Fűtési módok

Fűtőtestek és radiátorok típusai, előnyök és hátrányok

A kazánban megtermelt hőmennyiséget el kell juttatni a fűtendő helyiségbe olyan közeg se­gítségével, ami jól szállítja a hőt. Ez a hőhordozó közeg az esetek döntő többségében a víz. Miután a hőhordozó közeg belép a fűtendő helyiségbe, ott egy arra alkalmas fűtőtestben a hőjét leadja.

A fűtőtestek kialakítása többféle lehet. Legegyszerűbbek a csőfűtőtestek:

  • Csőkígyók: az olyan fűtőtesteket nevezzük csőkígyónak, melyek ismétlődő irányválto­zásokkal, hosszanti párhuzamos egy szakaszból kialakított vezetékből állnak. Legelter­jedtebb formája a sugárzó fűtés. Rendszerint padlóba, falba vagy mennyezetbe építik. A csőben keringő közeg az egész felületet melegíti és sugárzással adja át hőjét a kör­nyezetnek (7.1. ábra).
  • Csőregiszterek: egy-egy osztó- és gyűjtőcső, a köztük elhelyezett párhuzamos csőszá­lakból. Könnyen, gyorsan alakíthatóak ki (7.2. ábra). Manapság a kialakítása olyan széles intervallumot ölel fel, hogy sok esetben már bútordarabként is funkcionál. Leg­jobb példa erre a törülközőszárítós radiátor.
  • Bordás csőfűtőtestek: a nagyobb hőleadás érdekében módosítják a sima csőfűtőteste­ket. Növelik a hőleadó felületet, bordákat építenek rá. Képféleképpen készíthetik. Az egyik az ún. spirálbordás csőfűtőtest, amikor a csőre csigavonalban, élére állított acél­lemezt tekercselnek. A másik gyártási módnál a csőre merőlegesen kör vagy négyszög alakú lamellákat húznak (7.3. ábra). Mindkét esetben hidegen végzik el a felületnöve­lést, majd ezt követően horganyfürdőbe mártják a kész fűtőtestet. Legelterjedtebb for­mája a szegélyfűtőtest.
  • Radiátorok: ezek a fűtőberendezések a legelterjedtebbek, ezeket használják manapság a leggyakrabban.

Radiátoroknál többféle kialakítással találkozhatunk:

  • Tagos radiátorok, melyek tetszőleges számú és méretű elemek összekapcsolásából hozhatók létre.
  • Csővázas radiátorok, melyekben a hőhordozó közeg a gyűjtőcsövekben és az azo­kat összekötő fűtőcsövekben áramlik.
  • Lapradiátorok, amelyek profilozott, összehegesztett acéllemezek, vízszintes és függőleges járatokkal.

7.1. ábra. Csőkígyó.

7.2. ábra. Csőregiszter.

7.2. ábra. Csőregiszter.

7.3. ábra. Bordás fűtőtest.

7.3. ábra. Bordás fűtőtest.

Sugárzó fűtések

Padlófűtések

A padlófűtés az alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések közé tartozik. A fűtött helyiségben kialakuló függőleges hőmérséklet-eloszlás ennél a fűtési módnál közelíti meg leginkább az ember számára ideális jelleget, ami a magassággal egyre csökkenő levegő-hőmérsékletet és nagyobb padlóközeli hőmérsékletet jelent.

Mint a sugárzó fűtéseknél általában, ennél a fűté­si módnál is alacsonyabb levegő-hőmérséklettel lehet ugyanolyan komfortérzetet elérni, mint a konvekciós fűtésekkel. Ez abból következik, hogy padlófűtésnél a kellemes hőérzetre jel­lemző eredő hőmérséklet eléréséhez a nagyobb arányú sugárzási összetevő miatt, alacso­nyabb levegő-hőmérséklet szükséges. Az alacsonyabb levegő-hőmérséklet pedig kisebb transzmissziós hőveszteséget, tehát fűtési-energiamegtakarítást, és így kisebb fűtési költsé­get jelent.

A padlófelület hőmérsékletének viszont élettani korlátja van. A kellemes közérzet eléréséhez a padló átlagos maximális hőmérséklete nem haladhatja meg a 29°C-t. Széleskö­rű felmérések alapján ez az érték a működő padlófűtéseknél kb. 26 °C. Ez a hőmérséklet a korlátja a padlófűtéssel a helyiségbe juttatható hőmennyiségnek.

Elméleti alapok

A különböző műszaki megoldásokkal a teljes felületén egyenletes hőmérsékletű padlót csak megközelíteni lehet. A padlót fűtő eszköz általában csak meghatározott sávokban van a fű­tött padlóban elhelyezve – legyen a fűtőcső vagy fűtőkábel- így a fűtött padló hőmérséklet­ eloszlása is változó lesz.

Az elméleti és gyakorlati számítások mind azt célozzák, hogy meg lehessen határozni egy olyan padlófelületi középhőmérsékletet, amely tervezhető. A másik feladat az élettani korlátnak tekintett legmagasabb felületi hőmérséklet meghatározása, illet­ve annak a hőáram sűrűségnek a számítása, amelynél a padlófelület legmagasabb hőmérsék­letű pontjai a meghatározott határhőmérsékletet elérik.

A továbbiakban a gyakorlatban leginkább elterjedt melegvizes padlófűtésekről lesz szó. Itt a hőleadó a fűtőbeton, amelyben, vagy amely alatt a fűtőcsöveket elhelyezik. Az alábbi ábrán különböző padlóburkolatok hő vezetési ellenállásait láthatjuk padlófűtés esetén (7.4. ábra).

7.4. ábra.

7.4. ábra. Padlóburkolatok hővezetési ellenállásai.

A fűtőcsövekben áramlik az 50°C-ot általában nem meghaladó hőmérsékletű fűtővíz. A pad­lófelület egyenetlen hőmérsékletét még fokozza, hogy a melegvizes padlófűtésben a fűtőcső felületi hőmérséklete a hossz menti lehűlés miatt is változó lesz.

Padlófűtésű helyiségekben a betartandó 29°C felületi hőmérséklet mellett a szabvány megengedi, az ún. szegélyzónákban (külső falak melletti kb. 1 m széles sáv) a 35°C és a fürdőszobákban a 33°C felületi hőmér­sékletet.

A helyiségek hőszükségletének számítása

A padlófűtéssel a helyiségbe juttatható hőmennyiség a megengedhető felületi hőmérséklet miatt korlátozott. Ezért a helyiségek hőveszteségét a lehető legnagyobb pontossággal és a fe­lesleges túlméretezés elkerülésével kell számítani. Ajánlott a számítógépes tervezési program alkalmazása, amivel a részletesebb számítások kisebb idő és energiaráfordítással elvégezhe­tők.

Természetesen a részletes számítások az épület szerkezetének, fal- és födémrétegek, nyí­lászárók, hőhidak adatainak a lehető legpontosabb ismeretét teszik szükségessé. A padlófű­tésű helyiségekben a belső hőmérséklet hőérzeti korrekciójára általában nincs szükség, és a padlón keresztül haladó transzmissziós energiaárammal sem kell számolni.

A padlófűtési körök kialakítása

A helyiségek padlófűtési mezőinek csőosztása és az előremenő vízhőmérséklet, illetve a szükséges hőfoklépcső meghatározása után elkészíthető a csőfektetési terv, illetve a fűtési csövek padlófűtési körökké alakítása. A szokásos maximálisan 100-120 m hosszú köröket egy vagy több osztógyűjtőn lehet összefogni. A legelterjedtebb fektetési módokat az alábbi ábra mutatja (7.5. ábra).

7.5. ábra. Padlófűtési körök kialakítása 1
7.5. ábra. Padlófűtési körök kialakítása 2
7.5. ábra. Padlófűtési körök kialakítása 3

7.5. ábra. Padlófűtési körök kialakítása.

Itt kell eldönteni, hogy a padlófűtési osztó-gyűjtőt miként kapcsoljuk a fűtési rendszerhez. Ez elsősorban az alkalmazott padlófűtési csőtől függ. Mint ismeretes a jelenleg leginkább padló­fűtésre használt műanyagok, a polipropilén és polietilén bizonyos típusai, az oxigént átenge­dik a levegőből a fűtővíz felé. Ennek a folyamatnak a koncentráció-különbség és nem a leve­gő vagy a fűtővíz összenyomása a hajtóereje.

Az oxigén bejutását a fűtési rendszerbe (a ka­zán- és a radiátoros körök védelme érdekében) oxigéndiffúzió ellen védett padlófűtőcső vagy elválasztó hőcserélő alkalmazásával lehet megakadályozni. A hőcserélő az elválasztás mellett a magasabb hőmérsékletű kazánköri (pl. radiátoros körök) fűtővízéből az alacsonyabb hőmér­sékletű padlófűtési vizet is előállítja. Ekkor viszont a hőcserélő padlófűtési oldalán csak oxi­gén-korrózióálló szerkezeti anyagokat alkalmazhatunk.

Oxigéndiffúzió ellen védett csövek­hez az alacsonyabb hőmérsékletű padlófűtési vizet általában keverőszelepekkel vagy alacsony hőmérsékletű fűtőberendezéssel (kondenzációs kazán, hőszivattyú) állítják elő. Az utóbbi esetben viszont a fűtési rendszer további részei is csak alacsony hőfokú fűtővizet kaphatnak.

A padlófűtési rendszer hőcserélő szivattyúkból felépített központi vagy kompakt egységek­ből, padlófűtő csőből, a cső rögzítésére is alkalmas profilozott szigetelőlemezből, szabályo­zókból, valamint kiegészítő termékekből (szegélyszigetelő, védőcső stb.) áll. A rendszer szerkezeti elemei olyan típusegységek, amelyekből a szokásos fűtőkörök, leegyszerűsített tervezői és szerelői munkával, az adott igényeknek megfelelően, könnyen kialakíthatók.

Hőcserélő szivattyú

A hőcserélő szivattyúk minden olyan helyen alkalmazhatók ahol egy hőcserélő mellett szivattyú­ra is szükség van. Egyik legfőbb felhasználási területe a padlófűtési rendszerek elválasztása, ahol a hőcserélő szivattyú a padlófűtési rendszer keverőszelepének kiváltása mellett a padlófűtésnek a kazánkörtől való leválasztását is elvégzi.

A vegyes áramú, rézcsöves hőcserélő és a keringtető szivattyú kombinációja egy szerkezeti egységet képez (7.6. ábra). A fűtési rendszerek kazánkörében és a pad­lófűtő csövekben keringtetett fűtőközeget galvanikusan elválasztó készülék elő­nyösen alkalmazható a kazánkör és a műanyagcsöves padlófűtő körök eltérő hő­mérsékletviszonyainak illesztésére (meg­felelő szabályozással kiegészítve).

7.6. ábra. Hőcserélő szivattyú szerkezeti méretei.

7.6. ábra. Hőcserélő szivattyú szerkezeti méretei.

Alkal­mazható továbbá a szükségesnél na­gyobb nyomásviszonyok lehatárolására, és a műanyag padlófűtő csövekben áram­ló magasabb oldott oxigéntartalmú fűtőközegnek a kazánkör acél felületrészeitől való elválasztására. Az alkalmazott szer­kezeti anyagok korrózióállók. A kis mé­reteiből és csendes üzemeléséből adódó­an az osztó-gyűjtő egység mellett fali­ szekrényben, lakótérben is elhelyezhető.   

A hőcserélő szivattyú alsó és felső részén felerősítő fülek vannak.

A hőcserélő szivattyú fe­delén található még:

  • A primer kör számára egy elő beállításos szabályzószelep, amellyel biztonságosan be lehet állítani az itt áramló térfogatáramot,
  • Légtelenítő szelepek a primer kör előremenő- és visszatérő ága számára,
  • Egy állítható bypass szelep, amely a kazánkör előremenő- és visszatérő ágát köti össze. Ez lehetővé teszi a kazánkör előremenő hőmérsékletét még akkor is, ha a szabály­zó szelep lezárt. Ez a funkció csak módosító szabályzás alkalmazásakor szükséges.

A felső részen (fedél) található szerelvények:

  • A padlófűtési kör előremenő hőmérsékletének érzékelése.
  • A padlófűtési kör biztonsági hőmérsékletének érzékelése.
  • A kazánkör előremenő hőmérsékletének érzékelése.

Az alsó részen (szivattyúház):

  • A padlófűtési kör visszatérő hőmérsékletének érzékelése.

Szerelés

A hőcserélő szivattyút mindig lefelé álló szivattyúval kell felszerelni!

A felerősítés mindig a fejrészen és a szivattyúházon levő szemekkel történik, sima falfelület­re. Hogy elkerüljük a testhang-vezetésből eredő zajokat, felerősítéskor a szemek mindkét ol­dalára gumialátéteket kell elhelyezni.

A gumialátétek a hőcserélő szivattyú szállítási tartozé­kai, és úgy kell azokat elhelyezni, hogy az öntvény alkatrészek és a felerősítő csavarok kö­zött ne legyen fémes kapcsolat. A hőcserélő máshol sem érintkezhet az épületszerkezettel, pl. a köpenycsőnél vagy a szivattyúnál sem. A szerelésnél figyelni kell arra is, hogy a hőcseré­lő szivattyú alatt még legalább 60 mm helynek kell maradni a szivattyúmotor esetleges cse­réjéhez.

Bekötés

Primer kör

  • A kazánkörhöz történő csatlakozás a hőcserélő szivattyú fedelén található 34″-os bel­sőmenetes csatlakozások révén történik. A kazán előremenő csatlakozása az első, a mögötte levő pedig a visszatérő ág csatlakozása (7.7. ábra),
  • A hőcserélő szivattyú problémamentes cseréje érdekében a kazánköri előremenő és visszatérő ágra egy-egy golyóscsapot is kell szerelni.
  • A fedélben található szelep szabályzási célokat szolgál. Termoelektromos állítófejet le­het rácsavarozni.
7.7. ábra. Hőcserélő szivattyú axonometrikus képe.

7.7. ábra. Hőcserélő szivattyú axonometrikus képe.

Szekunder kör

  • A szekunder oldal csatlakozó csonkjai 5/4″-os külsőmenetes kialakításúak.
  • Az előremenő a felső öntött fejrészen, a visszatérő alul a szivattyúházon található, a hőcserélő szivattyú primer csonkjaival ellentétes oldalon.
  • A visszatérőn levő 3/8″-os belsőmenetes furathoz kell a padlófűtési körök tágulási tar­tályát csatlakoztatni. Ha a tágulási tartályt mégsem ehhez a csatlakozási ponthoz köt­jük, akkor a visszatérő vezeték egy másik pontjára kell csatlakozatni, de semmi esetre sem az előremenő vezetékhez.
  • A fejrészen levő l/2″-os furat a padlófűtési kör légtelenítőjének, és zárt tágulási tartály esetén a biztonsági szelep elhelyezésére szolgál.

Elektromos bekötés

Jó tanács

Figyelmeztetés: Az elektromos munkákat csak elektromos szakember végezheti el! A szivattyú nem működik víz nélkül. Ha az elektromos bekötés a rendszer feltöltése előtt elkészül, akkor a szivattyút legfeljebb pár másodpercre szabad bekapcsolni, különben a csapágy megsérül.

A hőcserélő szivattyú elektromos bekötésekor csupán a keringtető szivattyút kell a gyárilag felszerelt kábellel a 230 V-s hálózatra rákötni. Bekötéskor ügyelni kell arra, hogy a szivattyú­nak a fűtési idény alatt állandóan működnie kell. A fűtési szezonon kívül a szivattyút ki kell kapcsolni. A szabályozások alkalmazása esetén a szivattyút a használt szabályozáshoz kell csatlakoztatni. A szabályozás a szivattyút a nyári időszakra ugyancsak lekapcsolja

Műszaki adatok

  • Hőcserélő teljesítménye (padlófűtésre) maximum 21 kW,
  • Megengedett primer/szekunder oldali nyomás 10/6 bar,
  • Megengedett primer oldali hőmérséklet 110°C,
  • Csatlakozóméret a primer/szekunder oldalon 3/4″/5/4″,
  • Névleges feszültség 230 V, 50 Hz,
  • Névleges áramfelvétel 0,42 A.

Műszaki jellemzők

A hőcserélő szivattyú elektromos fűtőbetétekkel és szabályozással kiegészített változata. A fűtési szezon átmeneti szakaszaiban, amikor csak viszonylag kis hőteljesítményt igényel a fűtőberendezés, a gázkazán üzemeltetése nélkül, rugalmas jói szabályozható és jó hatásfokú üzemvitel biztosítható a készülékkel.

Az elektromos fűtőteljesítmény szabályozását a készü­lék fejrészén elhelyezett mikroprocesszoros szabályozó automatika végzi. Az elektromos csatlakozás a szabályozó házba való bekötéssel történik. A hőcserélő vagy melegvíz-fűtésű, vagy elektromos fűtésű üzemmódban működtethető.

Az üzemvitel biztonságát fokozza a sza­bályozó házba szerelt és az elektromos fűtőbetét környezetében a fűtőközeg hőmérsékletét érzékelő, a 95 °C hőmérséklet elérésekor az elektromos fűtést kiiktató hőmérséklet-határoló reteszelő kapcsoló.

Szerkezeti felépítés

A tengelyirányban megnövelt méretű szekunder térrészben, a rézcsöves fűtőspirál alatt he­lyezkedik el az elektromos fűtőbetét, amely a felső fedél tömített furatán keresztül az elekt­romos csatlakozódobozig nyúlik (7.8. ábra).

7.8. ábra. Hőcserélő szivattyú felépítése.

7.8. ábra. Hőcserélő szivattyú felépítése.

A berendezés feltöltése

  • A berendezés feltöltésénél – mint minden más berendezés esetén – arra kell ügyelni, hogy a rendszerből eltávolítsuk a levegőt.
  • Mivel a fűtési rendszer itt két részre, egy primer és egy szekunder részre osztódott fel, mindkét részt külön kell feltölteni.
  • Ha a hőcserélő szivattyút padlófűtési rendszer leválasztására használják, akkor semmi esetre sem szabad a szekunder köröket a primeren keresztül tölteni, mivel fűtési iszap juthat a padlófűtési körbe, ami akár a rendszer működésképtelenségéig is vezethet.
  • A fűtési rendszernek vezetékes vízzel történő feltöltése esetén a víznyomást le kell csökkenteni, a vízhőmérsékletet pedig meg kell emelni. Mindkét intézkedés azt ered­ményezi, hogy a vízből gázok váljanak ki.
  • Hőcserélő szivattyúval elválasztott fűtési rendszerekben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az elválasztott rendszerek miatt a padlófűtésben kiváló gázok nem tudnak pl. a fűtőtestekben összegyűlni, mint pl. a rendszerelválasztással nem rendelkező be­rendezéseknél. Ezáltal, a kivált gázok mindig a padlófűtési körökben fognak keringe­ni, ha pedig a kiválás fokozódik, ez a szivattyú leállását okozhatja, amely, a szárazon futás miatt meghibásodhat.
  • Ezért gondoskodni kell arról, hogy két-három héttel a feltöltés után a rendszerben ki­vált gázokat eltávolítsuk, a hiányzó térfogatot pedig vízzel pótoljuk.

Tömítettségi és nyomáspróba

A biztonsági lefúvató szelepet és a nyomásmérő órát semmi esetre se nyomjuk meg azzal a nyomással, amely ehhez a próbához elő van írva. Ezeket az alkatrészeket a nyomáspróba előtt ki kell szerelni, illetve le kell dugózni.

Amennyiben egy kompakt egységet kell nyo­máspróbázni, és az egységnek nyitott tágulási tartálya van, akkor először az osztón levő töl­tő-ürítő csaphoz kell a nyomástömlőt csatlakoztatni. A visszatérő ágon az átfolyás mérők szelepeit mind le kell zárni.

Ezután a padlófűtési körök minden további nélkül nyomáspróbázhatók.

  • A teljes üzembe helyezési folyamat alatt gyakori ellenőrzések révén folyamatosan kell arra ügyelni, hogy a távozó gázok helyét vízzel feltöltsük, illetve, hogy a kiváló gázok távozhassanak a rendszerből.
  • Ha ezt figyelmen kívül hagyják, fennáll a veszélye annak, hogy a kivált gázok a szi­vattyúban gyűljenek össze, és ezáltal megakadályozzák a keringtetést.
  • Ebben az esetben a szivattyú széncsapágya károsodást szenvedhet!

Üzembe helyezés

  • A berendezés csak azután helyezhető üzembe, miután teljesen feltöltötték, a szivattyút és a szabályozást bekötötték, a szabályozót pedig beállították.
  • Még egyszer ellenőrizni kell, hogy az előremenő érzékelő a szekunder oldalon ott van-e ahol a padlófűtés be van kötve.
  • Ha mindezen előfeltétel teljesült, bekapcsolható a szivattyú.
  • A rendszerből el nem távozott levegő miatt enyhe áramlási zajok hallhatóak.
  • Ha a zajok pár perc múlva még mindig hallhatóak, vagy észrevehető, hogy a szivattyú nem szállít, a légtelenítést a szivattyú többszöri ki-be kapcsolásával meg lehet gyorsí­tani (kb. 10 s-ig ki, majd 20 s-ig bekapcsolni).
  • A szivattyú semmi esetre sem működhet 1 percnél tovább egy levegős rendszerben, mert a széncsapágy károsodhat.
  • A szivattyú sikeres üzembe helyezése után a berendezést kb. 24 órán keresztül fűtés nélkül kell üzemeltetni, időt hagyva hogy a vízből a maradék gázok kiválhassanak.
  • Utána elkezdődhet a felfűtés, az előremenő hőmérséklet lassú és fokozatos emelésével.

Központi egység

A központi egység akkor használható, ha a rendszercsatlakozást a fűtő- (kazán-) helyiségben kell létrehozni. Ebben az esetben csak az osztó-gyűjtőket helyezzük el a csőcsatlakozások­hoz legoptimálisabb helyen. Alkalmazása akkor célszerű, ha a zárt tartályos kompakt egység helyhiány vagy egyéb okok miatt nem helyezhető el a lakótérben.

A központi egység tartal­mazza az összes szükséges alkatrészt a padlófűtési rendszer csatlakoztatásához, beleértve a korrózióálló zárt tágulási tartályt is (az osztó-gyűjtő kivételével) kompakt módon egy egy­ségbe szerelve. A központi szerepe miatt a kazán közelében célszerű elhelyezni.

A központi egységek (osztó-gyűjtő nélkül) magukban foglalják:

  • A hőcserélő szivattyút vagy az elektromos kiegészítő fűtéssel rendelkező hőcserélő szi­vattyút (6 kW),
  • A zárt tágulási tartályt, valamint ezek kiegészítő szerelvényeit (biztonsági szelep, au­tomata légtelenítő, nyomásmérő).
  • A szerelőlap homlokfelületére a hőcserélő szivattyú és a zárt tágulási tartály van felszerelve. A sze­kunder oldali előremenő- és visszatérő vezetékpárra csatlakoznak a padlófűtési zónák osztó-gyűjtői.

Kompakt egység

  • A kompakt egységek egy szerkezeti egységben fogják össze a következő elemeket:
  • Osztó-gyűjtő (2-12 áramkörre), az osztóban átmeneti szabályozó szeleppel, a gyűjtő­ben úszós térfogatáram mérővel,
  • Hőcserélő szivattyú, vagy 6 kW-os elektromos kiegészítő fűtéssel rendelkező hőcseré­lő szivattyú,
  • Nyitott vagy zárt tágulási tartály, valamint ezek kiegészítő szerelvényei.

A kompakt egységek általában szerelőlapra vagy falba süllyeszthető acéllemez szekrénybe szerelve vannak kialakítva. Kis helyigényűk és a csendes üzemük következtében akár lakó­térbe is szerelhetők.

Keverőegységek

Padlófűtések vagy más alacsony hőmérsékletű fűtések fűtőkazán köréhez történő bekötésre szolgáló keverőegység, mely a kazánköri fűtővíz bekeverését végzi a padlófűtés vizéhez. Korrózióálló, nyomáspróbázott.

Működés (padlófűtési körfolyamat)

A keringető szivattyú (1) a vizet az előremenő csatlakozástól (2) a padlófűtési körökön ke­resztül a visszatérő csatlakozás (3) felé keringeti. Ha kinyit a szabályzó szelep (4), a padló­fűtési előremenő ág meleg vizet kap a kazánkör előremenőjétől (8), a bekevert mennyiség­gel azonos mennyiség visszafolyik a padlófűtés visszatérő ágából (3) a kazánkör visszatérő ágába (9).

A keverőszelep csak annyi vizet enged be a kazánkörből a padlófűtési körbe amen­nyi szükséges a kívánt padlófűtési előremenő hőmérséklet eléréséhez (7.9. ábra). A 7.10. ábra egy komplett keverőegységet mutat.

7.9. ábra. Keverőegység felépítése, szerkezeti részei.

7.9. ábra. Keverőegység felépítése, szerkezeti részei.

  • 1 Keringtető szivattyú
  • 2 Padlófűtés előremenő ág
  • 3 Padlófűtés visszatérő ág
  • 4 Keverő szelep
  • 5 Előbeállító-szelep
  • 6 Bypass-szelep
  • 7 Visszacsapó szelep a padlófűtési körök feltöltéséhez
  • 8 Csatlakozás a kazán előremenő ágára
  • 9 Csatlakozás a kazán visszatérő ágára
  • 10 Golyóscsap kazán előremenő ág
  • 11 Golyóscsap kazán visszatérő ág
  • 12 Töltő csap
  • 13 Ürítő csap
  • 14 Érzékelő csatlakozás a padlófűtési előremenő hőmérséklet számára
  • 15 Érzékelő csatlakozás a padlófűtési visszatérő hőmérséklet számára
  • 16 Érzékelő csatlakozás a biztonsági hőmérséklet számára
  • 17 Érzékelő csatlakozás a kazánköri előremenő hőmérséklet számára
  • 18 Csatlakozás a hőmennyiségmérő merülő perselye számára
  • 19 Automata légtelenítő
7.10. ábra. Keverőegység osztó-gyűjtővel összeépítve.

7.10. ábra. Keverőegység osztó-gyűjtővel összeépítve.

A 7.11. ábra egy keverőegység beépítési példáját mutatja. A padlófűtési rendszer külön ve­zérlehető, szabályozható.

7.11. ábra. Keverőegység padlófűtési körbe beépítve.

7.11. ábra. Keverőegység padlófűtési körbe beépítve.

Beállítás

  • Határozza meg maximális hőszükséglet esetén a kazánkörtől szükséges víz­mennyiséget.
  • Erre a vízmennyiségre és maximális hőszükségletnél kazánkörben rendelke­zésre álló nyomáskülönbség esetén a di­agramból válassza ki a szükséges előbeállítást (7.12. ábra).
  • Zárja el teljesen az előbeállító szelepet (jobbra forgatva).
  • Nyissa ki a szelepet, annyi fordulattal, amennyit előzőleg a diagramból megál­lapított.
7.12. ábra. Előbeállító szelep diagramja.

7.12. ábra. Előbeállító szelep diagramja.

