá el tudja dön­teni, hogy a felújítás vagy a csere a megfelelő megoldás.

A lépcsőfokok felülete legyen csúszásálló és időt álló

A lépcsőfokok természetsze­rűleg erős igénybevételnek vannak kitéve. Nagyon tartós a kemény fa, a terméskő, a be­ton, a műmárvány. A bevonat lehet műgyanta alapú anyag, kvarchomokkal behintve. Véd­jük a lépcsőfokok homoklap­ját is.

Ha szőnyegburkolatot vá­lasztunk, csak kiváló minőségű terméket használjunk. A sző­nyegburkolat javítja a hang­szigetelést és biztonságos is. A lépcsőfokok élét fém profi­lokkal kell védeni, amelyek hasznosak és esztétikusak is.

A pincehelyiség annál értékesebbé válik, minél célszerűbben használjuk fel. Helyet kaphatnak itt a lakótérből kiszoruló helyiségek: a háztartási helyiség, a kamra, a tároló, a műhely, a hobbi szoba. Ám ahhoz, hogy a pincét hasznosítani tudjuk, bizonyos dolgokra előre kell gondolnunk.

A régi építésű pincék esetében a felújítási munkák megkezdése előtt néhány ponton kritikus vizsgálatot kell végrehajta­nunk. Először is meg kell fe­lelni a statikai követelmények­nek. A pince falaira ugyanis nem csak a felette lévő helyi­ségek terhe nehezedik, de a vízszintes irányú talajnyo­másnak is ellen kell állniuk.

A tapasztalatok szerint a régi épületekben gyakran az alapozás nem megfelelő, hi­ányzik. A pince fala a talajjal érint­kezik, ezért meg kell vizsgál­ni, hol és milyen utakon ha­tolhat a külső nedvesség a fa­lakba. A korszerűsítési munkák megkezdése előtt a nedvese­dés okát kell megszüntetni.

Ha a pince hasznosításáról lemondunk, értékes négyzetmétereket veszítünk el. Ha felújítunk, gondoljunk arra is, hogy a pince annál értékesebb lesz, minél gondosabban tervezünk.

Ezekben az esetekben elő­fordul, hogy a kompromisszumok elkerülhetetlenek. Ala­posan meg kell vizsgálni, hogy a pincét valóban és gazdasá­gosan tudjuk-e majd hasznosí­tani a kiválasztott célra, vagy meg kell elégednünk a nedve­sedés okának megszüntetésé­vel, már amennyire ez egyál­talán lehetséges.

A talajból érkező vízhatás három csoportját különböztet­jük meg: első a talajpára, azaz a kapillárisokban felfelé moz­gó víz; második: a nyugalmi víznyomás, azaz az alapozás szempontjából vízben álló szerkezet; a harmadik: az ala­pozás szempontjából áramló vízben álló szerkezet, azaz víznyomásnak kitett szerke­zet. Az első esetben a talajpá­ra felfelé igyekvését tömörí­tett kavicsággyal és gyenge, de összefüggő szigeteléssel zárhatjuk ki.

A második és harmadik esetben a szigetelést elvégző rétegnek ellen kell állnia a nyugalmi vagy áramló víz hatásának. Ezen esetekben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az al­kalmazott szigetelőanyag tu­lajdonságát sokáig megőriz­ze, és arra, hogy felülete sem­miképpen se sérülhessen meg. A második és harmadik csoportot tekintve a forgalma­zók által kínált szigetelések között (és nem az egyéb érin­tett szerkezetek között) kü­lönbség gyakorlatilag nin­csen.

Hőszigetelő téglából épített külső pincefal. 1 vízszintes szigetelés, 2 alapozás, 3 szigetelés, 4 védelem, 5 vízszintes szigetelés a pinceszinten, 6 ív a szigetelés lefuttathatóságához, 7 alagcsövezés.

Az általában párazárásra igénybe vett, de az év bizo­nyos részében (vagy egyes években) víznyomásnak is ki­tett szigetelések esetében megoldás lehet a támadó vi­zek elvezetése szűrőréteggel és csövezéssel. A kötött anyagok, főleg az agyag vízzáró a segítségünkre lehet. Sok háztulajdonos és bérlő úgy gondolja, hogy a pince szellőztetésére csupán a nyári meleg hónapok a legalkalma­sabbak. Ez csak az esetek többségében, de nem minden­kor igaz. Honnan származik a nyári nedvesség? A talaj hőmérsék­lete a fagyhatár alatt, azaz 60-80 cm-es mélységben állan­dó, +10 °C.

A mellékelt ábrán jól látható, miért alakul ki kondenzvíz a pincében. A rajzon extrém körülmények között lévő pinceszinti vasbetonfalat láthatunk.



A -15 °C-os külső hőmérséklet mellett a fűtött belső helyiség hőmérséklete +20 °C. A falfelület hőmérséklete (1) +6,5 °C, a sarokban hőhíd képződik, ott a hőmérséklet -1 °C (2). A hőmérsékletkülönbség hatására a levegő páratartalma a hideg falfelületen kicsapódik, s a víz a sarokban lecsapódik.

A jó vízáteresztő-képességű szem­csés, vagy homokos és murvás talaj a vizet nem köti meg, így csak talajpárával kell számolnunk. Alagcsövezésre ebben az esetben nincs szükség.

Ha a talajvíz minden oldalról nyomást gyakorol az épületre, speciális intézkedésekre van szükség. A talajvíz a betonra káros hatású, oldott anyagokat is tartalmazhat.

A kültéri hőszigetelést egészen a ház alapjáig le kell vezetni, csak ebben az esetben kerülhetjük el a hőhidak kialakulását. 1 pincefal, 2 pincefal vízszintes szigetelése, 3 alapozás, 4 pincefal függőleges szigetelése, 5 pontonként rögzített polisztirol-lemez, 6 rabicolt lábazat (védő- és vízelvető-réteg).

Télen rendszeresen szellőztessünk

A pince hőmérséklete álta­lában télen megakadályozza a fagyást, nyáron azonban a hőmérséklethez képest ala­csony hőfoka miatt kevesebb nedvességet képes felvenni. A levegő páratartalma annak hőmérsékletétől függ. Ha a meleg nyári levegő a pincébe áramlik, a hideg pincefalon vagy mennyezeten azonnal lehűl, s a felesleges nedves­ség a falon kicsapódik.

Más azonban a helyzet, ha a pince falát kívülről vagy belülről szigetelték. Minden esetben kérjük ki szakember véleményét. (Nem vitatható, hogy egyes tavaszi napok me­leg levegőjének páratartalma a pincében kicsapódhat. De igaznak tartjuk azt, hogy a nedves pincét nyáron kiszel­lőztethetjük, azaz az év során magába szívott nedvességet elpárologtathatjuk. – A szer­kesztő.)

A padló építésénél a leg­fontosabb feladat a talaj ka­pillárisaiban, az otthonunk felé igyekvő víz leszigetelése. Ezért a padlóra nedvességzá­ró réteget terítenek. Erre kerül a padlószerkezet. A nedves­ség elleni szigeteléshez forrón felhordott bitument is hasz­nálnak.

Hajó- vagy svédpadló metszeti rajza. 1 gyalult deszka burkolat, 2 párnafa, 3 bitumenes ragasztó­filccsík, 4 ásványgyapot kitöltés, 5 nedvesség elleni szigetelés, 6 kiegyenlített felületű aljzatbeton vagy födém.

Szilárd, azaz vasbeton és tégla födém esetében vízszi­getelő réteg általában a hang­gátló réteg megóvása érdekében épül be. Ez esetben a fürdőszoba alatt a födém megfelelő szigeteléssel kell, hogy rendelkezzen. Fen­tiek különösen hangsúlyosak fa födémszerkezet esetében. Ugyanis itt meg kell óvni a faszerkezetet a külső nedves­séggel szemben, ugyanakkor lehetőséget kell teremtenünk a födém kiszáradásának, hogy a gombásodást elkerüljük.

A hőtárolós elektromos fű­tés jól használható, mivel az égéstermék elvezetése és a friss levegő bevezetése nem okoz gondot. Az ablakok mérete és elhe­lyezése (kereszthuzat) leg­alább annyira fontos, mint a szellőztetés időtartama, mely­ről korábban már szóltunk. Ha szükséges, alkalmazha­tunk levegőszárító-berende­zést is.

A közepes vagy gyenge vízáteresztő­-képességű talaj esetén a víz felgyülemlését csak alagcsövezéssel kerülhetjük el. 1 lábazat magassága minimum 30 cm, 2 kötött talaj, 3 szemcsés talaj, 4 alagcsövezés, 5 koszorú-előfal, 6 hőhíd elleni szigetelés, 7 lábazat magasságában elhelyezett szigetelő alapvakolat, 8 szigetelés. 9 mechanikai védelem.

Ha saját magunk barkácsolunk, vegyük igénybe a szakember tanácsait

Az alapozás, az alapozásra is hatással lévő munkák, vala­mint a falak nedvesedési oká­nak megszüntetése, és a ned­vesség elleni szigetelés megfelelő szaktudást igénylő munkafolyamat. A hanyag kivitelezés költséges károkat okoz. A nedvesség- és hőszi­getelési munkák önálló kivitelezéséhez is vegyük igénybe a szakemberek tanácsait.

Falburkolat hátsó kiszellőztetéssel

Sajnos a házunk biztonságának növelése érdekében tett intézkedéseket még mindig meglehetősen elhanyagoljuk, pedig a kriminalisztikai adatokat tanulmányozva nyilvánvaló, hogy milyen fontos szerepe van a megfelelő védelemnek. Ne várjuk meg tehát, míg a káresemény bekövetkezik, hanem jó előre gondoskodjunk a biztonságról.

Betörés esetén nem csak a felmerülő anyagi károkkal kell számol­nunk, hanem azzal a kevésbé tudatosult ténnyel is, hogy a legfontosabb vagyontárgyunk, az otthonunk érintetlenségén, az elkerített, féltett lakás védelmén esik csorba.

A statisztikai adatok szerint 1997-ben Németországban 187 ezer betörést hajtottak végre. (Magyarország esetében ez az adat 2000-ben 27 ezer volt.) A családi házakba történő betörések 47,8% -át üveges ajtón, 33%-át az ablakoknál, 12,5%-át a bejárati ajtón bejutva követték el.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az a lakás, amelybe erő­szakkal hatolnak be, többé már nem lesz ugyanaz az ott­hon, mint ami azelőtt volt. A sokkhatás mély nyomokat hagy bennünk, emellett a bizonytalanság és a jogos bizal­matlanság terhét hosszú ideig hordozzuk magunkban, és ez megfoszt minket nyugalmunk­tól.

