• fűtés
• légleválasztás
• légtelenítés
• levegő

Légleválasztás és iszapképződés a fűtési rendszerben

Légleválasztás

Mindenki tapasztalhatta már, hogy amikor vizet forral, hogy teát készíthessen magának, ak­kor a hőmérséklet növekedésével levegőbuborékok válnak ki a folyadékból. A hőtani alapok megismerése során már említést tettünk a hő terjedéséről. Ebben a pontban azt fogjuk megismerni, hogy a fűtési rendszerünkből kiváló levegőt hogyan lehet eltávolítani.

A levegő jelenléte a következő problémákat okozhatja:

• Korróziós károkat eredményez, a leváló részek iszapot képezve zavart okozhatnak.
• A hatásfok jelentős mértékben csökkenhet.
• Áramlási zavarok, súlyosabb esetben egyes berendezésrészek leállása.
• A fűtőberendezés zajos üzeme (áramlási zaj, „csörgő” radiátor, zúgó falikazán).
• Kavitáció kialakulása a szivattyúban, aminek élettartalma ezért csökken.
• Növekvő szerviz- és karbantartási költségek.

Hogyan is kerül levegő a fűtési rendszerbe?

• Feltöltéskor a töltő vízzel, és amikor pótolnunk kell utántöltéssel.
• Ha túl gyorsan töltjük fel a rendszert, és az nem tud eltávozni a csőhálózatból.
• Amikor olyan csővezetéket építünk be, ami oxigéndiffúzióra hajlamos.
• Ha szilárd tüzelési kazánt szerelünk nyitott tágulási tartállyal, a tartályon keresztül.
• Olyan nagymértékű nyomásesés esetén, amikor annyira lecsökken a nyomás, hogy a légkörből a légtelenítőkön keresztül levegőt szív be (a nyomáscsökkenés a légtelenítő zárásakor szükséges 0,2 bar nyomásértéket meghaladja).
• Felfűtés során oldott állapotban levő levegő válik ki a fűtővízből.
• A fűtővíz lehűlését követően az oldóképesség növekedése miatt a víztömör kötéseken keresztül levegőmolekula jut be és elnyelődik.
• Kémiai folyamatok során különböző gázok keletkeznek, mint pl. a hidrogén.

Látható, hogy még a teljesen zárnak hitt rendszernél is számolni kell levegőkiválással.

A víz jellemző tulajdonsága, hogy kiváló oldószer, ezért a hőmérséklet és a nyomás függvé­nyében több-kevesebb mennyiségű gázt tud oldatban tartani, amely a változó üzemi állapo­tok között kiválhat a vízből.

A vízben oldott állapotban lévő levegő mennyiségét a Henry-Dalton törvény alapján az itt látható diagram ábrázolja, a hőmérséklet és a nyomás függvényében (8.1. ábra).

8.1. ábra. Az oldott levegő mennyisége a hőmérséklet és a nyomás függvényében.

A színezett terület azt a változást mutatja, amikor a fűtési rendszerben lévő víz hőmérsékle­te a feltöltés után 10 °C-ról 75 °C-ra nő. Látható, hogy ekkor minden köbméter vízből 68-28=40 liter levegő szabadul fel, mikrobuborékok formájában.

Ott célszerű légteleníteni a rendszert, ahol a legkevesebb az oldott állapotban levő gáz. A fo­lyadékok gázoldó képességének vizsgálata közben megállapítható, hogy minél magasabb a fűtővíz hőmérséklete, minél alacsonyabb a rendszer nyomása, annál kevesebb az oldott gáz.

Tehát a légtelenítés leghatékonyabb pontjai egy fűtési rendszerben a hőtermelő közelében az előremenő vezetékben, illetve a rendszer magas pontjain (8.2. ábra).

8.2. ábra. Légleválasztó beépítése fűtési rendszerbe.

Mindig két lépcsőben végezzük a légtelenítést. Az első lépcső, amikor elkészült a rendszer nyomáspróbája, átmostuk a rendszert kiszűrve ezzel az esetlegesen bekerülő szen­nyezőanyagokat. A megfelelő minőségű fűtőközeggel elkezdjük feltölteni a rendszert, ami az esetek többségében 10-15 °C-os hálózati hideg víz.

