Fűtési módok

A fűtővíz jellemzői, szerelvények a fűtéstechnikában

A vizet nagyon sok tényező teszi egyedivé a többi anyaggal szemben. Jellemző tulajdonsá­gait a 2.1. táblázat tartalmazza.

Ilyenek például:

  • 0-100°C hőmérséklet-tartományban folyékony halmazállapotú.
  • Nagy hőkapacitással rendelkezik.
  • Nagy a párolgáshője.
  • Sok anyagot kiválóan old.
  • Szinte minden fűtési rendszerben alkalmazható hőszállító közegként.
Szag Szagtalan
Szín Színtelen
Zavarosság Tiszta
Üledék Nem üledékes
pH érték 9,0-10,5
Elektromos vezetőképesség mS/cm 100- 1500
Olaj, zsír tartalom mg/l <1,0
Réz mg/l <0,1
Teljes keménység °dH <0,112

2.1. táblázat. Víz jellemző tulajdonságai.

Korróziós károk megelőzése a fűtési rendszerben

A legegyszerűbb megoldás, ha a csőhálózati rendszerekben elválasztjuk egymástól a fűtőközeget és a fémcsövet. Ezt meg tudjuk oldani szerves vagy szervetlen anyagokkal is. A szerves anyagok alkalmazása a réz alkatrészek károsodását eredményezheti.

Jelenleg a leg­jobb megoldást az jelenti, ha filmfelületet hozunk létre a fémcső felületén. Ezek a filmek erősen tapadnak a felülethez, és ritkán vagy egyáltalán nem kell kezelni őket. Ennek az al­kalmazásnak az előnye, hogy nincs jelentősége annak, hogy mekkora a fűtővíz oxigéntartal­ma. Ezen felül a felületet védték meg a kevésbé optimális pH értékek esetén is.

Ha alumínium radiátort réz csővezetékkel vagy szerelvényekkel építik össze, akkor egy apró rézforgács leválása során (ami leülepedhet a hőleadóban) a fűtőtest kilyukadhat. Amennyiben észleljük a hibát, cselekedni kell, mert ha az egyik radiátor kilyukad, követheti a többi.

A hi­ba kijavítását követően, megfelelő mennyiségű vízkőmentesítő oldatot alkalmazva 1 ½ hóna­pig üzemeltessük a rendszert. A vegyszer leoldja a lerakódásokat. A rendszer leürítését követően az összes radiátort leszedve és nagy nyomással átmosva takarítsuk ki.

Fűtőérték

Ismerkedjünk meg egy definícióval, a fűtőérték technológiával. A füstgázokat egy olyan kiegészítő hőcserélőn áramoltatják keresztül, ahol a füstgáz hőmérséklete a harmatponti hőmérséklet alá csökken. A füstgázban levő víz kondenzációs hőjét ezáltal fel lehet használ­ni. Akkor tudjuk a lehető leghatékonyabban megvalósítani ezt a folyamatot, ha olyan tüzelőanyagot választunk, aminek elégetett molekuláiban sok a hidrogén.

A földgáznál ez nagymértékben kihasználható, az olajnál viszont problémát jelenthet. A fűtőolajban nagy mennyiségű kéntartalmú vegyület található, melyből az égés során kénes sav, illetve kénsav keletkezik. Ezek a vegyületek rendkívüli korróziós hatással rendelkeznek.

Vízkő a fűtési rendszerben

A vízkő a vízből kiváló, a felületi elemeken megtapadó kalcium-karbonát alapú anyag. Ki­alakulásának feltétele a feltöltésre és utántöltésre használt víz keménysége, illetve a vízben oldott kalcium- és magnézium sók jelenléte. Melegítés hatására, illetve, ha elérik a víz oldha­tósági határát, kiválnak belőle. A kiválás abban a pontban a legnagyobb mértékű, ahol a legna­gyobb a hőmérséklet, ami nem más, mint a hőtermelő berendezés.

