• festés

Fal festése és mázolása, kivitelezés

Meghatározás

Mosásálló falfelületek készítése, vizes helyiségekben (WC, fürdő, konyha stb.) vagy ipari üzemek, lépcsőházak, folyosók erősen szennyeződő falain, száradó olaj vagy műgyanta kötőanyagú festékekkel.

Felhasználásra kerülő anyagok

Építési fehér mészpép (oltott mész) MSZ 108.
Építési gipsz MSZ 57.
Festékipari késtapaszok MSZ 21 100.
Olajfestékek MSZ 9069.
Szintetikus (alkidgyantás) fényes zománc MSZ 21 129.
Szintetikus (alkidgyantás) matt zománc MSZ 21 130.
Lenolajkence MSZ 998.
Terpentinolaj MSZ 996.
Lakkbenzin MSZ 1623.
Aceton MSZ 1661.
Nitrohígító MSZ 7480.
Szintetikus hígító NIMSZ-V. 6015.
Csiszolópapír, -vászon MSZ 4541, 4542.
Habkő MSZ 21148.

Kivitelezés

A munkavégzés feltételei:

• falmázolási munkát – külön előírás hiányában – csak +10 °C fölötti léghőmérsékleten szabad végezni, és a napi munkát harmatképződés előtt be kell fejezni,
• nedves, párás, esős, ködös időben bevonatot nem szabad készíteni,
• a bevonat száradásának gyorsítására kokszkosaras fűtés nem alkalmaz­ható,
• poros helyiségekben a bevonás 0,5 mg/m³ légtér portartalom fölött nem végezhető.

Az alapfelülettel szemben támasztott követelmények:

• megfelelő előkészítés után mázolhatok a vakolatlan kő-, tégla- és be­tonfalak, valamint a mész, cement és gipsz kötőanyagú vakolattal ké­szített falfelületek.
• nyersbeton felületet csak a bedolgozástól számított kb. 2 év után sza­bad mázolni, ha a felület sókivirágzástól mentes és teljesen száraz. Acélsimítóval simított betonfelület mázolásra nem előnyös,
• a meszes és cementes vakolatok kb. 1 éves korban válnak alkalmassá mázolásra, mivel lúgosságuk az olaj kötőanyagot nedves környezetben elszappanosítja. A vakolat nedvességtartalmát mázolás előtt fenolftalein oldattal, zselatin lemez felszögezésével, vagy nedvességmérő mű­szerrel ellenőrzik,
• csak teljesen kifehéredett, száraz gipszvakolaton szabad mázolást vé­gezni,
• az alapfelület málló, laza részeit a mázolás előtt száraz csiszolással vagy lekaparással el kell távolítani,
• korábban olaj vagy műgyanta festékkel bevont alapfelületekről a régi bevonatot el kell távolítani mechanikus úton, égetéssel, hideg oldósze­res vagy meleg lúgos tisztítószeres lemosással. Gipszes vakolaton le­égetni nem szabad, és kaparáskor ügyelni kell a vakolat kis ellenálló képességére,
• mázolásra kerülő, előzőleg meszelt vagy enyves festékkel bevont felüle­teken csak száraz csiszolást lehet végezni, vagy lemosás után az alapfe­lületet teljesen ki kell szárítani,
• az alapfelület repedéseit, lyukait és egyenetlenségeit csak nedves igénybevételnek ellenálló olaj vagy műgyanta kötőanyagú tapaszokkal szabad javítani.

A kivitelezés szerszámai, gépei

Acél festékkaparók (spatulyák), kaparóvasak (rasketták), csiszolóvászon (MSZ 4541), csiszolópapír (MSZ 4542), korongecset, festőkefe (MSZ 10301), falfestő henger, kompresszoros és airless festékszóró gépek, kétágú létra (MSZ 11363), vedrek, keverőedények (MSZ 10754), keverőfák, mintázó szerszámok, acélvonalzó.

Előkészítés

Felület előkészítésként a kellően száraz és letisztított alapfelületet minden esetben csiszolópapírral (-vászonnal) vagy habkővel át kell dörzsölni, majd portalanítani. Az alapfelület hibáit gipszes, olajos vagy műgyantás tapaszolással kell ki­javítani, ezután simító tapaszolást végezni azonos anyaggal. A tapaszolt fe­lületet ismét csiszolják és portalanítják.