Keverőállomás 2-3 fűtési körre

Padlófűtési rendszerekhez (maximum 40 m2, csőméret 16x2 – maximum 20x2mm), egy, vagy kétkörös csatlakozásokhoz felszerelve, a következő összetevőkkel:

  • Keverőegység (eurokónuszos csatlakozás, 3/4″), tengelynélküli szféromotorral egybe­építve,
  • Helyiség hőrmérséklet-szabályozó (10-26°C) távérzékelő állítható szenzoros termoszeleppel,
  • Fagyvédelmi funkció,
  • Biztonsági hőmérséklet-határolás (55°C),
  • Állítható bypass szeleppel az egykörös szereléshez, kézi légtelenítővel,

Az alábbi ábrán a keverőállomás felépítése és szerkezeti részei láthatóak (7.13. ábra).

7.13. ábra. Keverőállomás részei és felépítése.

7.13. ábra. Keverőállomás részei és felépítése.

  1. Termosztatikus fejjel (8-26°C) és kapilláris érzékelővel (5 m) ellátott kivitel, vagy elekt­romos állítófejjel ellátott verzió, amelyet a szerelés helyén szobatermosztáthoz lehet csat­lakoztatni, illetve elektromos állítófejjel ellátott kivitel, amely beépített konstanshőmér­séklet-szabályozással (20-70 °C) ellátott szivattyúval van összekötve, és amelyet a szere­lés helyén egy szobatermosztáthoz lehet csatlakoztatni.
  2. Szféromotor-elven működő keringtető szivattyú,
  3. Kézi légtelenítő,
  4. A radiátor körének előremenő csatlakozása,
  5. A radiátor körének visszatérő csatlakozása,
  6. A padlófűtési kör előremenő ágának a csatlakozása,
  7. A padlófűtési kör visszatérő ágának a csatlakozása,
  8. Előbeállításos szabályozószelep,
  9. Állítható bypass,
  10. A szivattyú elektromos ki-/bekapcsolója,

Műszaki adatok

  • Maximális rendszernyomás 1 Mpa (10 bar)
  • A rendszer maximális hőmérséklete: 80 °C (radiátor/kazánkör), 55 °C padlófűtési kör,
  • Maximális nyomáskülönbség 100 kPa (1 bar) a radiátor/kazánkörben
  • Elektromos csatlakozás 1x230V / 50 Hz
  • Teljesítményfelvétel 25 W

Szerelési útmutató

  • Ha két padlófűtési kört csatlakoztatnak a keverőállomásra, akkor a rövidebb kört egy állítható (a visszatérő ágba beszerelt) szeleppel hidraulikusan ki kell egyensúlyozni (a két kör azonos hidraulikus ellenállású kell, hogy legyen!).
  • A keverőállomást vízszintes helyzetbe kell szerelni, jobb- és baloldali csatlakoztatás ugyancsak lehetséges.
  • A keverőállomás rendelkezésére álló radiátor/kazánkör előnyomása legalább 10 kPa (1 m) kell, hogy legyen.
  • A padlófűtési rendszert az üzembe helyezés előtt fel kell tölteni, ki kell légteleníteni, és ellenőrizni kell, nehogy valahol szivárogjon.
  • Mivel a keringtető szivattyúk gyakran áramlási zajokat produkálnak, ezért lehetőleg ne szereljék csendes helyiségekbe (pl. hálószoba).
  • A kazánkör előremenő hőmérséklete legalább 10 K-val magasabb kell, hogy legyen, mint a padlófűtés előremenő hőmérséklete.
  • Egy padlófűtési kör maximális hossza – 12 mm-es belső csőátmérő esetében (pld. Ø 16×2) – nem haladhatja meg a 80 m-t. Kisebb belső csőátmérők esetében a cső hosszát megfelelő arányban csökkenteni kell.

Üzembe helyezés előzetes adatok nélkül (7.14. ábra)

  • A szabályzó szelep sapkáját lecsavarozni.
  • A radiátor/kazánkör előremenő hőmérsékletét 55-60°C-ra beállítani.
  • Ahhoz, hogy a szabályzó szelep előbeállítását el lehessen végezni, a szobahőmérsék­letnek 20 °C-nak kell lennie.
  • Ellenőrizni kell a padlófűtés előremenő hőmérsékletét. Ennek kb. 34- 40 °C-nak kell lennie. Ha ez túl magas, akkor csökkenteni kell a szabályzó szelepen az átfo­lyást.
7.14. ábra. Beszabályozás folyamata.

7.14. ábra. Beszabályozás folyamata.
1. Védősapkát lecsavarozni; 2. Szelepbetétet kicsavarni; 3. A mellékelt szerszámmal elvégezni az előbeállítást; 4. A szelepbetétet újra visszacsavarozni.

A 7.15. ábra egy keverőegység beépítési példát mutat. A padlófűtési rendszer külön vezérelhető, szabályozható.

7.15. ábra. Keverőállomás padlófűtési körbe beépítve.

7.15. ábra. Keverőállomás padlófűtési körbe beépítve.

Központi egység

Ennek az egységnek előnye, hogy tartalmaznak minden olyan szerelvényt, ami a jó minősé­gű padlófűtési rendszerhez szükséges, így betervezésükkel jelentős idő takarítható meg. A gyári körülmények közötti szerelés, gyártásellenőrzés, jó minőséget garantál és garanciát ad a felhasználó részére.

A központi egység akkor használható, ha a rendszercsatlakozást a fűtő- (kazán-) helyiségben kell létrehozni. Ebben az esetben csak az osztó-gyűjtőket helyezzük el a csőcsatlakozásokhoz legoptimálisabb helyen. Alkalmazása akkor célszerű, ha a zárt tartályos kompakt egység helyhiány vagy egyéb okok miatt nem helyezhető el a lakótérben.

A központi egység tartal­mazza az összes szükséges alkatrészt a padlófűtési rendszer csatlakoztatásához, beleértve a korrózióálló zárt tágulási tartályt is (az osztó-gyűjtő kivételével) kompakt módon egy egy­ségbe szerelve. A központi funkcióbeli szerepe miatt a kazán közelében célszerű elhelyezni.

A központi egységek felépítése

A központi egységek hőcserélő szivattyúkkal, kiegészítő elektromos fűtéssel rendelkező hő­cserélő szivattyúkkal és elektromos fűtőszivattyúkkal készülnek. A fűtőszivattyúk mellett tartalmazzák a zárt tágulási tartályt, annak biztonsági berendezéseivel, a primer oldali, elő­remenő csonkon 3/4″ méretű sarokszabályozó szelepet, a visszatérő csonkon sarok kivitele­zésű, szintén 3/4″ méretű sarok kivitelű visszatérő csavarzatot.

A szekunder oldali csonkok 1″-os gömbcsapokkal vannak lezárva. Az egyes szerkezeti elemek elhelyezkedése a közpon­ti egység felépítését mutató ábrán látható (7.16. ábra).

7.16. ábra. Központi egység felépítése, szerkezeti részei.

A szerelőlap homlokfelületére a hőcserélő szivattyú és a zárt tágulási tartály van felszerelve. A szekunder oldali előremenő- és visszatérő vezetékpárra csatlakoznak a padlófűtési zónák osztó-gyűjtői (7.17. ábra, 7.18. ábra).

7.17. ábra.

7.17. ábra. Zárt tágulási tartállyal szerelt központi egység jellemző méretei.

7.18. ábra.

7.18. ábra. Zárt tágulási tartállyal szerelt központi egység kialakítása.

Kompakt egység

A kompakt egységek kiegészítő fűtéssel rendelkező hőcserélő szivattyúkkal és elektromos fűtőszivattyúkkal készülnek.

Az egyes egységek tartalmazzák a:

  • Nyitott vagy zárt tágulási tartályokat,
  • Az azokhoz tartozó üzemviteli és biztonsági berendezéseket,
  • Az osztó-gyűjtő egységeket, az osztóba épített elzáró és a gyűjtőbe épített,
  • Mennyiségmérővel kombinált szabályozó szelepekkel, légtelenítőkkel, hőmérővel, töl­tő-ürítő csapokkal,
  • Visszacsapó szelepet a hőcserélő szivattyú és az osztó között,
  • A rendelés szerinti fűtőcsövekhez szükséges csavarzatokat, hőcserélő szivattyú primer előremenő csonkjára szerelt 3/4″-os szabályozó szelepet (7.19. ábra):
7.19. ábra. Kompakt egység felépítése, szerkezeti részei.

7.19. ábra. Kompakt egység felépítése, szerkezeti részei.

A kompakt egységek általában szerelőlapra vagy falba süllyeszthető acéllemez szekrénybe szerelve vannak kialakítva. Kis helyigényűk és a csendes üzemük következtében akár lakó­térbe is szerelhetők (7.20. ábra, 7.21. ábra).

7.20. ábra.

7.20. ábra. Zárt tágulási tartállyal szerelt kompakt egység jellemző méretei.

7.21. ábra.

7.21. ábra. Zárt tágulási tartállyal szerelt kompakt egység kialakítása.

Osztó-gyűjtő egység jellemzői és előnyei:

  • Az osztó-gyűjtő egységeket az alapelemek: (osztó-gyűjtő, végelemek, illetve változa­taik és a kiegészítő elemek) felhasználásával állíthatók össze.
  • Egy-egy osztó- és gyűjtőelem egy padlófűtési áramkör csatlakoztatására alkalmas.
  • Az elemes felépítés változó igények kielégítésére ad lehetőséget.
  • Egy-egy osztó-gyűjtő egység 2-16 fűtési áramkör csatlakoztatására építhető ki.
  • Az összeszerelt egység nyomáspróbázva kerül leszállításra.
  • A helyszíni szerelés gyors és egyszerű.
  • Jellemző szerkezeti anyagok: öregedésálló üvegszál erősítésű műanyag és réz.
  • Korrózióálló.
  • Alkalmazható, – 20 °C és + 135 °C hőmérséklet-határok között,
  • 10 bar névleges nyomás mellett.
  • A padlófűtő-cső (szükség esetén ettől eltérő műanyag, lágyacél vagy rézcső) réz me­netes csonkhoz szorítógyűrűs idommal csatlakoztatható.
  • Az osztóelemek piros, a gyűjtőelemek kék színűek.
  • Az osztóelemek felső részébe épített szelepek működtetése történhet kézzel és a kézi állítókerék helyére szerelt szobatermosztátról vezérelt elektrotermikus állítófejjel (nyi­tási ideje: 4 perc).
  • A gyűjtőelem 60-250 l/h (1-4.2 l/min) mérési tartományú beépített térfogatáram-mé­rővel rendelkezik,
  • Az egy-egy padlófűtési áramkörből visszaáramló fűtővíz tényleges térfogatáramát az áttetsző műanyagcső skálabeosztásán piros színű mutató jelzi.
  • A térfogatáram-mérő felső részének (az áttetsző műanyagcső, tetején lévő recés rész) a forgatásával az adott padlófűtési áramkörön átáramló fűtővíz térfogatárama a 60-250 l/h intervallumon belül behatárolható, illetve az áramlás megszüntethető.
  • Az osztó- és gyűjtőelemeket a végelemek fogják közre, a végelemek kialakításuktól függően az osztó- és gyűjtőegységeket a fűtési rendszerhez csatlakoztathatják, vagy az egymás mellé sorolt elemek lezárását szolgálhatják. A menetes csatlakozó végelem a fűtési rendszerhez való kapcsolódás mellett lehetőséget ad a töltő-ürítő csap, légtelení­tő és hőmérő elhelyezésére.
  • Az osztó-gyűjtő tartozéka a formai kialakításhoz igazodó rezgéscsillapító-tartó.
  • Az osztó-gyűjtő egységek a rendelkezésre álló hely és a csatlakozási lehetőség függvényé­ben elhelyezhetők egy síkban egymás alatt és mellett, illetve egymástól síkban eltolva.

Szerkezeti felépítés:

  • Az egymás mellé sorolt osztó- illetve gyűjtőelemeket, valamint a két végelemet két M8 mm-es rúd csavaros befeszítessél fogja össze.
  • Az egyes elemek közötti víztömör kapcsolatot „O” gumigyűrűs tömítések biztosítják.
  • Az osztó- és gyűjtőelemek egymáshoz kapcsolódó, hengeres üregrésze összefüggő víz­teret alkot.
  • Az osztó- és a gyűjtőelemeknél a vízteret, a hőszigetelés céljait szolgáló négy zárt lég­kamra veszi körül.
  • A szelep és a térfogatáram-mérő menetes része az osztó és gyűjtőelem felső részén megerősített menetes peremhez csatlakozik.
  • Az osztó- és gyűjtőelemeknél az egyes áramkörök az áramlás irányára merőleges csö­vön keresztül a víztér felső részébe torkollnak.
  • Az osztóelemnél a szelepüléket a víztér felső részébe nyúló műanyagcső megerősített pereme alkotja.
  • A térfogatáram-mérő a gyűjtőelem vízterének felsőrészébe nyúló kúpos kialakítású csövön visszaáramló fűtővíz mennyiségét érzékeli. A térfogatáram mérő érzékelő ré­sze az áramlás irányára merőleges műanyag korong, amelyet rugó támaszt meg. Az érzékelő korong folytatását képező piros színű műanyagrúd az áttetsző műanyag skála­beosztásig felnyúlik, a skálabeosztásnál a mutató tényleges helyzete a fűtővíz áramlá­sakor az érzékelőre ható erő, és az azt ellensúlyozó rugóerő függvényében alakul, amely arányos a gyűjtőbe áramló fűtővíz térfogatáramával.
  • A csővezetékek csatlakoztatására az osztó-, illetve gyűjtőelemek alsó részén található.
  • A műanyagházhoz szilárdan kapcsolódó réz anyagú belsőkúpos, külsőmenetes csonk szolgál a műanyag padlófűtő-cső a menetes csonkhoz „O” gumigyűrűs tömítésű, bel­ső, támasztóhüvelyes, hasított szorítógyűrűs kötőidommal csatlakoztatható.

Padlófűtési profillemez

Rendszerelőnyök:

  • Gyors és flexibilis csőfektetés 15° és 180° közötti hajlítási ívek.
  • Három különböző csőméret fektetéséhez.
  • Folyékony esztrichhez is használható.
  • Környezetbarát, 100%-ban újra hasznosítható.

Rendszerleírás

A profillemez minőség-ellenőrzött polisztirol habból készül és teljesíti a DIN 18164, 6. rész követelményeit (Hőszigeteléshez használt szigetelőanyagok). A hátoldalán PST 17-2 polisztirol habból készült lemezzel kasírozott profillemez ezenkívül a DIN 18164, 7. rész követelményeit is kielégíti (Lépéshangszigeteléshez használt szigetelőanyagok).

A lemez felszínére kasírozott polisztirol fólia a DIN 18560 szabványnak megfelelően megakadá­lyozza az esztrichben lévő víz és nedvesség beszivárgását a szigetelésbe. A rögzítőelemek és az üres mezők váltakozó elrendezése lehetővé teszi az 5 cm-rel és többszörösével törté­nő csőfektetést és a rugalmas csővezetést.

Ezáltal a csőfektetés problémamentesen igazít­ható az

  • Oszlopokhoz,
  • Szellőző- és elektromos nyílásokhoz,
  • Kiszögellésekhez és erkélyekhez,
  • Ferde falakhoz.

A körbefutó illesztőhorony biztosítja a lemezek gyors és biztonságos összeillesztését és meg­akadályozza a hang- és hőhidak keletkezését (7.22. ábra).

7.22. ábra. Profillemez kialakítása.

7.22. ábra. Profillemez kialakítása.

Tágulási és bemetszési hézagok

A fűtött padló méretei a hőmérséklet-változások során az anyag hőtágulási tulajdonságai­nak a függvényében változnak. A méretváltozások lehetőségét biztosítják a tágulási héza­gok. A fűtött padló és a függőleges falszerkezetek találkozásainál (pillér is) mindig biztosí­tani kell a tágulás lehetőségét. Erre szolgál a szegélyszigetelő csík, amely a rendszernél 8 mm vastag polietilénhab. A szegélyszigetelés és a padlószerkezet kapcsolatát szemlélteti a 7.23. ábra.

7.23. ábra. Szegélyszigetelő csík elhelyezése.

7.23. ábra. Szegélyszigetelő csík elhelyezése.

A tágulási hézagokat eltömődés ellen védeni kell és ahol adott a nedvesség bejutásának le­hetősége, rugalmas kittel le kell zárni. A fűtött padló tágulásakor a széleken függőleges el­mozdulás is létrejön. Kerámia padlóburkolatok és kerámia lábazatok, illetve falburkolatok közötti fugát ezért csak rugalmas kittel szabad kitölteni.

A tágulási hézag kialakítása falsze­gélynél és abban az esetben, ha

  • Felülete meghaladja a 35 m2-t,
  • Egyirányú mérete meghaladja a 8 m-t,
  • Alakját éles irányváltozások, feszültségkeltő helyek határolják,
  • Az oldalélek aránya nagyobb, mint 2:6.

Az egymástól elválasztott mezők csővezetékeit a tágulási hézagokon át kell vezetni (7.24. ábra).

7.24. ábra. Fűtött padlók mezőkre osztva.

7.24. ábra. Fűtött padlók mezőkre osztva.

Ezeken a helyeken a cső mechanikai sérülésének lehetőségét műanyag védőcső felszerelésé­vel meg kell akadályozni. Az éles bemetszések feszültségkeltő hatása bemetszési fugák ki­alakításával megszüntethető. A tágulási és bemetszési fugáknál törekedni kell arra, hogy eze­ken a lehető legkisebb számú csőátvezetést kelljen kialakítani (7.25. ábra).

7.25. ábra. Bemetszési fugák kialakítása.

7.25. ábra. Bemetszési fugák kialakítása.

Kiegészítő hőleadók

Kiegészítő hőleadók alkalmazása válhat szükségessé, ha a helyiség hőveszteségének a pótlá­sához a fűtött padló hőleadása nem elegendő. A fűtési rendszernél a fűtőkörök elválasztásá­ból adódóan a padlófűtés és a hagyományos hőleadók egy kazánról történő üzemeltetése minden gond nélkül egyszerűen megoldható.

A gyakorlati tapasztalatok alapján kiegészítő hőleadók alkalmazására általában a nagyméretű üveg felületekkel rendelkező nappali szobáknál és a kis alapterületű fürdőszobáknál a viszonylag magas 24 °C léghőmérséklet miatt van szükség. A nappali szobákban az üvegezett nyílászárók egy része alatt olyan parapetet célszerű kialakítani, amely lehetőséget ad alacsony kivitelű, hagyományos fűtőtestek elhelyezésére is.

Amennyiben a nappali szobánál az üvegezett nyílászárók által okozott hidegérzet ellensúlyozá­sa a cél, a különböző szerkezeti kialakítású hagyományos fűtőtestek közül azokat célszerű vá­lasztani, amelyek hőleadásában a sugárzással leadott hőenergia nagyobb arányú (pl. lapradiá­tor).

A hőérzeti okokból alkalmazott kiegészítő fűtéssel szemben gazdaságosabb és inkább ja­vasolt megoldás magas hőszigetelő képességű üvegezés alkalmazása. A fürdőszobákba kiegé­szítő hőleadóként inkább konvektív jellegű hőleadót ajánlatos választani. A fürdőszobai kiegé­szítő hőleadóként előnyösen alkalmazható egy megfelelő hőteljesítményű törülközőszárító.

7.26. ábra. Szigetelőlemez jellemző méretei.

7.26. ábra. Szigetelőlemez jellemző méretei.

Szigetelőlemez jellemzői és előnyei (jellemző méreteit a 7.26. ábra szemlélteti):

  • A hőszigetelésen és a hangszigetelésen túlmenően a csőrögzítést is megoldja.
  • Egyszerű és gyors csőfektetést tesz lehetővé.
  • A szigetelőelemek olyan profilozással csatlakoznak egymáshoz, amely megakadályoz­za elemek szétcsúszását az illesztéseknél hő- és hanghidak képződését.
  • Jó a hő- és hangszigetelő képessége.
  • A hőszigetelő képesség az aljzat szigetelőelem alá elhelyezett síktábla hőszigeteléssel a kívánt mértékben fokozható.
  • A fektetéskor fellépő szokványos terheléseket károsodás nélkül elviseli (lépésálló).
  • Felületét a nedvesség behatolással szemben rázsugorított polietilén fólia védi.
  • A jó hőátadás és a cső esetleges sérüléseinek elkerülése érdekében fontos, hogy a cementesztrich a csövet teljesen körülvegye, ezt segíti elő a szigetelőlemezen találha­tó bordázat, amely a csövet rögzítés után a cementesztrich síkjától kb. 6 mm-rel fel­emeli.

Védőcső

A padlófűtő-cső védelmére alkalmazzák, a fűtőbeton tágulása miatti nyíró igénybevételek kialakulásának elkerülésére (7.27. ábra Védőcső kialakítása., 7.28. ábra).

7.27. ábra. Védőcső kialakítása.

7.27. ábra. Védőcső kialakítása.

7.28. ábra. Védőcső kialakítása rendszerépítés esetén.

7.28. ábra. Védőcső kialakítása rendszerépítés esetén.

Elhelyezése a pad­lófűtő-csőnek a dilatációs hézagokon való át­vezetésénél, illetve a fűtőbetonból való kilé­pésekor (csatlakozás az osztógyűjtő egység­hez).

Műszaki adatai:

  1. Anyaga: lágyító- és töltőanyagmentes PVC,
  2. Színe: sötétbarna,
  3. Rendelés: 1 m-re kerekített hosszúságban,
  4. Mérete: D = Ø28 mm (külső átmérő),
  5. d = Ø22 mm (belső szabad átmérő).

Dilatáció-képző

A nagyobb méretű dilatációs hézagok képzé­sére szolgál, építéskor helyettesíti a zsaluza­tot, üzem közben rugalmasságával felveszi a fűtőesztrich hőtágulását. Folytonos és áttört kivitelben készül. Az áttört kivitelbe kivitele­zéskor 2 cm vastag polisztirol hab csíkot kell elhelyezni, amelyet csak a csőátvezetések he­lyén kell kivágni. Anyaga: Lágy, hajlított acél­lemez, rozsdagátló alapozással ellátva (7.29. ábra).

7.29. ábra. Dilatációs képző kialakítása.

7.29. ábra. Dilatációs képző kialakítása.

Profillemezes padlófűtési rendszer szerelése:

  • Az osztó-gyűjtő szekrény felállítása és az osztó-gyűjtő beszerelése.
  • A szegélyszigetelő szalag rögzítése.
  • Pótlólagos szigetelés elhelyezése, ha szükséges.
  • A profillemez lefektetése.
  • A szegélyszigetelő szalagon lévő öntapadó fólia ráhajtása és rögzítése a profillemezre.
  • A csővezeték csatlakoztatása az osztó-gyűjtőhöz.
  • A csővezeték lefektetése a fektetési terv szerint.
  • Fűtőkörök átöblítése, feltöltése és légtelenítése.
  • Nyomáspróba elvégzése.

Padlófűtési rendszer kiépítése:

  • a.) Szigetelőlemez lerakása.
  • b.) Padlófűtési rendszer kiépítése.
  • c.) Bekötés az osztó-gyűjtőbe.
  • d.) Feltöltés, nyomáspróba elvégzése.
  • e.) Esztrichréteg felhordása.

A profillemez fektetését megelőzi egy szegélyszigetelő szalag lefektetése. A szegélyszigete­lő szalag mellett a profillemez körbefutó illesztőhornyait szigetelésvágóval le kell vágni, hogy az esztrich réteg alatti üregek kialakulását megakadályozzuk. A profillemezt szorosan illeszteni kell a szegélyszigetelő szalaghoz.

A szomszédos profillemezek összeillesztésénél arra kell figyelni, hogy a tartó bütykök által kialakított raszterek egymással összhangban le­gyenek és így a csőfektetési távolság betartható legyen. A sorok végén egyenesen levágott le­mezek maradékai a szomszédos sorban kezdőlemezként felhasználhatók. A profillemezes rendszernél oda kell figyelni arra, hogy a szegélyszigetelő szalagon lévő fóliát feszítés nél­kül, lehetőleg lazán ragasszuk a profillemezhez.

Raszterhálós hőszigetelő lemez

Rendszerelőnyök

  • Gyors fektetés
  • Nagy fektetési szabadság
  • Folyékony esztrichhez is használható
  • Kombinált hő- és lépéshangszigetelés.

Rendszerleírás

A tekercsben vagy összehajtogatott táblákban szállított hőszigetelő lemez hő- és lépéshangszigetelése kielégíti a DIN 4725 ill. a DIN 4109 szabványok követelményeit. A raszter­hálós hőszigetelő lemez anyaga a DIN 18164-nek megfelelő minőségellenőrzött polisztirol hab (7.31. ábra).

7.31. ábra. Raszterhálós hőszigetelő lemez.

7.31. ábra. Raszterhálós hőszigetelő lemez.

Az elszakíthatatlan PE-szálerősítéses fólia nem ereszti át az esztrichben lévő vizet és nedves­séget. A hosszabbik oldalon túllógó fólia megakadályozza a hő- és hanghidak kialakulását. Az összehajtogatott táblákban szállított szigetelőlemez kis fektetési mérete miatt különösen jól alkalmazható zegzugos helyiségekben. A fektetési távolság 5 cm és többszöröse lehet.

Csőrögzítő tüske

A cső megfelelő rögzítését a csőrögzítő tüske speciálisan kiképzett tüskevégei biztosítják (7.32. ábra). A csőrögzítő tüske segítségével a csövek az építkezés zord körülményei között is biztonságosan rögzíthetők, így az esztrich felúszócsövek miatt létrejött károsodása kizárt. A csőfektetés megfelel a DIN 18560 szerinti A1-es építési osztálynak.

7.32. ábra. Csőrögzítő tüske és tüskerögzítő kialakítása.

7.32. ábra. Csőrögzítő tüske és tüskerögzítő kialakítása.

Tüskerögzítő

A raszterhálós hőszigetelő lemez felülete szálerősítéses fóliával van bevonva. A kasírozott le­mez és a csőrögzítő tüskék biztosítják a csővezeték biztos rögzítését. A rányomtatott raszter garantálja a csövek szabad és pontos fektetését. A tüskerögzítő használata gyors csőfektetést eredményez.

Szerelés (7.33. ábra):

  • Az osztó-gyűjtő szekrény felállítása és az osztó-gyűjtő beszerelése.
  • A szegélyszigetelő szalag rögzítése.
  • A hőszigetelő lemez lefektetése.
  • A hőszigetelő lemezre kasírozott fólia ráragasztása ragasztószalaggal a másik fóliára.
  • A szegélyszigetelő szalagon lévő fólia ráhajtása és rögzítése a szigetelőlemezre.
  • A csővezeték csatlakoztatása az osztó-gyűjtőhöz.
  • A cső terv szerinti lefektetése és rögzítése tüskerögzítővel.
  • A csövek rögzítése 50 cm-ként a csőrögzítő tüskék segítségével.
  • Nyomáspróba.

7.33. ábra. Csőrögzítő tüskével szerelt padlófűtési rendszer kialakítása.