Olyan óvintézkedéseket kell tehát tennünk, melyeknek kö­szönhetően a betörés sokkal több időt vesz igénybe, illetve a be­törő útjába állított „akadályok” leküzdése zajjal jár. Az ilyen típusú óvintézke­dések közül meg kell talál­nunk az adottságoknak és pénztárcánknak leginkább megfelelőt.

A ház gyenge pontjainak számítanak azok a részek, ahol a betörést megkísérelhetik: az ablakok, az ajtók, a balkonok és teraszok, valamint a pince é­s tetőtéri ablakok. Lakóhelyünk jellegétől il­letve a gyenge pontok – első­sorban az ablakok és ajtók – helyzetétől függ, hogy milyen óvintézkedést választunk.

Egyedi megoldásokra is van lehetőség

A szomszédos épületek elhe­lyezkedése és a szomszédok figyelmessége szintén hozzá­járulhat a betörés elleni véde­lemhez. Ezenkívül ne feledkezzünk el a házőrző kutya jelen­tőségéről sem, amely ugatásá­val jelzi, ha valami szokatlant tapasztal, és már jóval előbb észleli azt, mint maguk a la­kók.

Tekintsük át először az aj­tókat, melyeken keresztül a betörők a leggyakrabban tesz­nek kísérletet a bejutásra. A háborút követő években bejá­rati ajtóként egyszerű beltéri ajtót építettek a házba, aminek gyenge szerkezete min­dennemű utólagos óvintézke­dést értelmetlenné tett, hiszen az utólag alkalmazott bizton­sági intézkedések egyike sem volt képes az ajtó gyengesé­geit ellensúlyozni. A riasztó­val felszerelt ajtó erőszakos behatolás kísérletét érzékelve működésbe hozza a riasztót, amely jelez a lakóknak – amennyiben otthon tartóz­kodnak. Az ajtó megrongálá­sát azonban nem tudja megakadályozni.

Ezért kell betörés ellen vé­dett biztonsági ajtót vásárolni. A megerősített ajtók szintén fokozzák a védelmet, és még jobbak az acéltokkal, kieme­lést gátlóval, tág látószögű kémlelőnyílással, védőpajzzsal és biztonsági zárral fel­szerelt modellek. A választás természetesen az ártól is függ, a védőpajzsról azonban sem­miképpen ne mondjunk le.

Az ajtószárnyat utólag is beépíthetjük

A védőpajzs óvja a cilindert a tönkretétele és ezzel a zár­szerkezet működésbe hozása ellen, azaz a lakást a behato­lással szemben. A védelem hatékonyságát páncélzárral növelhetjük. A különböző méretű ajtókhoz árult zárak több ponton zárják az ajtót, így jobban ellenáll az erősza­kos behatolásnak. Készítenek fúrásnak ellenálló cilindert. A cilinderek tönkretételével a zárak nyelve visszahúzható. Ezt a visszahúzást gátolják meg az ajtótokba mélyen be­nyúló, esetleg a falazatba érő zárnyelvek.

A hevederzár mindenféle ajtóhoz használható, legyen szó akár fából vagy fémből készült, illetve üvegbetétes vagy tele ajtóról. Szállítják beépített riasztóval is, amely nyomás, azaz erőszakos külső behatolás hatására azonnal működésbe lép és megszólal.

A lánc és a retesz nem is a betörés, hanem az ajtó kívül­ről történő nem kívánatos nyi­tása ellen nyújt védelmet. Az ajtószárnyak helyükről történő kiemelését egyszerű, egymásra záródó csapokkal akadályozzák meg, melyeket az ajtó pántolt élén helyez­nek el. A csapok rázáródnak az ajtótokban lévő ellenoldaluk­ra, így megakadályozzák az ajtószárny kiemelését.

Az ajtó két oldalán a falba épített vasalatok szintén ne­hezítik az ajtó leemelését és kifeszítését. A kémlelőablak ugyan­csak növeli a biztonságot, hi­szen a tág látótér megakadá­lyozza, hogy a betörő észre­vétlenül tartózkodjon az ajtó előtt. Hasznosak az ajtó bezá­ró szerkezetek, melyek a vé­letlenül nyitva felejtett ajtót becsukják.

Lakásunk biztonsága érde­kében az ajtóba utólagosan beépített szerkezetek esetén ügyeljünk arra, hogy egyet­len gyenge pont se maradjon megerősítetlenül, hiszen ez a biztonsági intézkedések összhatását lerontja.

Hasznos betörés-megelőzési tanácsok

• Az ajtókat és ablakokat zárjuk be, hiszen az alkalom kihasználása az alkalmi tolvajok számára gyerekjáték.
• Zárjuk el a létrát, a különféle szerszámokat, a fejszét, a csákányt, a lapátot. Ne könnyítsük meg a betörő dolgát azzal, hogy a szerszámainkat is használhatja.
• Nappal is ugyanúgy védjük tulajdonunkat, mint éjszaka, hiszen a legtöbb betörést napközben (reggel 8 és este 8 óra között), 95%-ban a lakók távolléte alatt követik el.
• Építsünk ki jószomszédi viszonyt a mellettünk lakókkal; a figyelmes szomszédok megakadályozhatják a betörést. Ha hosszabb ideig vagyunk távol, kérjük meg a szomszédokat, hogy ürítsék a postaládánkat, időnként húzzák fel a redőnyöket és kapcsolják fel a villanyt.
• A pótkulcsokat ne tartsuk a szokásos helyeken, a lábtörlő vagy a virágcserép alatt.

A gyenge pont: az ajtó

A megfelelő ajtó kiválasztása természetesen pénzkérdés is. Minden ajtónál fontos, hogy legyen védőpajzsa, aminek fela­data, hogy a cilinderhez való hozzáférést zárja ki, és ezzel akadályozza meg a zár nyelvének visszahúzását. Ha valamilyen ok miatt nem kívánjuk felszerelni a teljes zárat és védőpajzsot, akkor is gondoskodjunk a cilinder megvédéséről. Maga a zárszerkezet, azaz a cilinder és annak minősége szintén fontos szerepet kap. A megfelelően jó minőségű acélból épített cilinderek ellenállnak a fúrásnak és a cilinder eltörésének, így a zár nyelvének visszahúzásáig nehezebben jutnak el a behatolni kívánók.

Az ajtók felfeszítése ellen védelmet nyújtanak a biztonsági zárak, melyek megakadályoz­zák, hogy a zárcilindert visszahúzzák a tokból. Bal oldali kép: négy ponton záródó ajtó.

A védőpajzs feladata a cilinder védelme. A pajzs és rögzítése hosszan ellenáll a behatolásoknak, és ezzel a cilinderhez való hozzáférésnek. Edzett acélból készítik. 1 rögzítő csavar, 2 belső kilincs, 3 a zár nyelvét hátrahúzó tengely, 4 a pajzs belső fele, 5 cilinder, 6 markolat, 7 külső pajzs (10 vagy 14 mm vastag), 8 cilinder.

A cilinder minősége a biztonságot döntően befolyásolja. Az acél a megfúrás ellen nagyobb védelmet nyújt.

Biztonsági zár retesszel és riasztóval. A vészcsengő azonnal riaszt.

A gyenge pont: az ablak

Mérlegelnünk kell, hogy mely ablakokat érhetik el és veszélyeztethetik a betörők. A betörők általában nem szívesen közlekednek törött ablakon keresztül, ezért általában azt a módszert választják, hogy betörik az üveget, és a nyíláson keresztül belülről nyitják ki az ablakot. Ezért nagyon hasznosak a zárható kilincsek, melyeket különösebb átalakítás nélkül építhetünk be a hagyományos, nem zárható kilincsek helyére. A zárható ablakok a gyerekek biztonsága miatt is előnyösek. A redőnyök a biztonságot növelik, illetéktelen felhúzásukat külön szerkezettel meg lehet akadályozni. Nagyon praktikusak az automata modellek.

Biztonsági zárak a betörés elleni hatékonyabb védelem érdekében. A képen több ponton záródó biztonsági zárszerkezet látható.

A horog formájú elemeket a tok három élén helyezik el. Kiemelés megkísérlésekor ezek egymásba „kapaszkodnak”.

Kiemelést gátló elem elhelyezése bezárt ablakszárnynál.

Akadályozzuk meg az ablak kiemelését!

A biztonsági ablakok ma­gas minőségi színvonala és az utólagosan beépíthető biz­tonsági elemek egyaránt éreztetik kedvező hatásukat. A hagyományos vasalások helyett a biztonsági vasalá­sokkal ellátott ablakok terjedtek el, a biztonsági vasalá­sok és reteszek pedig a leg­több esetben képesek meg­akadályozni az ablak kieme­lését.

A balkon- és teraszajtók­ba, illetve pince- és tetőab­lakokba szerelhető zárak el­lenállnak a nyomásnak és a kiemelésre irányuló erőfeszí­téseknek is. A zárak vasalatait természetesen a tokban vagy a falazatban kell rögzí­teni. Ügyeljünk arra, hogy ne csak a zár, hanem a zár­vasalat is egyenlő értékben legyen biztonságos. A bizton­ságot az elemmel működő ri­asztókészülék felszerelésével tovább növelhetjük.

A redőnyök biztonságának növelésére többféle megol­dás áll rendelkezésünkre. Az automatikusan záródó horog szerkezet lehetetlenné teszi, hogy a lehúzott redőnyt kí­vülről felemeljék. A betörők számára a pin­ceablakok szintén jó lehető­séget kínálnak; ilyenkor a fémrácsot hívhatjuk segítsé­gül. A lakatok és láncok ugyan­csak jól beváltak, annál is in­kább, mivel nagyon egysze­rűen felszerelhetők.

Hogy a mechanikus és elektromos biztonsági beren­dezéseket hasznosítani tud­juk, viselkedésünket ezekhez kell igazítanunk. A gondatla­nul bezárt bejárati ajtót a gyakorlott betörő pillanatok alatt kinyitja. Ezért a nyílás­zárókat mindig kellő gondos­sággal zárjuk.

Ha elhagyjuk a házat, az ablakokat is zárjuk be. Az időkapcsolók jó szolgálatot tesznek, mivel a lakók jelen­létét szimulálják. Kaphatók olyan készülékek, melyekbe beprogramozhatjuk, hogy bi­zonyos időközönként kap­csolják fel a villanyt vagy szólaltassák meg a rádiót. Ne feledjük, hogy a hívatlan vendégekkel szembeni védelem már a bejárati ajtó előtt kezdetét veszi. A bizton­ság alappillére a kaputelefon, a videokamerás kaputelefon vagy a mozgásérzékelő. Ele­gendő biztonságról a felso­rolt eszközök és berendezé­sek csak együttesen képesek gondoskodni.