A vízkő kiválása folyama­tos, rontja a hőátadást, ugyanis jó hőszigetelő. Idő elteltével sajnos a fűtő vízben keménységet okozó sók a magas hőmérséklet hatására kristályok formájában kiválnak, melyek aztán a hőleadóban, hőcserélőben lerakód­nak. Ezáltal, mintegy szigetelő ré­teg csökkentik az átfolyási hőteljesítményt.

A készülékgyártók an­nak érdekében, hogy jobbak legye­nek az égés feltételei, növelni tud­ják a berendezés hatásfokát, jelen­tős mértékben növelték a láng hőmérsékletét. Ez akár 1000°C-ot is meghaladhatja, míg a fűtő víz hőmérséklete 40-80°C között mo­zog. Ezt az óriási hőmérséklet- kü­lönbséget az anyagok nem tudják minden további nélkül elviselni, meg kell oldani a kazánok fémfe­lületeinek védelmét. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol szóba kerül­het a vízkőképződés. Ugyanis az újabb készülékeknél ez a probléma sokkal inkább felmerül, mint régi társaiknál. A vízkő akár 10-15%-kal is leronthatja a hatásfokot.

Épp emiatt lesz magasabb a távozó füstgáz hőmérséklete, és a berendezési elemek hőmérsék­lete. A hőcserélőben lerakódott vízkőréteg, a hőtágulás miatt időnként lepattan. Azon a he­lyen, ahol lepattant a vízkő csökken a „falvastagság”. A csőben áramló fűtővíz érintkezve az­zal a felülettel, ahol a vízkő levált, kavitációs jelenségekhez hasonlító folyamaton megy vég­be (felületi forrás lép fel). A leválás folyamatát a 2.1. ábra mutatja.

2.1. ábra. Vízkőleválás

2.1. ábra. Vízkőleválás, és kavitációs jelenség kialakulása a hőcserélőn belül.

A hőmérséklet ingadozása miatt a levált vízkőréteg az áramló közeggel továbbvándorol. A legérzékenyebb szerkezeti elemekben (szivattyú, szelep, hőfogyasztás-mérő, légtelenítő) le­rakódva, azok tönkremenetelét okozhatja.

Mit okozhat a vízkő? Nos ha a fűtő víz hőmérsék­lete eléri a 65°C-ot, akkor a sók kiválási folyamata megkezdődik.

A fűtési rendszer legkénye­sebb pontja, ebből a szempontból a hőcserélő a kazánban. A hőcserélő belső falán kiváló vízkő egy folyamatosan vastagodó hőszigetelő réteget képez. De ha csökken a keresztmet­szet, (a vízkő jó hőszigetelő) csak magasabb hőmérséklettel lehet a kellő hőfokra melegíteni a vizet. Magasabb lesz az égéstermék hőmérséklete, csökkenni fog a hatásfok (2.2. ábra).

2.2. ábra. Növekvő vízkőréteg-vastagság, növekvő közeghőmérséklet.

2.2. ábra. Növekvő vízkőréteg-vastagság

A vízkőképződésnek eredendő oka a víz keménységében kere­sendő. Ha el tudjuk távolítani a töltővízből a keménységet oko­zó kalcium- és magnézium ve­gyületeket, akkor nem a kazán­ban fog kiválni. Ez az eljárás a vízlágyítás.

Többféle módon csökkenthető a keménység, például ioncserés vízlágyítással, illetve ha a keménységet okozó vegyületet olyan átala­kuláson visszük át, aminek hatására a felületeken nem tudnak kiválni, azaz iszap formájában eltávolíthatók. Ezeket a problémákat úgy lehet elkerülni, ha a töltő víz maximális keménysége 11 °N.

Padlófűtési rendszerek esetében, az alacsony közeghőmérséklet miatt dugulást ered­ményező folyamatok játszódhatnak le. A műanyagcsöves padlófűtés belső felületén mikro­szkopikus pórusokat találunk. Ezekben a pórusokba baktériumok telepedhetnek le, és a 35-40°C körüli közeghőmérséklet csak fokozza az elszaporodásukat. Ezt a folyamatot biofoulingnak nevezik.

