Épületkárok

Terasztetők hibái és károsodásai

A tetőterasz állandó emberi tartózkodásra szol­gáló, burkolattal ellátott, hasznosított lapostető, amely alatt fűtött tér van. Terasz sokféle készül: kicsi, nagy; egyszerű és bonyolult alaprajzú; külső, belső víz elvezetésű; korláttal vagy mell­védfallal kialakított; ragasztott vagy rugalmas ágyazású burkolattal ellátott stb. Mindegyik­ben közös azonban, hogy a terasz rendkívül bonyolult épületszerkezet, és ennek is tulajdo­nítható, hogy teraszaink sajnos sok-sok hibával készülnek.

A „teraszbetegségek” főbb okai a következők:

  • hibás rétegfelépítés: alkalmatlan anyagok használata, a szerkezet elnedvesedése,  vízelvezetési hibák;
  • a növényzet megtelepedése;
  • a teraszburkolatok hibás kialakítása.

Hibás rétegfelépítés

A terasztetők rétegfelépítésére vonatkozó leg­fontosabb követelmények:

  • a burkolaton átjutó csapadékvíz elvezetése (pl. felületszivárgóval vagy vízáteresztő, és a víz elvezetésére is alkalmas aljzattal);
  • a csapadékvíz elleni szigetelés megfelelő (előírt mértékű) lejtése;
  • a szerkezet előírt mértékű hőszigetelése;
  • páratechnikai szempontból megfelelő réteg­rend;
  • káros mértékű hő híd hatások elkerülése.

A következő esettanulmányban olyan terasz­tetőt mutatunk be, amely a felsorolt követel­mények egyikének sem felel meg.

Esettanulmány

Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti társas­ház koporsófödémén létesített, fordított réteg­rendű terasztető.

réteg­felépítésű tető

Károsodás: A fenti ábra bal oldalán látható réteg­felépítésű tető a mellvédfal mentén beázott, ill. a mennyezeten és a ferde falfelületen a pára lecsapódott.

A károsodások okai:

  • a csapadékvíz elleni szigetelésre nem készült lejtést adó réteg;
  • a terasztető hőszigetelése 5 cm vastag expandált polisztirolhab lemez, a szerkezet hőátbocsátási tényezője, U = 0,83 W/m2 • K (előírás: Umax = 0,25 W/m2 • K);
  • a csapadékvíz elleni szigetelés nem meg­felelő minőségű bitumenes lemezekből, lábazatszigetelés nélkül, a mellvédfal csatlakozásánál nem vízhatlan lemezkapcsola­tokkal készült;
  • a szerkezeten belüli vízelvezetés nincs megoldva, nem készült lejtést adó réteg és felületszivárgó a hőszigetelő réteg felett, a szerkezet elnedvesedett, a hőszigetelés víztócsában áll;
  • a mellvédfal erős hőhídhatást okoz („hűtő­bordahatás”).

A javítás módja: Valamennyi szerkezeti réteg elbontása a vasbeton födémlemezig, új terasz­szigetelés és burkolat készítése, a terasz kijárati ajtajának cseréje a tetőszerkezet vastag­ságnövekedése miatt.

FeltárásFeltárás.

4.2.2. A növényzet megtelepedése

Első olvasásra talán meghökkentőnek tűnik a terasztetők burkolatának elgyomosodása, növényzet megtelepedése, a valóságban azon­ban számos példát láthatunk rá. A növényzet megtelepedésének oka legtöbbször a ragasz­tott burkolatok nem megfelelő vízzárósága, ül. a burkolat aljzatának rossz minősége (pl. felülethiányos vagy gyenge szilárdságú, porló ágyazóhabarcs). A burkolat hézagain átjutó, az aljzatban megrekedő víz és szennyeződés kiváló táptalaj a gyomnövények, esetenként bokrok és cserjék megtelepedésé­hez. Az ún. rugalmas ágyazatú (pl. kőzúzalékba fektetett), nyílt hézag­képzésű burkolatoknál a növényzet megtele­pedésének veszélye értelemszerűen foko­zottabb.

Gyom növényzet megtelepedése a ragasztott lapburkolaton.Gyom növényzet megtelepedése a ragasztott lapburkolaton.

Esettanulmány

Épület: Egy kétszintes, hagyományos szerke­zetű üdülőépület, ahol a teljes lapostető tető­teraszként lett kialakítva.