Mibe kerül nekünk a betörés elleni védelem?

• Betörésbiztos ajtók (100×210 cm) 130000 Ft
• Betörésbiztos ablakok (120×150 cm) 45000 Ft
• Utólagos megerősítések: ezeket csak akkor érdemes alkalmazni, ha főleg a szárny, de a tok is biztonság szem­pontjából megfelelő, vagy azzá tehető. Megfelelő minőségű hevederzár 7000 Ft-tól, több ponton záródó zárszerkezet 15000 Ft-tól kapható. A páncél és rúd zárak ára 7000-300000 Ft. A zárható ablakkilincsért 7-8 ezer Ft-ot kell fizetnünk. Szereljünk fel redőnyt, a redőny növeli a védelmet.
• Riasztóberendezések: a hatékony, jó minőségű riasztók ára 60 000 Ft-nál kezdődik bejárati ajtónként.

Riasztókészülékek

A riasztókészülékek biztonsági fokozatokba vannak sorolva. A biztosító társaságok csak a minőségi bizonyítvány bemutatása után adnak fizetési kedvezményeket a szerződő feleknek.

Biztonságos: az üvegtörést a készülék azonnal jelzi

A videokamerás kaputelefonok­nak köszönhetően szemmel tarthatjuk a ház vagy a lakás bejáratát. Az ablakok, ajtók és helyiségek védelmére alkalmas riasztóberen­dezések széles választékban kaphatók, és a mechanikus védelmet jól kiegészítik.

Információk a biztonságról

Az erre szakosodott cégek ügyfélszolgálata éjjel-nappal ügyeletet tart, ahol készséggel állnak rendelkezésünkre. Aki szívesen kalandozik a „világhálón”, meglátogathatja a témába vágó honlapokat is.

A szaküzletekben rendelkezésre álló burkolóanyagok választéka szinte áttekinthetetlen. A régóta közkedvelt padlószőnyegen kívül válogathatunk a fa, kerámia, kő, parafa, linóleum, vagy akár a legfrissebb újdonság, a laminált padlólap között. Nagyon fontos a lakók egyes burkolóanyagokhoz kapcsolódó érzelmi viszonya.

Mire jó a legszebb, a legjobb csempeburkolat, ha a lakók nem kedvelik. Ha valamely padló­burkolóhoz negatívan viszonyulunk, válasszunk inkább másikat. Fontos döntési szempont természetesen az ár is. Másrészt azonban anyagi okokból minőségi követelményeinkből nem szabad túlságosan sokat engednünk. A valóban jó minőségű termékekhez dömpingáron nem juthatunk hozzá.

A következő részekben a különféle padlóburkolatokat táblá­zatban foglaljuk össze. Ám ne feledjük, hogy a legjobb padló­burkolat sem lesz tökéletes, ha az alap előkészítése nem meg­felelő. Ezért néhány alapvető szabályt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ha olyan pad­lóburkolatot választunk, amit ragasztani kell, a felület alapo­zása nem maradhat el.

Előfordul, hogy az alapo­zás előtt a fogadó felületet ki kell egyenlíteni. Azokon a területeken, ahol nedvesség megjelenésére le­het számítani, a burkolóanyag lerakása előtt a padlót szige­telni kell. A szigetelőanyagot a fal és a padló csatlakozási élénél fel kell húzni. Ha csempét választunk, ra­gasztásához rugalmas csem­peragasztót kell használni. A parkettalapokat és a mo­zaikparkettát is ragasztani kell. A ragasztás előtt győződ­jünk meg róla, hogy az aljzat elég száraz-e.

A leggyakrabban használt padlóburkoló-anyagok adatai és ára:

[table id=302 /]

Természetesen a padlóbur­koló anyagok az építtetők értékrendjében is előkelő he­lyet foglalnak el, hiszen a bel­téri kialakítás meghatározó elemei. Ennek ellenére a fö­dém állagával kapcsolatos problémákat és azok megol­dását sem szabad elhanyagol­ni, hiszen ebben az esetben is igaz a mondás, hogy a felület burkolásának minőségét, használati értékét az alatta lé­vő rétegek minősége is meghatározza, befolyásolja.

A nem megfelelően merev fafödémek a lépések hatására belengenek, ez a mozgás kihat a burkolatra. Ezt az anyag kiválasztásánál sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Kompromisszumos megoldás­ként kínálkozik az esztrich réteg vastagságának növelése. Padlófűtés esetén választható burkolatok: Választhatunk kerámia csempét vagy lapot, termés- vagy műkövet, linóleumot, laminált padlólapot, parafát, kókuszt, padlószőnyeget, vagy, ha az utasításokat betartjuk, bármit.

Felújítás során a födémnek is fontos szerep jut, hiszen a lakókörnyezetek minőségét döntően befolyásolja. A tömör, jól bevált vas­beton födém ritkán okoz statikai problémát. A régi konstrukciókat, – fa és tégla, csömöszölt beton szerkezetű födémek – azonban célszerű felülvizsgálni.

Elsősorban a régi házakban gyakran alkalmazott fagerendák szorulnak felülvizsgálat­ra. Meg kell győződni a ge­rendák és a csatlakozó épület­részek teherbíró-képességéről és állapotáról is. Fordítsunk különös figyelmet a gerendafejekre. A födém­be befolyó és beszivárgó ned­vesség korhadást, gombáso­dást okoz és veszélyeztetheti a gerendák s ezáltal a mennye­zet teherbíró-képességét is.

A sérült gerendákat részben cserélni kell. Ha konstrukciós hiba miatt a teherbíró-képes­ség nem elégséges, – például előre nem tervezett tetőtér-be­építés esetén, amikor a teher megnő – gerendák és acél-tar­tóelemek pótlólagos beépíté­sére van szükség. Figyeljünk a teher megfelelő eloszlására is, hiszen az új beépítéssel meg­változnak a körülmények. A pótlólag beépített gerenda, melyet váltógerendának, vagy alátétgerendának is neveznek, az új fal alá is kerülhet.

A tetőszerkezet teherbíró-képességének és állagának vizsgálatát a gerenda­fejekkel kell kezdeni.



Régi fagerendás tetőszerkezet felépítése: 1 falazat, 2 fapadló, 3 gerenda, 4 homok- agyag ­vagy sitt-töltés, 5 vakfödém, 6 vakolat és rabicvakolat.

Alkalmazkodni kell a régi szerkezethez

A nedves helyiségekben gyak­ran acélgerendák közé tégla­boltozatot készítenek, így meg­akadályozzák, hogy a beszi­várgó nedvesség a szerkezet­ben károkat okozzon. Mindig az adott helyzet dön­ti el, hogy a mai követelmé­nyek figyelembevételével mely elemek használhatók még fel, melyeket kell újakra kicserél­ni, vagy megerősíteni.

A régi, különböző vastag­ságú fagerendák általában lucfenyőből készültek. A na­gyon régi épületeknél találkoz­hatunk tölgygerendákkal is. A gerendák közeit deszká­zattal zárták le és ezt homok­kal, sittel vagy agyagos anyag­gal töltötték fel. A gerendák és a feltöltés fölé ugyancsak desz­kázatot tettek vagy tégla pad­lózatot helyeztek.

A feltöltést tartó deszkázat alatt, a gerendák alsó szintjén beépítettek egy deszkaréteget, amelyen rögzítették a nádháló rabicot és felhordták az alsó szint mennyezeti vakolatát. A vakfödém és a vakolat­tartó réteg között általában lég­réteget hagytak. A paraszthá­zakban gyakran nem is hasz­náltak vakolattartó réteget, ott a gerendák a mennyezeten rész­ben vagy egészben láthatók.

Hangszigetelés javítása

A régi tégla-, vasbeton- és fa­födémek hangszigetelés szem­pontjából nem felelnek meg koránk elvárásainak, felső fe­lületük az esetek legnagyobb részében megköveteli annak kiegyenlítését és megfelelő alap készítését a burkolatnak.

Egy „tiszta” rétegrendű padlószerkezet az alábbiakból áll, melyet úsztatott padlónak neveznek: lépéshang-gátló szigetelés, mely a padló szint­jéig a falakra is fel van vezet­ve; kiegyenlítő és a burkolatot fogadó réteg, padlóburkolat.

A vízszintes hangszigetelő rétegnek ásványgyapotot hasz­nálnak, míg a padló és a falak elválasztására és a födémek egyes helyein filccsíkot. Az esztrich réteg készülhet ned­ves és száraz eljárással. A két eljárás közti döntést a födém, a járulékos takarítási munkák (nedves eljárásnál) és az anyagi terhek számbavétele hatá­rozza meg. Nedves eljárásnak hívjuk azt, amikor a réteg megszilárdulásához kötési vízre van szükségünk.

A kötő­anyag cement (pl. beton), de vannak műanyaggal javított cement bázisú anyagok is. A réteget a beépítés helyén ke­verik össze, zsákos kiszerelé­sű, előre bekevert készít­ménynél csak vizet kell hoz­záadni. A réteg bedolgozása készülhet öntve és bepumpál­va, az elterítést kézi simítókkal végzik. Az úgynevezett önterülő anyagok minimális simítást igényelnek.

Száraz eljárás esetén a ke­reskedelemben kapható táblák­ból (farost-, OSB-lemez, desz­kázat vagy gipszkarton stb.) alakítják ki a réteget. Az ezek­ből kialakított rétegnek, a réteg alatti feltámaszkodást figye­lembe véve, olyan szilárdnak kell lennie, hogy a rájuk jutó terheket (pl. szekrény) mara­dó alakváltozás nélkül képe­sek legyenek viselni.

A fent említettek természe­tesen csak alapesetek, de a gya­korlatban előforduló esetek és megoldásaik az alapoknak megfelelőek, még ha első ránézésre különbözőnek is tűn­nek.

Előfordulhat az is, hogy a régi feltöltést, a homokot, agya­got vagy sittet érdemes meg­tartani, és újrafelhasználni. (A szerkesztő: Statikai okokból ez csak kevés esetben fordul elő. Általában valamilyen könnyű anyag kerül a helyük­re.) A fagerendák felülete és súlya kisebb, mint a betongerendáké, így a hő- és hangszi­getelés hatékonysága is ala­csonyabb.