Szigetelés vágó késsel a szigetelőlemez pontosan méretre szabható. A tekercsben vagy táb­lákban szállított szigetelőlemez fektetését a szegélyszigetelő szalag rögzítésével kell kezde­ni. Ahhoz, hogy a hőszigetelő lemezek szorosan illeszkedjenek a szegélyszigetelő szalaghoz, a hőszigetelő lemezek közötti hézagokat a ragasztószalag-adagoló segítségével gyorsan le kell ragasztani.

A tüskerögzítő karját le kell nyomni, majd teljesen vissza kell húzni, így rög­zíthetők a csőrögzítő tüskék a szigetelőlemezben. A tárat mindig megfelelő mennyiségű cső­rögzítő tüskével kell feltölteni, hogy megfelelő legyen a “töltési nyomás”.

Sínrendszerek

Rendszerelőnyök

  • Biztos csőrögzítés
  • A sín szerszám nélkül szerelhető
  • Precíz sínrögzítés
  • Egyszerű felépítés.

A PP-ből készült sín alkalmazása a DIN 18560 szerint 5 mm csőkiemelésnek felel meg az A1-es építési osztályban. Minimális esztrichmagasságok valósíthatók meg. Egyszeres és dupla kígyóvonalú csővezetés alakítható ki, ahol a csőtávolság 5 cm és többszöröse.

A sín tartóbilincsének felső részén lévő kampó garantálja a csövek biztonságos rögzítését. Az álta­lában 1 m hosszú sínek gyors és biztonságos toldása a sínek egymásba pattintásával érhető el (7.34. ábra).

7.34. ábra. Sínrendszer kialakítása.

7.34. ábra. Sínrendszer kialakítása.

Rögzítő tüske

A rögzítő tüske speciálisan kiképzett csúcsai a sín rögzítését szolgálják. A sín perforált talpán keresztül kell a tartótüskét a szigetelésbe nyomni (7.35. ábra).

7.35. ábra. Csőrögzítő tüske betolása.

7.35. ábra. Csőrögzítő tüske betolása.

Takarófólia

A szakításnak ellenálló PE anyagú takarófólia megfelel a DIN 18560 szabvány követelmé­nyeinek. A takarófólia nem ereszti át a nedvességet és az esztrichben lévő vizet, valamint megakadályozza a hő- és hanghidak kialakulását. Az erős takarófólia optimális tartást bizto­sít a rögzítő tüskéknek.

A sínek alján lévő tüskék garantálják a sínek rögzítését a pótlólagos szigetelésen. A sínrögzítő tüskék a sínt az építkezés körülményeinek megfelelő módon rög­zítik. A sínek egymásba pattintással kapcsolhatók össze szerszám nélkül. A sín felső oldalán lévő bilincsek megakadályozzák a cső felúszását.

Szerelés

  • Az osztó-gyűjtő szekrény felállítása és az osztó-gyűjtő beszerelése,
  • A szegélyszigetelő szalag rögzítése,
  • A hő- és/vagy lépéshangszigetelés lefektetése,
  • A takarófólia lefektetése 80 mm átlapolással,
  • A fólia átlapolásának leragasztása ragasztószalaggal,
  • A szegélyszigetelő szalagon lévő öntapadó fólia ráhajtása és rögzítése a takarófóliára,
  • A sínek toldása a szükséges hosszakra,
  • A sínek rögzítése a padlószerkezethez egymással párhuzamosan 1 m fektetési távol­ságban a sín alján lévő tüskék segítségével,
  • A sín rögzítése 40 cm-ként a sínrögzítő tüskékkel,
  • A csővezeték csatlakoztatása az osztó-gyűjtőhöz,
  • A csövek lefektetése, majd bepattintása a tartóbilincsbe,
  • Nyomáspróba elvégzése.

Ha rendelkezésre áll szigetelésvágó kés, akkor a pótlólagos szigetelőlemez pontosan méret­re szabható. A szigetelőlemez fektetését a szegélyszigetelő szalag rögzítésével kell elkezde­ni, a szigetelőlemezt szorosan kell illeszteni a szegélyszigetelő szalaghoz.

A takarófólia átlapolásait ragasztószalag-adagoló segítségével gyorsan le kell ragasztani. A szegélyszigetelő szalagon lévő öntapadó fóliát a takarófóliára kell ragasztani, hogy megakadályozzuk az esztrichben lévő víz behatolását a szigetelőlemezbe. A rögzítő tüskét kézzel, ferdén kell be­nyomni a sín lyukain keresztül a pótlólagos hőszigetelésbe. A fordulásoknál a csöveket to­vábbi rögzítő tüskékkel kell leszorítani.

Ponthegesztett acélháló

Rendszerelőnyök

  • Univerzálisan és a kiválasztott szigeteléstől függetlenül alkalmazható.
  • PUR-hab pótlólagos szigeteléssel nagy felületi terheléseknél is használható.
  • Az acélháló fektetése gyors
  • Folyékony esztrich esetén is alkalmazható

Rendszerleírás

A 3 mm vastag huzalból 100 és 150 mm osztásmérettel készült acélháló az elfor­dítható csőbilinccsel, a takarófóliával és a pótlólagos hőszigeteléssel együtt lehe­tővé teszi a DIN 18560 szerinti 2-es épí­tési osztályú esztrichek használatát (7.36. ábra).

7.36. ábra. Ponthegesztett acélhálós padlófűtési rendszer elfordítható csőbilinccsel.

7.36. ábra. Ponthegesztett acélhálós padlófűtési rendszer elfordítható csőbilinccsel.

A polietilénből készült takarófólia meg­akadályozza az esztrich nedvességének behatolását a szigetelésbe. A PP anyagú elfordítható csőbilincseken a két felfelé álló horog a csövek, a bilincs alján lévő 4 fül a bilincs acélhálóra történő bizton­ságos rögzítését garantálja.

Az elfordítható csőbilincs a hossz- és kereszthuzalokhoz történő csőrögzítéshez is alkal­mazható. A rendszer fektetési távolsága 5 cm és többszöröse. Figyelem! Az acélhálót folyé­kony esztrich alkalmazásakor felúszás ellen hőszigetelés rögzítővel rögzíteni kell.

Szerelés

  • Az osztó-gyűjtő szekrény felállítása és az osztó-gyűjtő beszerelése,
  • A szegélyszigetelő szalag rögzítése,
  • A hő- és/vagy lépéshangszigetelés lefektetése,
  • A takarófólia lefektetése és a szegélyszigetelő szalagon lévő öntapadó fólia ráragasztása,
  • A ponthegesztett acélháló lefektetése,
  • Az elfordítható csőbilincsek elhelyezése az acélhálóra a csőbilincs rögzítő segítségével,
  • A csővezeték csatlakoztatása az osztó-gyűjtőhöz,
  • A csövek bepattintása az elfordítható csőbilincsekbe,
  • Fűtőkörök átöblítése, feltöltése és légtelenítése,
  • Nyomáspróba elvégzése.

Takarófólia

A takarófóliát úgy kell lefektetni, hogy az összeillesztéseknél az átlapolás min. 8 cm legyen. Az átlapolásokat ragasztószalaggal teljesen le kell ragasztani. Figyelni kell arra, hogy a ta­karófólia ne sérüljön meg.

Jó tanács

Figyelem! A takarófólia nem helyettesíti sem a párazáró réte­get, sem az alulról bejutó nedvesség elleni szigetelést.

Az acélháló első sorát kb. 5 cm távolságban kell a szegélyszigetelő szalagtól lefektetni úgy, hogy a szegélysáv a szegélyszigetelő szalag felőli oldalra kerüljön. Az acélhálókat átfedés­sel kell lefektetni, rögzítésük a hálóösszekötő elemek összesodrásával biztosítható. A padló­szerkezet dilatációs hézagainál a ponthegesztett acélhálókat is meg kell osztani.

  • A szegélysáv szélessége a hossz- és keresztoldalon 50 mm.
  • Effektív fektetési terület 2 m2.
  • Osztásméret 100 vagy 150 mm.
  • Fektetési távolságok 5 cm és többszöröse.
  • Tilos a padlófűtéshez a hagyományos építőipari acélhálót használni.

Elfordítható csőbilincs

A tervezett fektetési távolságnak megfelelően a csőbilincs rögzítő szerszám segítségével állva helyezhetők el az elfordítható csőbilincsek. A bilincs rögzítése a kereszthuzalon jobbra fordítás­sal, a hosszhuzalon balra fordítással történik.

A fűtőkör elfordítható csőbilincseit kívülről be­felé haladva kell elhelyezni. Ehhez előbb az előremenő vezeték csőbilin­cseit kell lerakni dupla osztástávolság­gal, majd a visszatérő vezetékek bilin­cseit kell bepattintani a tervezett csőtá­volsággal. Az egyenes csőszakaszokon az elfordítható csőbilincsek közötti tá­volság 50 cm legyen. Szűk hajlítási su­gárnál a cső biztonságos rögzítése érde­kében egymástól kb. 10 cm távolságra két bilincset kell elhelyezni.

A fűtőkör közepén kialakítására kerülő forduló huroknál úgy kell elhelyezni a bilincse­ket, hogy a cső legkisebb hajlítási suga­ra ne legyen kisebb 5xD-nél. Tervezés­kor átlagosan csőfolyó-méterenként 2 db elfordítható csőbilinccsel kell számolni (7.37. ábra).

7.37. ábra. Ponthegesztett acélhálós padlófűtési rendszer kialakítása.

7.37. ábra. Ponthegesztett acélhálós padlófűtési rendszer kialakítása.

Szárazfektetésű rendszer

Rendszerelőnyök

  • Gyorsan és sérülésmentesen fektethető a gyárilag felkasíro­zott hővezető lemezeknek köszönhetően.
  • Könnyen és gyorsan méretre szabható a kikönnyítések mentén.
  • A fektetés során a fűtőcsövek teteje nem emelkedik ki a hővezető lemez felső síkja fö­lé.
  • A lefektetett felületek jól ellenállnak a rajtuk történő járkálásnak.
  • Csekély beépítési magasság.

Rendszerleírás

A szárazfektetésű rendszer segítségével a padlófűtés a DIN 18560 szerint tömör vagy fage­renda födémen is szerelhető (B építési osztály). A száraz fektetésű rendszer lemezei habosí­tott polisztirolból készülnek és teljesítik a DIN 18164, 6. rész építőipari szigetelőanyagokra vonatkozó követelményeit (7.38. ábra).

7.38. ábra. Szárazfektetésű padlófűtési rendszer kialakítása.

7.38. ábra. Szárazfektetésű padlófűtési rendszer kialakítása.

A fektető lemezek a következő kivitelben készülnek:

  • Peremzónához 12,5 cm csőtávolsággal,
  • Tartózkodási zónához 25 cm csőtávolsággal.

A lemezekre gyárilag alumínium hőve­zető profilokat kasíroztak fel, amelyek egyrészt megfogják a fűtőcsöveket, másreszt a keresztirányú hőelosztást biztosítják. Az építkezésen a lemezek a kikönnyítések mentén gyorsan és prob­lémamentesen a megfelelő méretre szabhatók. A fordulólemezek ugyan­olyan kivitelben készülnek, mint a fektető lemezek.

Ezek a lemezek a határoló falak melletti irányváltást szolgálják. Az osztás váltó lemezt a csőtávolság megváltoztatásánál kell alkalmazni, az osztásváltó lemez a fektetési távolságot 12,5 cm-ről 25 cm-re változtatja.

A térkitöltő lemezek a következő területeken kerülnek felhasználásra:

  • A fűtőkör osztó-gyűjtő előtt (kb. 1 m),
  • Kiszögellések, oszlopok, szellőzőnyílások stb. környékén,
  • Cső nélküli, nem derékszögű felületek kitöltésénél.

Terhelhetőség és felhasználási területek

A szárazesztrich-gyártók által garantált pont- és felületi terhelések a mérvadók a teljes padlószerkezet terhelhetőségének, valamint a szárazfektetésű rendszer alkalmazási területeinek meg­határozásakor (tömör és fagerenda födémek).

A fektetés előtt a fagerenda födém szerkezetét meg kell vizsgálni. Az aljzat terhelés hatására nem hajolhat meg és nem rugózhat. Adott esetben a laza pallókat csavarral rögzíteni kell. A deszkaburkolatok szükséges vastagságára és adott terhelés mellett a fagerendák közötti távolságokra vonatkozó követelmények az „Aljzatok farostlemez­ből” DIN 68771 szabványban találhatók meg.

Ezeket a követelményeket be kell tartani. Bizony­talan esetben statikai szakvéleményt kell beszerezni a nyersfödém teherbíró képességéről.

Az aljzatra vonatkozó általános követelmények

Az aljzat teherbíró, száraz és tiszta legyen. A szárazfektetésű rendszer fölé kerül a szárazesztrich lemez, mint teherelosztó réteg. Mivel ez a lemez nem tudja az aljzat egyenet­lenségeit kiküszöbölni, a nyerspadlót a szárazfektetésű rendszer lerakása előtt ki kell egyen­líteni.

Fektetés előtt ezért az aljzat egyenetlenségét a DIN 18202 szerint meg kell vizsgálni és szükség esetén megfelelő módszerekkel ki kell egyenlíteni.

Szerelés

  • Az osztó-gyűjtő szekrény felállítása és a fűtőkör osztó-gyűjtő beszerelése.
  • A szegélyszigetelő szalag rögzítése.
  • A takarófólia lefektetése a tömör födémre és a szegélyszigetelő szalagon lévő öntapa­dó fólia ráragasztása.
  • Mivel fagerenda födémeken fennáll a penészképződés veszélye, csak levegőt áteresztő védőréteg használható a szennyeződések beszóródása ellen.
  • Kisebb területeken a nyersfödém csekély (0-10 mm) egyenetlenségeinek kiegyenlítése megfelelő aljzatkiegyenlítő masszával. Nagyobb területeken a csekély egyenetlensége­ket önterülő kiegyenlítő masszával kell megszüntetni. A nagyobb egyenetlenségeket megfelelően egymáshoz illeszkedő száraz feltöltéssel kell kiszintezni és min. 10 mm vastag gipszkarton lemezzel kell lefedni.
  • A szükséges pótlólagos szigetelés hézagmentes lefektetése. Ha kombinált anyagú hő- és lépéshang-szigetelést fektetünk le, előbb a hőszigetelést kell lerakni. Ha kombinált PUR hő- és lépéshang-szigetelést használunk, előbb a lépéshang-szigetelést kell lefektetni.
  • A száraz-fektetésű rendszer lemezeinek hézagmentes lefektetése.
  • A fűtőcsövek csatlakoztatása a fűtőkör osztó-gyűjtőhöz.
  • A fűtőcsövek álló helyzetben történő bepattintása lábbal a szárazfektetésű rendszer le­mezeinek hornyaiba egyszeres kígyóvonalban.
  • A szükséges kötéseket az íves lemezek területén úgy kell a lemezbe nyomni, hogy a kötés egy szintbe kerüljön a lemez felső szélével. A fektető lemez területén a hővezető lemezt gyorsvágóval ki kell vágni és így kell elhelyezni a kötést.
  • Fűtőkörök átöblítése, feltöltése és légtelenítése.
  • Nyomáspróba elvégzése.

A szárazfektetésű rendszer lemezeinek fektetése

A fektetési terv részletes kidolgozásával csökkenthető a szárazfektetésű rendszer szerelési ideje. A rendszer kivitelezését a helyiség olyan sarkában kell elkezdeni, ahol a terv szerint egész rendszerlemezek fektethetők le.

A szárazfektetésű rendszer lemezeit a teljes felületen hézagmenetesen és szorosan egymáshoz illesztve kell elhelyezni. A fűtőkör osztó-gyűjtő előtt (kb. 1 m-es körzetben), valamint a kimaradt terület kitöltésére térkitöltő lemezeket kell használni (7.39. ábra).

7.39. ábra. Szárazfektetésű padlófűtési rendszer fektetési rendje.

7.39. ábra. Szárazfektetésű padlófűtési rendszer fektetési rendje.

  • 1.-2. Fektető lemezek.
  • 3.-4. Fordulólemezek.
  • 5. Osztásváltó lemez.

Követelmények más gyártók anyagaival szemben

A szárazfektetésű rendszernél, mint teherelosztó réteg, csak gipsz-szálerősítéses lemezek használata megengedett (szárazesztrich). A pótlólagos hőszigetelő lemezeknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

  • Habosított polisztirol: hővezetési ellenállás: 035, sűrűség: min. 30 kg/m3, vastagság: max. 60 mm,
  • Extrudált kemény hab (PUR): hővezetési ellenállás: 025, sűrűség: min. 33 kg/m3, vas­tagság: max. 90 mm,
  • Pótlólagos lépéshang- szigetelésként a következő alapanyagok közül azok használha­tók, amelyek hő vezetési ellenállása 040:
    1. Farostlemezek,
    2. Üveggyapot lemezek.

A fűtőesztrich

A padlófűtő berendezéseknél a padlószerkezettel egyesített hőleadó teljesítményét a kialakí­tás meghatározó módon befolyásolja. A nedves rendszerű műanyagcsöves padlófűtés jellem­zője az úsztatott padlószerkezeti elrendezés mellett még az is, hogy a padlófűtőcső az úszta­tott padlóban helyezkedik el.

Az úsztatott padlóval szemben tehát a következő igények me­rülnek fel:

  • Műanyagcsőtől történő hőelvonás minél kedvezőbb feltételeit biztosítsa,
  • A járóburkolatot érő terheléseket és a meleg üzemi viszonyokat károsodás nélkül visel­je el.

A fűtött padlóknál alkalmazott cementesztrich alkotóanyagai:

  • Cement,
  • Víz,
  • Adalék anyag,
  • Adalék szerek.

A cementesztrich kivitelezéséhez 350-es szilárdsági osztályú kohósalak, vagy pernye portlandcement szükséges. A cement nem lehet állott, (zsákos kiszerelésnél legfeljebb 2 hóna­pos, silóban tárolt legfeljebb 3 hónapos) vagy bármilyen más károsodás miatt csökkent mi­nőségű. A cementesztrich készítéséhez leginkább az ivóvíz minőségű víz felel meg.

Az ada­lékanyagként használt sóder, szerves és egyéb hulladékot, szennyeződést nem tartalmazhat, agyagtartalma a fokozott minőségi követelményekhez igazodva, alacsony legyen. A szemcseoszlását tekintve a finom szemcsézet (16 mm-nél nagyobb ne legyen, jellemzően a 0-4 mm és 4-8 mm domináljon) és annak meghatározott aránya szükséges a jó minőségű, kellő­en tömör cementesztrich készítéséhez. A cementesztrich jó bedolgozhatóságát megfelelő adalékszerek bekeverésével célszerű elősegíteni.

A cementesztrich keverék hőmérsékletének az eldolgozása során + 5° C felett kell lennie. A cementesztrich vastagsága a járóburkolatot érő terhelések függvényében változik. A cső feletti 5 mm-es minimális vastagság a lakó- és egyéb épületeknél általában jelentkező legfeljebb 2 kN/m2 hasznos terhelésekre vonatkozik.

Az ettől eltérő terhelések esetén a cementesztrich szükséges rétegvastagságát statikai számí­tások alapján kell meghatározni. A cementesztrichből készített padlószerkezetnek síkfelüle­tűnek kell lennie. A fűtött padlóra vonatkozó külön előírások hiánya miatt az MSZ 7658/2 szabványban rögzített méretpontossági előírásoknak kell eleget tenni.

Az egyes alkotóanya­gok 1 m3-nyi esztrichre vonatkoztatott tömege:

  • Cement: 370 kg/m3
  • Folyami sóder (száraz): 1719 kg/m3
  • Keverő víz: 215 kg/m3

Amennyiben a sóder nem száraz, a keverővíz mennyiségét arányosan csökkenteni kell. A cementesztrich keverése előtt ellenőrizni kell, hogy a munka a tervek szerinti módon elvé­gezhető, és a betonozandó felületrészek (hőszigetelés, cső) szennyeződéseket nem tartalmaz­nak. Az esztrich keverék bedolgozását az egyenletes száradás miatt csak üvegezett, zárható nyílászárókkal ellátott huzatmentes, vakolt falszerkezetű helyiségekben lehet elvégezni.

Az esztrich keverék készítéséhez kényszerkeverőgépet, vagy szabadon ejtő keverőgépet kell használni. A kényszerkeverőgépnél a kimért cementet és az adalék anyagot víz nélkül kell a gépbe betölteni. A száraz előkeverés után, folyamatos keverés közben, a vizet egyenletesen permetezve kell beadagolni és az egész mennyiség bejuttatása után a teljes keveredés létre­jöttéig folytatni. A szabadon ejtő keverőgép használatakor előbb a víz 1/3 részét, majd ezt követően a cementet és az adalék anyagot kell betölteni.

Egyenletes keverés után a maradék vizet kell a dobba adagolni és a teljes keveredés létrejöttéig működtetni a keverőgépet. A kész cementesztrich keveréket gépi (betonszivattyú) vagy kézi módszerekkel a bedolgozás hely­színére kell juttatni. A szállítás mindkét módjánál nagyon fontos, hogy a cementesztrich vál­tozatlan minőséggel (kellő homogenitás és bedolgozhatóság) kerüljön a felhasználás helyszí­nére. Gépi szállításnál a megfelelő géptípus kiválasztásához szakembert célszerű igénybe venni.

Az esztrich keverék bedolgozása:

  • A vezetősávok elkészítésének és
  • Vezetősávok közötti részek kitöltésének mozzanataira bontható.

A 100-150 mm széles és az esztrich réteggel megegyező vastagságú vezetősavukat a falszer­kezetek és a hőtágulási hézagok mentén, illetve a közbenső részeken 1,30 – 1,80 m távolság­ban kell elkészíteni. A vezetősávok kialakításához ideiglenes oldalzsalut kell használni, amely a cementesztrich kellő mértékű megszilárdulása után hosszanti irányú elmozdítással eltávolítható.

Bedolgozás

A cementesztrich keverék vezetősávok közé történő bedolgozásakor a vezetősávok épségé­nek a megóvására gondot kell fordítani. Amennyiben a vezetősávok közötti részeken a cementesztrich keverék bedolgozása hosszabb ideig nem történik meg, (3-4 óra) úgy a veze­tősavukat nedves jutazsákkal le kell takarni.

Az esztrich keverék bedolgozását a vezetősávok közé a beszállítási iránytól legtávolabbi részeken kell kezdeni és fokozatosan kifelé haladni. A cementesztrich keveréket a vezetősávok közé azokkal párhuzamosan 0,65 – 0,90 m széles­ségben kell bejuttatni, és döngöléssel két rétegben bedolgozni.

Döngölés

A döngöléssel kell biztosíta­ni a műanyag csövek teljes, anyaghiányosságok nélküli beágyazódását. A bedolgozás folya­mán az esztrich keveréket a vezetősávokra fektetett lehúzó deszkával kell lehúzni, és ezt kö­vetően a burkolat által igényelt felületképzést elkészíteni. A felület simításához nem szabad cementet vagy vizet használni. Egy-egy önálló, tágulási hézagokkal körülhatárolt felületrész­nél az esztrich keverék bedolgozását folyamatosan, megszakítás nélkül kell elvégezni.

Tágulási hézagok

Az esztrich hőtágulásának biztosításához megfelelő tágulási hézagok képzésének feltételei a ter­vezési szempontok között megtalálhatók. A hőtágulási hézagokat úgy kell kialakítani, hogy a padlófűtő csövekkel párhuzamosak legyenek. A tágulási hézagok, és a padlófűtő csövek keresztezéseit kerülni kell.

Amennyiben ez nem lehetséges, a keresztezéseknél a padlófűtő-cső mechanikai sérülések elleni védelmét műanyag védőcsővel kell megoldani. A cementesztrich jó kötéséhez és a kellő szilárdság eléréséhez megfelelő hőmérsékletet és nedvességtartalmat, valamint a mechanikai hatásokkal szemben védelmet kell biztosítani.

Hőmérséklet

Az esztrich kötése fo­lyamán a hőmérsékletnek 5 napig + 5° C felett kell lennie. Amennyiben ez az alacsony kül­ső hőmérsékletek miatt nem teljesül természetes módon, az esztrichet hőszigetelő letakarás­sal, vagy a helyiség temperálásával kell védeni a káros mértékű lehűlés ellen.

Nedvességtartalom

Az esztrich megfelelő nedvességtartalmát a bedolgozás után néhány órával a felületére terített műanyag fóliával egyszerűen biztosítani lehet. A fóliát legalább 1 hétig célszerű az esztrich felületén hagyni. Az esztrichet az egyenlőtlen és gyors kiszáradástól egy hét letelte után is védeni kell. Az esztrichet a bedolgozás után 3-4 napig mindennemű terheléstől (járkálás stb.), ezután pedig legalább 1 hétig a nagyobb terhelésektől (építőanyag tárolás) védeni kell.

Buroklás előtt

A padlóburkolat elhelyezése előtt az esztrichet fel kell fűteni. A cementesztrich felfűtésére leg­korábban a 26. nap után kezdődhet. Az első felfűtésnél az előremenő vízhőmérséklet 15°C-kal haladhatja meg a helyiség hőmérsékletét, de maximum 20 ° C lehet. Ezt a hőmérsékletet maximum naponta 5° C-kal lehet emelni.

A maximális előremenő hőmérsékletet legkoráb­ban a 7. napon szabad elérni. Az esztrich fűtését addig kell fenntartani, amíg a cementesztrich az egyensúlyi nedvességtartalmát el nem éri. Az esztrich nedvességtartalma kő, kerámia, mű­anyag és textil burkolatoknál 2,5 – 3,0%, fa burkolatnál maximum 2,0% lehet.

A burkolási munka megkezdése az esztrich legalább 3 hetes kötésidejének a kivárása után, a mintegy 15-20° C hőmérsékletre felfűtött esztrichnél lehetséges, a fűtést burkolási munka megkezdése előtt 1 nappal ki kell kapcsolni, de az esztrich hőmérséklete nem csökkenhet 15° C alá.

A fűtött padlók burkolatainak vastag ágyazatba történő helyezése 15-30 mm vastag ha­gyományos fektető habarcsba történhet. A munka az esztrich kötésének a befejezése után (28 nap) kezdhető meg felfűtött esztrichnél. Az esztrich felfűtésének a feltételei megegyeznek az előző módszerével.

Üzembe helyezés

A kivitelezési munkák elkészülte után a rendszert üzembe lehet helyezni. Az üzembe helye­zés első fázisa a rendszer primer és szekunder fűtőkörének a feltöltése. A primer fűtőkör fel­töltése a fűtési rendszer feltöltésére vonatkozó általános szabályok betartása mellett végez­hető el. A szekunder fűtőkör egyes fűtési áramköreit a nyitott és a zárt tágulási tartályos kom­pakt egységeknél a következő módon kell fűtővízzel feltölteni.