Ezek a biofilmek elérhetnek olyan nagy rétegvastagságot is, hogy azzal a csővezeték eltömődését eredményezik. Ezt a biofilmet nagyon nehéz eltávolítani, ugyanis a vegyszeres mosás csak a felső rétegeket pusztítja el, a mélyebben fekvő réteg alkalmazkod­hat a „méreghez”.

A radiátoroknál sokszor ugyanaz a probléma jelentkezik. Rövid használatot követően a hőtermelőben olyan nagymértékű szennyeződés rakódik le, ami teljesítményromláshoz, du­guláshoz, végül tönkremenetelhez vezet. A fűtővízben levő szennyeződés úgy néz ki, mint­ha kicsiny kristályszerű fémlapocskákból állna. Pedig ez 90%-ban kalcium- és magnézium­-karbonát, más szóval vízkő.

Kezdetként felmerülhetne az is, hogy az elterjedt acéllemez lapradiátorok gyártása során használt olajos emulziók okozhatnak-e szennyeződést a fűtési rendszerben? Második dolog, ami fokozhatja az iszaposodást, az a fűtési hálózatok rézcsővel történő kialakítása során a fűtővízbe kerülő folyasztószer. Persze ide lehetne még sorolni a különböző vegyszeradalé­kok okozta károsító hatásokat, illetve a túlzott mennyiségű fagyásgátló anyag használatát is.

A kialakuló problémák elkerülésére szükség van olyan technológiai előírásokra, és azok vég­rehajtására, amelyek a minimális szintre csökkenthetik a keletkezhető károkat.

Éppen ezért a teljes hálózat elkészülte után, akár elő van-e írva akár nincs, a fenntartó saját érdekében át kell mosni a fűtési rendszert. Változó keménységet okozó kacium-magnézium sókat tartalmazó vízzel való feltöltéskor más a helyzet. Ekkor nem megoldás, hogy átmossuk a rendszert, mert az újabb feltöltés ismét egy új vízkövesedési folyamatot indít meg. Sokkal inkább célravezető megoldás, ha lágyított vízzel töltjük fel a rendszert.

Adalékanyagok melegvizes fűtési rendszerekben

Az adalékanyagoknak a következő kritériumoknak kell megfelelni:

  • Fűtési rendszerek tisztán tartása
  • Kisebb tömítetlenségek megszüntetése
  • Elfagyás elleni védelem
  • Korrózió kialakulásának a megakadályozása

A fűtési rendszert lágyítatlan, kezeletlen vízzel töltjük fel. Ebben a töltővízben az ásványi anyagokon kívül nagy mennyiségű oxigén található. (Már ismertettük, hogy a víz elektrolit­ként működik a különböző anyagú fémekkel, ami nagymértékben fokozza a korróziós hatá­sok kialakulását.) Amennyiben adalékanyagot juttattunk a fűtővízbe, megváltoztathatjuk an­nak a fizikai, kémiai tulajdonságait.

Fontos tényező tehát az adalékanyagok típusának, mennyiségének a pontos meghatározása. A vasra, mint csővezetési anyagra sajnos jellemző, hogy a savas közegnek nem áll ellen. Viszont amennyiben a víz pH értéke 7 felett van, azaz lúgos lesz a víz kémhatása, nem korrodál, mert a vas lúgálló. A réz nagyon jól ellenáll mind a gyen­gén savas, mind a gyengén lúgos kémhatású közegnek.

Az alumínium a lúgos közegben el­veszti előnyös tulajdonságait, ugyanis hidrogén képződik, és ez a gáz zavart okozhat a fűté­si rendszerben. A műanyagok ugyan ellenállnak a savnak, azonban a lúgok hatására defor­málódhatnak. Ha a fűtési rendszerünk kifogástalan, akkor a következő értékkel kell számol­nunk. 1 liter levegővel telített víz 10 mg oxigént tartalmaz. Ez a mennyiség 1 m3 vízre vonatkoztatva azt az eredményt adja, hogy a vízben lévő oxigén megközelítőleg 26 g vasat bont le. Ez az érték jelentéktelennek tekinthető, ha jó a fűtési rendszerünk.