Padlástéri zárófödémeknél különösképpen meg kell vizs­gálni a faszerkezetek állapo­tát, főleg a tartógerendákat. Statikai és hangszigetelési szempontból meg kell vizs­gálni, hogy az eredeti feltöltő anyag és járóburkolat meg­tartható-e. Padlástér beépítése esetén a födémre szabvány ál­tal előírt terheket kell figye­lembe venni. A zárófödémek felülete általában durván egyenetlen, melyet síkba kell hozni. Statikailag ellenőrizve kell a szükséges kiegyenlítést elvégezni. Figyelemmel kell legyünk a szomszédos helyi­ségek padlóinak szintjére is.

A hangszigetelő-­képesség utóla­gos javításánál nagy segítséget jelentenek a szárazépítészeti megoldások is. A különféle rétegekhez szük­séges anyagokat egyetlen ter­mékcsaládon belül is megtaláljuk. A megfelelő hangszigetelés előfeltétele a szigetelőanyag vastagságának pontos meghatározása.

A hangszigetelés az ideális lakókörnyezetek megteremtésének egyik alappillére.



A mellékelt rajzokon jól látható, miért van szükség hangszigetelésre, s mit jelent a hatékony intézkedés. A lépészaj zavartalanul bekerül a falazatba, ha a burkolat nincs elválasztva a födémgerendáktól.



A rajzon megfelelően kialakított padlórendszer látha­tó. A padló a geren­dáktól és a falaktól filccel el van választ­va. Az esztrich meg­felelő vastagságú préselt fa, melyen közvetlen helyezke­dik el a padlóburkolat. A régi tetőszerkezet homokfeltöltését ki­szedték, és a kipergés megakadályozása miatt bitumenes lemezre helyezték vissza. Egy másik esetben a rossz állapotú mennyezet deszkázatot gipszkarton-lapra cserélték, melyet a födémgerendá­kon síkba állított és rögzített lécezésre csavaroztak fel.

Minden esetben válasszuk a legideálisabb megoldást!

A munkálatokat bízzuk szakemberre, így a kellemetlen kö­vetkezmények elkerülhetők, a károk megelőzhetők.

Gerendák feletti úsztatott padlószerkezet, nedves eljárású esztrichhel. Az ásványgyapot szigetelés megakadályozza a zajok födémbe jutását. A hangszigetelés javítása érdekében a gerendák közé ásványgyapot szigetelést raktak, alá gipszkarton-lapokat rögzítettek.

A régi deszkázatra fel­hordott száraz töltő­anyag kiegyenlíti an­nak magasságkülönb­ségeit. 1 elválasztó szigetelőcsík a zajok falakban terjedésének megakadályozására, 2 gyárilag összeállított, és öntve felhordott esztrich, vastagsága ≤ 35 mm, 3 védő borí­tás, mely megakadályozza az esztrichben lévő víz hangszigetelő rétegbe jutását, 4 ás­ványgyapot, 20 mm vastag, 5 kiegyenlítő réteg, 6 hézagzáró réteg.

Előfordulhat, hogy a födém az egyik irányba lejt, s ezt a dőlést ki kell egyenlíteni. 1 2×10 mm esztrich, alatta 10 mm ásványgyapot, 2 kiegyenlítés száraz anyagból, 3 durva ki­egyenlítés válaszfal elemekből, 4 deszká­zat, 5 salak feltöltés, 6 födémgerenda, 7 deszkázat, 8 ál­mennyezet függesztője, 9 tartóheveder, 10 keresztheveder, 11 2×10 mm gipszkar­ton-lap.

A beépítés felülről véd a tűzkár ellen, s növeli a hangszigetelés haté­konyságát. Poroszüveg vagy csapolt fagerendás födé­mek lehetséges ki­egyenlítésének vázla­tos rajza. A fagerendákkal beállítják a padló alatti vízszintes síkot. Természetesen ezeket a födémektől szigetelve elválasztják. A padlóburkolat aljzatát képző táblákat csavarokkal rögzítik.

A töltőanyagok előnyei

A gyártók felhasználási útmu­tatójukban pontosan feltünte­tik, hogyan kell felhasználni az egyes töltőanyagokat, s gyak­ran a különleges esetekre is vannak megoldási javaslataik. A meglazult, ám még használható padlót biztonsá­gosan rögzíteni kell.

A betonelemekre polietilén­fólia kerül, melyet átfedéssel raknak le úgy, hogy a falak mentén kissé feljebb is húzzák, így tökéletesen fedi a csatlakozó éleket. Erre a nedvességzá­ró rétegre akkor is szükség van, ha a ház nincs alápincézve.

A maximálisan 60 mm vastag töltőanyag általában a padló használata során önma­gától tömörödik. A töltőanyag gyantával vagy bitumennel burkolt szem­cséi „összedolgozódnak”, s egyenletes, sima felületű szi­getelőlappá állnak össze. A 60 mm-nél vastagabb szi­getelőréteget mechanikusan, kéziszerszámmal vagy elektro­mos géppel tömöríteni kell. Ebben az esetben 10%-kai több töltőanyagra van szükség.

A töltőanyagba csöveket és vezetékeket is beágyazhatunk, melyeket legalább 10 mm vastagon kell a töltőanyaggal befedni. A hang- és hőszige­telés hatékonyságát a fel­használt töltőanyaggal, an­nak vastagságával, valamint az esztrich réteg minőségé­vel befolyásolhatjuk.

Szárazépítészeti eljárások

Ahogy a nedves esztrichnek is megvan a maga létjogosultsá­ga, a száraz esztrichnek is van­nak előnyei. A nedvesség nem terheli az épületet, az esztrich gyorsabban és kisebb vastag­ságban hordható fel, továbbá azonnal használatba is vehető, a munka pedig nem jár akkora szennyeződéssel. A kisebb súly sem elhanyagolható szempont.

A szárazépítészeti megol­dások további előnye, hogy a gyártók termékcsaládokat ké­szítenek, melyek egyetlen szállítótól is beszerezhetők. Ez biztonságot is jelent, hi­szen a termékcsaládok hosszú évek gyakorlati tapasztalatait ötvözik. Felhasznált anyagok: borí­tás, papírlemez, szigetelősza­lag, párazáró réteg, szigetelő lapok, száraz töltőanyag, ala­pozó, esztrich ragasztó.

Az építőanyagok piacán egyre szélesebb választékkal találkozunk. A jól bevált, s a padló felújításánál régóta hasz­nált faforgácslapok mellett megjelentek a cementkötésű lapok is, melyek a nedvesség­gel, a faggyal, a gombákkal és az állati kártevőkkel szemben is ellenállnak. Ennek köszön­hetően a szárazépítészeti meg­oldásokat a konyhában és a fürdőszobában is biztonságo­san használhatjuk.

A mennyezet és a falak bo­rítására már jól bevált gipsz­karton-lapokat a padlóburko­lásnál is használják: 2-3 réte­get egymásra ragasztanak, s így rakják a padlóburkolat alá. A gipszet faforgáccsal, cel­lulózzal vagy keményfa gra­nulátumával is keverik. A puha faforgács lapokat esztrich rétegként, levegőn ke­ményedő szigetelőhabbal vagy ásványgyapot szigeteléssel for­galmazzák.

Száraz esztrichként hasz­nálhatók a vízzel és tűzzel szemben is ellenálló vékony könnyűbeton-lapok is, melyek cementmagját könnyű adalék­anyagokkal keverik, majd két oldalról üvegráccsal erősítik, kívülről pedig egyszerű ce­menthabarccsal vonják be.

1. kép

A száraz töltőanyagok jól használhatók a régi épületek felújításánál. Szigetelő tulajdonságainak köszönhetően a Knauf száraz esztrich készítményei (pl. F-145) jól beváltak a padló borítására. A padló egyenetlenségeinek kiküszöbölése érdekében először a száraz töltőanyagot legalább 2 cm vastag rétegben viszik fel (1. kép, legfelső).

A faltól szigetelőcsíkkal választják el. Kézi lehúzó segítségével segédlécek mellett eltérítik az anyagot (1. kép, középső). Ezt követi az első, majd a második lapborítás felragasztása (1. kép, legalsó).



Födémre épített hangszigetelő feltöltés: 1 gipszkarton lapok, 2 rögzítés, 3 hangszigetelő kiegyenlítő réteg, 4 tömör födémen elhe­lyezett polietilén-fólia.



A lépések frekvenciájától leterheléssel elhangolt hangszigetelt, fagerendás födém, alulról látható gerendákkal. 1 száraz esztrich, 2 ragasztás, 3 száraz töltőanyag, 4 nehezék, 5 deszkázat.

Az aljzat merevsége, száraz és nedves eljárás

Főleg száraz építészeti eljá­rással készített aljzatoknál (esztrich) jelentkezik a merev­ség kérdése. Itt is leginkább a fa födémek esetében és akkor, ha az aljzatot valamilyen táb­laelemekből készítjük. A nem kellően merev aljzatnak káros kihatásai vannak. Túl azon, hogy járáskor a besüppedő padló kellemetlen érzetet kelt, a mozgás igénybe veszi a pad­lóburkolatot is. Ekkor a moz­gás nagyságától és a burkolat­tól függő károk keletkeznek. Kirívó esetben, pl. egy szekrény súlyától az aljzat el is törhet, vagy maradó alakválto­zást szenved. Ezen utóbbi be­következhet a járkálás okozta fárasztó terhelés hatására is.

Ha nedves esztrichet használunk, a födémet az átvizesedéstől védeni kell. A polietilén fólia és a kátrány­papír megakadályozza, hogy az esztrich réteg és a födém között zajhíd alakuljon ki, és tompítja a lépés zajt is. A szakszerű kivitelezés nagyon fontos!

Legfelső réteg: a padlóburkolatok

A helyiség hangulatának meghatározó elemei a padlóburkoló anyagok, melyekből széles anyag-, szín- és formaválaszték áll rendelkezésre. A hosszú élet­tartam nem csak a burkolóanyag minőségétől, hanem a födém­szerkezettől, annak tulajdonsá­gaitól is függ.

1.: Pálcamintás mozaikparketta, 2.: Fonatolt minta, 3.: Szíjmintás lerakás, 4.: Hajópadló-minta

Felújításnál felmerül a kérdés, mit tegyünk az ajtókkal? A régi ajtóknak sajátos varázsuk van, ezért megérdemlik, hogy megtartsuk, megőrizzük őket. Még akkor is, ha ehhez bizonyos kompromisszumra van szükség. Az is előfordul, hogy az ajtók cseréje a kedvezőbb, vagy akár az egyetlen megoldás.