  • Az osztó- és gyűjtő egységen minden áramkört szelepet zárunk.
  • Az osztó egység töltő-ürítő szelepét csatlakoztatjuk tömlővel a vízvezeték hálózathoz.
  • Egy levezető tömlőt csatlakoztatunk a gyűjtő egység töltő-ürítő szelepéhez.
  • A gyűjtő egység töltő-ürítő szelepének nyitása után kinyitjuk a közvetlenül mellette ta­lálható fűtési áramkör osztó- és gyűjtőszelepét is.
  • Az osztószelep kinyitása után megnyitjuk a vízvezeték hálózati szelepet. A visszacsa­pó szelep zárt állapota miatt a víz a fűtőkörbe áramlik és a csővezetékben lévő levegőt folyamatosan kiszorítja.
  • A fűtési áramkör feltöltését addig kell csinálni, amíg az elvezető csövön teljesen buborékmentes víz nem folyik ki. Amikor ezt elérjük, először a gyűjtőszelepet, majd az osztószelepet zárjuk.
  • Megnyitjuk a feltöltött fűtőkörrel szomszédos osztószelepet, majd gyűjtőszelepet.
  • A 6. és 7. szakaszt addig ismételjük, amíg minden fűtőkör fel nincs töltve.

A nyitott és zárt tágulási tartályos kompakt egységek feltöltésének további lépései eltérnek egymástól. A nyitott tágulási tartályos kompakt egységnél az utolsó fűtési áramkör feltölté­se után az osztó- és a gyűjtőszelepeket nyitva hagyjuk és valamelyest, de nem teljesen zár­juk a töltő-ürítő szelepét. Ekkor a víz folyamatosan beáramlik a hőcserélőbe, majd a nyitott tágulási tartályba, és kiszorítja a levegőt a rendszerből.

Feltöltés vízzel

A tartály vízzel való feltöltődését a vízszintmutató segítségével ellenőrizhetjük. A tartályt addig kell feltölteni, hogy a fűtőközeg üzemi hőmérsékletének kialakuló térfogatnövekedést lehetővé tegye. A tágulási tartály fel­töltésének befejezése után zárjuk az osztó- és gyűjtőegység töltő-ürítő szelepeit, majd vízvezeték hálózat szelepét. A zárt tágulási tartállyal szerelt kompakt egységek esetében az utolsó fűtési áramkör feltöltése után elzárjuk a gyűjtőegység szelepét.

A víz a hőcserélőbe áramolva a gyorslégtelenítőn keresztül (a zárókupakját előzőleg el kell távolítani) fokozato­san kiszorítja a levegőt, miközben a zárt tágulási tartály feltöltődik. A feltöltés folyamán fi­gyelni kell a nyomásmérőt. A kiválasztott előnyomás (pl. 1,5 bar) elérésekor az osztóegység töltő-ürítő szelepét zárjuk. A feltöltés ezzel befejeződik. A rendszer feltöltése után minden fűtési áramkör osztó- és gyűjtőszelepét teljesen kinyitjuk. A szekunder kör keringtető szivattyúját bekapcsoljuk.

Levegő a rendszerben, légtelenítés

Ha a rendszer levegős, a szivattyú bekapcsolása után erős zajok hallha­tók. A rendszer légtelenedése a szivattyú többszöri ki-bekapcsolásával elősegíthető. A kikap­csolás után célszerű 10 másodpercig várni, hogy a levegő el tudjon távozni. Kis idő eltelté­vel is hallgassuk meg az áramlási zajokat. Ha az áramlási zajok a többszöri légtelenítési kí­sérlet ellenére kb. két óra múlva sem szűnnek meg, a feltöltést meg kell ismételni. A zárt tá­gulási tartályos kompakt egységnél a megfelelő előnyomást állandóan ellenőrizni kell.

Jó tanács

Amennyiben a nyomás 0,5 bar alá esik, a rendszerből hiányzó vízmennyiséget pótolni kell. A szivattyút a csapágy károsodásának elkerülése érdekében levegősen nem szabad sokáig üzemeltetni.

Amennyiben az áramlási zajokat nem tudjuk megszüntetni, a szivattyút kapcsol­juk ki. A fűtőközegből az első felfűtés alkalmával gázok válnak ki, amelyek a zárt rendszer­nél a gyorslégtelenítőn a nyitott rendszernél pedig a tágulási tartályon keresztül, különösebb beavatkozás nélkül el tudnak távozni a rendszerből.

A víz nyomása, illetve szintje ezalatt csökkenhet és a több hétig tartó folyamat ideje alatt a víz többszöri utántöltése válhat szük­ségessé. Az üzembe helyezés teljes befejezése után a víz nyomásának vagy szintjének sza­bályszerű állapotát ellenőrizni kell.

Fűtési rendszer utántöltése

A fűtési rendszer szabályos működése mellett a víz után­töltésére két-háromévenként lehet szükség. A feltöltött és légmentesen működő rendszeren az első felfűtési periódusban el kell végezni az osztó-gyűjtő egység áramkörönkénti előszabályozását, a fűtőközeg egyes áramkörök közötti megfelelő elosztását.

Az osztó- és gyűjtő­szelepeket teljesen nyitott állásba csavarjuk, majd az egyes fűtési áramkörökre tervezéskor meghatározott térfogatáramokat a térfogatáram-mérők segítségével beszabályozzuk. Az üzembe helyezés feladatai közé tartozik még a szabályozó berendezés választási lehetőségei közül az épület és a fűtési rendszer jellegének megfelelő paraméterek beállítása. Az üzembe helyezés során nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az esztrich hőmérséklete naponta Legfeljebb 5° C-al növelhető.

Üzemeltetés

A fűtési rendszer, szabályszerű üzembe helyezés után, gyakorlatilag semmilyen ellenőrzést nem igényel a fűtési időszakban. Az üzemeltetés kedvező feltételeit csak jól megtervezett, ki­vitelezett és beszabályozott rendszerrel lehet megteremteni.

Az üzemeltetés kedvező feltét­eleit segíti elő az éjszakai csökkentett hőmérsékletű üzemmód megvalósítása, órával vezérelt hőmérséklet-szabályozás esetén. A hőmérséklet beprogramozásakor a fűtött padló hőtehetetlenségét is figyelembe kell venni.

Falfűtési rendszer

Az épületek külső hőszigetelésének köszönhetően csökkenő fűtési hőigény pótlását meg le­het oldani a külső fal belső felületén szerelt fűtési rendszerrel. Ezzel az alacsony hőmérsék­letű falfűtési rendszerrel kellemes belső komfortot tudunk biztosítani.

Falfűtés előnyei:

  • A felületi hőmérséklet 35-40°C, azonban a helyiség hőmérséklete 2-3°C-al alacso­nyabb lehet a hagyományos konvekciós fűtésekhez képest.
  • A fűtendő helyiségen belül lényegesen jobb hőmérséklet-elosztást lehet elérni.
  • Az alsó és a felső rétegek közötti hőmérséklet-különbségek jóval kisebbek, mint radiátoros fűtés esetén.
  • A padlófűtésnél alkalmazott alacsony fűtővíz-hőmérséklethez képest magasabb hőmérsékletű közeget áramoltathatunk (a hőleadás akár 200-240 W/m2 is lehet).
  • Rejtett, ezért a fűtött helyiség minden négyzetmétere hasznosítható (természetesen amennyiben egy szekrénnyel „takarjuk” le a hőleadó felületet, a helyiségben jelentős mértékű hőmérséklet-csökkenés jelentkezhet).
  • A radiátoros fűtésekre jellemző „nagy” levegőmozgás miatti porképződés a töredéké­re csökken.
  • Műszaki megoldást jelenthet a nedvesedés és a penészedés megakadályozására.
  • Nyáron, nagy melegben a csővezetékben 15-18°C-os vizet keringetve a helyiségben tartózkodók hőérzetét lehet fokozni.

Az alacsony felületi hőmérséklet és az egyenletes hőmérséklet-eloszlás miatt a falfűtési rend­szerek kellemes és komfortérzetet adó sugárzó energiával fűtenek a fal irányából. A hagyo­mányos fűtési rendszerekkel szemben falfűtésnél az ember és a helyiséget határoló felületek között sugárzási egyensúly alakul ki, így optimális komfortérzet érhető el (7.40. ábra).

7.40. ábra. Ideális komfortérzet kialakítása.

7.40. ábra. Ideális komfortérzet kialakítása.

A padlófűtési rendszerekkel való fűtés esetén a komfortérzet már 1-2°C-kal alacsonyabb helyiséghőmérsékletnél elérhető, ami évente 3-6% energia-megtakarítást eredményez. Mivel már alacsony előremenő vízhőmérséklet esetén is magas fűtőteljesítmény érhető el, a falfű­tési rendszerek nagyon jól kombinálhatók kondenzációs gázkazánokkal.

A falfűtési rendsze­rek alacsony konvektív hőleadási hányada miatt csak kismértékű légáramlás alakul ki, a por cirkulációja már a múlté. Az alacsony hőmérséklet miatt a por megpörkölődése szóba sem kerül, ezért megkíméli a légutakat – nem csak az allergiában szenve­dőkét.

A szekrények és polcok helyét időben meg kell határozni. A rendszer tervezésekor ezeket a helyeket, valamint a képek alatti felületeket figyelembe kell venni. Fektetési tervet kell készíteni és azt az épületgépészeti tervdokumentáció­hoz csatolni kell.

  • Rendszerkialakítások
  • Helyiségek teljes fűtésére,
  • Padlófűtés rendszerekkel kombinálva,
  • Radiátoros fűtés kiegészítéseként al­kalmazhatók.

Falfűtés mint a helyiségek teljes fűtése

A megnövekedett nővédelmi követelmények miatt az épületek hőszükséglete a falfűtési rendszerrel terjes mértékben fedezhető. Különösen az alacsony energia-felhasználású házak fűtésére ajánlott az alkalmazása (7.41. ábra).

7.41. ábra. Falfűtés önállóan alkalmazva.

7.41. ábra. Falfűtés önállóan alkalmazva.

Falfűtési rendszer padlófűtéssel kombinálva

Ezt a kombinációt olyan esetben ajánljuk, ahol a komfortérzettel szembeni igények magasak (7.42. ábra):

  • Lakások tartózkodási zónáiban,
  • Fürdőkben,
  • Szaunákban,
  • Gőzfürdőkben és más vizes helyiségekben.
7.42. ábra. Falfűtés és padlófűtés kombinációja.

7.42. ábra. Falfűtés és padlófűtés kombinációja.

Falfűtési rendszerek radiátoros fűtés-kiegészítéseként

Ennél a kombinációnál a falfűtés fedezi az alap-, a radiátoros fűtés pedig a csúcs hőigényeket. Ez a variáció főleg felújított épületeknél alkalmazható jól (7.43. ábra).

7.43. ábra. Falfűtés és radiátoros fűtés párosítása.

7.43. ábra. Falfűtés és radiátoros fűtés párosítása.

Rendszerelőnyök

  • Gyors és flexibilis csőfektetés,
  • A fűtőmezők változatos bekötési lehetőségei,
  • A sínek lekerekített széleinek köszönhetően a cső nem sérülhet meg,
  • Biztonságos csőrögzítés.

Rendszerleírás

A sín általában stabil polipropilénből készül. Feladata, hogy a fűtőközeget szállító csöveket rögzítse a nyers falra (7.44. ábra).

7.44. ábra. Rögzítő sín kialakítása.

7.44. ábra. Rögzítő sín kialakítása.

A fektetési távolság 5 cm és többszöröse lehet. A fűtőme­zőket 14×1,5; 12×2,0 mm névleges átmérőjű csőből érdemes kialakítani. A fűtőkör osztó­gyűjtőhöz bekötött csatlakozóvezetékek 14×1,5; 12×2,0 mm vagy 17×2,0 mm méretű cső.

Használható úgynevezett csővezető ív is, ami üvegszállal erősített poliamidból készül, és le­hetővé teszi az optimális, megtörés nélküli csőátvezetést a függőleges falfelületről a csatla­kozóvezetékek vízszintes síkjába (7.45. ábra). A rögzítő fül révén a megfogás teljesen biz­tonságos.

7.45. ábra. Csővezető sín irányváltoztatásokhoz.

7.45. ábra. Csővezető sín irányváltoztatásokhoz.

A 17-14-17 vagy 17-12-17 mm méretű T-idomok és a szűkített csőtoldó idomok segítségé­vel több fűtőmező összekapcsolható egy fűtőkörbe Tichelmann-elv szerint, majd beköthető a fűtőkör osztó-gyűjtőbe. A 17×2,0 mm méretű cső csatlakozóvezetékként használható. A szegélyszigetelő szalag a fűtött vakolat hőtágulásának felvételét biztosítja (7.46. ábra).

7.46. ábra. Szegélyszigetelő szalag.

7.46. ábra. Szegélyszigetelő szalag.

Igény esetén a szegélyszigetelő szalagot a termikusan aktivált fűtőmező köré a falra helye­zik fel. A szalag hátoldalán lévő függőleges bordák biztosítják a sarkok optimális kiképzé­sét. A 12/14 és 17 mm-es védőcsövek segítségével a csatlakozóvezetékek biztonságosan és a cső megsérülése nélkül vezethetők ki az esztrichből az osztó-gyűjtő szekrénybe.

7.47. ábra. Készre szerelt, nyomáspróbázott falfűtési rendszer.

7.47. ábra. Készre szerelt, nyomáspróbázott falfűtési rendszer.

Szerelés (7.47. ábra):

  • Osztó-gyűjtő szekrény elhelyezése és a fűtőkör osztó-gyűjtő beszerelése.
  • A sínek rögzítése a nyers falra.
  • A fűtőmezők letekerése a tervezett fektetési távolsággal.
  • A csővezeték bepattintása a sínbe.
  • A tartók rögzítése a falra.
  • A 90°-os csővezető ívek rögzítése a betervezett helyeken.
  • Az irányváltások létrehozása a csövek csővezető ívbe történő bepattintásával.
  • A fűtőmezők és a csatlakozóvezetékek összekötése.
  • Szükség esetén a csatlakozóvezetékek szigetelése.
  • Csatlakozóvezetékek bekötése a fűtőkör osztó-gyűjtőbe.
  • A fűtőmezők átöblítése, feltöltése és légtelenítése.
  • Nyomáspróba elvégzése, a nyomás értékét a vakolási munkálatok során tartani kell.
7.48. ábra. Egyszerű kígyó vonal sematikus ábrája.

7.48. ábra. Egyszerű kígyó vonal sematikus ábrája.

  • 1. 14×1,5 csővezeték,
  • 2. Sínrendszer,
  • 3. Körbefutó szegélyszigetelő szalag,
  • 4. Csatlakozóvezeték a visszatérőhöz,
  • 5. Csatlakozóvezeték az előremenőhöz,
  • 6. Nyers betonfödém,
  • 7. Lépéshang szigetelés,
  • 8. Esztrich + padlóburkolat,
  • 9. Rögzítő tüske.

A sín nyers falra történő felszerelésekor a következőkre kell odafigyelni (7.48. ábra, 7.49. ábra):

  • Függőleges felszerelés a vakolásra előkészített nyers falra.
  • A sínek rögzítése a kereskedelemben kapható beüthető tiplikkel a nyers falra (13-20 mm átmérőjű alátétekkel).
  • A beüthető tiplik közötti távolság L ≤ 40 cm legyen,
  • Két függőleges sín közötti távolság L ≤ 50 cm.
  • A sín távolsága a helyiség sarkaitól illetve a fűtőmező elejétől: 40 cm.
  • A 180°-os fordulók és a csatlakozóvezetékek rögzítése.
7.49. ábra. Dupla kígyóvonalú fektetés sematikus ábrája.

7.49. ábra. Dupla kígyóvonalú fektetés sematikus ábrája.

  • 1. 14×1,5 csővezeték,
  • 2. Sínrendszer,
  • 3. Körbefutó szegélyszigetelő szalag,
  • 4. Csatlakozóvezeték a visszatérőhöz,
  • 5. Csatlakozóvezeték az előremenőhöz,
  • 6. Nyers betonfödém,
  • 7. Lépéshang szigetelés,
  • 8. Esztrich + padlóburkolat,
  • 9. Rögzítő tüske.

Vakolatok

A hibátlanul működő falfűtés alapvető feltétele a vakolat szakszerű kivitelezése. A vakolat­gyártók előírásait termékeik felhasználására és feldolgozására vonatkozóan minden esetben figyelembe kell venni. Ez vonatkozik a vakolást követő tapétázási vagy csempézési munká­latokra is.

Vakolatfajták

A falfűtési rendszerek vakolatainak jó hővezető képességűnek kell lenni. A könnyű alap-, vagy hőszigetelő vakolatok ezért nem alkalmasak. A falfűtési rendszerekhez csak a követ­kező kötőanyagokat tartalmazó speciális vakolóhabarcsok használhatók:

  • Gipsz/mész,
  • Mész,
  • Mész / cement,
  • Cement.

Szintén alkalmasak még a gyártók által ajánlott különleges vakolatok, mint pl. az agyagva­kolat.

A különböző vakolatfajták felhasználási lehetősége függ:

  • A helyiség funkciójától,
  • A helyiség nedvességterhelésétől,
  • A falfűtés tartós üzemi hőmérsékletétől,
  • A falfelület további utókezelésétől.

A vakolatalappal szembeni követelmények:

  • Sima felületű,
  • Teherbíró és szilárd,
  • Alaktartó,
  • Nem víztaszító,
  • Homogén,
  • Egyenletesen nedvszívó,
  • Érdes és száraz,
  • Pormentes,
  • Szennyeződésektől mentes,
  • Fagyálló,
  • + 5°C felett legyen a hőmérséklete.

A vakolatalap előkészítése

A vakolatalap előkészítése biztosítja a vakolat és a vakolatalap közötti szilárd és tartós kö­tést. A megfelelő alapot a szerelés kezdete előtt elő kell készíteni. A 7.50. ábra egy semati­kus ábrát szemléltet a vakolaterősítés elkészítésének megvalósításáról.

7.50. ábra Vakolaterősítés elkészítése.

7.50. ábra Vakolaterősítés elkészítése.

  • 1. Nyers fal,
  • 2. Sínrendszer,
  • 3. 14×1,5-ös csővezeték,
  • 4. Első vakolatréteg,
  • 5. Vakolaterősítés,
  • 6. Második vakolatréteg.

Az előkészítési mun­kálatokhoz tartozik:

  • A hibás helyek kijavítása,
  • A korróziónak kitett fémrészek eltávolítása/védelme,
  • Portalanítás,
  • Fugák, áttörések és rések lezárása,
  • A nedvszívást kiegyenlítő réteg felvitele, ha az alapfelület eltérően és/vagy erősen nedvszívó (pl. porózus beton),
  • Alapozó réteg felvitele a tömör és/vagy rossz nedvszívó alapokra (pl. hőszigetelés a külső fal belső oldalán).

Vakolaterősítés

Az üvegszövet hálóval történő vakolaterősítés meggátolja a repedésképződést, minden fűtő­felület kivitelezésénél kötelezően alkalmazni kell.

Az üvegszövet hálóra vonatkozó követel­mények:

  • Engedéllyel kell rendelkezni arra vonatkozóan, hogy vakolaterősítésként felhasználha­tó (vizsgálati bizonyítvány).
  • A szakítószilárdság hossz- és keresztirányban > 1500 N / 5 cm.
  • Ellenálló a fűtő vakolatokkal szemben (pH-érték: 8-11).
  • Vakolatba beágyazott üvegszövet háló esetén a raszterméret: 7×7 mm legyen.
  • Simítórétegbe behelyezett üvegszövet háló rasztermérete 4×4 mm legyen.

Útmutató a vakolaterősítési munkálatokhoz

  • A munkafázisokat a vakolás előtt a vakolást végző szakemberrel meg kell beszélni.
  • A vakolatgyártó előírásait figyelembe kell venni.
  • Az üvegszövet hálós vakolaterősítést a vakolatréteg külső harmadában, a cső felső éle fölött szabad elhelyezni.

Az üvegszövet háló elhelyezésének két módja van:

  • Az üvegszövet háló beágyazása a vakolatba,
  • Az üvegszövet háló elhelyezése a simító rétegben.

Az üvegszövet háló beágyazásának sorrendje:

  • Ez az eljárás egyrétegű vakolatnál alkalmazható.
  • A tervezett vakolatvastagság kb. 2/3-ának megfelelő vakolatréteg felhordása.
  • Az üvegszövet háló felhelyezése, a háló min. 25 cm-rel lógjon túl a veszélyeztetett te­rületen, az átlapolás min. 10 cm legyen.
  • Az üvegszövet háló legyen feszes.
  • A maradék vakolatréteg felvitele.
  • Gipsztartalmú vakolatoknál csak maximum 20 m2-t szabad egyszerre felhordani.
  • A cső felső éle fölött a vakolatvastagság min. 10 mm legyen.

Az üvegszövet háló simítórétegben való elhelyezése esetén a következőket kell figyelembe venni:

  • Ez az eljárás többrétegű vakolatnál alkalmazható.
  • Az első vakolatréteg felvitele és kötési idejének kivárása.
  • A glettelőanyag felhordása.
  • Az üvegszövet háló benyomása a masszába.
  • A hálót min. 10 cm-es átlapolással kell elhelyezni.
  • A keresztezési pontokat átlapoló ragasztószalaggal rögzíteni kell.
  • Az üvegszövet hálót a gyártó által előírt rétegvastagságban mindenhol be kell vonni simítóanyaggal.
  • A második vakolatréteget a simítóréteg kiszáradása után, a vakolatgyártó előírása sze­rint kell felvinni.

Fűtőkábeles rendszerek használata felületfűtésekhez

Az elektromos padlófűtés kialakításá­nak előnye, hogy a „hagyományos” vizes közegű padlófűtéshez képest jóval egyszerűbb a telepítése. Jó megoldást jelenthet a felhasználó számára, hiszen a programozható termosztátok alkalma­zásával hatékony energiafelhasználást tudunk elérni. Kis átmérőjének köszön­hetően, akár a csemperagasztóban is el­fér (7.51. ábra).

7.51. ábra. Fűtőkábeles rendszer elvi felépítése.

7.51. ábra. Fűtőkábeles rendszer elvi felépítése.

Mozgó alkatrészt nem tartalmaz, ezért jóval kisebb a meghibásodásának a valószínűsége. 230 V-os hálózatról üzemeltethető, teljesítménye pedig 240-300 W/m2, attól függően hogy milyen burkolatot alkalmazunk. A direkt fűtési rendszer javasolt maximális beépített teljesít­ménye 150 W/m2, Ezzel a fűtési megoldással létrehozhatunk teljes értékű (pótolni kell a he­lyiség teljes hőveszteségét), vagy kiegészítő fűtési rendszert (kizárólag a padló melegen tar­tása a cél).

A hőveszteségét kell alapul vennünk a beépítendő teljesítmény meghatározásá­hoz. Amennyiben a hőveszteségét meghatároztuk, ki kell számítanunk a fűtendő felület nagyságát (m2). Ezt úgy kaphatjuk meg, hogy a teljes felületből kivonjuk azt a területet, amit a bútorok és egyéb berendezési tárgyak lefednek. Körülbelül 30%-kal emeljük meg a kiszámított hőveszteségét ahhoz, hogy a fűtésünk megfelelően gyors és hatékony legyen.

Abban az esetben, ha a kiszámított teljesítmény meghaladja a maximális értéket (150 W/m2), célsze­rű kiegészítő fűtést alkalmazni (falfűtés). Figyelnünk kell a szerelés során, hogy a padlónk alulról és oldalról is jól szigetelt legyen. Amennyiben vizes helyiségben szerelünk, javasolt egy nedvességzáró réteget beépíteni, mellyel megakadályozható a betonréteg átnedvesedése.

Fűtőkábel szerelése:

  • Első lépésként készítsünk egy fektetési tervet, ami tartalmazza a burkolat, a kötőelem és a csatlakozó vezeték helyét (7.52. ábra).
  • Semmiféleképp ne fektessük a fűtőcsövet több helyiségen keresztül, és kerüljünk ki minden, a felszínnel kapcsolatba hozható tárgyat (7.53. ábra).
  • Semmiféleképp ne rövidítsük meg a fűtőkábelt.
  • Készítsük elő és szereljük fel a padlóérzékelő burokcsövét, majd húzzuk be a kábelt (7.54. ábra).
7.52. ábra Fektetési terv készítése.

7.52. ábra Fektetési terv készítése.

7.53. ábra Padlóösszefolyó kikerülése.

7.54. Burokcső beépítése, és a padlóérzékelő behúzása.

7.54. Burokcső beépítése, és a padlóérzékelő behúzása.

Ha mindent előkészítettünk, és megfelelően helyeztük el a fűtőkábelt, felhordhatjuk a kötő­réteget (pl. csemperagasztó).

Közvetlen fűtések

Szinte minden típusú padlóburkolat alá építhető ez a fajta elektromos padlófűtési rendszer, de mindenféleképp vegyük figyelembe a burkolat gyártójának utalásait (fa- és padlószőnyeg burkolatok esetében különös figyelmet kell fordítani a kialakításra).

Nézzük meg az alábbi ábrákat. Megoldásokat láthatunk a szerelésre a rétegrend feltüntetésével, legyen földszinti vagy akár talaj szinti helyiség (7.55. ábra, 7.56. ábra).

7.55. ábra. Betonpadló talajon száraz (a. ábra) és nedves helyiségben (b. ábra).

7.55. ábra. Betonpadló talajon száraz (a. ábra) és nedves helyiségben (b. ábra).

7.56. ábra. Emeleti padló száraz (a. ábra) és nedves helyiségben (b. ábra).

7.56. ábra. Emeleti padló száraz (a. ábra) és nedves helyiségben (b. ábra).

A kábelek fektetése után, a betonozáskor ügyeljünk arra, hogy a kábelek ne érintkezzenek a hőszigeteléssel, valamint a kábelekre öntött beton súlya ne nyomja bele a kábeleket a szige­telésbe.

A fűtőkábeles fűtési rendszer kifejezetten lakásfelújításoknál és olyan esetekben alkalmaz­ható, amikor a padlószintet csak minimális mértékben lehet megemelni. A rendszer ráépíthe­tő meglévő járólapra, fa- vagy betonpadlóra is. Legelterjedtebb felhasználási területe a kony­ha és a fürdőszoba, de más helyiségbe is beépíthető.

A fűtőszőnyeg a flexibilils csempera­gasztóba helyezhető, közvetlenül a járólap alá. Abban az esetben, ha a felhasználható hely vastagabb, célszerű fűtőkábelt beépíteni. A fűtőkábeles szerelést olyan felújításoknál alkal­mazzák, ahol a régi burkolatot felbontják és helyette újat építenek. Az alábbi ábrán fektetési példát láthatunk mind nedves, mind pedig száraz felületre felújítási munkáknál (7.57. ábra).

7.57. ábra. Padlófelújítás meglévő betonpadlón (a. ábra száraz helyiség, b. ábra nedves helyiség).

7.57. ábra. Padlófelújítás meglévő betonpadlón (a. ábra száraz helyiség, b. ábra nedves helyiség).

A fűtőszőnyeg egy vékony fűtőszál, mely egy öntapadó műanyaghálóra van rögzítve. A fű­tőszőnyeg vastagsága 2,5 mm, szélessége 50 cm, hosszúsága 1 m-től 22 m-ig terjed. A szerelés (fektetés és rögzítés) öntapadó felü­letének köszönhetően gyors. A szerelést megelőzően a megfelelő hosszúságú fű­tőszőnyeget kell kiválasztani, mert a szőnyeget nem lehet meghosszabbítani, se megrövidíteni.