Ha a rendszerünk zárt tágulási tartállyal biztosított, és oxigén diffúziómentes csővezetékből építettük ki a kört, akkor védve vagyunk a korrózió ellen.

Adalékanyagként, amikor javarészt acélcsőből készült a fűtési rendszer, és öntöttvas volt a hőleadó, a trisó jöhetett számításba. 8-10-es pH értéket állítottak be, amivel elérték, hogy a víz lúgos legyen, és mint már említést tettünk feljebb, az acél lúgálló. A későbbiek során al­kalmazott új anyagok tekintetében viszont ezt a fajta adalékanyag alkalmazást kerülni kellett a különböző szerkezetek reagálása miatt.

A mai adalékanyagok a következő hatást váltják ki: vagy a fűtési rendszer vizében levő oxigént köti meg, vagy pedig a vezetékek, berendezések belső falán képez egy vékony filmréteget. Mindkét megoldással jelentős mértékben növelhet­jük a korrózióval szembeni ellenállást.

Amennyiben fagyásgátló adalékanyagot alkalmazunk, a következők közül választhatunk: etilénglikol, propilénglikol. Az etilénglikolból kevesebbet használva is jó eredményeket le­het elérni, viszont mérgezőbb. A másik hátránya, hogy szerves savvá oxidálódik oxigén je­lenlétében, ami nagymértékben fokozza a korróziós károk kialakulását. Éppen ezért, amikor fagyállót alkalmazunk egy rendszerben, mindig adagoljunk hozzá korrózió gátló adalékanya­got is.

Szerelvények a fűtéstechnikában

Az elzáró és szabályozó szerelvények egyik fontos részét képezik a központi fűtési rendszer­nek. Ezek segítségével szabályozhatjuk a külső időjárási viszonyok változásainak megfelelően a hőtermelő berendezések üzemét, a csővezetéki hálózatban áramló hőhordozó közeg szétosztását. Ezek a szerelvények részben kézi, részben önműködő, illetve motoros ve­zérléssel szabályozott kivitelben kaphatóak.

Csapok

A legegyszerűbb elzáró szerkezetek, negyed fordulattal nyithatók, illetve zárhatók. Fő belső alkatrészük a gomb forgórész (korábban kúpos kialakítású volt), amelyen nyílást képeztek. A fogantyút úgy alakítják ki, hogy teljes nyitás esetén felütközik.

Igénytelen szerelvénynek lehet tekinteni a csapot, hiszen a tömítés cserélhető benne, és sok mozgó alkatrészt nem tartalmaz. Szabályozásra viszont nem alkalmas. Vagy teljesen kinyitjuk, vagy teljesen zárt állapotba helyezzük. Különböző kialakítású gömbcsa­pokat mutat a 3.1. ábra, jellemző méreteik pedig a 3.2. ábra és a 3.1. táblázat szemlélteti.

Gömbcsapok

3.1. ábra. Gömbcsapok széles palettája.

3.2. ábra. Gömbcsap jellemző méretei.

3.2. ábra. Gömbcsap jellemző méretei.

DN d d1 ~H h L l SW
10 9,5 G 3/8 50 38,5 39 9 20
15 15 G ½ 50 43 50 11 25
20 19 G ¾ 50 49 54 12 31
25 24 G 1 50 53 67 14 38

3.1. táblázat. Gömbcsap műszaki adatai.

16 bar maximális üzemi nyomásig és 100 °C maximális közeghőmérsékletig használható. A forgó­rész krómozott sárgaréz golyó, a tömítő héjazat teflon bevonatú.

Gömbcsapok előnyös tulajdonságai:

  • Teljes az átömlési keresztmetszet,
  • Széles az alkalmazási területe,
  • Keménykrómozott golyófelület.