Amennyire fontos az ajtó esztétikai értéke, legalább annyira fon­tos, hogy megfeleljen korunk elvárásainak, és viseljék stílusjegyeit.

Az ajtókat nem tekinthetjük mellékesnek, hiszen a helyiség hangulatának, stílusának egyik meghatározó elemei.

Biztonság

A bejárati ajtók esetében el­sődleges szempont, hogy mennyire nyújtanak bizton­ságot az erőszakos behatolás­sal szemben.

A biztonsági zárak, heve­derzárak utólagos beépítése nem mindig jelent megoldást. Előfordul, hogy maga az aj­tószárny vagy a tok nem elég erős, biztonságos. A betörés­gátló, speciális vasalatok, a biztonsági zárak, a megerősí­tett ajtótokok a bejárati ajtók betörése ellen együttesen kel­lő védelmet biztosítanak. Vá­sárláskor figyeljünk arra is, hogy a betörésbiztos ajtókat három biztonsági osztályba sorolják.

Az igényeknek megfelelő ajtó: A ház vagy lakás hangulatának megfelelő ajtók széles választéka áll rendelkezésre. Választhatunk tömör betétes, kémlelő-ablakos, osztott mezős, üveges, fából vagy műanyagból készült ajtót.

Zajvédelem

A biztonsági ajtók anyaga nem csak védelmet nyújt, de egyúttal a hagyományosnál hatékonyabb zajvédelemről is gondoskodik.

A választást egyszerűbbé teszik a gyártók különböző zaj­védelmi programjai. A hang­szigetelés hatékonyságának előfeltétele, hogy az ajtó be­építését szakemberre bízzuk.

Tűzvédelem

Az ajtókkal szemben támasz­tott harmadik követelmény a tűzvédelem. Hatékony tűzvé­delemre csak akkor van lehe­tőség, ha az ajtószárny, a tok és a vasalások egyetlen, kom­pakt egységet alkotnak.

A záródó felületek megfele­lő tömörítése megakadályozza a nemkívánatos zaj- és hőhi­dak kialakulását. A szigetelő­anyag az ajtó zárásakor össze­nyomódik és felveszi a tömí­tendő rész alakját, így akár 15 mm-es rést is képes haté­konyan tömíteni.

A speciális ajtók közé tar­toznak a nedves helyiségek ajtajai. Anyaguk formatartóbb és stabilabb az átlagnál, ezért a tartósan magas pára­tartalmú helyiségekhez hasz­nálják, s még a fürdőszobá­ban vagy fitnessz-teremben az időnként az ajtóra is jutó vízsugárnak is ellenállnak.

Térkialakítás funkciója

Napjainkban az ajtók széles kínálatának köszönhetően az építészeti megoldások a leg­apróbb részletekig megvaló­síthatók. A sokszínűség a felületkezeléssel kezdődik, amely a nemes fafurnértól a színes lakkfelületig széles skálán mozog. A felső záró­rész lehet kosáríves, csapolt íves, lekerekített vagy egye­nes.

Választhatunk a különféle osztott mezős ólomüveg be­tétesek közül, és beépíthe­tünk egy- vagy kétszárnyast, esetleg tolóajtót is. Választ­hatunk intenzív ágmintás fe­lületet, például luc- vagy erdeifenyőt – ez legjobban a rusztikus berendezéshez illik. A nemes fafajtákból készített ajtók elegáns berendezéshez illenek.

A régi, háború után beépített acél ajtókávát nem feltétlenül kell kicserélnünk. Kaphatók olyan különleges konstrukciók, melyeket a régi kávára egyszerűen ráhúzhatunk, így elkerülhető a felesleges rombolás, utólagos javítás és szennyeződés. Ezzel a módszerrel bármelyik ajtót felújíthatjuk.

Acél ajtókáva fel­újítása kávaborí­tással

A régi ajtó­kávát körben for­matartó alumíni­umprofillal borították, amely kellő tartást ad az ajtó­nak.

Ma már a felület strapabí­ró-képességére is ügyelni kell, ezért vizsgálják annak különféle tulajdonságait: mennyire áll ellen a karcolás­nak, a dörzsölésnek, a szennyeződésnek, 80 °C-ig a hőnek, a fénynek, az oldósze­reknek, a kereskedelemben kapható tisztítószereknek, az enyhe savaknak és lúgoknak.

A hosszabb élettartam ér­dekében a tisztítás és ápolás során bizonyos szabályokat be kell tartani. Mivel a fa a nedvességre érzékenyen rea­gál, a vízzel takarékosan kell bánnunk. Enyhén nedves ruhával tisztítsuk, majd töröl­gessük szárazra. A víz hőmér­séklete maximum 30 °C-os le­gyen. A túlságosan erőteljes tisz­títás is roncsolja a fa felüle­tét. Általában az enyhén mo­sószeres víz is elegendő. Kerüljük el a felület kar­colását is. Az ajtónyílás méretének pontos meghatározását, to­vábbá a megfelelő ajtó kivá­lasztását bízzuk szakemberre.

Ez így tökéletes

A lakások bejárati ajtajaival szemben ugyanúgy fennáll a betörésvédelem igénye, mint a házajtók esetében.

A legfontosabb elemek a következők:

1.: megerősített vasalások. 2.: nagy látószögű kémlelőnyílás. 3.: megerősített ajtókáva. 4.: megfelelő falcolás. 5.: biztonsági zár. 6.: betörésgátló vasalások és zárak. 7.:  szakszerű beépítés. 8.: megerősített ajtólap. 9.: betörésgátló ajtó­betétek

Belső szerkezettel szemben támasztott követelmények

Az ajtó minősége és ellenálló képessége attól is függ, hogy belső szerkezete a hő- és hangszigeteléssel szemben támasztott szigorú követelményeknek mennyire felel meg.

Három rétegű préselt lap, kétoldalas alumíniumborítással.

68 mm-es, speciális hang­szigetelő betét.

A korszerűsítés alábbi szabálya az előszobák és közlekedők felújítására is érvényes: semmit ne bízzunk a véletlenre! A lakást, a házat minden esetben kezeljük egységként, minden helyiség funkcionálisan és esztétikailag is illeszkedjen a többihez!

A lakásba vagy házba lépve legtöbbször elő­ször az előszobába, a közlekedőbe jutunk. Az elő­szobának szánt feladatok és annak berendezései – mely családról családra más és más – alapvetően meghatározzák méretét és formáját.

Ezzel már fel is vetettünk egy problémát, amely döntést igényel. Ha az előszoba funk­ciója mindössze annyi, hogy biztosítsa a lakás többi helyi­ségének, illetve az emeletnek az akadálytalan, kényelmes elérését, a helyiséget gyakor­latilag közlekedőnek hasz­náljuk. Az ezen feladatok be­töltéséhez szükséges négy­zetméterek a ténylegesen la­kott területünk szempontjá­ból elveszettnek tekintendők.

Lehet azonban az a cé­lunk, hogy a rendelkezésre álló négyzetmétereket a lehe­tő legtökéletesebben kihasz­náljuk, azaz a közlekedőteret a lakótér javára a lehető leg­kisebbre méretezzük. Egy­szerűbben fogalmazva a köz­lekedőt, az előszobát a lakó­tér részévé tegyük.

Integráljunk a nyitott terekbe

Az előszobát, a közlekedőt igényeink, egyedi kívánsága­ink szerint legkönnyebben az ún. nyitott terű lakásokban tehetjük a lakótér szerves ré­szévé. Ha lemondunk az ajtó­ról, vagy kétszárnyas üvegaj­tót építünk be, a burkolatot – annak anyagát, formáját és a rakás módját – a nappalihoz igazítjuk, az előszobát a lakó­térrel közvetlen összekötte­tésbe hozhatjuk, így optikai­lag is hangsúlyozzuk a két helyiség összetartozását.

Az előszobában üveges vitrint is elhelyezhetünk, amelyben üveg- és porcelán­tárgyak, a család kedvenc da­rabjai kaphatnak helyet, de a komód és a tükör közé elhe­lyezett polcokon a könyvek számára is jut hely. A tükör­felületek optikailag tágítják a teret, megszüntetik a szűkös­ség érzetét, megsokszoroz­zák a látványt, lehetővé te­szik a fényekkel való játékot.

Bár az előszoba, a közle­kedő hangulatának, formater­vezésének, megjelenésének fontossága elvitathatatlan, nem szabad megfeledkeznünk a dolog praktikus olda­láról, a használati értékről sem. Ha a lakók és a vendé­gek ebbe a helyiségbe lépnek be először, mindenképpen könnyen tisztítható, strapabí­ró padlóburkolattal kell ellát­nunk.

Nélkülözhetetlen a kabá­tok, az ernyők elhelyezésére alkalmas gardrób (szekrény, állvány vagy előszobafal for­májában), továbbá a kiegé­szítők, a sálak, kesztyűk táro­lására megfelelő fiókos szek­rény. Jó ha van a gardrób közelében elegendő rakodófelü­let és tükör is.

Lakáson belül, és a szomszéd lakást is figyelembe véve, szem­pont, hogy olyan helyiségeket helyezzük egymás mellé, melyek­ben a keletkező zajok szintje közel azonos. Az előszo­bát hatásosan hasz­nálhatjuk ún. puffer-helyiségként is, ha az elrendezésnél az alábbi elvet kö­vetjük: csendes he­lyiséget csendes, zajos helyiséget za­jos mellett alakít­sunk ki.



A zajos és a csendes zónákat az előszoba választhatja el egymástól. A mellékelt ábrán A és B lakás elrendezését mutatjuk be. Előszoba (vörös), nappali (zöld), hálószoba (kék), konyha (sárga), fürdőszoba / WC (sötétsárga).

A kapcsolattartást szolgáló eszközök elhelyezése

Általában az előszobában kap helyet az egyik telefon­készülék, melynek kényel­mes használatához legalább egy kis konzolos polcra szük­ség van, melyen kényelme­sen jegyzetelhetünk is. A bejárati ajtó mellé álta­lában a kaputelefont és az au­tomata ajtónyitót szerelik. Itt kap helyet – ha van – a video­kamera is, mellyel a bejára­tot, s elsősorban a hívatlan lá­togatókat tarthatjuk szem­mel.

A megfelelő erősségű és hangulatú megvilágításnak fontos szerepe van a helyiség összképének kialakításában. Ha a gardróbot és a tükröt ár­nyékmentesen világítjuk meg, a vendégek is kellemesebben érzik magukat, s minden bi­zonnyal igaz lesz a mondás: az előszoba, a közlekedő a ház névjegye.