A műanyag háló elvá­gásával (odafigyelve, hogy a fűtőszál meg ne sérüljön) a szőnyeg elfordítható, másik irányba lehet fektetni. Ezzel meg­oldható, hogy a teljes kijelölt felületet beborítsuk. Az alábbi ábrán fektetési példát láthatunk mind nedves, mind pe­dig száraz felületre meglévő betonpad­lón (7.58. ábra).

7.58. ábra. Fűtőszőnyeg meglévő burkolaton (a. ábra száraz helyiség, b. ábra nedves helyiség).

7.58. ábra. Fűtőszőnyeg meglévő burkolaton (a. ábra száraz helyiség, b. ábra nedves helyiség).

Felújításkor a 10 W/m teljesítményű fűtőkábelt használhatjuk. A kábel fektetése so­rán ügyeljünk arra, hogy a köztük lévő tá­volság ne haladja meg a 10 cm-t. Ezzel el­kerülhetjük, hogy a kábelek között hideg­zónák alakuljanak ki. A kábel legkisebb hajlítási sugara ne legyen kisebb, mint a kábel átmérőjének háromszorosa (kb. 2,5 cm). A fűtőkábelt lerögzíthetjük szalaggal is, de fémhálóhoz is rögzíthetőek.

Az érzékelőt célszerű egy műanyag védőcsőbe behúzni és a kábelek közé elhelyezni. A vé­dőcső végét zárjuk le, hogy a beton nehogy befolyjon.

Fapadló és gerendán levő hajópadló alatti szerelés

Faburkolat alatti szereléskor különös figyelmet kell fordítani a padló hőmérsékletére, ami nem haladhatja meg a 27 °C-ot. Abban az esetben, ha faburkolat alatti betonba, vagy meglé­vő régi fapadlóra kerül a rendszer, alkalmazzunk padlóhőmérséklet-érzékelős, illetve kombi­nált termosztátot. Ezzel a termosztáttal megakadályozható, hogy a padló hőmérséklete meg­haladja a 27 °C-ot.

Légréssel fektetett fapadlóknál maximum 10 W/m teljesítményű kábel hasz­nálható, és a maximális teljesítmény 80 W/m2 lehet. A kábel sem szigeteléssel, sem fával nem érintkezhet. A fűtőkábel beépítése előtt a keresztgerendákból a kábelek számára átvezetéseket kell ki­vágni (7.59. ábra). Ahol a vezetékek keresztezik a párnafákat, alufóliával vagy egyéb tűzálló anyaggal kel burkolnunk.

7.59. ábra. Keresztgerenda kivágása a fűtőkábel részére.

7.59. ábra. Keresztgerenda kivágása a fűtőkábel részére.

Egy ilyen átvezetésbe csak egy kábel rakható.

Teljes értékű fűtést csak az alábbi burkolatvas­tagságig tudjuk megvalósítani:

  • Puhafa (400-600 kg/m3) esetén 2 cm,
  • Keményfa (600 kg/m3 felett) esetén 3 cm.

Peremfűtések, hőtárolós fűtések

Peremfűtéseket a következő esetekben alkalmaznak:

  • Nagyobb üvegfelületek, nyílászárók előtti hidegzónák megszüntetésére,
  • Rosszul szigetelt helyiségek kiegészítő fűtésére.

A fűtési sáv általában 0,5 – 1,5 m, a beépített teljesítmény 200-250 W/m7, Ha peremfűtést is építünk, ajánlott külön termosztátot is beépíteni. A termosztátnak a padló hőmérsékletét, vagy pedig a padló és a levegő együttes hőmérsékletét kell mérnie. A peremfűtés direktfűtés, ezért 3-5 cm mélységbe kell beágyaznunk.

Nézzük meg az alábbi táblázatot! A táblázatból kiderül, hogy fűtőkábelt, vagy fűtőszalagot érdemes-e használni (7.1 táblázat).

7.1. táblázat. Különböző felületeknél alkalmazott fűtőrendszerek.

Felület kialakítása Átlagos telj. m2 Max. telj. m2 Fűtőkábel 10 W/m Fűtőkábel 18 W/m Fűtőszőnyeg 100 W/m2 Fűtőszőnyeg 150 W/m2
Közvetlen fűtés, új padló 70-120 150 X
Közvetlen fűtés, vékony padló 100-150 150 X X X
Hőtárolós fűtés 125-200 250 X
Peremfűtés 200-250 250 X
Fapadló fűtése 80-100 100 X X
Gerendán levő hajópadló alatt 60-80 80 X

Csőregiszterek, törülközőszárítós radiátorok

Ezeknél a radiátortípusoknál nem is annyira a teljesítmény, hanem inkább a design, a stílus dominál. Cél az, hogy úgy illeszkedjen a rendeltetési helyére, az esetek többségében a für­dőszobába, mint egy észrevehetetlen bútordarab.

Legtöbbször hidegen húzott, precíziósán hegesztett acélcsövekből, vagy más keresztmetszetű zárszelvényekből, esetleg hidegen hen­gerelt finom lemezekből készülnek, védőgázas hegesztéssel. Üzemi nyomásuk 10 bar, de mindig szem előtt kell tartani a gyártók méretválasztékát. Általános felépítését a 7.60. ábra, műszaki adatait az 7.2. táblázat tartalmazza.

7.60. ábra. Törülközőszárítós radiátor kialakítása.

7.60. ábra. Törülközőszárítós radiátor kialakítása.

7.2. táblázat. Törülközőszárítós radiátorok műszaki adatai.

Kötéstávolság (mm) Magasság (mm) Szélesség (mm) Hő teljesítmény (W)
400 490 435 310
400 680 435 420
400 680 435 510
400 870 435 620
400 1060 435 710
400 1250 435 820
400 1440 435 950
400 1630 435 1050
400 1820 435 1160
500 490 535 380
500 680 535 510
500 680 535 590
500 870 535 740
500 1060 535 890
500 1250 535 1030
500 1440 535 1170
500 1630 535 1300
500 1820 535 1410
600 490 635 430
600 680 635 610
600 680 635 710
600 870 635 880
600 1060 635 1040
600 1250 635 1220
600 1440 635 1380
600 1630 635 1520
600 1820 635 1660

A radiátorokat felületvédelemmel, foszfátozást követően elektrosztatikus porszórással látják el, de galvanikus eljárással is lehet különböző réteget felvinni, mint króm vagy arany. Ez utóbbi réteg felvitele esetén azonban számolni kell teljesítménycsökkenésre. A törülközőszárítós radiátorok alkalmazhatók mind egycsöves és kétcsöves fűtési rendsz­ereknél is. Beépítésük során az alábbi szereléseket alkalmazzuk (7.61. ábra).

7.61. ábra. Törülközőszárítós radiátorok beépítési lehetőségei.

7.61. ábra. Törülközőszárítós radiátorok beépítési lehetőségei.

Fűtőpatron

Megoldható az is – persze függ a gyártóktól is – hogy minden egyes fű­tőtestbe elektromos fűtőbetétet helyezzünk. Ezzel a szerelvénnyel meg­oldható a csőradiátor fűtési szezonon kívüli használata (7.62. ábra).

7.62. ábra Fűtőbetét kialakítása.

7.62. ábra Fűtőbetét kialakítása.

A fűtőpatron egy cső alakú vízmelegítő részből és egy hőmérsékletszabá­lyozó rendszerből áll. Az alábbi táblázatban a csőradiátor és a hozzá be­építhető fűtőpatron teljesítménye látható (7.3. táblázat).

7.3. táblázat. Csőradiátor és a beépíthető fűtőpatron teljesítménye.

A fűtőtest hőteljesítménye (W) Ajánlott fűtőpatron (W)
300 – 600 300
600 – 900 600
900- 1200 900
1200-1500 1200
1500- 1500

A fűtőbetét elhelyezése háromféleképpen megoldható:

  • Ha a hőleadó alsó csatlakozási pontjába egy „T” idomot helyezünk, akkor ezen idomon keresztül megoldható a visszatérő víz elvezetése, és a fűtőbetét elhelyezése.
  • Az ún. „lándzsás” szelepet szintén alulról csatlakoztathatjuk, melynek előnye, hogy ugyanazon csatlakozási ponton megoldott a fűtővíznek a be- illetve kivezetése, a fűtőbe­tét pedig a másik gyűjtőágon, alul kerül beépítésre. (Ez a fajta beépítési mód teljesítményromláshoz vezethet.)
  • Átlós bekötésnek nevezik, amikor a fűtővíz előremenő szakaszát felülről kötjük be, míg a fűtőbetétet a másik gyűjtőág alján építjük be.

Akár vegyes kialakításról, akár kizárólag elektromos megoldásról beszélünk, a helyes beépí­tés az alulról történő bekötés a fűtőpatronnal. Másik szempont, amit szem előtt kell tartani, hogy a fűtőpatron villamos teljesítménye soha ne haladja meg a radiátor hőleadó képességét.

Csőradiátorok kiválasztásának szempontjai

  • Érdemes megnézni a megvásárolandó csőradiátornál, hogy az rendelkezik-e megfele­lő rögzítőelemmel, és a csatlakozási pontok, csővég elzárások kellően kidolgozottak-e.
  • Ha az igény úgy merül fel, duplasoros csőradiátort is választhatunk, melynek teljesít­ménye 70%-al nagyobb mint az egysoros kialakítású típusok.
  • Vehetünk olyan hő leadót is, amit nem csak a fürdőszobába, hanem pl. előszobába szerelhetünk föl.
  • Némely típushoz külön rendelhetők kiegészítők (törülközőszárító, üvegpolc stb.).
  • Szinte mindegyik kiegészíthető elektromos fűtőbetéttel, melyekhez szabályozóegység is rendelhető.

A törülközőszárító radiátor kihasználtsága

Azt a hőteljesítményt, amit a fürdőszobába felhelyezett csőradiátor leadni képes úgy szokták a gyártók közölni, hogy az a csupaszt, le nem takart állapotnak felel meg.

Egyértelmű, hogy a törülközőszárító radiátorra helyezett törülköző megakadályozza a lég­áramlást, tehát csökkenti annak hőleadását.

Az alábbi diagram azokat az eseteket jelzi, amelyek előfordulhatnak egy fürdőszobában. A vízszintes tengelyen látható a fűtővíz középhőmérséklete és a helyiség levegőhőmérsékleté­nek a különbsége, a függőleges tengelyen pedig a hőleadás változása.

Amennyiben nedves törülközővel takarjuk le a csőradiátort, akkor a radiátor hőleadása csak kismértékben csökken. A hő hatására a törülköző párologni kezd. Ha csökken a törül­köző nedvességtartalma, a törülköző szigetelőbbé válik. Jól látható, hogy teljesen letakart állapotban a hőteljesítmény felére szá­míthatunk. Célszerű tehát túlméretez­ni a törülközőradiátort, ha minden „funkcióját ” ki akarjuk használni (7.63. ábra).

7.63. ábra.

7.63. ábra. Törülközőszárító radiátor hőleadása és a funkciójának betöltése közötti összefüggés.

Bordás fűtőtestek

Mint azt már fentebb említettük a bordás fűtőtestek olyan kialakításúak, hogy egy csőveze­tékre a hőleadás fokozása érdekében lamellákat, bordákat erősítenek fel. A korai, kevésbé esztétikus kialakításoknál a fűtőtesteket horganyfürdőbe mártották. A horgany fix kapcsola­tot biztosít a cső és a lamella között, és megóvja a fűtőtestet a korróziótól.

Szerelésnél ügyelni kell, hogy a bordás fűtőtestek csak vízszintes helyzetben szerelhetők, ugyanis a levegő így teljesen át tudja járni a bordákat. Ha függőleges helyzetbe akarnánk épí­teni, a felfelé áramló meleg levegő csak a bordák éleit érintené. A hőleadás erősen leromlana, és nem érnénk el a célunkat függetlenül attól, hogy megnöveltük a hőleadó felületet (7.64. ábra).

7.64. ábra Bordás fűtőtest helyes (a.) és helytelen (b.) kialakítása.

A bordás fűtőtestek egyik hátránya, hogy külső megjelenésük nem esztétikus, ezért manap­ság csak mellérendelt helyeken, vagy rejtetten csatornába szerelve találkozhatunk vele. Bor­dás fűtéssel oldották meg a panelházak fürdőkádjának melegítését (és persze magát a fürdő­szobáét is). Szintén ezt a fűtőtestet használják néhány esetben a lépcsőházak fűtésére is.

A bordás fűtőtestek másik hátránya a nehéz tisztíthatóság és a kis szilárdság. A felszálló me­leg levegő magával hozza a finom porszemcséket, amik megtapadnak a bordák közt. Sajnos könnyen deformálódnak, és ezzel csökken a hőleadó képességük is.

Szegélyfűtés

A fűtésrendszerekkel szemben támasztott elvárásoknak köszönhetően (esztétikus, energiata­karékos, egyszerűen szerelhető, egészségkímélő) egyre elterjedt megoldás a fal mentén hú­zódó szegélyfűtőtest. Ez a berendezés nem úgy működik, mint egy hagyományos radiátor, nemcsak a helyiség levegőjét melegíti fel, hanem magát a falat fűti, ezáltal a sugárzó hő ala­csony hőmérsékleten is ugyanazt a hőérzetet biztosítja.

Emellett hőleadó képessége sem elhanyagolható, hiszen a fűtőlamelláknak köszönhetően az egysoros kialakítású felülete méterenként 0,75 m2, a kétsorosé 1,45 m2. Akár meglévő fűtési rendszerre is csatlakoztatható, vízigénye csekély.

Szerelése egyszerű, nem igényel drága szerszámot, nem kell bevésni a falba, hiszen elegendő a hátelemet tiplis-csavaros megoldás­sal rögzíteni, melyre az előlap egyszerűen rápattintható. Esztétikailag is kellemes benyomást nyújt, ugyanis a fal- és padló találkozásánál halad, mintha parkettaszegély lenne. Mivel hely­igénye minimális, szinte minden helyiségben alkalmazható. További előnye, hogy nagy felü­letű nyílászárók alá építve elkerülhetjük annak bepárásodását.

Ugyanis a felfelé áramló me­leg levegő megakadályozza a gyors lehűlést. Szerelés során meg kell határozni a végleges he­lyet, 2 m-es hosszúságú kiindulási és végponton mindig fel kell szerelni a tartófület. Első lé­pésként a hátlapot ütközésig egymásba tolva és a falra felerősítve kezdődhet a szerelés.

A radiátoros szereléssel az erősen felfűtött levegő gyorsan felszáll, majd megfordul a térben és hideg levegőként érkezik vissza a padlóra. Ennek köszönhetően kiegyenlítetlen hőviszonyokat és jelentős mértékű poráramlást eredményez (7.65. ábra).

7.65. ábra. Fűtési rendszerek összehasonlítás.

7.65. ábra. Fűtési rendszerek összehasonlítás.

A padlófűtési rendszer a hősugár­zás elvén működik, de elhelyezke­dése miatt a külső, hideg falak esetén gyengülhet a hatásfoka. Ezért magas padlóhőmérsékletet és ala­csony külső falhőmérsékletet ered­ményezhet. A szegélyradiátoros fűtési rendszernek köszönhetően megoldható az egyenletes fűtés. Páramentes felületek, pormentes áramlás, alacsonyabb szobahőmér­séklet és javított komfortérzet.

Szimpla szegélyfűtőtest felszerelése

A kétcsöves szegélyfűtőtest axonometrikus ábráját és jellemző méreteit a 7.66. ábra, a jellemző paramétereit a 7.4. táblázat tartalmazza.

7.66. ábra. Kétcsöves szegélyfűtőtest felépítése.

7.4. táblázat. Kétcsöves szegélyfűtőtest jellemző paraméterei.

Típus Kétcsöves szegélyfűtőtest
Hossz (cm) 200
Magasság (cm) 11,5
Vastagság (cm) 2,5
Fűtőteljesítmény 60 °C-on (W/m) 250
Egy kör maximális hossza (m) 12

A szerelés megkezdése előtt nézzük meg az adott helyiség alaprajzát. Határozzuk meg a fűtési rendsze­rünk nyomvonalát, és a 2 m-es egy­ségekben gondolkodva mérjük fel a pontos anyagszükségletet. Saroktól sarokig megmérve a falszakaszok pontos hosszát, állapítsuk meg a szükséges elemek és csatlakozó idomok darabszámát úgy, hogy fal­szakaszonként az utolsó elemeket szereléskor a megfelelő hosszra át lehessen vágni.

Töre­kedjünk arra, hogy a hátlap és az előlap vágása lehetőleg egy síkba essen. A hátlapokat ál­lítsuk a falsíkok elé, illesszük egymás mellé és az előlaptartók segítségével rögzítsük a fal­hoz. Jelöljük a falra a rögzítő furatok helyét (7.67. ábra).

7.67. ábra. Rögzítő furatok megjelölése.

7.67. ábra. Rögzítő furatok megjelölése.

Készítsük el a furatokat, helyezzük be a 8 mm-es tipliket. Ezután erősítsük fel a hátlapot süllyesztett fejű csavarokkal, de ne felejtsük el a csavar alá behelyezni az előlaptartókat (7.68. ábra).

7.68. ábra. Furatok elkészítése illetve hátlap felszerelése.

7.68. ábra. Furatok elkészítése illetve hátlap felszerelése.

Figyeljünk, hogy a csavarok meghúzá­sakor a hátlap ne vegye fel a fal egye­netlenségeit, illetve ne legyen kiálló csavarfej, ami a fűtőregisztert zavarhat­ná a hőtágulásban. Egyenetlen falszer­kezet esetén célszerű sűríteni a rögzíté­si pontokat. Sarkok kialakítása egysze­rű illesztéssel, vagy Gehr-vágással vé­gezhető el (7.69. ábra).

7.69. ábra. Sarokkialakítás.

7.69. ábra. Sarokkialakítás.

Minden elem illesztésekor ügyeljünk arra, hogy az összeeresztések alig észrevehetőek le­gyenek. Törekedjünk arra, hogy a csat­lakozó elemek mögött mindig legyen előlaptartó elem.

A fűtőregiszter elhelyezése az előlaptartó fülekre, pattintókra feltámasztva történik. Figyel­jünk a belső felületre felragasztott szivacsok meglétére. A fűtőregiszterek összekötése egy­mással tengelyirányban, külső karmantyúk alkalmazásával, forrasztással végezhető (7.70. ábra). Ügyeljünk a fűtőtest forrasztásánál, hogy a hátlap, vagy a közelben levő más beren­dezési tárgy meg ne sérüljön.

7.70. ábra. Fűtőregiszter felszerelése.

7.70. ábra. Fűtőregiszter felszerelése.

Az egy körben felszerelhető fűtőregiszter maximális hosszúsága 12 m. Ezen hosszon belül jelentős mértékű káros hőtágulás nél­kül üzemeltethető a rendszer. A befejező művelet az előlap felpattintása a rögzítő ­fülekre (7.71. ábra).

7.71. ábra. Előlapok felszerelése.

7.71. ábra. Előlapok felszerelése.

Forrasztást követően célszerű átöblíteni a rendszert és még az előlap felszerelése előtt végezzük el a nyomáspróbát.

Dupla szegély fűtőtest felszerelése

A négycsöves szegélyfűtőtest axonometrikus ábrája és jellemző méreteit a 7.72. ábra, a jel­lemző paramétereit a 7.5. tartalmazza.

7.72. ábra. Négycsöves szegélyfűtőtest felépítése.

7.72. ábra. Négycsöves szegélyfűtőtest felépítése.

7.5. táblázat. Négycsöves szegélyfűtőtest jellemző paraméterei.

Típus Kétcsöves szegélyfűtőtest
Hossz (cm) 200
Magasság (cm) 19,5
Vastagság (cm) 2,5
Fűtőteljesítmény 60 °C-on (W/m) 450
Egy kör maximális hossza (m) 6
Maximális vízhőmérséklet (°C) 90

Szerelése megegyezik a kétcsöves szegélyradiátor szerelésével. Hasonlóan az előzőhöz, itt is saroktól sarokig megmérve a falszakaszok pontos hosszát, megállapítjuk szükséges elemek és csatlakozó idomok darabszámát. A hátlapokat a falsík elé helyezzük, és az előlaptartók se­gítségével a falhoz rögzítjük. Bejelöljük a falra a rögzítő furatok helyét (7.73. ábra).

7.73. ábra. Furatok elkészítése, hátlap és rögzítő fülek felerősítése.

7.73. ábra. Furatok elkészítése, hátlap és rögzítő fülek felerősítése.

Sarkok kialakítását illesztéssel, vagy Gehr-vágással végezzük. Törekedjünk arra, hogy a csatlakozó elemek mögött mindig legyen előlaptartó elem. A fűtő-regiszterek összekötését egymással tengelyirányban, külső karmantyúk alkal­mazásával, lágyforrasztással végezzük (7.74. ábra).

7.74. ábra. Fűtőregiszterek elhelyezése.

7.74. ábra. Fűtőregiszterek elhelyezése.

Az egy körben felszerelhető fűtőregisz­ter maximális hosszúsága 6 m. Ezen hosszon belül jelentős hő veszteség nélkül üzemeltethető a rendszer. A befejező     művelet  az  előlap  felpattintása  a rögzítő fülekre (7.75. ábra).

7.75. ábra. Előlapok felszerelése.

7.75. ábra. Előlapok felszerelése.

Padlókonvektor szerelése

A szegélyfűtőtest kiegészítője a padlókonvektoros fűtés, melynek felfelé áramló meleg lég­függönye megakadályozza a nyílászárók használatakor fellépő gyors lehűlést, illetve nagy üvegfelületek bepárásodását. A fűtőregiszter a szegélyfűtésnél már megismert rézcsöves, alu­mínium lamellás fűtőtest.

A kétsoros, illetve a hatsoros padlókonvektor axonometrikus ábrái és jellemző méreteit a 7.76. ábra, 7.77. ábra szemlélteti, a jellemző paramétereit a 7.6. és a 7.7. táblázat mutatja.

7.76. ábra. Kétsoros padlókonvektor felépítése.

7.76. ábra. Kétsoros padlókonvektor felépítése.

7.77. ábra. Hatsoros padlókonvektor felépítése.

7.77. ábra. Hatsoros padlókonvektor felépítése.

7.6. táblázat. Kétsoros padlókonvektor jellemző paraméterei.

Típus Kétsoros padlókonvektor
Hossz (cm) Egyedi
Magasság (cm) 130
Vastagság (cm) 160
Fűtőteljesítmény 60 °C-on (W/m) 450
Egy kör maximális hossza (m) 6
Maximális vízhőmérséklet (°C) 90

7.7. táblázat. Kétsoros padlókonvektor jellemző paraméterei.

Típus Hatsoros padlókonvektor
Hossz (cm) Egyedi
Magasság (cm) 130
Vastagság (cm) 280
Fűtőteljesítmény 60 °C-on (W/m) 1050
Egy kör maximális hossza (m) 2,5
Maximális vízhőmérséklet (°C) 90

Típus Kétsoros padlókonvektor Hossz (cm) Egyedi Magasság (cm) 130 Vastagság (cm) 160 Fűtőteljesítmény 60 °C-on (W/m) 450 Egy kör maximális hossza (m) 6 Maximális vízhő­mérséklet (°C)90.

A beépítendő padlókonvektor csatorná­jának, illetve fedlapjának méretéhez ké­pest oldalt 5-6 cm-es szélességű, a két végénél cca. 5 cm-es hézaggal növelt vá­jatot kell kialakítani, és minimum 13 cm mélységet biztosítani.

A mélységnél be kell próbálni a csatornát, hogy a peremé­re illesztendő cca. 1 mm-es gumi, és a 2 mm-es fedlap pereme szint alatt legyen kb. 2 mm-rel a csatlakozó parketta, vagy hidegburkolat felszínével. Az ezek után megállapított magasságának megfelelően kell elsimítani a csatorna alattiszintet, vízszintesen (7.78. ábra).

7.78. ábra. Padlócsatorna kialakítása.

7.78. ábra. Padlócsatorna kialakítása.

A csatornatestre vízszintezőt helyezünk, mellyel pontosan beállíthatjuk a csatornát. A csator­na egyik végén (némely esetben az oldalán, illetve az alján) az előremenő és visszatérő ve­zetékek helyét ki kell vágni. Ahogy a 12-es és a 13-as ábrán látható, a szerelt regisztert he­lyezzük el aszimmetrikusan úgy, hogy a nyílászáró felőli oldalánál legalább 50-60 mm-t hagyjunk ki.

Ennek azért van döntő jelentősége, hogy a nyílászáró felől érkező hideg, melegítetlen levegő akadálytalanul jusson a regiszterhez. Ezt követően a csatorna külső oldalánál található rögzítő fülek segítségével állítsuk be a kívánt szintet. Ezt követően kiönthetjük a csatornát betonnal, ügyelve a légmentességre.

Figyeljünk, hogy a perem alatti részbe is kel­lő mennyiségű beton jusson, ugyanis ez lesz a tényleges teherhordó felület. Feltétlenül ügyel­jünk arra, hogy a bevezető nyíláson keresztül nehogy beton kerüljön a csatorna belsejébe (7.79. ábra).

7.79. ábra. Csatorna behelyezése és rögzítése.

A készre szerelt regisztert úgy helyezzük be, hogy az egyoldali bekötés a kivágott csatorna­nyílás felé nézzen. Helyezzük fel a tartóelemekre oly módon, hogy a rézcsövek szabad részei alá kerüljenek a tartók. Méterenként szereljünk fel rögzítő elemeket. A lényeg, hogy feszült­ségmentesített kötést tudjunk létrehozni.

A felhelyezési próbát követően kijelöljük a tartók helyét, amit forrasztással, vagy rögzítő csavarokkal erősíthetünk fel. Lényeges szempont, hogy ebben a fázisban a csatorna körüli beton teljesen megkötött legyen. A rögzítést követően lágyforrasztással kötjük a regisztert az előremenő és visszatérő vezetékpárhoz. Az előremenő vezetéket a felső csőhöz, míg a visszatérőt az alsó csőhöz kell köt­ni (7.80. ábra, 7.81. ábra).

7.80. ábra. Regiszterek rögzítése.

7.80. ábra. Regiszterek rögzítése.

7.81. ábra. Regisztervégek kialakítása.

7.81. ábra. Regisztervégek kialakítása.

A regiszter 12 mm átmérőjű, ezért szűkítővel kell bekötni a fűtővezeték párba. A forrasztást követően várjuk meg, míg lehűl szobahőmérsékletre, majd dupla bilinccsel fixáljuk a felső rézcsöveket egymáshoz, ideális távolságot biztosítva ezzel egymáshoz képest. Miután a fedő­lapot is bepattintottuk (7.82. ábra), célszerű próbafűtéssel ellenőrizni, hogy a forrasztás megfelelő lett-e.

7.82. ábra. Fedőlap bepattintása.

7.82. ábra. Fedőlap bepattintása.