Hasonló kialakítású a kombinált töltő-ürítő csap is. Ennek a szerelvénynek a feladata, a fűtési rendszer feltöltése, il­letve ürítése. A szerelvényt a legmélyebb ponton kell elhe­lyezni, hogy a rendszer teljes mértékben üríthető legyen. Töltő-ürítő csapot mutat a 3.3. ábra.

3.3. ábra.

3.3. ábra. Töltő-ürítő csap kialakítása.

Anyaga sárgaréz, a maximális üzemi nyomás 12,5 bar, a maximális üzemi hőmérséklet 120 °C (DIN 3848 szab­vány).

Tolózárak

A tolózárak kialakítása olyan, hogy a záró felület az áramló közeg áramlási irányára merőlegesen mozgatható. A tolózárakon az orsó megfogására és a záró test mozgatásának biztosítására külön házrész van, ami lehet lapos, ovális vagy kör alakú. A lapos felsőrész fog­lalja el a legkisebb helyet, a nagyobb nyomások felvételére a kör alakú fedél az alkalmasabb.

A tolózárak általában karimás kötéssel csatlakoznak a ve­zetékhálózathoz. Hasonlóan a gömbcsapokhoz, ezekkel a szerelvényekkel se lehet szabályozni, viszont áramlási el­lenállásuk kisebb, mint a szelepeké. A maximális üzemi nyomás 16 bar, a maximális üzemi hőmérséklet 120 °C. Az alábbi ábrán menetes csatlakozású tolózár jellemző méretei (3.4. ábra), illetve műszaki adatai (3.2. táblázat) láthatóak.

Tolózár jellemző méretei

3.4. ábra. Tolózár jellemző méretei.

Tolózár műszaki adatai:

D L H d t
G 3/8 40 78 50 8,5
G ½ 46 80 50 10,5
G ¾ 53 89 50 12,5
G 1 60 101 60 14
G 1 ¼ 64 118 80 15
G 2 81 148 90 20
G 2 ½ 90 170 100 22
G 3 98 208 120 23
G 4 113 243 120 29

Szelepek

A záró szerelvények közül a szelepek azok, amelyekkel szabályozni lehet. Záró elemeik: a szelepházban kialakított szelepfészek (szelepülés), az arra illeszkedő szeleptányér és az azt mozgató orsó. Jellegzetességük, hogy a szeleptányér a szelepnyílás síkjára merőlegesen mozdul el.

A szelepülés és a szeleptányér egymásra illeszkedő felületei a tömítő felületek. A jó tömítés érdekében a tömítő felületek anyagát az áramló közeg hőmérsék­letének és nyomásának, valamint egyéb tulajdonságainak megfelelően kell meg­választani. A szelep metszeti képe az 3.5. ábra szerint.

Tolózár jellemző méretei.

3.5. ábra. Szelep metszeti képe.

Beszabályozó szelep

Ezek a beszabályozó szelepek vízhőhordozós fűtőberendezések áramköreibe építendők be, az egymástól eltérő áramlási viszonyok kiegyenlítése céljából. A hidraulikai beszabályozást a szelepek rögzített értékű előbeállítása könnyíti meg (3.6. ábra).

3.6. ábra.

3.6. ábra. Beszabályozó szelep kialakítása.

A szükséges előbeállítási értékek a vonatkozó diagramokból vehetők. A szelepek két beépített mérő- és ürítő szeleppel rendelkeznek, amelyekhez választhatóan tömlőcsatlakozásos töltő- és ürítő készülék vagy nyomáskülönbség méréshez szükséges mérőtű csatlakoztatható.

A szelep mind az előremenő-, mind a visszatérő vezetékbe beépíthető. A diagram mindkét esetben érvényes, amennyiben az áramlás iránya megegye­zik a szelepházon feltüntetett nyíliránnyal, és a szelep előtt egy Lmin=3D egyenes szakasz, rendelke­zésre áll. A beszabályozó szelep beépítése előtt a csővezetéket át kell öblíteni az esetleges szen­nyeződések eltávolítására. Ajánlatos szennyfogó szűrő beépítése is.