A hálózat feltöltése során ügyelni kell arra, hogy alacsony sebességgel történjen a feltöltés, hogy a gázok könnyebben tudjanak távozni. Ha helyesen van kialakítva a rendszer, a magas pontokon levő légtelenítőkön keresztül a levegő a szabadba távozik (8.3. ábra).

8.3. ábra. Légtelenítő szelepen távozó kiváló levegő.

A második lépcső, amikor a rendszert elkez­dik felfűteni, és a melegítés hatására a fűtő víz­ben levő levegőbuborékok kiválnak. Ezeket a mikro méretű buborékokat nagyon nehéz eltá­volítani a fűtési rendszerből, mert a szivattyús rendszerek elterjedése együtt jár az áramlási sebességek növekedésével.

Napjainkban a fű­tővíz áramlási sebessége 1 m/s körüli, de ezt meghaladó mértékű is előfordul. A hagyomá­nyos légtelenítésnél alapfeltétel, hogy az áramló közeg sebessége ne haladja meg a 0,1 m/s értéket, ennél az értéknél még könnyen távozik a rendszerből a levegőbuborék. A magasabb sebességű fűtőközeg viszont magával ragadja a mikrobuborékokat, így azok nem tudnak a légtelenítőkön keresztül a szabadba távozni.

A nagy folyadéksebesség olyan meg­oldásokat tett szükségessé, amivel megoldha­tó a folyadék és a gázbuborékok szétválasztá­sa, és a gázbuborékok légtelenítőhöz vezeté­se. Korábban ezt légleválasztó edényekkel va­lósították meg. Ezekkel a berendezésekkel le­választották és tárolták a kiváló légbuborékokat, majd adott időközönként egy szelepet meg­nyitva kiengedték a légedényben felgyülemlett levegőt (8.4. ábra).

8.4. ábra. Légtelenítő edény működési elve.

A szelepet addig hagyták nyitva, amíg folyadék nem jelent meg a csonk végén, ami azt je­lentette, hogy a légedényből teljesen kiszorították a levegőt. Ezt követően a szelepet elzár­ták. Ennek a berendezésnek a hátránya, hogy a hatásfoka nagyon kicsi, ugyanis a vízben áramló közegből csak kis mennyiségű levegő jut az összekötő vezetéken keresztül a lég­edénybe.

Ugyanis nem lassul le a víz mozgása, tehát a buborékok nem tudnak kiválni. Még manapság is találkozhatunk vele, új rendszerek kialakításánál nem alkalmazzák (8.5. ábra).

8.5. ábra. Légleválasztó edény, fűtési rendszerbe építve.

Újabban alkalmazott szerelvény az abszorpciós légleválasztó. Kialakításának lényege, hogy egy házba olyan betétet helyeznek el, aminek hatására az áramló közeg sebessége lecsökken, a légbuborékok áramlását széttördeli. A légbuborékok felfelé áramlanak és a szerelvény te­tejébe épített automata légtelenítőn keresztül a szabadba kerülnek (8.6. ábra).

8.6. ábra. Abszorpciós légleválasztó felépítése.

Annál hatékonyabb a szerelvény működése, minél nagyobb a fűtési rendszer hőfoklépcsője, és minél kisebbre van lecsökkentve a szerelvényen átáramló közeg sebessége. Célszerű min­dig a rendszer előremenő vezetékébe építeni a kazán után, de a szivattyú szívócsonkja elé.

Azoknál a kazánoknál a legjobb a hatásfoka, amelyek tetőtérbe kerültek. Hiszen itt a legma­gasabb a fűtővíz hőmérséklete és ebben a pontban a legkisebb a rendszer nyomása, azaz itt képes a legkevesebb levegőt oldatban tartani a fűtővíz. Beépítésük során arra kell ügyelni, hogy mindenféleképpen állítva kerüljenek a hálózatba.

Működésük a következő: beállított időközönként a berendezésbe épített mágnes szelep a há­lózatban lévő fűtő víz egy részét (törekedve arra, hogy a rendszer nyomása ne lépje túl a mi­nimum szintet) betölti egy nyomásmentes tartályba (8.7. ábra).