Radiátorok

A konvekciós fűtőtesteket célszerű a nyílászáró alá felszerelni. Egyrészt itt foglalja el a leg­kevesebb helyet, másrészt ebben a pontban lesz a legegyenletesebb hőeloszlás. Az ablak ré­sein átáramló hideg levegő keveredik a felfelé áramló meleg levegővel.

Az összekeveredett levegő a mennyezet alatt hűl le és a szemközti fal felé áramlik. Itt a lehűlt levegő lefelé kezd áramlani majd egy teljes kört leírva ismét a radiátorhoz kerül. Az áramlás folytonos. Abban az esetben, ha a radiátort a nyílászáróval szemközti falra szerelik fel kedvezőtlen folyamatok zajlódnak le. Az ablak résein beáramló hideg levegő lefelé áramlik és a szemközti falon el­helyezett radiátor felé „folyik” (7.83. ábra).

7.83. ábra. Radiátor helyes (a) és helytelen (b) felszerelése.

7.83. ábra. Radiátor helyes (a) és helytelen (b) felszerelése.

Itt felmelegszik, és az ablak felé halad a mennyezeten, miközben egyre inkább lehűl. Ablak alatti radiátor esetén a fűtendő helyiségben a felső és az alsó légtér közötti hőmérséklet-kü­lönbség 2-3°C. Ablakkal szembeni falra szerelve azonban ez a különbség elérheti, sőt meg­haladhatja 7-8 °C-ot is.

Korábban előfordultak olyan építési módok, amikor a hőleadót a mennyezet alatt szerelték. Ezzel a szerelési móddal viszont csak a felső rétegben történt légmozgás, az alsó réteg kevés­bé melegedett fel. Ma ezt a szerelést nem alkalmazzák, illetve olyan megoldással találkozha­tunk, hogy terelőlemezekkel vagy ventillátorral kényszerítik a meleg levegőt a padló felé. Ez a fajta szerelés a légtechnika témakörébe tartozik, amit most nem kívánok részletezni.

A fűtőtestek a falra történő felerősítésekor ügyeljünk arra, hogy a faltól való távolság mini­mum 4 cm legyen. Nézzük meg az alábbi ábrát. Olyan elrendezéseket láthatunk, amelyek ke­vésbé, illetve olyat is amelyek nagymértékben befolyásolják a radiátor hőleadását. Látható hogy az esztétikai hatást fokozó burkolás mekkora hatással lehet a fűtés teljesítményére (7.84. ábra).

7.84. ábra. Fűtőtestek burkolásával járó veszteségek.

7.84. ábra. Fűtőtestek burkolásával járó veszteségek.

A fűtőtestek megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy az azonos hőmérséklet-szabályozási rendszereknél azonos fajtájú radiátorokat válasszunk. Ugyanis a külső hőmérséklet függvé­nyében szabályozott előremenő vízhőmérsékletének változására nem reagálnak egyformán a különböző jellegű fűtőtestek.

Nem egyformán változik a fűtőtestek hőleadása. Az üzemelte­tő ebben az esetben kénytelen lenne ahhoz a fűtőtesthez alakítani a fűtővíz hőmérsékletét, amelyiknek a legkisebb a hőleadása. Ennek hatására azokban a helyiségekben, ahol más jel­legű fűtőtestek vannak, túlfűtötté válhatnak.

A fűtőtestek elhelyezése során törekednünk kell arra, hogy a helyfoglalás csökkentése miatt a még elhelyezhető magasabb építésű fűtőtestet válasszuk. A fűtőtest kiválasztásakor annak teljes magasságát kell figyelembe venni és nem a közcsavar távolságát.

Szem előtt kell tar­tani azt is, hogy a radiátorok alatt 10 cm szabad helyet hagyjunk, hogy:

  • A fűtőtest körül megindulhasson a konvekciós áramlás,
  • A fűtőtest alatti felület könnyen tisztítható, takarítható legyen.

A fűtőtesteket felépítésük szerint két nagy csoportra oszthatjuk:

  • Tagos fűtőtestek, melyek viszonylag kis fűtőfelületű tagokból állnak, melyekből tet­szőleges tagszámban állíthatjuk össze a kívánt fűtőfelületet,
  • Teljesítménylépcsős fűtőtestek, gyártó üzemekben készülnek, a fűtőfelület arányos a hosszúsággal. Ezeket a fűtőtesteket nem lehet tagosítani.

Tagos radiátorok

Öntöttvas tagos radiátorok

Korábban a tagosítható fűtőtestek közül a legelterjedtebb radiátor az öntöttvas tagos radiátor volt. Az új típusú, jobb hőleadó képességű radiátorok miatt azonban már kiszorult a piacról. A választott fűtőtestnek meg kell felelnie a hőhordozó közeg fajtájának, nyomásállósága és felületi hőmérséklete a megszabott kritériumoknak.

Az öntöttvas radiátorokra jellemző a na­gyobb beruházási költség, de előnyei közé tartozik a tartóssága, korrózióval szembeni ellen­álló képessége. Az öntöttvas tagos radiátorok szerelésénél ügyelni kell, hogy ezek rideg anyagok, ütésre megrepedhetnek. Javításuk nehézkes.

Szerelése:

A két tagot, külsőmenetes, 1 ¼”-os jobb-bal közcsavarral köthetjük össze. Az összekötésre szolgáló kar­mantyúk belső felületén két dudort ala­kítottak ki, megfelelő szerszám segítsé­gével, belülről lehet összehúzni. Mind­két közcsavart (alsót és felsőt) egyszer­re, azonos irányban forgatva, tömítő­gyűrű felhelyezését követően, tömör, nyomásálló kötést hozhatunk létre. Az összehúzó szerszám a közcsavarkulcs. Általában kétféle kivitelben készül, egyik változata a lapos, másik pedig hornyos kialakítású (7.85. ábra).

7.85. ábra. Közcsavarkulcs kialakítása.

7.85. ábra. Közcsavarkulcs kialakítása.

Összehúzás előtt célszerű sima felületre felfektetni a radiátort, sok esetben ezt úgy oldják meg, hogy egy másik radiátort helyeznek alá, 90°-kal elforgatva. Amennyiben több tagszámú radiátorokat akarunk egy hosszabb radiátorrá összeépíteni, le kell mérnünk a csatlakozás hosszát. Ezt a hosszt felmérjük a közcsavarkulcsra, így biztosak lehetünk ben­ne, hogy a megfelelő mélységig fogjuk a közcsavarkulcsot betolni (7.86. ábra).

7.86. ábra. Öntöttvas tagos radiátor szerelése.

Az összehúzott fűtőtest egyik végébe furatos du­gókat helyezünk, melybe majd a radiátorsze­lep fog kerülni, a másikba vakdugókat szere­lünk.

Acéllemez tagosítható radiátorok

Hasonló felépítésűek az acéllemez radiátorok. Az acéllemez radiátoroknak előnyük, hogy be­ruházási költségük kisebb, helyfoglalása és fajlagos hőleadása kedvező. Szerkezetüknek kö­szönhetően azonban érzékenyen reagálnak a vízminőség változásra, korrózióval szembeni el­lenállásuk megfelelő felületkezelés hiányában csekély. A tagos radiátor a melegvizes fűtési rendszer hagyományos hőleadó eleme, mely 110 °C-ig meleg vízzel és 6 bar üzemi nyomá­sig alkalmazható (próbanyomás 9 bar).

A radiátortömbök 3-20 tagszámmal készülnek. A kü­lönböző tagszámú tömbök közcsavar alkalmazásával szükség esetén tovább tömbösíthetők. A tagos radiátor magas mechanikai szilárdsága a radiátoron sérülésmentességet biztosít eset­leges kisebb erőbehatások ellenében. Kialakítása az alábbi ábrán látható (7.87. ábra), a jel­lemző méreteit a 7.8. táblázat szemlélteti.

7.87. ábra. Acéllemez radiátor kialakítása.

7.87. ábra. Acéllemez radiátor kialakítása.

7.8. táblázat. Acéllemez tagos radiátor jellemző méretei.

Kötéstávolság L (mm) Tagszélesség C (mm) Tagszélesség C (mm) Tagszélesség C (mm) Tagszélesség C (mm) Magasság H (mm)
200 250 300
350 160 220 450
500 110 160 220 600
600 160 220 700
900 110 160 220 1000

Szerelésük, összehúzásuk módja megegyezik az öntöttvas tagos radiátoréval. A különbség annyi, hogy nem minden tag van közcsavarral összekötve.

Alapanyag: Hidegen hengerelt, jól hegeszthető, 1,25 mm vastagságú acéllemez, mely meg­felel az MSZ EN 10130 szabványnak.

Felületvédelem: Az átmeneti korrózióvédelmet elektroforetikus alapozó festékbevonat biztosítja. A csatlakozó nyílásokat műanyagdugókkal zárják le, melyek megakadályozzák a táro­lás ideje alatt a szennyeződés és nedvesség bejutását. A radiátortömb egyik végén 2 db 5/4″ jobbos, másik végén 2 db 5/4″ balos csatlakozó menet szolgál a radiátor bekötésére.

Az acél­lemez tagos radiátor műszaki jellemzőit és a hőtani adatait a 7.9. táblázat tartalmazza. Az adatok 90/70 °C meleg víz fűtőközegre, valamint 20 °C belső térhőmérséklet esetén érvénye­sek, más tagszám esetén át kell számolni.

7.9. táblázat. Acéllemez tagos radiátorok műszaki jellemzői.

Kötéstávolság L (mm) Teljes magasság H (mm) Szélesség C (mm) Űrtartalom dm3/tag Fűtőfelület m2/tag Tömeg kg/tag Hőleadás W/10 tag
200 300 250 0,97 0,16 1,7 780
350 450 160 0,98 0,155 1,55 756
350 450 220 1,21 0,21 2,2 989
500 600 110 0,88 0,14 1,43 73
500 600 160 1,18 0,205 2,06 965
500 600 220 1,57 0,285 2,88 1349
600 700 160 1,32 0,24 2,48 1128
600 700 220 1,78 0,338 3,44 1454
900 1000 110 1,18 0,24 2,43 1233
900 1000 160 1,72 0,345 3,48 1605
900 1000 220 2,39 0,48 4,83 2128

Csővázas radiátorok

Alumínium radiátorok

Nem tagosítható fűtőtest. Kialakítása nagyon egyszerű. Csővázas fűtőtestek, melyek perfo­rált lemezborítást kapnak. Egy-egy osztó- és gyűjtőcsőből áll, illetve az azokat összekötő ejtőcsövekből. Erre a csőregiszterre erősítik fel az alumíniumlemezből kialakított trapéz alakú, apróbordással ellátott hőleadó felületet. Minél jobban megnövelik a felületet, annál nagyobb hőleadást érhetünk el. A radiátor csatlakozási mérete 1″.

Manapság egyre kevésbé jellemző, elavultnak számít mind higiéniai, mind esztétikai szempontból. Az alumíniumborításon felületnövelő bordákat helyeztek el, ami nagy „hatékonysággal” gyűjtötte magába a port (7.88. ábra).

7.88. ábra. Alumínium csővázas radiátor.

7.88. ábra. Alumínium csővázas radiátor.

Ennek a típusnak az alkalmazásával ugyan hosszú élettartamú fűtőtestet kapunk, viszont a porterhelés jóval magasabb. További hátrá­nya, hogy némely típusnál csak az egyik oldalon lehet a fűtési vezetékeket csatlakoztatni. A növelt bordafelület hőtechnikai szempontból sem kedvező. Igaz, hogy a fűtőtest összes hőleadása elegendő lenne, a felületi hőmérséklet mégis erősen lecsökken.

A mai korszerű technikáknak köszönhetően a helyzet teljesen megváltozott. A rézből és alumíniumból készült konvekciós típusú, alacsony vízigényű új generációs radiátor minden igénynek megfelel. A radiátor lakások, irodák és más helyiségek fűtésére alkalmazható. El­helyezhető magasabb páratartalmú helyiségekben is mint szárítókban, uszodákban, de kerül­ni kell a rézre és alumíniumra káros anyagokkal való érintkezést (7.89. ábra).

7.89. ábra. Korszerű réz-alumínium konvekciós radiátor.

7.89. ábra. Korszerű réz-alumínium konvekciós radiátor.

A réz – alumínium radiátorok sokkal könnyebbek, mint az azonos nagyságú acél és öntöttvas radiátorok, ami jelentősen megkönnyíti a szállításukat (főleg emeletre) és szerelésüket. Te­kintettel a könnyű súlyukra gipszkarton lemezekre is szerelhetők.

Alapvetően kétfajta kialakítással találkozhatunk:

Kompakt bekötésű radiátor: A kompakt bekötésű radiátoroknak 1/2″ hollandis csatlakozásuk van, a kötések távolsága 90, 320 és 500 mm.

Szelepes radiátor: Alsó kötésű, 5 cm távolságú általános csatlakozás, 1/2″ belső menettel.

Mindkét radiátorra jellemző, hogy beépített légtelenítő szeleppel vannak ellátva, ami nagy­ban megkönnyíti az üzemeltetés közben kiváló levegő eltávolítását (7.90. ábra).

7.90. ábra. Légtelenítő szelep kialakítása a radiátorban.

7.90. ábra. Légtelenítő szelep kialakítása a radiátorban.

A radiátorok bármilyen típusú (réz, műanyag, acél), teljesítmény- és hőmérséklet-szabályzós elektromos, gáz, olaj vagy új generációs szénkazán rendszerben alkalmazhatóak. A radiáto­rok kazánház-hálózatba is bekapcsolhatóak.

Működése:

A rézcsövekben áramló közeg felmelegíti a vele érintkező alumínium bordákat, és azok vezetik át a hőt. A bordák közötti, nagy fűtőfelületű légkamrákon keresztül beáram­lik a hideg levegő, felmelegszik, s utána beáramlik a helyiségbe.

Az alacsony tehetetlenségük hatására a helyiség felmelegítése gyorsabb és gazdaságosabb. Az alacsony vízigény a rendszerben kisebb hőveszteséget okoz, vagyis hirtelen felmelegedést és le­hűlést. Ez nagyon előnyös különböző fajtájú programozható szobatermosztátok alkalmazásakor, amik időszakosan lecsökkentük a helyiség hőmérsékletét.

Minden egyes hőmérséklet-csökkenés megtakarítást eredményez. Viszont a hőmérséklet növekedése több energia elhasználásával jár együtt, s mégpedig annyival több használódik el, amennyivel nagyobb a vízrendszer térfogata.

Műszaki jellemzői:

  • Maximális üzemi hőmérséklet: +110 °C
  • Üzemi nyomás: 1,5 bar-ig
  • Hőteljesítmény 85/75/20 (fűtővíz előremenő/fűtővíz visszatérő/helyiséghőmérséklet) °C paramétereknél: 220-4950 W
  • Űrtartalom: 0,13 – 1,53 liter
  • Súly: 1,6 – 15,2 kg/m
  • Csatlakoztatás módja:
  • Oldalról – 2 db ½ colos átmérőjű csatlakozás, távolságuk 90, 320, 500 mm
  • Alulról – 2 db ½ colos átmérőjű csatlakozás, távolságuk 50 mm.

A radiátorok, mint számos más hasonló radiátor, bármilyen rozsdásodási lehető­ségek nélkül működhetnek nyílt rendszer­ben, tipikusan a szilárd fűtésű rendsze­reknél. Mindig ajánlott egy plusz kiegé­szítő tartályt (tágulási tartály) beszerelni.

Nem ajánlatos azonban ennél a típusnál termosztatikus radiátorszelepek alkalma­zása és más olyan szerelvények használa­ta, amelyek akadályozzák a hidraulikus ellenállást. Legjobb, ha hagyományos szelepet és golyóscsapot használunk.

A kazán bekapcsolása után állítsuk be a radiátorokon a szabályozó szelepet. Ez na­gyon fontos, mivel az alacsony térfogatú radiátorokban gyors átfolyások jelentkez­nek és a pontatlan beállítás miatt a szabá­lyozó rész nem fog rendesen működni.

A radiátorok soros kapcsolásakor nem sza­bad minden szabályozót teljesen kinyitni. A beépített fűtőtestek összteljesítménye lehetőleg ne haladja meg, pl. a gázkazán teljesítményének 80%-át vagy elektromos kazán teljesítményének 70%-át.

Felszerelési követelmények:

  • A fűtőtesteket vízszintesen szereljük fel.
  • A rendszerbe mechanikus vízszűrőt szereljünk be.
  • Megfelelő átmérőjű csövekből építsük ki a rendszert, leegyszerűsítve, az esések meg­tartásával, a legrövidebb úton.
  • A fűtőtesteket lassan légtelenítsük, kikapcsolt cirkulációs szivattyú mellett töltsük fel vízzel.
  • Üzembe helyezés után azonnal szabályozzuk be a rendszert.

Alumínium radiátorok korróziós viselkedése

Már korábban megismertük a korrózióvédelmi témakörben a fémek helyét az oldódási törek­vésük sorrendjében. Ott láthattuk, hogy az alumínium a kevésbé nemes fémek közé tartozik. Ennek ellenére nagyon jól ellenáll a gyengén savas folyadékoknak és több vegyi anyagnak. Ezt az ellenálló képességét a felületén kialakuló védő oxidrétegnek köszönheti.

A lyukkorró­ziónál megismert folyamat zajlik le, amikor alumínium radiátorokat építünk be, rézcsővel szerelt fűtési rendszerbe. A korrózió mértékét úgy lehet meghatározni, hogy tudjuk egy adott területre eső lyukak számát, azok mélységét és az átlyukadásig eltelt időt.

Oldható, menetes kötés kialakításakor, a korrózió elkerülésére, acélidomok alkalmazásakor műanyag alátétekkel, vagy kadmiumozással, horganyzással, alumínium idomoknál nemesí­tett alumíniumötvözetet használnak.

Galvánelem-képződés elkerülésére olyan megoldást al­kalmaznak, hogy olyan fémekkel alakítják ki a fűtési hálózatot, amelyek között kicsi a po­tenciálkülönbség. A cink és a kadmium kellő vastagságban felhordva nemcsak az alumíni­um, hanem az acél alkatrészek más fémmel történő összeszerelésekor is hatékonyan ellenáll­nak a korróziónak. Persze a legjobb megoldást a rozsdamentes acéllal érhetjük el.

Lapradiátorok

Az új típusú radiátorok úgynevezett 6 csatlakozósak, így egyaránt szerelhetők hagyományos falon kívüli, illetve az új építéseknél általános, beépített szelepes változatban (7.93. ábra, 7.94. ábra).

7.93. ábra. Hagyományos falon kívüli szerelés.

7.93. ábra. Hagyományos falon kívüli szerelés.

7.94. ábra. Beépített szelepes szerelés.

7.94. ábra. Beépített szelepes szerelés.

A radiátor alsó két 1/2″-os csatlakozóját ledu­gózva hagyományos négycsonkos beépítésre van lehetőség.

Alkalmazhatók szivattyús, melegvizes fűtési rendszerekben, maximum 110 °C-os előreme­nő vízhőmérséklettel. Alkalmazható a hagyo­mányos 90/70 °C, de az alacsonyabb hőfok-lépcsőjű (75/65 °C stb.) rendszerekhez is. A fűtőtestek kis víztérfogata gyors, gazdaságos szabályozhatóságot tesz lehetővé.

A lapradiátorok üzemi nyomása maximális 10 bar lehet, ezért a felhasználás rendkívül széleskörű. A radiátor hőleadásának nagy hányada sugárzás útján történik, ami kellemes komfortérzetet eredményez (7.95. ábra).

7.95. ábra. Lapradiátor kialakítása.

7.95. ábra. Lapradiátor kialakítása.

A radiátor méretéhez viszonyított kiemelkedő hőleadás, energiatakarékos, alacsony vízhő­mérsékletű fűtést is lehetővé tesz, akár kondenzációs üzemű kazánnal is.

Acéllemez radiáto­rok előnyei:

  • Az acéllemez radiátorok megjelenésével az esztétikai szempontok is előtérbe kerültek.
  • Elektrosztatikus porszórással készített felületképzés fokozza a fűtőtest időállóságát, vegyszerállóságát, korrózióval szembeni ellenálló képességét.
  • A fűtőtestek típusától függően széles határok között változik a radiátorok hőleadó ké­pessége.
  • Beépített szelepes radiátoroknak köszönhetően tetszetős fűtési rendszert lehet kialakí­tani.
  • A fűtőtestek szinte mindegyik típusa nyomáspróbázva jön ki a gyártótól.

A szerelés előtt el kell dönteni, hogy a radiátor jobb vagy bal oldalán lesz csatlakoztatva a fűtési vezeték, és e szerint jobbos vagy balos radiátort kell választani. A radiátorhoz a fűtési vezeték szelepgarnitúrával csatlakozik.

A szelepgarnitúra tartalmazza a radiátorba csavarha­tó termosztatikus szelepbetétet és az alsó H idomot. A szelepgarnitúra-család alkalmas a fal­ból vagy a padlóból történő kiállásra, egy- és kétcsöves rendszernél egyaránt.

A lapradiátor típusválasztéka rendkívül széles, melyben megtalálható az

  • 1 soros (7.95. ábra),
  • 1 soros 1 konvektorlemezes,
  • 1 soros 1 konvektorlemezes burkolatos (7.96. ábra),
  • 2 soros (7.98. ábra),
  • 2 soros 1 konvektorlemezes,
  • 2 soros 2 konvektorlemezes (7.99. ábra),
  • 3 soros 3 konvektorlemezes kivitel (7.100. ábra).
7.96. ábra. 1 soros, 1 konvektorlemezes, burkolatos lapradiátor jellemző méretei.

7.96. ábra. 1 soros, 1 konvektorlemezes, burkolatos lapradiátor jellemző méretei.

7.97. ábra. 1 soros lapradiátor jellemző méretei.

7.97. ábra. 1 soros lapradiátor jellemző méretei.

798. ábra

7.98. ábra. 2 soros lapradiátor jellemző méretei.

7.98. ábra. 2 soros lapradiátor jellemző méretei.

7.99. ábra. 2 soros, 2 konvektorlemezes lapradiátor jellemző méretei.

7.100. ábra. 3 soros, 3 konvektorlemezes lapradiátor jellemző méretei.

7.100. ábra. 3 soros, 3 konvektorlemezes lapradiátor jellemző méretei.

Minden radiátor beépített összekötőcsővel készül, jobbos vagy balos kivitelben. Szelepbetét a radiátorban nincs, azt a szelepgarnitúra tartalmazza. A szelepbetét csőszerű végében belül lévő O gyűrű a fittingbe benyúló 12 mm-es összekötőcső végére illeszkedik, és itt tömít.

Jobbos ra­diátornál a jobb felső csatlakozás kiképzésébe lehet csak szelepbetétet szerelni, balos radiátor­nál a bal felsőbe. A radiátorba beépített összekötőcső a fűtőtest teljesítményét nem befolyásol­ja. Ez a kereskedelemben kapható külső átkötő szakaszos szelepekkel azonos tulajdonsággal ru­házza fel a radiátort, miközben az összekötőcső rejtve marad. Kétcsöves rendszernél a radiá­torhoz érkező teljes vízmennyiség áthalad a fűtőtesten.

Egycsöves fűtésnél a H-idomban talál­ható bypass a fűtővíz egy részét a radiátor megkerülésével továbbengedi. Beépített szelepes al­só csatlakozású kialakításnál minden esetben a fűtési rendszernek megfelelő H-idomokat kell alkalmazni. Jobbos radiátornál a jobb felső csatlakozásba lehet csak szelepbetétet szerelni (ba­los radiátornál a bal felső). A többi csonkba ilyen betét nem szerelhető! (7.101. ábra)

7.101. ábra. H-idom és szeleptest kialakítása.

Beépített szelepes kialakítás:

A felső szeleptestbe termosztatikus szelepbetét csavarható (7.102. ábra). Ebben az esetben a fűtési előremenő és visszatérő vezeték, megfelelő szerelvénnyel, a radiátor alsó két csonkjához csatlakoztatható. Mindig a radiátor közepe felé eső csonk az előremenő.

7.102. ábra. Fűtőtestbe építhető termosztatikus szelepbetét.

7.102. ábra. Fűtőtestbe építhető termosztatikus szelepbetét.

A radiátor hátoldalán a falra függesztéshez tartófülek van­nak. A szereléshez a radiátor felső és alsó része egyaránt fi­xen rögzítő. A beépített szelepesként szerelt radiátorok minden esetben alkalmasak az energiát megtakarító ter­mosztát fejek azonnali vagy későbbi szerelésére.

Megoldható, hogy az ún. szerelősablon alkalmazásával rögtön hozzá kezdhessünk a fűtésszereléshez (7.103. ábra).

7.103. ábra. Szerelősablon felépítése.

7.103. ábra. Szerelősablon felépítése.

A szerelősablon alkalmazásának előnye, hogy nem kell előre felszerelni a radiátort, festést megelőzően pedig nem kell leszedni, majd is­mét visszarakni. Amennyiben a szerelősablont használjuk a fűtési rendszer nyomáspróbáját is elvégezhetjük anélkül, hogy a radiátor a he­lyén lenne.

Ha akad olyan helyiség, ahol nem tudható még mi is lesz a helyiség funkciója, mekkora hőleadót fogunk beépíteni, a sablon­nal megoldhatjuk ezt a gondot. Megvalósítha­tó az egész fűtési rendszer, és ha eljön annak az ideje, hogy mekkora radiátor kerül is oda, középső csatlakozású radiátort alkalmazva a középvonal is megmarad.

Szerelősablonnal végzett radiátorszerelés előnye:

  1. Megkezdheti a radiátorszerelést anélkül, hogy a fűtőtestet megvette volna, ugyanis a sablon felszerelését követően elvégezhetőek a szerelő kőműves munkák, majd elegen­dő a legvégén felszerelni a fűtőtesteket. Ezzel a sablonnal a rendszer nyomáspróbáját is elvégezhetjük.
  2. Elkerülhető vele a kivitelezési munkák miatti felesleges radiátor le- és felszerelés. Ez­által megelőzhető a fűtőtest idő előtti meghibásodása.

Lábazatba építhető ventilátoros fűtőkészülékek

Sok otthonnak a konyha a legfontosabb része. Egy jól megtervezett konyhában könnyebb és örömtelibb minden feladat. Sokszor a konyha kialakításakor kompromisszumot kell kötnünk a fűtési rendszer miatt. A hagyományos lemezradiátorok értékes falfelületeket foglalnak el.

Képzeljük csak el, mire hasznosíthatnánk azt a felületet, ha eltávolíthatnánk a radiátort. Ugyanígy alkalmazhatjuk hálószobai vagy irodai beépített szekrényeknél, ha azok lábazattal készülnek. Az ilyen kialakítású készülékeknek létezik transzformátoros változata is, amely átalakítja a 220V-ot 12V-ra, így biztonsággal használható fürdőszobában illetve egyéb magas páratartalmú helyiségekben is.

A ventilátoros fűtőberendezések előnyei

Használatukkal felszabadul az eddig a lapradiátor által elfoglalt hely, melyet további konyhaszekrények, szekrények, munkalapok, konyhai eszközök elhelyezésére használhatunk, konyhánk illetve szobánk így praktikusabb, szebb lehet.