Előnyös tulajdonságai:

  • Egyedülálló módon a szelep ugyanazon oldalán, egyetlen síkban elhelyezett kezelőele­mek lettek kialakítva, amely révén egyszerűsödik a szerelés. A beszabályozáshoz és a használathoz nagy biztonsággal hozzáférhetők maradnak a kezelőszervek.
  • Öt funkciót lát el egyetlen szerelvény: beszabályozás, mérés, elzárás, töltés és ürítés,
  • Az előbeállítás fokozatmentes, a nyomás veszteség/áramlási teljesítmény méréssel pontosan ellenőrizhető.

A beszabályozó szelep PN 16 bar üzemi nyomásig, és -10-120 °C üzemi hőmérséklettar­tományon belül üzemeltethető. A szerelvény gőzre nem használható.

Kialakítása:

  • Az előbeállítás értékét a rendeltetésszerű használat során megőrző, mindenkor ellenőrizhető,
  • Fokozatmentes finom előbeállítású egyenes ülésű szelep,
  • A kézikerékről közvetlenül leolvasható az előbeállítási érték,
  • A közeggel érintkező részek horganykiválás-mentes sárgarézből készültek,
  • A szeleptányér teflon záró tömítéssel készült,
  • Karbantartást nem igénylő kettős „O”-gyűrűs szeleporsós tömítéssel szerelt,
  • Menetes csatlakozás: M30x1,5

A beszabályozó szelep jellemző méreteit a 3.7. ábra Beszabályozó szelep, műszaki adatait 3.3. táblázat Beszabályozó szelep műszaki adatai tartalmazza.

3.7. ábra.

3.7. ábra. Beszabályozó szelep jellemző méretei.

3.8. ábra. Előbeállítás elvégzése a beszabályozó szelepen.

Előbeállítás (3.8. ábra):

  • A szelep kívánt előbeállítási értéke a kézi kerék megfelelő helyzetbe forgatásával valósítható meg.
  • Az alapbeállítást a hossz skálán elmozduló keresztmutató segítségével végezhetjük el. A kézi kerék fél fordulata jelent a hosszskálán egy osztásértéket.
  • A finombeállítás a kézi keréknél található ke­rületi skála és a beállítójel segítségével történik. A kerületi skála beosztása a kézi kerék fél fordulatának 1/10-ed része.
  • A beállított érték rögzítése céljából a kézi kerék belsejében található beállító orsót forgassa ütkö­zésig az óramutató járásával megegyező irányba. A művelethez használjon 3-4 mm él szélességű csavarhúzót.
  • A kézi kerék adott állásában történő blokkolása az ún. „rögzítő pecekkel” lehetséges.

3.3. táblázat Beszabályozó szelep műszaki adatai.

DN D (DIN 2999) t Lt L H d
15 ½ 13,2 27 80 77 38
20 ¾ 14,5 32 82 79 38
25 1 16,8 41 92 81 38
32 1 ¼ 19,1 50 115 91 50
40 1 ½ 19,1 54 130 100 50

Nyomáskülönbség-szabályzó szelep

Segédenergia nélküli arányos szabályozó szelep, nyomáskülönbség állandó értéken tartásá­hoz (3.9. ábra). Az 50-300 mbar közötti, vagy 250-600 mbar közötti, nyomástartományban fokozatmentesen beállítható. Rögzíthető és kívülről bármikor leolvasható a beállított érték.

3.9 ábra

3.9. ábra. Nyomáskülönbség-szabályozó szelep kialakítása.

Egyenes ülésű, teljesen elzárható kivitelű, lágytömítéses szelepkúppal ellátott szerelvény. Be­építése akár az előremenő, akár a visszatérő vezetékbe lehetséges. Menetes csatlakozású, M30x1,5 méretű kivitel. A szelepház, fejrész, szabályozóház és a belső részek horganykiválás-­mentes sárgarézből, az „O”-gyűrűk, tömítések és a membrán EPDM-ből készülnek.