Az előszobában a hasznos tereket lokálisan megvilágító lámpák mellett mindenkép­pen célszerű egy világítótes­tet a mennyezet közepén is elhelyezni. Elsősorban idő­sek számára lehet praktikus a padlószint közelében elhe­lyezett biztonsági lámpa, amely egész éjszaka világít, így az előszobában biztonsá­gosabb a közlekedés. A világítást időkapcsolóval is sza­bályozhatjuk.

Korszerűsítés során soha ne hanyagoljuk el az előszo­bát, a közlekedőt, hiszen ahogy egyszer egy neves épí­tész is megfogalmazta, ez a helyiség is egyenértékű része mindannak, amely egy la­kást, annak összhatását és ké­nyelmét meghatározza.

Hasznos, ötletes megoldások

A bútorozásra funkcionális és esztétikai szempontból is sok­féle megoldás kínálkozik. Vá­laszthatunk a különálló búto­rok (például cipős szekrény, vagy univerzális tárolószek­rény), a kombinált rendszerek, a szomszédos helyiségek bú­torzatával tökéletesen harmo­nizáló elemes bútorok, és az egyedi, méretre gyártott beren­dezés között.

Az elemekből, panelekből és tükörből reprezentatív hangu­latú előszoba-berendezést is összeállíthatunk. Kisebb méretű előszobákba is alkalmas

A többi helyiség­gel kialakított harmóniát a megfelelő stílus – elegáns, praktikus, otthonos, rusztikus, reprezentatív stb. – kiválasztá­sával érhetjük el. A bútorok fe­lületének kezelése és színe is fontos szerepet kap, legyen szó akár furnérról, lakkozott, ma­gas fényű felületről, vagy va­lódi fáról.

A szinkronban működő sarokvasaknak köszönhetően a szekrény oldala és elülső ajtaja egyszerre nyitható. A fémből készült, íves paravánajtó mögött, a sarokban praktikus tároló helyet kapunk.

A konyha berendezése egyáltalán nem egyszerű feladat, ugyanis ez a helyiség meghatározó fontosságú. Otthonunknak legyenek egyedi vonásai, különbözzön más lakásoktól. Ehhez szükség van ötletekre, kreativitásra, s arra hogy örömünket leljük abban, ha saját elképzeléseinket megvalósítjuk.

Ha konyhánkat sze­retnénk berendez­ni, kezdjük igénye­ink részletes megfogalmazá­sával. Ehhez tudnunk kell, mely termékek és megoldá­sok elégítik ki leginkább igé­nyeinket.

Íme egy példa: senki nem szeret hosszasan álldogálni, ám szívesen főzünk, látjuk el családtagjainkat, fogadunk vendégeket. Mire van ahhoz szükségünk, hogy a konyhai munka nagy részét ülve is el tudjuk végezni? Ha szeret­nénk, hogy a munkavégzés­hez szükséges valamennyi esz­köz és kellék kéznél legyen, alaposan vegyük szemügyre a különböző gyártók konyha­bútorait, s hasonlítsunk össze minden, a munkaszervezés, a tárolás és az áttekinthetőség hatékonyságát befolyásoló részletet.

A galéria alatti terület kihasználatlan volt. A felújításkor a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy erre a helyre világos bükk konyhabútort építenek be.

A kényelmes és kellemes konyha kialakítása nem korlátozódik az egyébként ter­mészetesen lényeges és nél­külözhetetlen konyhai tech­nikára.

A helyiség hangulatához igazított konyhabútor, magas fényű, fehérre lakkozott, gondosan megmunkált frontelemekkel, réz fogantyúkkal.

A szigetként álló étkezőpult oldalfalán és esztergált oszlopain jól látható a hagyományos kézi munka szépsége.

Sokak számára a konyha a lakás olyan pontját jelenti, ahol az időt kellemesen tölthetik el, a fogásokat együtt készíthetik el, közben beszélgetnek, viccelődnek, egyszerűen jól érzik magukat. Mozgalmas családi együttlétre nyílik lehetőség, a konyha olyan helyiség lesz, ahol a családtagok összejönnek, a lakás egyik központi részévé válik. Ennek természetes következménye, hogy a konyhabútor stílusa, anyaga és színe által megha­tározott hangulat sokkal na­gyobb szerephez jut, mint amikor a konyha egyszerűen a főzés helyéül szolgált.

A jó minőségű frontelemek – a dekorlaptól függően -18-19 mm vastagok. A modell különféle színű frontelemekkel kapható

Nem véletlenül közked­velt a vidéki hangulatú kony­ha, a nosztalgikus illetve, a mediterrán vagy más stíluselemekkel ötvözött berende­zés, amely a kellemesen el­töltött szabadságainkra emlé­keztet bennünket. Már a kony­habútorok fantázianevei is sejtetik a modellek karakterét, az általuk teremtett han­gulatot.

A kínálat rendkívül széles, megtaláljuk a klasszikus és a modern modelleket is. Ha fe­hér, csillogó felületű konyha­bútort szeretnénk, éppúgy rá­találunk, mintha színes kom­binációra vágyunk: cseresznye citromsárgával, zöld és barnásvörös a juhar vagy a tiszta fa természetes színével, világos tiszta fa óceánkékkel. Szinte minden gyártó többfé­le színben kínálja modelljeit.

A konyha színvilágát az égerfából készült frontelemek határozzák meg. Praktikus a kiugró reggeliző-pult.

Ha az asztalos művészet megszállottjai vagyunk, épp­úgy találunk megfelelő bútort, mintha a finom részleteket ér­tékeljük, például azt, ahogy a bútor függőleges profiljaiban a fény nem vet árnyékot.

Ahhoz, hogy megtaláljuk azt a konyhát, amely minden családtag igényét maradékta­lanul kielégíti, a kínálat ala­pos megismerésére van szük­ség. Ne sajnáljuk rá az időt!

A vidékies hangulat titka a kézi készítésű díszítőelemek egyedi kombinációjában rejlik. A vidéki hangulatú konyhák készítésére szakosodott gyártók kiváló minőségű termékeket kínálnak.

A vidéki konyha elengedhetetlen kellékei a nagy méretű étkezőasztal, a kényelmes székek vagy sarokétkező, melyek elsősorban fenyőből készülnek.

Kényelmesen, akadályok nélkül

Önállóságunk attól függ, mennyire tudjuk segítség nélkül hasz­nálni lakásunkat. Nem kell kifeje­zetten mozgássérültek számára kialakított konyhára gondolnunk, „egyszerűen” a tervezésnél figye­lembe kell venni a felhasználó igényeit és olyan megoldást kell találni, amely megfelel a megren­delőnek és akadálytalan konyhai munkát tesz lehetővé.

Aki toló­székbe kényszerül, annak megfe­lelően alacsony főzőlapra, mun­kaasztalra és mosogatóra van szüksége. Arra is oda kell figyel­ni, hogy a tolószékes forduláshoz szükséges, kb. 1,50 méteres sza­bad tér rendelkezésre álljon.

1.: Akadálymentesen használható konyha összképe. 2.: A kihúzható asztallap alá begurul a tolószék, ami a faliszekrényekhez könnyű hozzáférést biztosít. 3.: Kerámialapos tűzhelyen biztonságosan főzhetünk.

Ha a konyha berendezéséhez még több információra van szükségünk, lapozzunk fel szakfolyóiratokat, látogassuk meg a szakvásárokat.

A konyha általában a lakás leggyakrabban használt helyisége, melynek sokféle funkciót kell ellátnia. A felszerelés elsődleges célja, hogy a munkát minél kisebb időráfordítással, minél könnyebben végezhessük el.

A konyha tervezésé­nek kiindulópontja a helyiség mérete és alaprajza. Új ház építésekor természetesen maradéktala­nul figyelembe vehetjük el­képzeléseinket, régi épület­nél azonban mozgásterünk általában erőteljesen korláto­zott. Ez azonban nem feltét­lenül jár hátránnyal. Egyedi megoldások kiala­kítására a régi építésű kony­hákban is van lehetőség. Napjainkban a konyhabúto­rok és -felszerelések kínálata annyira bőséges, hogy min­den esetben találunk a helyiségnek megfelelő berende­zést.

A régi épületekben gyak­ran szükség van – amennyiben mód van rá – a konyha bővítésére is. Áttörhetjük és megnyithatjuk a válaszfala­kat (a főfalakat természete­sen csak szaktervező bevonásával), de húzhatunk fel úja­kat is. Ha a konyhát a szom­szédos helyiségek rovására kibővítjük, az étkező elhelye­zésére is lehet módunk. Ha a konyha méretét növeljük, célszerű azon is elgondolkodni, nem nyerhet­jük-e meg a háztartási helyi­ség és vagy a kamra helyét is.

Nagyon mutatós a kiugróan elhelyezett félsziget vagy sziget, melyet fixen és mozgathatóan is beépíthetünk. Ha a sarokban egy étkezőasztalt helyezünk el, a konyhát étkező-pihenő helyiséggé is alakíthatjuk.

Napjainkban gyakori az egy légterű, ún. amerikai konyha is. Előnye, hogy aki a konyhában szorgoskodik, nincs elzárva a lakás többi helyiségében tartózkodó csa­ládtagoktól vagy vendégek­től, részt vehet a beszélgetés­ben, s szemmel tarthatja a nappaliban tartózkodó gyere­keket is.

Kellemetlenek az elkerül­hetetlenül kialakuló szagok, melyek intenzitását termé­szetesen az adott étel befo­lyásolja. Zavaróak lehetnek a konyhai zajok, az edénycsör­gés, a vízcsobogás, kellemet­lennek találhatjuk a konyhai munkával együtt járó „rendet­lenséget” is. Ennél a megol­dásnál kénytelenek vagyunk gyorsan, még a vendégek érkezése előtt kitakarítani.

Konyhabútor: praktikus ötletek összessége

A konyabútort úgy kell meg­választani, és elrendezni, hogy a rendelkezésre álló te­ret a lehető legjobban kihasz­nálja, és a konyhai munkát a lehető legkönnyebbé tegyük. Választhatunk az egy- és kétoldali, az L és U alakú, a szigetszerűen kialakított mun­kafelületek között. A kényel­mes használathoz legalább 7 méter hosszú munkafelület­re van szükség.