Ezek az előnyök kihasználhatók kis, közepes és nagy konyháknál egyaránt, hálószobákban, irodákban, valamint minden olyan helyiségben, ahol a meleg levegő áramoltatására van szük­ség.

A központifűtés-rendszerbe bekötött helytakarékos, ventilátoros fűtőtest jóval nagyobb fűtőteljesítmény biztosít, mint egy hasonló méretű lapradiátor, remekül illeszkedik a szek­rény lábazatába, maximális szabadságot adva ezzel a helyiség kialakításában. Az alábbi áb­rán egy lábazatba építhető radiátor kialakítása látható (7.105. ábra).

7.105. ábra. Lábazatba építhető radiátor kialakítása és jellemző méretei.

7.105. ábra. Lábazatba építhető radiátor kialakítása és jellemző méretei.

Lábazatba építhető radiátor működése

A radiátort a hagyományos központifűtés-­rendszerbe kell bekötni. A csatlakozó csövek 15 mm-esek. Szükség van még továbbá egy áramforrásra (220V), melyről a ventilátort üze­meltethetjük. A központi fűtési rendszer forró vize áthalad a hőcserélőn, majd a meleget átad­ja az alumínium lapoknak. A ventillátor átveze­ti a levegőt a hőcserélőn, mire az felmelegszik, majd benyomja a helyiségbe (7.106. ábra).

7.106. ábra. A levegő útja lábazatba építhető radiátor esetében.

7.106. ábra. A levegő útja lábazatba építhető radiátor esetében.

Ez jóval egyenletesebb meleget biztosít, és fe­leannyi idő alatt melegítheti fel a helyiséget, mint egy hagyományos lapradiátor. A készülék, amennyiben a bekapcsoló gombja 1-es vagy 2-es fokozatban áll, automatikusan be- illetve kikapcsol a fűtési rendszerrel együtt.

A készü­lékben található hőmérsékletérzékelő termosztát megakadályozza, hogy működésbe lépjen, amíg a vízhőfok el nem éri az előre beállított hőfokot, alapbeállításban 42°C-ot. A készülé­ket működtethetjük csak ventilátor üzemmódban is. Ez kizárólag akkor működik, ha a köz­ponti fűtési rendszer le van állítva.

Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, átlagosan 45 wattal számolhatunk légköbméterenként (7.12. táblázat).

7.12. táblázat. Technikai adatok.

Fűtendő helyiség térfogata (m) 28
Fűtési csatlakozó méret (mm) 15
Hőleadás 1-es fokozatban (W) 1250
Energiafogyasztás 1-es fokozatban (W) 21
Hőleadás 2-es fokozatban (W) 1650
Energiafogyasztás 2-es fokozatban (W) 30
Lábazatba építhető radiátor űrtartalma (l) 0,36

A kivitelezési munkák során betartandó javaslatok

  • A megfelelő hőmennyiség biztosításához a bútor lábazatába megfelelő méretű nyílást kell vágnunk, a készülék felett 20 mm helyet biztosítva.
  • A beszerelés után a készülék hátuljához nem nyúlhatunk.
  • A készülék csak kétcsöves központifűtés-rendszerekhez alkalmas.
  • A készüléket szabályozhatjuk hagyományos szobai termosztáttal, amelyet a készülé­ken, vagy a biztosítékon keresztül kötünk be.
  • A rezgés elkerülése érdekében lapos, sima felületre helyezzük a készüléket.
  • A készülék két gombbal rendelkezik. Egyik az 1-es/2-es üzemmód állítására, és a ki­kapcsolásra szolgál. A másik gombbal a fűtés/csak ventilátor üzemmód között választ­hatunk.
  • Egy beépített hőmérséklet-érzékelő termosztát bekapcsolja a ventillátort, amikor a központifűtés-rendszer vízhőfoka 42 °C fölé emelkedik.

Szerelési útmutató

A Lábazatba építhető fűtőtestet a hagyományos, vízzel működő kétcsöves központifűtés-rendszerbe kell bekötni. A csövek átmérője 15 mm. A lábazatba építhető radiátorokat nem lehet egycsöves fűtési rendszerbe beépíteni.

A készüléket sima, vízszintes felületre állítsuk be, hogy a rezgés lehetőségét megelőzzük. A beszerelés után a készülék hátulja ne legyen hozzáférhető. A készülékhez tartozó flexibilis bekötőcsövekkel 15 mm-es rézcsőhöz, és PEX- csőhöz is csatlakozhatunk.

7.107. ábra. Szerelés menete.

7.107. ábra. Szerelés menete.

  • a.) Fűtési csővezeték sorjátlanítása, tisztítása.
  • b.) Flexibilis csővezeték csatlakoztatása.
  • c.) Légtelenítés elvégzése.
  • d.) Elektromos vezeték elhelyezése.
  • e.) Vezetékek pozícionálása.
  • f.) Előlap felszerelése.

A szerelés menete a következő (a lépések a 7.107. ábra szerint):

  • Vágjuk ki a lábazatban a készülék helyét.
  • Tisztítsuk meg, és sorjázzuk le mind a fűtőkészülék, mind a fűtési rendszer csöveit.
  • Csatlakoztassuk a flexibilis csöveket (az elzáró szelepes végénél) a készülékhez, a má­sik végét pedig a fűtési rendszer csöveihez. Nyissuk ki a szelepeket, és ellenőrizzük, hogy nem szivárog-e.
  • A beépített csavar segítségével légtelenítsük ki a készüléket.
  • Csatlakoztassuk a készülék vezetékét az elektromos aljzatba. Ügyeljünk arra, hogy ne haladjon közvetlenül a fűtőkészülék felett, és hozzáférhető legyen a beépítés után is.
  • Pozícionáljuk a fűtőkészüléket, közben ügyeljünk arra, hogy a flexibilis cső és az elektromos kábel ne csavarodjon össze.
  • Helyezzük fel a takarórácsot a fehér fix rácsra és rögzítsük a készüléket a lábazatba.

Üzembe helyezés

  • Csatlakoztassuk a készüléket az aljzatba.
  • Indítsuk el a ventilátort.
  • Kapcsoljuk be a központifűtés-rendszert.
  • Állítsuk a szoba termosztátot maximumra.
  • Állítsuk az alsó hőszabályozó gombot 1-re, a felső kapcsolót fűtő pozícióba. A venti­látor elindul, és pár percen belül a készülék fűteni fog.
  • Szabályozzuk a fűtési rendszert, ha a lábazati fűtőkészülék ugyanabba a körbe lett be­kötve, mint a lapradiátorok.
  • Ha meggyőződtünk róla, hogy a készülék megfelelő módon működik, ne felejtsük el a termosztátot visszaállítani normál hőfokra.

Készülék használata során fellépő hibák, és kijavításának módja

  • A ventilátor nem indul el egyik kapcsolóállásnál sem:
  • Ellenőrizze, hogy az aljzatban van-e áram,
  • Ellenőrizze, hogy az aljzatkapcsoló be van-e kapcsolva,
  • Ellenőrizze, hogy az elektromos kábelek nem sérültek-e.

Nem melegít a készülék se 1-es, se 2-es fokozatban sem:

  • Ellenőrizze, hogy az aljzatkapcsoló be van-e kapcsolva,
  • Ha van szoba termosztát, ellenőrizze, hogy megfelelően van-e beállítva,
  • Szabályozza be a fűtési rendszert, ha a készülék lapradiátorokkal egy körbe került be­építésre, illetve növelje a szivattyú által szállított vízmennyiséget,
  • Növelje a fűtő víz hőmérsékletét.

Radiátoros fűtések jellemzői

A radiátoros fűtésnél sokszor azt tapasztalhatjuk (belső falon elhelyezett radiátoroknál), hogy az ablak előtt állva a lábunk fázik, a mennyezet alatt viszont kellemesen meleg a leve­gő. Ezzel az elhelyezési móddal az érhető el, hogy az adott helyiséget túlfutjuk, hogy a szá­munkra kedvező hőmérsékletet elérjük. A radiátorok felszereléséhez a gyártók által javasolt rögzítőszerkezetet ajánlatos használni, és a rá vonatkozó szerelési előírásokat kell alkalmazni.

Felújítási munkáknál, festésnél, tapétázásnál a fűtőtestek elé szerelt szerelvényekkel kizárha­tó, majd leemelhető a radiátor. Nagy fűtési rendszerek esetén nem jelent problémát egy radi­átor leszerelése, majd felszerelést követően újbóli feltöltése. Kis fűtési rendszernél viszont fűtővíz pótlásáról gondoskodni kell.

Fűtési rendszerek felújítása esetén, vizsgáljuk meg a fűtési hálózatot, mielőtt leszerelnénk a fűtőtestet. Réz csőhálózat esetén ügylejünk arra, hogy megfelelően szereljük fel az új radiá­torokat, elkerülve ezzel az elektrokémiai korróziót.

Radiátorcsere esetén nem elegendő az, hogy ugyanakkora méretű radiátort teszünk fel, mint a korábbi, mert gyártótól függően más-más lehet a fűtőtest teljesítménye. Rossz kiválasztás esetén a helyiségben túlfűtés, de akár alulfűtés is kialakulhat.

Zajforrás a radiátoroknál

Vannak esetek, amikor a radiátor, látszólag minden ok nélkül zajokat ad ki, jellegzetes, üte­mes egyre hosszabb szünetekkel.

Mi okozza ezeket a zajokat?

A probléma ilyenkor nem a radiátorban keresendő. Közelebbről megvizsgálva a zaj forrása a radiátortartó. Ez a szerkezet mereven van rögzítve a falba, a radiátor pedig erre van rá­akasztva. A probléma akkor merül fel, ha a csőhálózatot nem megfelelően szerelték fel. Már beszéltünk a hőtágulásról. Hő hatására az anyagok megváltoztatják alakjukat, némelyik ki­sebb, némelyik nagyobb mértékben.

Hosszabb egyenes csőszakaszoknál a hőmérséklet növe­kedéséből eredő hosszváltozás pedig lényegesen nagyobb. Azaz, ha a hálószobában terjes hosszon egyenes vezetékszakaszunk van, akkor a már megismert képletbe behelyettesítve meghatározható a hosszváltozás. Ez a hosszváltozás több mm is lehet, amit jelen esetben a ra­diátor vesz fel. Megmozdul, és a fémek közötti súrlódás miatt kiadja ezt a jellegzetes hangot.

A probléma elkerülhető, ha olyan rendszert építünk ki, ahol nagy figyelmet fordítunk a hő okozta hosszváltozásokra. Hiszen a hőtágulást megakadályozni butaság (legfeljebb nem ab­ban a pontban jelentkezik a baj ahol várjuk, hanem pl. kiszakad a bilincs a falból), megfele­lően kialakítva viszont „csendes” üzemet kaphatunk.

Radiátortartó-szerkezetek

Univerzális fali tartók

Ha lapradiátorokat szerelünk fel, akkor annak a legegyszerűbb módja, ha univerzális fali­ tartót használunk. Tartalmazhat hangcsillapító elemet is, ami a hőtágulásból eredő zajokat hi­vatott csillapítani.

Az ilyen kialakítású tartószerkezeteket azokhoz a radiátorokhoz használják, amelyek felfüg­gesztő füllel rendelkeznek. Az univerzá­lis fali tartó kialakítása az alábbi ábrákon látható (7.108. ábra).

7.108. ábra. Univerzális fali tartó kialakítása, befoglaló méretei.

7.108. ábra. Univerzális fali tartó kialakítása, befoglaló méretei.

Az univerzális rögzítők előnyei a követ­kezők:

  • A konzol állítható magasságú,
  • Nagy felfekvő felületet kapunk a falon,
  • A szerelése egyszerű,
  • A szerkezeti elemek horganyzot­tak,
  • Távolságtartóval szerelt.

A távolságtartó konzol alkalmazásával a falsíktól való távolság pontosan beállítha­tó. A távolságtartót a radiátor több kiszögellésére is felpattinthatjuk, erre mutat példát az alábbi ábra (7.109. ábra).

7.109. ábra. Konzol, és távolságtartó felszerelése, rögzítési módok.

7.109. ábra. Konzol, és távolságtartó felszerelése, rögzítési módok.

Abban az esetben, ha a radiátor nincs kiemelés-és leemelés ellen biztosítva, előfordulhat, hogy némely radiátorgyártó cég elállhat a jótállástól. Abban az esetben ugyanis, ha a radiátort nem rögzítik, a fűtőtest alsó élénél fogva a faltól el­húzható. Ezt legfeljebb a fűtési csővezeték aka­dályozhatja meg, de azzal mindenki tisztában van, hogy annak nem ez az elsőrendű feladata. A csatlakozásoknál szivárgást, eresztést okozhat, ha a radiátor folyamatosan kileng.

Vannak olyan univerzális rögzítő szerkezetek is, amelyekkel rögzítő fülek nélküli kompakt- és Lapfűtőtestek szerelhetők. Az előnyei megegyez­nek az előző rögzítőnél felsoroltakkal, a kialakí­tása azonban más (7.110. ábra).

7.110. ábra.

7.110. ábra. Fül nélküli radiátorok rögzítő ­szerkezete (kialakítás, méretek, rögzítés módja).

Univerzális konzolok

Ezekkel a konzolokkal az acél- és öntöttvas radiátorok rögzíthetők a falszerkezethez.

Szer­kezeti előnyeik a következők:

  • Minden eleme horganyzott kivitelű,
  • Magasságban és mélységben egyaránt állítható a konzol,
  • Nagy terhelést képesek elviselni,
  • A szerelésük egyszerűen kivitelezhető.

Felépítését, szerkezeti méreteit, beépítésük módját az alábbi ábrák tartalmazzák (7.111. áb­ra, 7.112. ábra).

7.111. ábra. Acél- és öntöttvas radiátorokhoz használható rögzítőszerkezet kialakítás.

7.111. ábra. Acél- és öntöttvas radiátorokhoz használható rögzítőszerkezet kialakítás.

7.112. ábra. Acél- és öntöttvas radiátorokhoz használható rögzítőszerkezet felszerelése.

7.112. ábra. Acél- és öntöttvas radiátorokhoz használható rögzítőszerkezet felszerelése.

Az ágvezeték bekötése csak a radiátor végleges helyére való felszereléskor lehetséges. A ra­diátorokat méreteinek megfelelő konzolok tartják, kibillenésük tartóval biztosított. A rögzítő szerkezetek felszerelése a kőműves fel­adata.

A fűtőtestek nagysága határozza meg elsősorban a támaszok helyét a fa­lon. Az alábbi ábrán látható, hogy az ön­tött és acéllemez tagos radiátorok felszereléséhez, nagyságuktól függően, men­nyi rögzítőre van szükség (7.113. ábra).

7.113. ábra.

7.113. ábra. Acél- és öntöttvas radiátorok rögzítő szerkezeteinek száma a tagok függvényében.

A támaszok elhelyezésekor figyelembe kell venni a fűtőtest padlótól való távolságát, ami 80-100 mm között mozogjon. Ennél a magasságnál a fűtőtest alatti terület könnyebben takarít­ható.

Rugós radiátortartó-szerkezet

A rugós tartók egyszerű használhatósága és kitűnő minősége miatt rendkívül nép­szerű rögzítő szerkezetnek mondhatók. Kialakításának köszönhetően a hőleadó alul és felül is egyaránt rögzített.

A szerelést, rögzítést nagyon megkönnyí­ti, hogy a radiátort csak beültetjük a fali ­tartó alsó hornyába, és a felső rögzítésnél egy rugós fülbe pattintva rögzítjük a hőleadót. Ezt követően egy csavart kell csak meghúzni, amivel biztosíthatjuk a ra­diátort kidőlés ellen (7.114. ábra).

7.114. ábra. Rugós radiátortartó kialakítása, jellemző méretei.

7.114. ábra. Rugós radiátortartó kialakítása, jellemző méretei.

Másik előnye ennek a gyors szerelési módnak, hogy a radiátor becsomagoltan is rögzíthető. Erre a tartószerkezetre fel­szerelhetők azok a hőleadók is, amelyet beépített szeleppel rendelkeznek. Amennyiben a rögzítést segítő fül a radiátoron került elhelyezésre, a beépített radiátorszelep helyétől függően beszélhetünk jobbos vagy balos radiátorról is.

Amikor a felszerelendő radiátor fül nélküli, akkor a hőleadó bárhogyan szerelhető, nem kell figyelni a szelep elhelyezkedé­sére. A fali konzol ugyanis olyan kialakítású, hogy a felső bepattintás nem a fülnél rögzít, hanem a radiátor takarólemezének bordái között.

Előnyei a következők:

  • A szerelése egyszerű a felső tartó rögzítése vagy oldása nélkül,
  • A szerelési idő lerövidíthető,
  • Állítható mélység falegyenlőtlenség esetén,
  • Kiemelés elleni biztosítás rögzítő c­savarral,
  • Egyszerű leszerelés a fűtőtest meg­emelésével,
  • Minden eleme horganyzott kivitelű,
  • Hangszigeteléssel ellátott.

Felmerülhet kérdésként, hogy miért nincs jobbos és balos kivitelű rugós tartó? Né­mely esetben ugyanis felszereléskor szük­ség lehet imbuszkulccsal való távolságál­lító használatára. A radiátortartó felszerelésekor az imbuszkulccsal hozzáférünk.   

Abban az esetben viszont, ha a radiátort valamilyen ok miatt le kell szerelni, a csavart sokan oldani szeretnék, és valóban ebben az esetben nem lehet hozzáférni. A rugós radiátortartóról való leemelésnél nem kell oldani a csavart, hanem a radiátort kell felemelni, és először alul kihúzni (7.115. ábra).

7.115. ábra. Rugós tartószerkezettel rögzített radiátor leemelése.

7.115. ábra. Rugós tartószerkezettel rögzített radiátor leemelése.

Talpas radiátortartó

Vannak olyan helyzetek, amikor a fal teherbíró képessége nem elegendő, vagy nagy üvegfal elé kerül a radiátor. Ebben az esetben a talpas radiátortartó alkalmazása javasolt, amely min­den radiátor típushoz alkalmazható, akár a radiátor kicsomagolása nélkül elvégezhetjük a rögzítést.

A talpat kell csak az aljzatbetonhoz rögzíteni, a radiátor kibillenését egy állítható távtartó segítségével oldhatjuk meg. Ez a rögzítőszerkezet minden egy- és többsoros, konvektorlemezes lapradiátorhoz alkalmaz­ható.

Előnyei a következők:

  • Belső szerelés valamennyi fűtőtest részére 900 mm szerelési magassággal,
  • Egysoros fűtőtestek szerelése kiegészítő elemek nélkül,
  • Egyetlen hatszög imbuszkulcsot igényel,
  • A szerelési idő lerövidíthető,
  • Hangszigeteléssel ellátott,
  • Beépített kiemelése elleni biztosítás.

Felépítése, szerkezeti méretei az alábbi ábrán láthatók (7.116. ábra).

7.116. ábra. Talpas radiátortartó kialakítása, szerkezeti méretei.

7.116. ábra. Talpas radiátortartó kialakítása, szerkezeti méretei.

7.117. ábra. Talpas radiátortartó felszerelése.

7.117. ábra. Talpas radiátortartó felszerelése.

Beépítése a következő (a szerelés menete a 7.117. ábra szerint):

  • A radiátort fejtetőre kell állítani, és a csomagolást az összekötő csöveknél meg kell bontani.
  • A talpas radiátortartót be kell tolni a fűtőtestbe.
  • Be kell állítani a padlótávolságot.
  • A fűtőtestet meg kell fordítani és a konzollábakat rögzíteni a padlóhoz.

Abban az esetben, ha acél- és öntöttvas radiáto­rok kerülnek nagy nyílászárók elé, vagy a fal teherbíró képessége nem elegendő, az alábbi ábrákon látható talpas radiátortartó használata javasolt (7.118. ábra, 7.119. ábra).

7.118. ábra.

7.118. ábra. Talpas radiátortartó acél és öntöttvas radiátorokhoz (kialakítás és jellemző méret).

7.119. ábra.

7.119. ábra. Talpas radiátortartó felszerelése (acél- és öntöttvas radiátorokhoz).

Fűtőtestbekötő idomok, rendszerek

Annak érdekében, hogy a csövek bekötése a fűtő­testekhez esztétikailag is igényes legyen, a fűtőtest csatlakozók a DIN 2463 szabvány szerint lágyított 15×1,0 mm méretű nemesacél csőből készülnek.

A korrózióálló nemesacél alapanyag az esztétikus lát­vány mellett a fűtőtest-csatlakozók vevő kívánságának megfelelő festését és a bekötés körülménye­inek megfelelő hajlítást is lehetővé teszi. A külön­böző csatlakozó csőméretek (16 és 20 mm) és szár­hosszak (250, 500 és 1000 mm) a legkülönbözőbb beépítési módokat teszik lehetővé.

A nemesacél könyökcsatlakozó szett minden szokásos fektetési szituációban, egycsöves és kétcsöves rendszernél egyaránt alkalmazható. A fűtőtestek bekötése padlóból és falból kiáll­va is megvalósítható (7.120. ábra).

7.120. ábra. Könyökcsatlakozó szett.

7.120. ábra. Könyökcsatlakozó szett.

T-csatlakozók

Ezek a csatlakozók kétcsöves fűtési rendszernél használhatók (7.121. ábra). A 40°-ban meg­hajlított nemesacél cső biztosítja a csövek, valamint a T-csatlakozók párhuzamos vezetését. Figyelembe kell venni, hogy a 26 mm-es szigeteléssel ellátott csövek fektetésekor a T-csat­lakozók párhuzamos szerelése érdekében a fűtőtest bekötésénél a szigetelést ki kell vágni.

7.121. ábra T-csatlakozó kialakítása.

7.121. ábra T-csatlakozó kialakítása.

Szerelési útmutató a fűtőtest-csatlakozó szettekhez

  • A csatlakozók feltágítása: fűtőtest-csatlakozó használatkor a beépített szelepes radiá­torok a lágytömítésű G 3/4-15×1 mm méretű csatlakozó csavarzat, és a külsőmenetes golyóscsap egység felhasználásával köthetők be (7.122. ábra).
  • A fűtőtest-csatlakozó cső végeit tágító fejjel fel kell tágítani annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lágyan tömítő csavarzatok tömítésének megsérülését (7.123. ábra).
  • Az így létrehozott perem biztosítja a csatlakozók biztonságos felfekvését az eurokúpos csatlakozófelületen. Ezzel kizárhatók az olyan szerelési hibák, mint pl. a túl rövid csatlakozócsövek vagy azok kicsúszása a golyóscsap egységből.
7.122. ábra Csatlakozó csavarzat felhelyezése a csőre.

7.122. ábra Csatlakozó csavarzat felhelyezése a csőre.

7.123. ábra Csővég feltágítása.

7.123. ábra Csővég feltágítása.

Feltágításnál a következő műveleti sorrendet kell betartani:

  • A csatlakozócső szakszerű méretre vágása.
  • A csavarzat rátolása a csatlakozóra.
  • A teljesen betolt tágító fejjel feltágítjuk a csővéget.
  • A csatlakozócsövet ütközésig be kell tolni az eurokúpba és a szerelési útmutatónak megfelelően meg kell húzni a hollandi anyát.

Rögzítő egység

Annak érdekében, hogy a fűtőtest-csatlakozók hőmérséklet okozta hosszváltozása miatt a könyökcsatlakozók ne mozduljanak el, azokat rögzítő egységgel a nyersbetonra kell erősíte­ni (7.124. ábra).

7.124. ábra Rögzítő egység kialakítása.

7.124. ábra Rögzítő egység kialakítása.

A kiszereléshez tartozik még egy rögzítő egység. A rögzítő egység felhasználható szigetelt csöveknél, vagy „cső a csőben” rendszereknél is. Vörösréz fűtőtest-csatlakozók alkalmazásakor (sárgaréz csatlakozóidommal) ezeket kötelezően meg kell fogni a rögzítő e­gységgel.

Csőkeresztező idom

Előnyök

  • A T-idomot utólag nem szükséges szige­telni,
  • Rövidebb szerelési idő,
  • A csövek keresztezése a padló megvésése nélkül is lehetséges,
  • Az idomhoz szigetelődoboz is tartozik.

A csőkeresztező idom segítségével egy alapve­zetékről ágazhatunk le a padló síkjában egy fű­tőtestet bekötő vezetékhez (7.125. ábra). A cső­keresztező idom előnye, hogy a csövek egy sík­ban keresztezik egymást, ezért a padlót a T-idom körül nem kell meg vésni.

7.125. ábra. Csőkeresztező idom kialakítása.

7.125. ábra. Csőkeresztező idom kialakítása.

A csőkeresztező idomok

  • 16-16-16,
  • 20-16-20, illetve
  • 20-16-16 méretben érhetőek el.

A csőkeresztező idom beépítési magassága a szi­getelést is beleértve: 50 mm. A hő- és hangszige­telést közvetlenül a szigetelődoboz széléig kell betolni. A szigetelés rögzítését a keresztező idom előtt és után elhelyezett rögzítő kampóval kell biztosítani.

Szerelőblokk

Előnyök

  • Gyors és egyszerű rögzítési lehetőség,
  • 40 és 50 mm választható kötéstávolság.

A szerelőblokk a fűtőtest-csatlakozók falra tör­ténő rögzítéséhez használható, ha a fűtőtestet csak a csatlakozóvezetékek bekötése után szerelik fel (7.126. ábra).

7.126. ábra. Szerelőblokk kialakítása.

7.126. ábra. Szerelőblokk kialakítása.

A fűtőtest szelep-középtá­volságától függően a csatlakozók függőleges szárainak egymástól való távolsága a négyszög­letű excenterbetét elfordításával állítható. A fűtőtest faltól való távolságától függően a szerelőblokk meghosszabbítására távolságtartók használhatók.

Szerelősablon

Előnyök

  • A fűtőtest felszerelése nélkül előszerelhető a rendszer,
  • Újrafelhasználható,
  • Rövidre záró csővel és légtelenítővel felszerelve,
  • Bármely fűtőtestbekötésnél alkalmazható.

A szerelősablon a szelepes radiátorok beköté­sének előkészítésénél használható (a fűtőtest azonnali felszerelése nélkül) (7.127. ábra). A csatlakozás faltól való távolsága egy metrikus skálával állítható be, így az előszerelés a sze­lepes fűtőtest gyártmányától és típusától füg­getlenül könnyen elvégezhető.

7.127. ábra. Szerelősablon kialakítása.

7.127. ábra. Szerelősablon kialakítása.

Az előremenő és visszatérő vezetékek közé beépített, légtele­nítő szeleppel ellátott összekötőcső biztosítja a feltorlódott levegő eltávolítását és a probléma­mentes nyomáspróbát. A fűtőtest előzetes fel­szerelése és ezzel együtt a vásárlás megfinan­szírozása is elmarad.

A szerelősablon haszná­lata elkerülhetővé teszi a fűtőtest megsérülését és ellopását, valamint a fűtőtest többszöri fel­es leszerelését. A fűtőtest felrakása előtt a sze­relősablont le kell szerelni, így az a későbbiekben újból felhasználható fűtőtestbekötések elő­készítésre.