Paraméterek:

  • Maximális megengedett üzemi nyomás: 16 bar,
  • Maximális megengedett nyomáskülönbség: 1,5 bar,
  • Maximális megengedett üzemi hőmérséklet: 120 °C,
  • Kapilláriscső hossza: 1 m.

Előnyös tulajdonságai:

  • Valamennyi kezelőelem egy oldalon helyezkedik el,
  • A beállított érték optikailag nagyon jól leolvasható, és rögzíthető,
  • A szelep teljesen elzárható kivitelű,
  • Nyomásmentesített szelepkúp.

Beépítési példák láthatóak az alábbi ábrákon (3.10. ábra, 3.11. ábra).

3.10. ábra. Beépítési példa visszatérő vezetékbe.

3.11. ábra.

3.11. ábra. Beépítési példa előremenő vezetékbe.

Nyomásszabályzó szelep beépítése: A beépítési helyzet tetszőleges, de a szelepházon feltüntetett áramlási irányt be kell tartani. A szelep beépítése előtt a csővezetéket alapo­san át kell mosatni. Ajánlott az áramkörbe szennyfogó szűrőt beépíteni.

Az impulzusvezeték helyzete az előre­ menő vezetékbe történő bekötésnél olyan helyzetű legyen, hogy a vízhőhordozóban levő és leülepedő szennyeződések az impulzusvezetéket ne tömíthessék el.

A beszabályozó szelep jellemző méreteit a műszaki adatait a 3.4. táblázat tartalmazza.

3.4. táblázat. Nyomáskülönbség-szabályozó szelep műszaki adatai.

DN D1 Din 2999 D2 t Lt L H
15 ½ 71,5 13,2 27 80 113
20 ¾ 71,5 14,5 32 82 116
25 1 71,5 16,8 41 92 120
32 1 ¼ 104 19,1 50 115 140
40 1 ½ 104 19,1 54 125 145

A szabályozó szelep beállítása:

A kívánt érték 50 és 300 mbar, vagy 250 és 600 mbar között fokozatmentesen állítható. A kézi kerék forgatásával kell a skálamutatót a szükséges értékre állítani. A beállítás után a kézi keréken a „rögzítő pecket” a helyére kell illeszteni.

A szelep teljes elzárása: A nyomáskülönbség-szabályozó szelep a rendszer karbantartási munkáinak megkönnyítése végett kézzel elzárható, átvéve ezzel egy elzáró szelep funkcióját. A szelep elzárásához a kézi kereket a 300/600 mbar skálaértéken túl ütközésig kell elforgat­ni. A művelet alatt az előremenő vezeték és a felső membránkamra összekötő impulzusveze­téke legyen bekötve.

Ha az elvégzett munka után a szabályozó szelepet is­mét ki kell nyitni, úgy a kézi kereket ismét a beállítási értékig kell elforgatni. Csak ebben a pozícióban lehet­séges a megfelelő szabályozás érvényesülése.

A rendszer töltése és ürítése: Egy külön tartozékként szerelhető töltő-ürítő készülékkel a berendezés töl­thető, illetve leüríthető. Ehhez a töltő-ürítő készülékre egy ½”-os tömlőt ajánlatos csatlakoz­tatni (¾”-os hollandi).

 3.11. ábra.

3.11. ábra. Nyomáskülönbség szabályozó szelep jellemző méretei.

Térfogatáram-szabályzó

Segédenergia nélküli arányos szabályozó szelep, a be­állított térfogatáram állandó értéken tartásához (3.13. ábra). Rejtett, fokozatmentes, avatatlan beavatkozás ellen védett szabályozási érték beállítása (40-150 l/h) előszerelt mérő- és ürítő szeleppel. Beépítése akár az előremenőbe, akár a visszatérő vezetékbe lehetséges. A szelepház, fejrész és a szabályozóház hor­ganykiválás-mentes sárgarézből, a tömítések és a membrán EPDM-ből készülnek.