Tetőszerkezet: Egyhéjú, egyenes rétegrendű, külső víz elvezetésű, ragasztott lapburko­latú teraszt tömör mellvédfalakkal határolták.

Gyom növényzet megtelepedése a ragasztott lapburkolaton.Növényzet megtelepedése a ragasztott lapburkolaton

A teraszburkolat eredeti állapota.A teraszburkolat eredeti állapota.

Károsodások: A cementhabarcsba ágyazott nagyméretű mozaiklap teraszburkolat több helyen felvált. Kisebb felületeken már koráb­ban is cseréltek lapokat a burkolaton. Egy helyen, a mellvédfal mentén a lapok össze­törtek, felemelkedtek a tetősíkból és a repedé­sekben növényzet telepedett meg. A tetőszerkezet több helyen beázott.

A károsodások okai: A képeken nem látszik, de korábban az épület gondnoka rendszere­sen irtotta a mellvédfal túloldalán, az eresz­csatorna mentén megtelepedett növényzetet, eltávolítva a kisebb cserjék és egy facsemete tetősík feletti részeit. A nagyobb növények gyökerei azonban ennek ellenére tovább éltek, fejlődtek. A terület feltárása,később, a te­raszburkolat elbontása során megállapítható volt, hogy a burkolat ágyazó rétege cement­szegény, porló, kézzel könnyen bontható, amelyben a gyökérzet fejlődése, terjedése ellenállásba ütközött ugyan, de a növekedő gyökerek feszítő ereje hamarosan megrongálta a burkolatot. A legnagyobb mértékű károso­dás helyén a legvastagabb gyökér maximális átmérője 35 mm volt.

A javítás módja: A felülvizsgálat, a lapburko­lat elbontása során megállapították, hogy a burkolat alatti betonaljzatra készített eredeti bi­tumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelés szinte tökéletesen sík, lejtése 1,5 %-os, és a te­tőfelület nagy részén kielégítő az állapota. Ezért a szigetelés felújítására elegendőnek lát­szott egy réteg jó minőségű, 4,5 mm vastag, poliészterfilc hordozórétegű, SBS modifikált bitu­menes lemez beépítése a vízfolyással párhu­zamos átlapolásokkal.

Az új, műkő koptató réteges beton járólapokat a lemez átlapolások közé fektetett, 10 x 2 cm keresztmetszetű extrudált polisztirolhab lemezsávokra fektették, hogy a burkolólapok között átjutó csapadékvíz szabadon lefolyhasson. A felújítás során a tönkrement ereszszegélyeket, ereszcsatorná­kat és lefolyócsöveket is kicserélték titáncink lemezből készített szerkezetekre.

Tönkrement teraszburkolat.Tönkrement teraszburkolat.

A gyökérzet bejutása a szerkezetbe.A gyökérzet bejutása a szerkezetbe.

Új burkolat készítése.Új burkolat készítése.

A burkolatok hibás kialakítása

Az egyik gyakran előforduló hiba a belső és külső padlóburkolatok szintjének „negatív” eltérése, vagyis a teraszkijáratnál a terasz­burkolat szintje magasabb, mint a belső padlóburkolaté.

Az ok egyszerű: a belső padlószerkezet álta­lában nem vastagabb 12- 16 cm-nél, hiszen itt legtöbbször csak vékony, 2-4 cm úsztató-réteg, valamint a padlóburkolat és 8-12 cm aljzata képezi a teherhordó szerkezet feletti rétegek vastagságát. Ugyanakkor a terasz­födém teherhordó szerkezete feletti rétegek (lejtést adó réteg, hőszigetelés, csapadékvíz elleni szigetelés, teraszburkolat és aljzata) vastagsága a mai hőszigetelési igények miatt akár 28-32 cm-re is adódhat. Ha tehát a belső és külső teherhordó födémlemez vastagsága és beépítési szintje azonos, egy olyan „lépcső”, „negatív vízküszöb” alakul ki a teraszajtónál, amely a csapóeső ellen nem véd megfelelően.

Többféle megoldás van, pl.:

  • a belső födém vastagítása (pl. feltöltéssel);
  • a teraszfödém teherhordó szerkezetének „lesüllyesztése”;
  • a teraszajtó küszöbe mentén folyóka be­építése (ez csak csillapítja a csapóeső hatását).