Lakás komfort

Honnan származik a belső levegő páratartalma?

A lakóépületek belső mikroklímája mindazoknak az élettani és lélektani hatásoknak az összessége, amelyek az ember házon belüli jó közérzetét erő­sítik vagy gyengítik. A belső mikroklímát befolyá­solja a belső levegő nedvességtartalma, hőmér­séklete, a helyiség falainak hőmérséklete, a belső levegő szennyezettsége, mozgása, valamint a kül­ső és belső zajterhelés.

Figyelembe kell vennünk, hogy az egyes tényezők többé vagy kevésbé összefüggenek egymással, tehát pl, a 20-22 °C-os hőmérséklet csak akkor kellemes, ha a falak felületi hőmérséklete ahhoz igazodik, és a belső levegő nedvességtartalma sem halad meg egy meghatá­rozott értéket.

Levegő, víz, vízgőz

A levegő tucatnyi különböző gáz keveréke, ezek közül jelentősebb a nitrogén, oxigén és a szén­dioxid, a többi anyag csak parányi mennyisé­gekben fordul elő. A levegőben ezen kívül változó koncentrációjú ipari füstgázok, por és lebegő anyagok, továbbá növényi és állati mikroorganiz­musok is találhatók.

Vannak a levegőnek természetes eredetű radioaktív alkotóelemei is, ilyen a ra­don, ami a rádium bomlásterméke és a mindig jelen lévő porrészecskékhez kötődik. A levegő har­madik legnagyobb arányú alkotórésze a változó mennyiségű láthatatlan vízgőz. Ha ez egy megha­tározott küszöböt átlép, közérzetünk egyre rosszabbá válik, a nedvességtartalmat egyre fullasz­tóbbnak érezzük, különösen a túl meleg helyisé­gekben.

A belső levegőben lévő, láthatatlan vízgőz a laká­sokban mindig problémát okozott, a kérdés azon­ban napjainkban, elsősorban az energiatakaré­kosság miatt alkalmazott, tömörebben záró abla­kok miatt, még jobban kiéleződött. Ma ugyanis már nincs meg a régi ablakok többé vagy kevésbé min­dig szelelőrésein át kialakuló, állandó levegőcsere, amellyel természetesen a nedvesség is eltávozott.

Ma már a vízgőz hideg ablaküvegeken bekövet­kező és a nedvességtartalmat szintén csökkentő kondenzációja is a múlté: az ablaküvegek mele­gek. A levegő nedvességtartalma tehát a koráb­biaktól eltérő módon benn marad a helyiségben, ott egyre növekszik és olyan koncentrációt ér el, amivel bizonyos küszöbértékeket átlép.

Mi történik ekkor?

Mielőtt azonban erre a döntő kérdésre a feleletet megkeresnénk, egy másik kérdést is meg kell vála­szolnunk.

Honnan származik a belső levegő víztartalma?

A lakás nedvességtartalmának, azaz a lakó- és életfolyamatok következtében, elsősorban fűtött helyiségekben keletkező nedvességnek sok oka van. Mindenki tudja, hogy főzéskor nedvesség ke­letkezik, hiszen annak egy részét kondenzált gőz formájában látja is. A fürdéskor vagy zuhanyozás­kor a helyiséget elárasztó nedvességet is érezzük, gyakran rosszul is érezzük magunkat benne, és a levegő nedvességtartalmának fokozódásával igényeljük az ablak kinyitását vagy a ventilátor meg­indítását.

Egy ember mennyi párát ad le otthon?

Az viszont sokkal kevésbé tűnik fel, hogy maga az ember is említésre méltó mennyiségű nedvességet ad le, és hogy ez az éppen végzett munkától is függ. A növényeknek juttatott vízmennyiségek csaknem teljesen a levegő nedves­ségtartalmát növelik. Mindennek alapján, hogy csak egy példát említsünk, egy négytagú család la­kásában napi átlagban 7 L-nyi vagy még több ned­vesség keletkezik.

workforce
Egy könnyű munkát végző ember óránként 30…60 g nedvességet ad át a helyiség levegőjének.

Még ma is gyakran hallani azt a követelményt, hogy a külső falaknak lélegezniük kellene, ez megoldaná a belső nedvesség problémáját. Ez a hipotézis azonban, mely szerint a külső falakon át teljes mértékben meg lehetne valósítani a természetes szellőztetést, sajnos téves.

Így kerül nedvesség a lakás levegőjébe

  • Ember: középnehéz munka 120-200 g/h, nehéz munka 200-300 g/h
  • Zuhanyozás: kb. 2600 g/h
  • Szobanövények, fokföldi ibolyák: 5-10 g/h
  • Szabad vízfelület: kb. 40 g/m2/h
  • Kicentrifugált mosott ruhák szárítása: 50.-200 g/h

A külső falak ugyanis tömörek, kell, hogy tömörek, mégpedig légtömörek legyenek. Némileg más a helyzet a vízgőzzel, ennek molekulái általában be­hatolnak az építőanyagokba és azokon át is tudnak menni. Ennek a páradiffúziónak a mennyisége azonban annyira kicsiny, hogy ezzel a belső tér levegőjének nedvességtartalmát nem lehet egyen súlyban tartani. A lakás higiéniai viszonyaira, a bel­ső mikroklímára gyakorolt, érzékelhető hatást ettől nem várhatunk.

Egy kádfürdő óránként kb. 700 g nedvességet juttat a helyiség levegőjébe.
Egy kádfürdő óránként kb. 700 g nedvességet juttat a helyiség levegőjébe.páratermelés

A főzési és házimunkák során óránként 600-1500 g nedvesség keletkezik, ami vízgőz formájában a helyiség levegőjét terheli. fozes-paratermeles

A falak nem lélegzenek, légtömörek és a nedves belső levegőt nem eresztik át. A külső falon áthatoló vízgőz sem jöhet számításba a belső levegő nedvességtartalmának kiegyensúlyozása szempontjából. A mennyiségek elhanyagolhatóan kicsinyek és a belső mikroklíma számára nincs jelentőségük. Az ábra a nedvességek mennyiségeinek összehasonlítását szemlélteti:

  • (1) a belső vakolatban szorpcióval átmenetileg tárolt vízmennyiség
  • (2) a szigeteletlen külső falon és
  • (3) a szigetelt külső falon átmenő, átdiffundáló mennyiség.