3.13. ábra. Térfogatáram-szabályzó szelep kialakítása.

3.13. ábra. Térfogatáram-szabályzó szelep kialakítása.

A térfogatáram-szabályzók egy szabályozástechnikailag szükséges arányos tartományban biztosítják a köz­ponti fűtési rendszerek adott áramköreiben az átfolyá­si teljesítmény állandó értékét. Ahhoz, hogy a szabá­lyozó megfelelően működjön, legalább 150 mbar nyo­másesést szükséges biztosítani a szelepen.

A burkolat alatt elhelyezkedő skálán a kívánt ér­ték egyszerűen beállítható. A membrán a kívánt átfolyási teljesítményhez tartozó nyomáskü­lönbség állandó értéken tartása révén biztosítja, hogy a hőhordozó tömegárama ne lépje túl a beállított értéket.

Paraméterek:

  • Maximális megengedett üzemi nyomás: 16 bar,
  • Maximális megengedett nyomáskülönbség: 1,5 bar,
  • Maximális megengedett üzemi hőmérséklet: -10 – +120 °C,
  • Beállítható térfogatáram tartomány: 40 – 150 l/h,
  • Névleges méret: DN 15, mindkét oldalon ½”-os belső menetes.

Előnyös tulajdonságai:

  • Már kis térfogatáramok esetén is pontos szabályozás lehetséges,
  • Beépített mérő- és ürítő szelepek,
  • Valamennyi kezelőegység egy oldalon helyezkedik el.

Térfogatáram-szabályzó szelep beépítése: A szelep beépítési helyzete tetszőleges, azonban arra ügyelni kell, hogy a szelepházon is jelölt átáramlási irányt betartsuk. A beépítés előtt a csővezetéket alaposan át kell mosatni.

Figyelem, fontos tudnivalók:

  • A szelepen feltüntetett áramlási irányt jelző nyíl a tényleges áramlási irányba mutasson!
  • Kenőzsírt, olajat használni nem szabad, ezek a kenőanyagok a tömítéseket és a membránt károsíthatják!
  • Minden szerelési hely tömítettségét ellenőrizni kell!

Szabályozási érték beállítása: A szabályozási érték beállításához a berendezés feltöltése előtt a membránfejet le kell csavarni és az alatta található skálán a kívánt térfogatáram értékét be kell állítani. Ezután a membránfejet vissza kell csavarni és meghúzni. A membránfej lecsavarása előtt a rendszert le kell üríteni, mert különben vízfolyás lép fel.

Egyéb szerelvények

Biztonsági lefúvató szelep

Feladata, hogy a rendszerben keletkező káros túlnyomást elvezesse. Biztonsági szelep kiala­kítását mutatja a 3.14. ábra, jellemző méreteit pedig a 3.15. ábra, műszaki adatait a 3.5. táblázat szemlélteti.

3.14. ábra

3.14. ábra. Biztonsági lefúvató szelep.

3.15. ábra.

3.15. ábra. Biztonsági lefúvató szelep jellemző méretei.

A szerelvény külső felületén jelölve van az áramlási irány. Csak az áramlási iránynak megfelelően lehet beépíteni.

3.5. táblázat. Biztonsági lefúvató szelep műszaki méretei (2,5 és 3,0 bar értékig).

ØA ØB C D
¾” 1″ 83 61
1” 1 ¼” 97 76
1 ¼” 1 ½” 126 81
1 ½” 2″ 206 116
2″ 2 ½” 222 130

Visszacsapó szelep

Feladata, hogy az áramló közeget csak egy irányba engedje áramoltatni. Kialakítása többfé­le lehet, működésük tekintetében mindegyik azonos. Az áramló közeg megemeli a szeleptá­nyért, a közeg átáramlása ezáltal biztosított. Amennyiben az áramlás megszűnik, a szeleptá­nyér automatikusan lezár, visszaáramlás nem lehetséges.