Ha a konyhában két szekrényt egymással szemben helyezünk el, legalább 240 cm széles konyhára van szükség: 2×60 cm széles a szekrény, s 120 cm a mozgástér igénye. Ha a mozgástér szélessége  nagyobb,  mint 180 cm, a helyiség közepén elhelyezhetünk egy szi­getet, vagy -félszigetet, ahol az előkészületeket elvégez­hetjük, mosogathatunk, főz­hetünk, de étkezhetünk is.

A napjainkban kapható korszerű konyhabútorok le­hetővé teszik, hogy a hagyo­mányos, merev, derékszögű vonalvezetést feloldjuk. Az új szekrényformák, sarokele­mek, különféle magasságú polcok, üvegajtók, zárt szek­rények, egyedi bútorok játé­kosabbá teszik a konyhát. Ha a tűzhelyet vagy a mo­sogatót a sarokban helyez­zük el, eltakarhatjuk a régi építésű kéményt, vagy elhe­lyezhetjük mögötte a szerel­vényaknát is. Átlós elemek­kel tovább variálhatjuk a te­ret.

A konyhabútor-gyártásban is érződik az a hatás, hogy a mai generációk magasabbak, mint szüleik vagy nagyszüle­ik voltak. Különféle magas­ságban kaphatók alsó-, fali- és állószekrények, melyeket kombinálhatunk egymással, s testmagasságunkhoz igazít­hatjuk.

A nem megfelelően kiala­kított konyhai berendezés fájdalmas gerincbántalmak okozójává válhat. Ezt a megrendelő egyedi igényei­hez igazított, ergonómiai szempontokat is figyelem­be vevő tervezéssel kerül­hetjük el, előzhetjük meg, mely az alábbiakat foglalja magába: hátkímélő munka­körülmények, könnyű ke­zelhetőség, biztonság.

• Célszerű különféle magasságokat tervezni. Az előkészítő munkalapok legyenek a mosogatórésznél kb. 15 cm-rel alacsonyabban.
• Kíméljük a hátunkat! Állítható magasságú munkalapok ülő- és állómunkához.

 

A korszerű konyhai beren­dezések a modern kor mobi­litásának is megfelelnek. A modul konyhai rendszerek elemekből épülnek fel, me­lyeket egyedileg, és egymás­sal kombinálva is beépíthe­tünk. Ezek a bútorok költözés során sem okoznak problé­mát, átalakíthatók, bővíthe­tők és kombinálhatók. Akkor is nagyon előnyösek, amikor külön élők családot alapíta­nak és összeköltöznek. Ha az alapvető, a főzéshez és a mo­sogatáshoz szükséges eleme­ket szerezzük be először, a rendszer bővíthető is.

Költözéskor a beépített konyhabútort is magunkkal vihetjük, a családtagok szá­mának gyarapodása esetén tetszőlegesen bővíthetjük. A tulajdonképpen különálló szekrények a munkalapnak köszönhetően válnak egység­gé, vagyis ha átalakítjuk a kombinációt, csak a munkala­pot kell kicserélni.

A családdal együtt „bővü­lő” konyha előnyeit magában hordozzák azok a konyhabú­torok is, melyek alapelemeit – vagyis a munkalapokat, az ol­dalfalakat, – a kiegészítő ele­mekkel (polcokkal, szekrényajtókkal, fiókokkal, lábazat­tal) és az elektromos készülé­kekkel komplett, sokfunkciós konyhává alakítjuk.

Mosogató, a legfontosabb munkaterület

A konyha leggyakrabban használt része a mosogató. Kutatások igazol­ják, hogy a konyhai munkával eltöl­tött idő 60%-át töltjük a mosogató­nál. A kényelmes csaptelepekkel és praktikus kiegészítőkkel felszerelt mosogató gyors és kényelmes mun­kavégzést tesz lehetővé.

1.: Trapéz alakú, sarokmosogató, 90 cm-es magas­ságban. Rozsdamentes acél. 2.: Fenyőzöld árnyalatú pillangómosogató. Ideálisan kombinálható fával. 3.: A mosogatót sínen csúsztatható vágódeszka egészíti ki.

4.: Sarokmosogató nagy méretű munkafelületekkel.

A nélkülözhetetlen páraelszívó

Ma már egyetlen konyhából sem hiányozhat a pára­elszívó, amely minimálisra csökkenti a konyhában felgyülemlő vízpárát. Szellőztetni rendszeresen kell, ám vannak olyan időjárási- illetve légnyomásviszo­nyok, melyek között ez nem elegendő. Ezt igazolják a vizsgálatok is, melyek értelmében a konyha leve­gőjének óránként minimum hatszor kell cserélődnie ahhoz, hogy a felesleges nedvességet és káros anya­gokat kivezessük.

1.: A különlegesen dekoratív megoldások is keresettek. 2.: A képen látható üveg-rozsdamentes acél kombináció még azelőtt elvezeti a konyhai gőzöket, mielőtt azok az üvegen lerakódnának.

Tárolóhelyek kihasználása

A konyhai munkaterület na­gyon értékes, főleg a kis alapterületű konyhában nem szeretnénk egyetlen négyzet­centimétert sem elveszíteni. Ezért érdemes elgondolkodni a helytakarékos, forgatható sarokelemek, a mindkét ol­dalról jól áttekinthető, ún. pa­tikaszekrények és a kis osz­loprendszerek lehetőségén.

1.: Éléskamra, melyben a háztartás tartalékai megtalálhatók. 2.: Patikaszekrények, könnyen áttekinthetők és a kiválasztott nyersanyag, gond nélkül előszedhető.

3.: A teljesen kihúzható fiókok.

Tökéletes megvilágítás

A konyhai munkát a megfele­lő megvilágítással megkönnyíthetjük, biztonságosabbá tehetjük. A plafonon elhelye­zett általános világításon kí­vül lokális világítótesteket is el kell helyezni. Az elektromos készülékek és konyhai gépek számára gondoskod­nunk kell a megfelelő számú dugaszoló aljzatról. Fontos szempont, hogy a fényforrás ne vessen zavaró árnyékot, és a megvilágítás adja vissza az ételek természetes színét.

Apropó: elektromos ké­szülékek kiválasztásánál vá­sárlási és főzési szokásainkat célszerű figyelembe venni.

Bizonyos hűtőszekrények­nél lehetőség van a relatív páratartalom szabályozására is, így az élelmiszerek jól tárolhatók.

1.: A munkapult fölé elhelyezett nagyméretű lámpatestek dekorációként is funkcionálnak. 2.: Az átgondolt tervezés része a fülkében elhelyezett dugaszoló aljzat és a világítás. 3.: Praktikus és dekoratív a rozsdamentes acélból készült eszközválaszték. 4.: Az ergonómiai szempontból ideális konyha alapkövetelménye a tökéletes megvilágítás.

Cél, hogy a konyhai munkát ülve is elvégezhessük

A gyakori hajolgatást éppúgy célszerű elkerülni, mint a fe­lesleges járkálást vagy a hosszadalmas álldogálást. Gondoskodnunk kell arról is, hogy ülőmunkára is legyen lehetőség. Ugyanannak a munkának az elvégzéséhez ülő helyzetben harmad akko­ra energiára van szükség, mint állva.

Elektromos készülékek A-tól Z-ig

A munka megkönnyítésére az elektromos készülékek iga­zán széles választéka áll ren­delkezésre. A lehetőség a fő­zés megkönnyítésétől – könnyen kezelhető és tisztítható kerámialapos felfűtésű tűz­hely használata – a különféle hűtő- és fagyasztószekrénye­kig terjed.

1.: Szenzoros vezérlésű tűzhely. 2.: Kerámialapos tűzhely. 3.: A készülékben mikrohullámú sütőkben olvaszthatunk, melegíthetünk, süthetünk és grillezhetünk is. 4.: Magasabban beépített mosogatógéppel könnyebben dolgozhatunk. 5.: Hő légbefúvásos sütőket napjainkban már a háztartásokban is alkalmaznak. 6.: Bizonyos hűtőszekrényekben a relatív páratartalom is szabályozható.

A szerelt falak alkalmazása napjainkra kipróbált és jól bevált módszerré vált, melyet elsősorban fürdőszobák felújításánál vehetünk praktikusan igénybe.

A szárazépítészeti új megoldások – me­lyek közé a szerelt falakat is soroljuk – nagyon jól beválnak régi házak belsőépítészeti felújításánál. Mivel ennél a megoldásnál nem jut­tatunk nedvességet az épületbe, a kiszáradási időt is meg­spórolhatjuk. A lerövidülő felújítási időn kívül – amely lakott épület esetében egyéb­ként is elsődleges szempont – a szerelt falaknak további előnyei is vannak.

Szerelt falak előnyei:

• A meglévő, használaton kívül helyezendő vezeté­keket, melyek az új terv­rajznak már nem felelnek meg, nem kell kibontani, a falban maradhatnak.
• Az új vezetékek helyét nem kell kivésni, amely sok zajjal és szennyező­déssel járt.
• Régebben gyakran gon­dot okozott a vezetékek rögzítése is. A szerelvény­falakban a vezetékek, pontosan, hangszigetelő réteggel kerülnek beépí­tésre.
• Az előre gyártott elemek­nek köszönhetően csök­ken a hibalehetőségek száma mind a beépítés, mind az egyes elemek kombinációja során. En­nek haszna a magasabb minőségi színvonal és használati érték.
• Mivel a rendszer precíz, pontos csatlakoztatást tesz lehetővé, javításokra nincs szükség.
• A szerelt falaknak kö­szönhetően az építészeti munkálatoknál korábban megszokottal ellentétben nincs szükség „tízféle szakma és tucatnyi szak­ember” igénybevételére.
• A szerelt falak beépítésé­hez nincs szükség fala­zásra, kevésbé terhelik a ház tartószerkezetét, s fa-gerendás épületekben is alkalmazhatók.
• Kevesebb féle építő­anyagra van szükség, en­nek köszönhetően csök­kennek a logisztikai problémák, nincsenek „üres járatok”, nem kell a megrendelt építőanyagra várni.

Az előre gyártott elemek vázát a fal elé vagy arra merőlegesen helyezik el. Ebben kapnak helyet a vezetékek, a szaniterek tartószerkezetei.

Kevesebb szerszámra és előkészületre van szükség. Az építéstechnikai elő­nyök mellett meg kell említe­ni azt is, hogy a szerelt falas építészet sokféle beépítést, megoldást tesz lehetővé, me­lyek a fürdőszoba használati értékét javítják.

Míg korábban rákénysze­rültünk arra, hogy a mosdó­kagylót, a zuhanytálcát, a ká­dat és a WC-t sorban, a fal mellett helyezzük el, a külön­féle magasságú szerelt falak­nak köszönhetően ma már a fürdőszoba egész területét hasznosíthatjuk.