8.7. ábra. Légleválasztó berendezés robbantott képe

Ebben a tartályban a csökkentett nyomás miatt a fűtővízben lévő oldott állapotú gáz egy ré­sze kiválik, ami egy gyorslégtelenítőn keresztül távozik a rendszerből. A folyamat végén a szerkezetbe épített szivattyú visszatáplálja a fűtő vizet a rendszerbe a beállított maximális nyomásérték eléréséig. A legkisebb gáztalanítási ciklus általában 90-120 perc. A gáztalanítás időpontja a rendszer méretétől függően 15-45 perc. A 8.8. ábra egy beépítési példát mutat.

8.8. ábra. Levegőleválasztó berendezés beépítése fűtési rendszerbe.

Légtelenítő szelepek alkalmazása

A légtelenítők nem okoznak nyomásveszteséget a fűtési rendszerben, azért a kiválasztásuk­nál nem kell különösebb számításokat elvégezni. Ha ismerjük a hálózatban uralkodó nyo­mást, és az üzemi hőmérsékletet, akkor meghatározható a fűtési rendszerből kiváló levegő mennyisége.

Működésbeli problémát szinte csak a hálózatból a légtelenítőbe kerülő szennye­ződések és az esetleges lengések okozhatnak. Ez elkerülhető, ha olyan légtelenítőt építünk be, aminél a vízszint és a szelep között nagy a távolság. Az automata légtelenítőknek több kialakítása ismert, működési elvük közös. (8.9. ábra)

8.9. ábra. Automata légtelenítő működési elve.

Amikor a fűtési rendszerből kiválik a levegő, akkor az a légtelenítő szelep házába kerül. Mi­nél több kiváló levegő jut be a légtelenítő szelepbe, annál jobban kiszorul a házban lévő fű­tővíz. A fűtővízben lebegő úszó, a vízszinttel együtt süllyed.

Ha az úszó elér egy minimális mélységet, a szelep kinyit, és a levegő távozik a házból. A házban a vízszint ismét emelked­ni kezd. A fűtővízben levő úszó a vízszinttel együtt emelkedik, aminek köszönhetően a sze­lep lezár.

Ez a folyamat ismétlődik mindaddig, amíg a fűtési rendszerből az összes levegő ki nem válik (ami persze szinte lehetetlen, ugyanis számos módon kerülhet a rendszerbe leve­gő). Az alábbi ábrán egy beépített légtelenítő szelep látható (8.10. ábra).

8.10. ábra. Automata légtelenítő szelep.

Az áramló folyadék rendszerben lévő levegő, vagy a melegítés hatására felszabaduló mikrobuborékok leválasztására szolgálnak az automata gyorslégtelenítők és a levegőleválasztók.

Automata gyorslégtelenítők

A bronzöntvényből vagy rozsdamentes acélból készült ház két részből áll, alsó és felső része menettel és gumi O-gyűrű tömítéssel kapcsolódik egymáshoz. A gyorslégtelenítő a ház alsó részén lévő belső menettel csatlakoztatható a fűtési hálózatra (8.11. ábra).

8.11. ábra. Automata gyorslégtelenítő kialakítása.

A távozó gáz szükség esetén a szintén ½ mére­tű, de külső menetes csatlakozásról, vezetéken keresztül elvezethető. Ide csatlakoztatható visszacsapó szelep is.

A levegőkamra speciális kialakítása megakadá­lyozza, hogy az úszó és sodródó szennyeződé­sek a légtelenítő szelepet elérjék, ezért a szelep nem szennyeződhet el és garantáltan csöpögés­ mentes üzemű.

A légtelenítő szelep működését a házban elhe­lyezett úszó vezérli, amely rugós kar közvetíté­sével a folyadékszint emelkedésekor zárja a ki­áramlás útját. A levegőkamrában összegyűlő le­vegő vagy gáz hatására a folyadékszint lecsök­ken és az úszó addig nyitja a szelepet, amíg a folyadékszint emelkedése el nem éri a záró helyzetet (8.12. ábra).

8.12. ábra. Légtelenítő szelep robbantott ábrája.

Alkalmazási terület

Fűtő- vagy hűtőrendszerek üzem közben szükséges automatikus légtelenítésére, a feltöltés­kor szükséges helyi légtelenítésre (pl. a felszállókon), illetve leürítéskor légbeszívóként.

Kiviteli változatok:

• Bronz ház, menetes levegőcsatlakozás, alapkivitel,
• Rozsdamentes acél ház.