A simítótapaszolt felületet olajmázolás esetén meleg lenolajkencével vagy kövér hígítóval kell beereszteni a pórusok szívóképességének csök­kentése érdekében. A kence legfeljebb 30% lakkbenzinnel hígítható. Jobb a póruszárás, ha a kencéhez kevés (legfeljebb 10%) átvonó festéket is kever­nek. Nem simított alapfelületen előkezelésként alapmeszelést, gipszelést, majd szintén beeresztést végeznek. Műgyanta kötőanyagú mázolóanyag felhordása előtt az alapfelületet a gyártó által javasolt oldószeres mélyala­pozó termék, vagy a 20-30%-os hígítású átvonó festék egyszeri felhordásá­val kellősítik. Az alapozó vagy beeresztő anyag felvitelére a korongecsetes bedörzsölés a legalkalmasabb.

Alapozás, csiszolás és porolás

Alapozás után, és minden egyes mázolási réteg felhordása előtt újabb olaj- vagy műgyanta-tapaszolást végeznek, majd csiszolják és porolják. Olajmázolás esetében az első réteg legfeljebb 15% hígítóval, a második réteg legfeljebb 5% hígítóval keverhető. A hígító javasolt összetétele 70% lenolajkence, 30% lakkbenzin. Műgyanta kötésű mázolóanyag felhordásánál is az első réteg hígabb legyen, mint a második. Az egyenletes, kihagyásmentes bevonat érdekében az egyes rétegeket színárnyalati eltéréssel célszerű fel­hordani. A mázolt és egyéb bevonatos falrészek elhatárolásánál elütő színű záróvonalat festenek fel.

A mázolóanyag konzisztenciától és gyártói előírás­tól függően ecseteléssel, hengerezéssel vagy szórással hordható fel. A záró­réteg felülete a legkülönfélébb hagyományos festőmódszerekkel strukturál­ható (szemcsézés, nyomkodás, cuppantás, tupfolás stb.), de ez esetben 3 ré­teg felhordása szükséges, vagy a második réteget litopon és lakkbenzinben oldott méhviasz adagolással kell vastagítani.

A kész felület száradás után azonos kötőanyagú matt vagy fényes, színtelen lakkal átvonható. Külső fal­felületek olajmázolását csak tartósan száraz időjárásban (május és szeptem­ber között) lehet végezni. Ez esetben az olajfestéket iszapolt kréta adagolás­sal keményítik, és vízhatlanságát legfeljebb 30% mennyiségben 1 rész pa­raffin, 2 rész terpenollal készült oldatával javítják. A paraffinoldat kültérben zárórétegként is jó eredménnyel alkalmazható.

Munkavédelmi előírások

A falmázolás kivitelezésénél kiemelt fontosságúak:

• oldószerrel vagy oldószeres festékkel végzett munkánál, illetve festék­szórásnál az egész helyiségre ki kell terjeszteni a tűz-, robbanás- és mér­gezésveszély elhárítására kötelező intézkedéseket,
• szabadban vagy épületben végzett festékszórásnál a munkaterületet el kell határolni,
• a szórófej kezel őt védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell ellátni,
• a zárt térben végzett száraz falkaparás, csiszolás, portalanítás idejére hatásos szellőzést kell biztosítani.

Minőségi követelmények

A falmázolás minőségének kiemelt követelményei:

• a bevonat az előírt száradási időn túl ragadós, tapadós nem lehet,
• a kész felületen sávosság, foltosodás, krétásodás, kráteresség, fakulás, mattulás, kivérzés, ráncosság nem megengedett,
• a bevonat egyes rétegei nem válhatnak szét, leveles leválás, pattogzás, repedezés és morzsolódás nem megengedett,
• a záróvonalak vízszintestől vagy függőlegestől legfeljebb 0,1%-ra tér­hetnek el.

Kivitelezési hibák, javítás

Falmázoláskor a legtöbb hiba oka az alapfelület hiányos vagy helytelen elő­készítése, ami a réteg részleges vagy teljes leválását okozza. Lúgos alapfelü­leten, nem kellőképpen száraz betonon vagy vakolaton nemcsak az olajfes­tékek, hanem az alkidgyantás festékek is elszappanosodnak. Kötőanyagban szegény, túlhígított festékrétegek krétásodnak, és nedves igénybevételre idő előtt tönkremennek.

A falmázolás javítása és felújítása a régi laza bevonat lekaparását vagy lú­gos tisztítószeres lemosását igényli. Lúgos lemosás után bő vizes öblítést, 1:10 hígítású savas vagy fluátos semlegesítést alkalmaznak, majd a felületet teljesen kiszárítják. Jó állapotban levő olajmázolást újramázolás előtt csak csiszolják, portalanítják és olajtapaszolják. Kis teherbírású alapfelület (pl. gipsz) esetében legfeljebb 2 rétegben lehet mázolni. Vizes, párás helyiség­ben végzett mázolásfelújításnál a munka alatt hatásos, állandó szellőzést kell biztosítani.