(Balra) Szerelt falak alkalmazása a WC-ben. Az öblítő tartályt beépítették a falba, a WC-kagylót tartóvázra szerelték. A képen jól látható a gipszkarton-­burkolat és a csempézés is.
(Jobbra) Íme egy példa a kialakítás rugalmasságára, melyet napjainkban a szerelt falas építészeti megoldások biztosítanak.

A mosdókagylót, a WC-t és a bidét teljes, vagy mell­véd magasságú szerelvényfalra is elhelyezhetjük. Kiala­kíthatjuk ezeket a teret meg­osztva, és akár átlósan is, a funkció szerint tagolva a ren­delkezésre álló helyet. Nem csak arra van lehetőség, hogy a rendelkezésre álló helyet az utolsó négyzetcentiméterig kihasználjuk, de még a vi­szonylag kis méretű fürdő­szobákat is kényelmesen és otthonosan rendezhetjük be.

(Balra) Helytakarékos megoldás: a háromszög alakú szerelvényfalra a berendezések három helyen is csatlakoztathatók, valamint a modul tovább építhető. (Jobbra) Egy háromszög keresztmetszetű elem beépítése: a vízvezetékhez két oldalról csatlakozik.

A kádat elhelyezhetjük ki­ugróan az egyik sarokban, a zuhanykabin, a mosdókagyló vagy a WC mellé, az egyes területeket leválasztva, közé­jük tetszőleges magasságú válaszfalat kialakítva. A tapasztalt szakember a szerelt falas megoldásokkal az előnytelen alaprajz hátrá­nyait is ellensúlyozni tudja.

Lehetőség van arra is, hogy a fürdőszobát – funkcionális és esztétikai szempont­ból egyaránt – igényeinkhez igazítsuk. A szaniterek vagy a csem­peburkolat cseréjekor a sze­relt falak szétbonthatok, és egyszerűen újra építhetők. A szerelvényfalakhoz ha­sonló a felújításkor jó szolgálatot tevő, fémprofilokból szerelt falváz, melynek kö­szönhetően a tömör válaszfa­lak elhagyhatók, s a fürdő­szoba méretét növelhetjük vagy csökkenthetjük, felsze­relhetjük a szaniterelemeket, valamint elhelyezhetjük a víz- és szenny vízcsöveket is.

A vázelemek egymással kombinálhatóak, ennek köszönhetően kis ráfordítással sokféle építészeti megoldás lehetősége nyílik meg előttünk.

A tereket elválasztó szerelt falak terheket is képesek viselni, és a vezetékek is könnyedén elhelyezhetők bennük.

A képen – az előzőekben részletesen bemutatott – fürdőszoba látható. A meggyőző, eredeti megoldásokat, a hagyományos elosztású, saját fürdőszobánkban is kipróbálhatjuk.

Napjainkban az utcáról vagy szomszédaink irányából jövő zajokat sokan terhesnek érezzük, ám egy régi építésű házban még a szakképzett építésznek is gondot okozhat a zajvédelem. A zaj szintmérő a laiku­sok, de még az akusz­tikával nem foglalko­zó építők számára is meglehetősen bonyolult szerkezetnek tűnik. A zaj, azaz a hang erős­ségét decibelben (dB) mérik, amely 0 dB-től (ember hallás­küszöbe) 130 dB-ig (fájdalomküszöb) terjed.

A dB-skálát a relatív hang­erő mérésére és összehasonlí­tására hozták létre. A hang­erősség annak frekvenciájá­nak is függvénye, ezért a hang magasságának figyelembe vé­telével számszerűsítik azt. A laikusok számára a dB-számítás gyakran nehézsége­ket okoz. Ha a zajszintmérő 10 dB-lel nagyobb értéket mutat, a hangot kétszer olyan erősnek érezzük.

A jobb megértés érdekében nézzünk egy példát: egy ké­szülék hangereje 100 dB. Ha egy ugyanilyen készüléket helyezünk mellé, nem 200, hanem 103 dB értéket fogunk mérni. A zaj mértéke fizikailag mérhető, ám nehéz megálla­pítani, ki mit érzékel zajnak, hiszen nincsenek szabvány­ig emberek, s van aki az alacso­nyabb zajszintet is kellemet­lennek találja.

Az ábra az egymás felett elhelyezkedő, gerendafödémes helyiségek hangszigetelé­sét mutatja be. A hatékonyság az oldalfalak vastagságától függ. B a falra utólag szerelt szigetelő- és gipszkarton-lapok javíthatják a szigetelés hatásfokát.



A lakásokat elválasztó falak zajhídjai nagyon kel­lemetlenek lehetnek (pl. sor­házak ese­tében). A lakásokat elválasztó falak három rétegűek. A két szélső falazati réteg közé, a pincétől a padlásig, hangszigetelő réteget építenek be.

A zajok terjedése

A zajokat keletkezésük és ter­jedésük alapján különböztet­jük meg. Tipikusan szilárd közegben keletkezik a lépészaj, míg a levegőben a be­széd, a zene és az ének. To­vábbá, keletkeznek zajok és zörejek a falakban lévő veze­tékek nyomásingadozása mi­att is. A zajok, egymással folytonosságban lévő köze­gekben jól terjednek.

A haté­kony zajvédelem első lépése az alaprajz felosztása oly mó­don, hogy azok a helyiségek, melyekben csendre vágyunk a forgalmas utcától távol he­lyezkedjenek el. A helyiségek elhelyezésénél arra is célszerű odafigyelni, hogy a zajos he­lyiségeket a zajos mellé, a csendeseket a csendesek mel­lé osszuk be. A kétféle blok­kot pedig egy semleges térrel, mondjuk a közlekedővel vagy az előszobával válasszuk el.

Sor és ikerházaknál jól be­vált módszer, hogy a szom­szédos lakások azonos funkciójú helyiségeit egymás mel­lé tervezik. Ez a megoldás a vizes helyiségek szerelvénye­inek külső vezetékre történő rákötését is megkönnyíti, és az esetlegesen mégis átszűrő­dő zajok nagy részét pedig el­nyeli.

Súlyosabb határolók a hatékonyabb hangszigete­lés érdekében

Alapszabály: minél súlyo­sabb egy határoló, annál haté­konyabb a hangszigetelése. Jó hangszigetelésről akkor be­szélhetünk, ha a felület egyet­len négyzetméterére több mint 500 kg anyag jut. A hangszigetelés függ minden, a fallal érintkező, ahhoz csat­lakozó elemtől. A hangszige­telés hatékonysága annál in­kább csökken, minél véko­nyabb épületelemek határol­ják a zaj forrását.

Sokszor azonban nehézséget okoz, hogy a hatékonyabb zajvéde­lem érdekében növeljük az egységnyi felületre jutó épü­letelem súlyát. Éppen ezért gyakran folyamodnak ahhoz a megoldáshoz, hogy a hang­szigetelendő felület elé egy külön előfalat húznak fel, amely a vízszintesen és füg­gőlegesen csatlakozó helyiségek közti hangszigetelést ja­vítja.

A külső fal elé épített elő­fal esetében ajánlatos a helyi­ség felé eső részre szellőztető réteget is beépíteni. Ügyelni kell arra is, hogy a határoló elemek között ne alakulhas­son ki zajhíd. Zajhidat képez­hetnek a fal és az ásványgya­pot szigetelés légrései, vagy az egyes rétegek túlságosan merev csatlakozási pontjai.

A zajhidak teljesen leront­hatják a hangszigetelés haté­konyságát. Még az esztrich réteg és a fal közti fugába ön­tött habarcs is zajhídként mű­ködhet. Ha el akarjuk kerülni, hogy a zajok a vasbeton vagy fagerendás födémben terjed­jenek, csökkenteni kell a zaj­forrással érintkező felület és a határoló felületek csatlako­zási pontjainak hangvezető képességét.

A hangszigeteltség függ a mennyezettől, a padlótól és a járófelület burkolatától is. Az úsztatott padló olyan padló­szerkezet, melyet lépéshanggátló anyaggal választanak el a födémtől és a falazatoktól, azaz közvetlenül nem érint­kezik a határoló elemekkel, és a csővezetékkel sem. Így életünk „zaja” nem továbbí­tódik a szomszédok felé.

Kellemetlen zajokat okoz­hatnak a vezetékek is, ebben az esetben általában a vezeté­kek rezonanciájáról, vala­mint a szomszédos lakások általuk vezetett zajáról van szó. Megoldást jelenthet, ha a csöveket szigetelő réteggel (filc vagy műanyag profil) vonják be, és megfelelően rögzítik a falazatban.

Az ablakok és ajtók szige­telése függ a toktól, a tok és a fal illesztésétől és mindenek előtt az üveg- vagy ajtólap felületszigetelő képességétől. A megoldást ezek figyelembe­vételével keressük. Tetőtér beépítése esetén a beépített hőszigetelés általá­ban hangszigetelésként is el­fogadható. A külső zajoktól való elzárkózást javítja a több rétegű, „szendvics-sze­rű” tetőrétegrend.

[table id=301 /]

Padlószőnyeg alá épített hangszigetelés. 1 párazáró réteg, 2 oldalsó hangszigetelő réteg, 3 2 db, 10 mm vastag hangszigetelő réteg, 4 25 mm vastag hajópadló, 5 födém, 6 hullámpapír, 7 20 mm vastag kiegyenlítő száraz esztrich feltöltés. Teljes vastagság kb. 69 mm. Hatékony hangszigete­lés növekedés kb. 21 dB-ig.

A szomszédos épületelemekkel nem érintkező rugalmas esztrich alatt lévő betonlapok „elhangolást” okoznak.



Minimális vastagságú padlózat rétegei. 1 oldalsó hangszigetelő réteg, 2 hullámpapír, 3 22 mm vastag hajópadló, 4 deszkaborítás, 5 födémgerenda. A hangszigetelés 4 dB-lel javul. Legjobb, ha a padlót szőnyegpadlóval borítjuk, amely a szilárd közegben terjedő zajokat mérsékeli.

Érintkező épületelemek közti zajhíd

Az érintkező épületelemek közti zajhíd rontja a hangszigetelés hatékonyságát, íme egy megoldás, mellyel a zajhidat megtörhetjük. 1 födém, 2 elválasztó filccsík, 3 fém tartóváz, 4 ásványgyapot szigetelőanyag, 5 álmennyezet tartóváza, 6 gipszkarton-lap.