Előnyök:

• Nagy légtelenítő teljesítmény,
• Megbízható levegőbeszívás a rendszer ürítésekor,
• Folyamatos, karbantartást nem igénylő üzem,
• A légtelenítő szelep elszennyeződése kizárt,
• Hosszú élettartam, megbízható, szivárgásmentes működés.

Műszaki adatok:

• Üzemi nyomás: max. 10 bar
• Üzemi hőmérséklet: max. 110 °C.

Levegőleválasztók

A levegőleválasztó DN 40 méretig bronz, DN 50 mérettől acél házzal készül. Ennek belse­jében kap helyet a különleges kialakítású spirocső, amely egy rézcsőre forrasztott réz drót­fonalból áll. Ez a betét széttördeli az áramlást, illetve az áramló gázbuborékokat, így ezek le­fékeződve kiemelkednek a vízszintes áramlási zónából, majd a nyugalmi zónán keresztül fel­szállnak az automata légtelenítőbe.

A betét áramlási ellenállása kicsi, levegőleválasztási foka azonban rendkívül nagy. A ház fel­ső részén elhelyezett automata légtelenítő szelep a leválasztott és a légkamrában összegyűlő levegőt automatikusan kivezeti.

A ház alján lévő leeresztő csavaron, vagy az ebbe csavart leeresztő csapon keresztül a ház­ban leülepedett szennyeződések eltávolíthatók. A ház oldalán lévő leeresztő szelep a rendszer feltöltésekor a levegőleválasztóba kerülő na­gyobb mennyiségű levegő, valamint az üzem közben összegyűlő úszó szennyeződések eltá­volítására szolgál.

A bronz házzal készült leválasztok menetes és Ø22 mm-es rézcső roppantó gyűrűs kötéséhez alkalmas, a hegesztett acél házzal készült leválasztok karimás vagy hegesztőtoldatos csatla­kozással kaphatók.

Az acél házas, nagyobb méretű levegőleválasztók szerelésének megkönnyítésére a ház tete­jén két felfüggesztő szem található.

Előnyök:

1. Nagy légtelenítő teljesítmény.
2. Önműködő levegőbeszívás a rendszer ürítésekor.
3. Automatikus, karbantartást nem igénylő üzem.
4. Hosszú élettartam, megbízható működés.
5. A védett rendszer korróziója csökken, az elemek élettartama meghosszabbodik.

Kiviteli változatok (8.13. ábra):

• Vízszintes csővezetékbe építhető változat, bronz házzal.
• Függőleges csővezetékbe építhető változat, bronz házzal.
• Vízszintes csővezetékbe építhető változat, acél házzal (hegesztőtoldatos és karimás változatban).

A 2.13. ábra szerinti levegőleválasztók műszaki adatait az alábbi táblázatok rögzítik (8.1., 8.2. és a 8.3. táblázat):

8.13. ábra. Levegőleválasztók kialakítása:

• a.) Vízszintes csővezetékbe építhető.
• b.) Függőleges csővezetékbe építhető.
• d.) Vízszintes csővezetékbe építhető karimás
• c.) Vízszintes csővezetékbe építhető hegesztőtoldatos

8.1. táblázat. Vízszintes csővezetékbe építhető bronzházas kivitel műszaki adatai.

*A 22-es méret ált. roppantó gyűrűs, a többi belsőmenetes kivitelben készül.

8.2. táblázat. Függőleges csővezetékbe építhető bronzházas kivitel műszaki adatai.

*A 22-es méret ált. roppantó gyűrűs, a többi belsőmenetes kivitelben készül.

8.3. táblázat. Vízszintes csővezetékbe építhető karimás és hegesztőtoldatos kivitel műszaki adatai.

*Az első számérték a hegesztőtoldatosra, a második a karimásra vonatkozik.

Iszapképződés

Nyáron, amikor csak használati melegvíz előállítására használják a hőtermelő berendezése­ket, nem foglalkoznak a fűtési szezonban felmerülő problémákkal. Azonban a tél közeledté­vel gyarapodnak a gondok: leállnak a készülékek, leáll az egész fűtési rendszer.

A megren­delők nem szoktak azzal foglalkozni, hogy a feltöltés előtti munkálatok, vagy a rendszerbe beépíthető berendezések megóvhatják vezetékhálózatukat, berendezéseiket. Ha végleges fel­töltés előtt kimossák a rendszert, vagy iszapleválasztót építenek be, megelőzhetőek lennének a meghibásodásból eredő anyagi károk (persze megfelelő üzemeltetést is igényel a rendszer).

Megoldás lehet az is, hogy ha speciális vegyszert töltenek a vezetékekbe. Ez a vegyszer 2-5 hét alatt fémtisztává teszi a csőhálózat belső felületét, majd egy olyan védőoldatot töltenek bele, ami vékony filmet képez belső felületen.

Szennyezőanyagok típusai:

• Mechanikai szennyezőanyagok, gyártási eljárás során visszamaradt szemcsék,
• Tárolás, esetleg szerelés során bejutó szilárd szennyezőanyagok,
• Folyadékkal érintkező felületekről leváló szemcsék,
• Töltő vízzel a fűtési rendszerbe kerülő szennyeződések.

Az iszap a fűtési rendszerben nemcsak teljesítményromlást eredményez, hanem el is tömít­heti a rendszert. A kis átömlési keresztmetszetek (mint pl. a szabályozó szelepek) felületein megtapadó szennyezőanyagok idővel olyan rétegvastagságot érhetnek el, ami az adott sza­kasz leállását is eredményezheti (8.14. ábra).

8.14. ábra. Kis keresztmetszetek eltömődéséből eredő szakaszleállás.

• a.) Szennyezőanyagok megtapadása.
• b.) Szelep tönkremenetele.

Szűrő

A hagyományos iszapleválasztók egy beépített szűrő segítségével választják le a fűtési rend­szerben keringő szilárd szennyezőanyagokat. A szűrő finomságának köszönhetően (0,6 mm) már egészen apró szennyeződést is képesek felfogni (8.15. ábra).

8.15. ábra. Szűrőbetét kialakítása.

A kialakításnak köszönhetően, a szennyfogó alján leülepedett szennyeződést egyszerűen el lehet távolítani a rendszerből. A szűrőt időközönként tisztítani kell. Az iszapleválasztó szer­kezeti kialakítását a 8.16. ábra szemlélteti.

8.16. ábra. Iszapleválasztó kialakítása.

Átfolyós rendszerű iszapleválasztó

Az újabb típusú átfolyós rendszerű iszapleválasztók nem felfogják a szennyezőanyagot, ha­nem leülepítik. Ezzel azt érhetjük el, hogy a hagyományos, szűrővel szerelt iszapleválasztóval szemben nem fog változni az áramlási ellenállása.

Szerkezeti kialakítása:

Öntött bronz, vagy hegesztett acélházban a függőleges helyzetű, spe­ciális spirócsövek a vízszintes áramló folyadékot a vele sodródó szemcsékkel együtt részára­mokra törik szét, illetve számtalan kis örvényt létrehozva, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a folyadéknál nagyobb sűrűségű részecskék süllyedni kezdjenek és nem túl nagy vízszintes sebesség esetén kikerüljenek az áramlási zónából, majd az átmeneti zónán keresztül a nyugalmi zónába süllyedjenek, ahol már nincs vízszintes áramlás. (8.17. ábra).

8.17. ábra. Iszapleválasztó robbantott képe.

Három zónára lehet osztani az iszapleválasztó berendezéseket, felépítésük szerint:

• Áramlási zóna: Ebben a szakaszban tördelik fel a folyadékot, és itt válik ki a szennye­zőanyag.
• Átmeneti zóna: Az áramlási zóna alatt helyezkedik el, a szennyezőanyag ülepedése folyamatos, folyadékáramlás minimális.
• Nyugalmi zóna: Az iszapleválasztó gyűjtőhelye, itt gyülemlik fel a fűtési rendszerből leválasztott iszap. Az iszapot a leválasztó aljára szerelt csappal lehet véglegesen eltá­volítani a rendszerből.

Iszapleválasztó előnyei:

• Nagy iszapleválasztó-teljesítmény, a mikroszkopikus méretű szennyeződések is leüríthetők.
• Az időnként szükséges leürítésen kívül nem igényel további karbantartást.
• A szennyeződések leürítése igen rövid ideig tart, és üzem közben is elvégezhető, meg­kerülő vezeték, illetve elzáró szerelvény beépítése nélkül (8.18. ábra).
• A védett rendszer tisztasági foka nő, az elemek élettartama meghosszabbodik.
• Erősen szennyezett, vagy nagyméretű szennyeződéseket tartalmazó rendszerekhez szétszerelhető házba épített iszapleválasztó is található a piacon.

8.18. ábra. Iszapleválasztó beépítése fűtési rendszerbe.

Alkalmazási terület:

• Fűtési rendszereknél a kazán elé, a visszatérő vezetékbe célszerű beépíteni.
• Egyéb esetben oda javasolt, ahol a leginkább veszélyeztetve van a rendszer.
• Olyan csőszakasznál, ahol az áramlási sebesség értéke maximum 1-1,2 m/s. ha az áramlási sebesség ennél nagyobb, akkor nagyteljesítményű leválasztót kell beépíteni.

Az iszapleválasztó a 32-250 μm mérettartományba eső iszapszemcsék 75-85%-át már 10 át­haladás után leválasztja. 20 áthaladás után azonban a hatékonyság elérheti a 85-95%-ot is, ami kiemelkedő eredménynek tekinthető.

Üzemi tapasztalatok szerint a leválasztó az összes szennyező részecske 99%-át körülbelül 2 hét alatt eltávolítja. Fűtési rendszernél a méretezé­si érték 0,5-1,0 m/s. alkalmazhatók nagy teljesítményű leválasztok is, amikkel az áramlási sebesség elérheti a 3 m/s értéket is.

8.19. ábra. Iszapleválasztók kialakítása.

• a.) Vízszintes csővezetékbe építhető.
• b.) Függőleges csővezetékbe építhető.
• c.) Vízszintes csővezetékbe építhető hegesztőtoldatos/karimás.
• d.) Vízszintes csővezetékbe építhető szétszerelhető hegesztőtoldatos/karimás.

Kiviteli változatok (8.19. ábra):

• Vízszintes csővezetékbe építhető változat, bronz házzal,
• Függőleges csővezetékbe építhető változat, bronz házzal,
• Vízszintes csővezetékbe építhető változat, acél házzal,
• Szétszerelhető, vízszintes elrendezés, acél házzal.

Azok az iszapleválasztó berendezések a legjobbak, amelyekben nem maradnak meg a szennyezőanyagok, nem tömődnek el. A szűrők kialakításuk szerint egy adott mérettartomány fe­lett minden szennyeződést kiszűrnek, de az ez alatti szemcséket átengedik.

Ezek a szemcsék leülepednek a szelepben, szivattyúban, hőcserélőben stb. Ezzel szemben az iszapleválasztókban, mérettől függetlenül, folyamatosan ülepszenek le az oda nem illő anyagok. A korszerű iszapleválasztók már néhány keringési kör után kiszűrik a rendszerben levő iszapot.

Az iszapképződés műanyagcsöves rendszereknél is jellemző, itt a csővezeték belső felületét marhatják fel. Igaz, hogy ez jóval kisebb mennyiségben jelentkezik, mint fémanyagú cső­rendszereknél, de agresszívebb hatást ér el.

Ha megváltoztatjuk a fűtési rendszer hőmérsékletét, vagy az áramlási sebességet, akkor a más lerakódott szemcséket is „fel lehet savazni” és ezt ki is lehet szűrni. Nem célszerű ke­mény vízzel feltölteni a rendszert, mert fűtés hatására iszap képződik, korróziós károkat eredményezve. Egy megfelelően beépített iszap- és gázleválasztó viszont a 20-25 éves cső­rendszer élettartamát akár 10-15 évvel is meghosszabbíthatjuk.

A 8.19. ábrán ismertetett iszapleválasztók műszaki adatait az alábbi táblázatok ismertetik (8.4., 8.5. és a 8.6 táblázat).

8.4. táblázat. Vízszintes csővezetékbe építhető bronzházas kivitel műszaki adatai.

*A 22-es méret ált. roppantó gyűrűs, a többi belsőmenetes kivitelben készül.

8.5. táblázat. Függőleges csővezetékbe építhető bronzházas kivitel műszaki adatai.

*A 22-es méret ált. roppantó gyűrűs, a többi belsőmenetes kivitelben készül.

8.6. táblázat. Vízszintes csővezetékbe építhető karimás és hegesztőtoldatos kivitel műszaki adatai.

* Az első számérték a hegesztőtoldatosra, a második a karimásra vonatkozik, (hagyományos).

** Az első számérték a hegesztőtoldatosra, a második a karimásra vonatkozik, (szétszerelhető).