A szerelés menete

  • A csatlakozás magasságának bejelölése a fűtőtestbekötés helyén (a fűtőtest gyártója ál­tal megadott csatlakozási adatok figyelembevételével).
  • Szerelősablon rögzítése a falra.
  • A gyártó adatai alapján megállapított faltól való távolság beállítása a beállító skála segítségével.
  • Golyóscsap egység felszerelése.
  • Bekötés a fal felől: A sarok kivitelű golyóscsap egység bekötése a szerelősablon eurokúpos csatlakozójához. A falhorony helyének bejelölése és kivésése.
  • Csatlakozás a padlóból kiállva: Az egyenes kivitelű golyóscsap egység bekötése a szerelősablon eurokúpos csatlakozójához.
  • Szerelés elvégzése.
  • A nyomáspróba elvégzése és próbafűtés.

Könyökcsatlakozó szettel történő szerelés lépései

A rögzítő egységet a tökéletesen beillesztett könyökcsatlakozóval együtt fel kell állítani a nyersbetonra és az eurokúpba történő betolás hosszát is beleszámolva be kell jelölni a szükséges szárhosszt. (7.128. ábra).

7.128. ábra. Könyökcsatlakozó és rögzítő egység beállítása.

7.128. ábra. Könyökcsatlakozó és rögzítő egység beállítása.

7.129. ábra. Könyökcsatlakozó méretre vágása.

7.129. ábra. Könyökcsatlakozó méretre vágása.

A fűtőtest-csatlakozók méretre vágása és lesorjázása (7.129. ábra):

  • A csatlakozó csavarzatokat és a hő- és lé­péshang-szigetelést (az ábrán nem mutat­juk) fel kell tolni a könyökcsatlakozókra. A cső végeket tágító fejjel fel kell tágítani. Mindkét könyökcsatlakozót tökéletesen be kell tolni a rögzítő egységbe. A kö­nyökcsatlakozó szárát ütközésig be kell tolni az eurokúpba és a hollandit kézzel kissé meg kell húzni.
  • A könyökcsatlakozók függőleges elhe­lyezése és a rögzítő egység megfogási he­lyének bejelölése (7.130. ábra).
  • A könyökcsatlakozók ismételt eltávolítása és a rögzítési pontok kifúrása (7.131. ábra). A könyökcsatlakozók újbóli betolása a golyóscsap egységbe és a rögzítő egység lefogatása a nyersbetonhoz a hozzá tartozó elemekkel. Fa- vagy hasonló padlózat esetén a rögzítő egységet ennek megfelelően, szakszerű módon kell felerősíteni. A lágytömítésű csavarzatokat a gyártó előírásai és az útmutató figyelembevételével kell szerelni.
  • A kötés létrehozása (7.132. ábra).
7.130. ábra. Könyökcsatlakozó elhelyezése.

7.130. ábra. Könyökcsatlakozó elhelyezése.

7.131. ábra. Rögzítő egység furatainak elkészítése.

7.131. ábra. Rögzítő egység furatainak elkészítése.

7.132. ábra. Kötés létrehozása.

7.132. ábra. Kötés létrehozása.

Nemesacél könyökcsatlakozó

Igényes fal felőli fűtőtestbekötés hozható létre még nemesacél könyökcsatlakozókkal (7.133. ábra). Nemesacél könyökcsatlakozók használata esetén a golyóscsap egységhez való csatla­kozás lágytömítésű csatlakozó csavarzat szettel készíthető.

7.133. ábra.

7.133. ábra. Beépített szelepes és hagyományos oldalsó bekötés könyökcsatlakozóval.

Fűtőtestcsatlakozás-rendszer falszegélyben

A fűtőtestcsatlakozás-rendszer falszegélyben történő vezetése a melegvíz-fűtésű lakások és ipari épületek helységeinek könnyű felújítását szolgálja. Értelemszerűen új építésű vagy meg­lévő ipari épületekben is alkalmazható különösen akkor, ha nagy a valószínűsége a későbbi változtatásoknak. A kereskedelemben kapható fűtőtestek néhány idom és kiegészítő elem fel­használásával minimális munkaráfordítással falszegélyből is beköthetők (7.134. ábra).

7.134. ábra. Falszegély csatorna kialakítása.

7.134. ábra. Falszegély csatorna kialakítása.

A falszegély csatorna rendszer egy komplett lakótéri szerelési rendszer egységes külalakkal. Elsősorban régi épületek felújításához fejlesztették ki úgy, hogy a fűtési csövek, vagy a fűté­si és a velük párhuzamosan vezetett elektromos vezetékek a falszegély csatorna rendszerrel utólagosan is beépíthetők legyenek. A falon kívüli elhelyezés miatt a szerelés lakott helysé­gekben is elvégezhető.

A PVC anyagú falszegély csatorna egy, a fűtési és/vagy elektromos vezetékek rögzítésére szolgáló alsó részből és egy felső részből áll, ami a szerelési munkák végeztével az alsó elemre pattintható és szigetelt. Az átlátszó lágy PVC-ből készülő tömítőajak megakadályozza a szennyeződések bejutását a falszegély-csatorna mögé, mert a fal ki­sebb egyenetlenségeit kiegyenlíti. A rendszer széleskörű alkalmazását az átfogó idomprog­ram teszi teljessé.

Falszegély csatorna

A 40×70 mm befoglaló méretű falszegély csatorna legfeljebb 20 mm külső átmérőjű fűtési csövek fektetésére alkalmas. A csatorna felső és alsó részből áll, amelyeket a fűtési csövek beszerelése után össze kell pattinta­ni. Az alsó rész falhoz történő rögzítése a kereskedelemben kapható csavarokkal és tiplikkel végezhető a fal adottságainak megfelelően.

Az alsó rész felszerelése után követke­zik a fűtési csövek beszerelése két­csöves rendszerben (16,2×2,6 és 20×2,9 mm méretű csövek). A csö­vek rögzítése a speciális csőtartó idomokkal történik. A fűtési fal­szegély csatorna maximálisan 90°C előremenő hőmérsékletnél használ­ható.

Általános megjegyzések

A falszegély csatornák funkciójuk­nak megfelelően a fűtési idény alatt erős hőmérséklet-ingadozásnak van­nak kitéve, ezért hőtágulás is fellép.

A hőtágulás miatt néha hőtágulási zaj is felléphet. Ez általában akkor fordul elő, ha a fekte­tés az építészeti adottságoknak köszönhetően nem feszültségmentes pl. fal- és födémátveze­téseknél. Ezen hatások ellensúlyozására a helyi adottságoknak megfelelően úgy kell felsze­relni a csatornát, hogy elegendő hely legyen a táguláshoz.

Csőrögzítés

A csövek rögzítésére speciális csőtartó idomok szolgálnak, amelyeket egyszerűen a falszegély csatorna alsó részébe kell bepattintani (7.135. ábra), a csőtartó idomok vízszintes irányban eltolhatók.

7.135. ábra. Falszegély csatornában vezetett cső rögzítése.

7.135. ábra. Falszegély csatornában vezetett cső rögzítése.

A csőtartó idomot (ugyanaz való a 16-os és a 20-as csövekhez is) mé­terenként kell elhelyezni. A csőtar­tó idomok belső és külső saroktól mért a maximális távolsága 0,3 m. A csöveket más módon nem kell rögzíteni, mert a csövek csak így tudnak a falszegélyben szabadon mozogni, különösen az irányvál­tásoknál. Az ide vonatkozó VOB/C 18380 szabvány a következőket ír­ja elő: „A csöveket úgy kell besze­relni, hogy károsodás nélkül tágul­hassanak.”

Keresztező idom

Előnyök

  • Minden fűtőtesttípushoz alkalmazható,
  • Kétoldali bekötés az osztott idomok segítségével,
  • Az idomok felszerelésénél nem keletkezik por,
  • Időtakarékos szerelés.

A keresztező idom a fűtőtestek falszegély csatornából történő bekötésére szolgál, speciálisan a 40/70-es és 40/105-ös falszegély csatornába történő beépítésre fejlesztették ki (7.136. áb­ra). Jellemző méreteit a 7.137. ábra tartalmazza.

7.136. ábra. Keresztező idom kialakítása.

7.136. ábra. Keresztező idom kialakítása.

7.137. ábra. Keresztező idom jellemző méretei.

7.137. ábra. Keresztező idom jellemző méretei.

A keresztező idom előremenő és a vissza­térő oldali T-idomból áll. A T-idomok egymással összeilleszthetők, és így a beépített szele­pes radiátorok bekötésénél kész bekötőegységet alkotnak. A bekötések középtávolsága 50 mm.

Az előremenő és a visszatérő csövön található fülek lehetővé teszik az elemek csatorna alsó­részhez történő rögzítését egy csavarral. A keresztező idom hátsó oldalán két bütyök teszi le­hetővé az idom pontos beillesztését a csatorna alsó részen kialakított horonyba. Beillesztés után az idom rögtön a megfelelő magasságba kerül.

Az előremenő és visszatérő vezetékek bekötése a keresztező idom kétféle változatával lehetséges:

  • Az idom mindkét oldalán 16-os toldóhüvelyes véggel, a 16,2×2,6 mm méretű csővel történő gyors és biztonságos kötés létrehozása érdekében. A fűtőtestek túlnyomó része a 16,2×2,6 mm-es csőmérettel beköthető, így ez az idom az időtakarékos és egyszerű szerelés alapja.
  • bm 1/2 méretű belsőmenetes csatlakozással. Minden, az előzőtől eltérő bekötés a hely­színen összeszerelve megvalósítható ezzel az idommal és pl. a 16-os, vagy 20-as kül­sőmenetes csatlakozóval.

Teleszkópos könyök csavarzat egység

A fűtőtesten átáramló vízmennyiség szabályozását, illetve az elzárást a keresztező idomon és a csatlakozó szetten kívül kell megoldani (7.138. ábra). Jellemző méreteit a 7.139. ábra tar­talmazza.

7.138. ábra. Teleszkópos könyök csavarzat kialakítása.

7.138. ábra. Teleszkópos könyök csavarzat kialakítása.

7.139. ábra. Teleszkópos csavarzat jellemző méretei.

7.139. ábra. Teleszkópos csavarzat jellemző méretei.

Beépített szelepes radiátoroknál a lezárható és szabályozható teleszkópos könyök csavarzat egységet kell beépíteni. Ez az elem egy 12×1,0 mm átmérőjű nikkelezett rézcső, amely szorítógyűrűs csavarzattal köthető be a keresztező idom vagy a csatlakozó szett menetes részéhez.

A teleszkóposán kihúzható G 3/4-es hollandi, lágytömítésű adapter­rel és 3/4″-os eurokónuszos átmeneti idommal a radiátor km 1/2-es bekötéséhez feszültség­mentes és könnyen szerelhető csatlakozást biztosít.

Szerelés és fektetés

Első lépésként, a csövek későbbi pontos csatlakoztatása érdekében a fűtőtestet kell felszerel­ni. Beépített szelepes radiátor beépítése későbbi időpontban is történhet, a gazdaságossági szempontok, illetve a kivitelezés adottságainak figyelembevételével.

Ebben az esetben a légtelenítési lehetőséget biztosító szerelősablont kell használni olyan módon elhelyezve, hogy a szerelősablon alsó széle a fűtőtest alsó élével essen egy vonalba. A falszegély csatornából tör­ténő kiálláskor a beépített szelepes radiátorok szerelési magassága tetszőlegesen megválaszt­ható. Ez a magasság a beépített szelepes radiátor alsó éle és a kész padló szintje között:

  • 40/70 esetén: 175-195 mm
  • 40/105 esetén: 210-230 mm

A falszegély csatornák jellemző méreteit az alábbi ábra tartalmazza (7.140. ábra).

7.140. ábra. Falszegély csatorna jellemző méretei.

7.140. ábra. Falszegély csatorna jellemző méretei.

Minden más esetben a szerelési magasságot az egyes elemek beépítési méretének figyelembevételével kell meghatározni. A keresztező idom és a csatlakozó szett kedvező kialakításának köszönhetően kis építési mélységű beépített szelepes radiátorok is beköthetők ezekkel az elemekkel.

Ebben az esetben a teleszkópos könyök csavarzat egység beépítésekor a fűtőtestbekötés középvonala és a fal közti minimális távolság 50 mm. A fenti adatok ismeretében a falszegély rendszerrel nemcsak egzakt tervezés és számítás valósítható meg, hanem a pontos és egyszerű szerelés is. A falszegély csatornából történő fűtőtest-bekötési rendszer szerelésé­nél a következő lépéseket kell elvégezni (itt a falszegély csatorna és egy beépített szelepes radiátor példáját mutatjuk be): 7.140. ábra.

A fűtőtest felszerelését a falszegély csatorna alsórészének falhoz való rögzítése követi (7.141. ábra) a kereskedelemben kapható csavarokkal és tiplikkel (a fal adottságainak megfelelően).

7.141. ábra. Falszegély csatorna falhoz történő rögzítése.

7.141. ábra. Falszegély csatorna falhoz történő rögzítése.

A keresztező idom pozícionálása a fűtőtest bekötési helye alatt a csatorna alsó részében. A szükséges csőhosszak bejelölése a csatorna alsórészre a keresztező idom támasztó vállától mérten (7.142. ábra).

7.142. ábra. Csőhosszak bejelölése.

7.142. ábra. Csőhosszak bejelölése.

A csövek és az idom összekötése. 16 mm-es csőnél minden kötés létrehozható a csatorna al­sórészbe behelyezett idom esetén is a présszerszámmal (7.143. ábra). 20 mm-es csőnél a hozzáférés érdekében az idomot a szereléskor egy pillanatra előbbre kell húzni.

7.143. ábra. Kötés létrehozása.

7.143. ábra. Kötés létrehozása.

Végül az idomot a füleknél fogva a kereskedelemben kapható csavarok segítségével (pl. 3×10 mm) rögzíteni kell a csatorna alsórészben. Ez a rögzítési mód jelentős szerelési időt ta­karít meg és kizárja a fúráskor keletkező por miatt létrejött koszt (7.144. ábra).

7.144. ábra. Idom rögzítése a hátlaphoz.

7.144. ábra. Idom rögzítése a hátlaphoz.

A fűtési csöveket a méterenként elhelyezett csőtartó idomok rögzítik a csatorna alsórészben. A csőtartó idomokat a csövek rögzítésekor csak be kall pattintani a csatorna alsórészbe, később ezek a csőtartók vízszintes irányban bármikor eltolhatók (7.145. ábra). Külső vagy bel­ső sarok esetén a rögzítés saroktól mért maximális távolsága 0,3 m.

7.145. ábra. Csőtartó idomok rögzítése.

7.145. ábra. Csőtartó idomok rögzítése.

A teleszkópos könyök csavarzat egység csatlakoztatása a radiátorhoz és a kihúzható csatla­kozócső megfelelő bekötési magasságra történő felhúzása. A 12×1,0 mm-es rézcső hosszá­nak bejelölése és levágása. A hosszkiegyenlítő teleszkópos könyök csavarzat variálható csőhossz-felvételének köszönhetően a csövet nem kell pontosan, csak kb. 20 mm pontos­sággal levágni.

A rézcső bevezetése után az idomnál és a teleszkópos könyök csavarzat egy­ségnél is a szorítógyűrűs csavarzat tömít. Közben a keresztező idomnál a csatlakozókat egy 19-es villáskulccsal erősen meg kell húzni. A teleszkópos könyök csavarzat egység védőfe­delének levétele után a szorítógyűrűs csavarzatot egy 13-as villáskulccsal kell meghúzni (7.146. ábra).

7.146. ábra. Szorítógyűrűs csavarzat meghúzása.

7.146. ábra. Szorítógyűrűs csavarzat meghúzása.

A réz csőkeresztező idomhoz történő bekötésénél, amely szorítógyűrűs csavarzattal történik, a mellékelt támasztóhüvely használata kötelező. Az eredményes nyomáspróba elvégzése után a csatorna alsórészre fel kell pattintani a csatorna felsőrészt. A fűtőtestek bekötésénél a keresztező idom behelyezéséhez a csatorna felsőrészt a csatorna kivágására szolgáló fogóval ki kell vágni.

Ez a speciális fogó a falszegély csatorna felső részéből a bekötőcső átvezetési helyének gyors és tiszta kivágására szolgál. Az idom kilépési helyét (középtávolság 50 mm) rá kell rajzolni a falszegély csatorna felső részére, majd pontosan ki kell vágni. Megjegyzés A vágószerszám szögletes fejét a csatorna felsőrész külső felületére kell helyezni.

A csatlakozó szett szerelésének lépései

Első lépésként, a csövek későbbi pontos csatlakoztatása érdekében, a fűtőtestet kell felsze­relni. A fűtőtest későbbi felszerelése esetén szerelősablon használható. A szerelősablon alsó széle a fűtőtest alsó élével essen egy vonalba. A szerelési magasság (a fűtőtest alsó éle és a kész padló közötti távolság) a keresztező idom esetén:

  • 40/70 esetén: 175-195 mm,
  • 40/105 esetén: 210-230 mm.

A fűtőtestbekötés középvonala és a fal közti minimális távolság 50 mm. A fűtőtest felszere­lése után a falszegély csatorna alsó részét úgy kell rögzíteni, hogy közben a fűtőtest bekötésé­nek helyén egy kb. 170 mm hosszú részt szaba­don kell hagyni. (A csatornánál csak a felső fűtési rész hátoldalát kell kihagyni, hogy az elektromos vezetékek túlzott felmele­gedését elkerüljük.)

  • A teleszkópos könyök csavarzat egység bekötése a fűtőtesthez.
  • A csatlakozó szett szárhosszának megállapítása és levágása.
  • A csatlakozó szett és a teleszkópos könyök csavarzat egység beillesztése a beépített szelepes radiátorhoz, illetve a szerelősablonhoz történő kézi rögzítés.
  • A cső levágása a megfelelő hosszra és a kötés elkészítése.
  • A teleszkópos könyök csavarzat egység szorítógyűrűs csavarzatának meghúzása és a fűtési nyomáspróba jegyzőkönyv szerinti nyomáspróba elvégzése.
  • A csatorna felsőrész felszerelése. Ehhez a csatorna felsőrészt a fűtőtest bekötésének helyén ki kell vágni. Ehhez aló mm-es fogót használjuk, amivel a csatorna félkör alak­ban esztétikusan kivágható a fűtőtest-csatlakozók átvezetéséhez.
  • Ehhez be kell jelölni a készre szerelt fűtőtestbekötő csövek középvonalát a csatorna felsőrészen és a fogóval ki kell vágni a megfelelő részt.

Nyomáspróba

A nyomáspróbát a DIN 18380 (VOB) szabvány szerint kell elvégezni. Az épületgépészeti csővezetékrendszer nyomáspróbáját fűtési rendszereknél az alábbiak szerint kell elvégezni:

A biztonsági szerelvényeket és mérőkészülékeket ki kell iktatni és egy csővezeték darabbal, vagy egy elzáró szerelvénnyel kell helyettesíteni.

A rendszert a legmélyebb pontján fel kell tölteni és el kell végezni a légtelenítést. Nyomás alá kell helyezni a rendszert (a rendszer minden pontján érje el a nyomás minimálisan az üzemi nyomás 1,3-szorosát). Két óra múlva ismét adjuk rá a nyomást, mivel a csövek tágulása miatt nyomásesés léphet fel. A nyomáspróba ideje minimum 3 óra.

A nyomáspróba akkor sikeres, ha a csővezetékrendszer egyik pontján sincs vízszivárgás. Lehetőség szerint közvetlenül a hi­deg vízzel végzett nyomáspróba után a méretezésnél alapul vett legmagasabb hőfokra felfűtve is meg kell vizsgálni a rendszert, hogy a legmagasabb hőmérsékleten is megfelel-e.

Fűtőtest szerelvények

Visszatérő fűtő víz-hőmérséklet határoló

A visszatérő fűtővíz-hőmérséklet határoló a termosztát fejből és szelepből áll (7.148. ábra).

7.148. ábra. Visszatérő hőmérséklet-határoló szerkezeti részei.

7.148. ábra. Visszatérő hőmérséklet-határoló szerkezeti részei.

A szabályozófejet és a szelepet külön kell megrendelni. Az O-gyűrűt tartó tömszelencét üzem közben is lehet cserélni, azaz amikor a rendszer fel van töltve és nyomás alatt áll.

  • A szelep kétcsöves, önálló, vagy távhőszolgáltatáshoz csatlakozó rendszerekben hasz­nálatos.
  • Arányos (P) szabályozási jelleg.
  • Fagyvédelem.
  • A szabályozófej elzárható illetve beállíthatósága korlátozható.

A visszatérő fűtővíz-hőmérséklet határoló szelep radiátorok, konvektorok és padlófűtés ese­tében a visszatérő fűtővíz hőmérsékletét szabályozza. Szerkezeti méretei az alábbi ábrán lát­hatók (7.149. ábra).

7.149. ábra. Visszatérő hőmérséklet-határoló szerkezeti méretei.

7.149. ábra. Visszatérő hőmérséklet-határoló szerkezeti méretei.

Beállítás

A kívánt visszatérő vízhőmérsékletet a beállító sapka forgatásával lehet beállítani. A skálán látható számok jelentését az alábbi ábra mutatja (7.150. ábra). A fej elzárható vagy beállítá­si tartománya korlátozható.

7.150. ábra. Visszatérő hőmérséklethatároló beállítása.

7.150. ábra. Visszatérő hőmérséklethatároló beállítása.

Az áramlási zajok kiküszöbölése érdekében valamint olyan üzemeltetési feltételek esetén, amikor a nyomásesés 1 bar-nál nagyobb, ajánlatos nyomáskülönbség-szabályozó beépítése. Az alábbi ábra beépítési példákat mutat (7.151. ábra).

7.151. ábra. Visszatérő hőmérséklethatároló beépítési helyzetei.

7.151. ábra. Visszatérő hőmérséklethatároló beépítési helyzetei.

Visszatérő szelep

Finombeállítással rendelkező szerelvény, a fűtőtestek előbeállításához, elzárásához, feltölté­séhez és ürítéséhez (7.152. ábra). A szerelvény általában vörösöntvény/sárgaréz kombinációja készül. Menetes, szorítógyűrűs és for­rasztott csőcsatlakozásokhoz egyaránt al­kalmazható.

Jellemző paraméterei:

  • Maximális üzemi hőmérséklet: 120 °C (rövid ideig 130 °C),
  • Maximális üzemi nyomás: 10 bar.

Ennek a szerelvénynek az alkalmazásával megoldható a fűtőtest leszerelése a beren­dezés leürítése nélkül. A fűtőberendezés hidraulikai beszabályozása az átáramlási ellenállás megváltoztatására szolgáló előbeállítás megfelelő értékre történő be­állításával elvégezhető.

A fűtőtest ürítése és feltöltése ½-os tömlővéges csatlako­zással ellátott ürítő- és töltőszerszám segítségével történik. Visszatérő szelep metszeti képe a 7.153. ábra szerint.

7.153. ábra. Visszatérő szelep kialakítása.

7.153. ábra. Visszatérő szelep kialakítása.

7.154. ábra. Visszatérő szelep előbeállítása. a.
7.154. ábra. Visszatérő szelep előbeállítása b.

7.154. ábra. Visszatérő szelep előbeállítása.

Visszatérő szelep előbeállítása (7.154. ábra):

  • Csavarjuk le a védőkupakot.
  • Zárjuk a szelepkúpot 4-es méretű imbuszkulcs jobbra forgatásával (7.155. ábra a. áb­ra).
  • Végezzük el a szelepkúp előbeállítását a 4-es méretű kulcs balra forgatásával az ellen­állás-diagram alapján kiválasztott orsófordulatoknak megfelelően (7.156. ábra b. ábra).
7.155. ábra.  a.
7.155. ábra.  b.

7.155. ábra. Visszatérő szeleppel végzett ürítés.

7.156. ábra. Visszatérő szelepen keresztül elvégzett feltöltés.

7.156. ábra. Visszatérő szelepen keresztül elvégzett feltöltés.

Az egyszer kiválasztott és beállított előbeállítás a fűtőtest ürítésekor vagy elzárásakor nem változik.

Visszatérő szelep elzárása:

  • Csavarjuk le a védőkupakot.
  • Zárjuk a szelepkúpot 4-es méretű imbuszkulcs jobbra forgatásával (7.154. ábra a. ábra).

Visszatérő szelep ürítése (7.155. ábra):

  • Zárjuk a fűtőtest előremenő vezetékén lévő szabályozó szelepet.
  • Zárjuk le a visszatérő szelepet a fent leírtaknak megfelelően.
  • 10-es méretű imbuszkulcs segítségével, balra forgatással oldjuk meg a betétet (max. ¼ed fordulat).
  • Csavarozzuk fel a töltő-ürítő szerelvényt a visszatérő szelepre és rögzítsük az ½”-os tömlőt.
  • Nyissuk meg a fűtőtesten a légtelenítő csavart. Helyezzük fel a 10-es hatszögletű csavarkulcsot a töltő-, ürítőszerelvényre, és balra forgatással ürítsük a fűtőtestet.

Visszatérő szeleppel végzett fűtőtest töltése (7.156. ábra):

  • Amennyiben a fűtőtestet előzőleg az ürítő- és töltőszerelvényen keresztül ürítettük, úgy a szerelvényen nem kell módosítást vé­gezni. A fűtőtest a csatlakoztatott ½”-os tömlőn keresztül feltölthető (a fűtőtestet légteleníteni kell).
  • A feltöltés után helyezzük fel ismét a 10-es méretű hatszögletű csavarkulcsot az ürítő- és töltőszerelvényre és zárjuk a be­tétet jobbra forgatással.
  • Csavarjuk le a visszatérő szelepről a töltő­ürítő szerelvényt, és a 10-es hatszögletű csavarkulccsal húzzuk meg a betétet ma­ximum 10 Nm nyomatékkal.

Egycsöves fűtőberendezésekben a keringtetett állandó fűtővíz térfogatáram egy része a fűtőtesten, másik része a szeleptestben kialakított megkerülő csatornán áramlik át (7.157. ábra).

7.157. ábra. Merülőcsöves szelep kialakítása.

7.157. ábra. Merülőcsöves szelep kialakítása.

Lágyacél csővel, rézcsővel vagy VPE műanyag­csővel való szereléskor egyszerűen létrehozható a kötés. Egyes fűtőtesttípusoknál, bizonyos körülmények esetén a fűtőtesthez illeszkedő torló tárcsára, vagy különleges csatlakozóidomra is szükség lehet.

Mindenféleképpen ügyeljen arra, hogy merülőcsöves szeleppel ellátott fűtőtest nem adja le az előírt hőáramot. Különböző fűtő­test-kombinációknál hőleadás-csökkenés léphet fel. Ebben az esetben érdemes információt kérni a fűtőtest gyártójától. Az alábbi ábrán be­építési példa látható fűtési rendszerbe (7.158. ábra).

7.158. ábra. a.
7.158. ábra. b.

7.158. ábra. Merülőcsöves szelep beépítési példája.

A merülőcsöves szelepek szerkezeti méretei (7.159. ábra), és a felszerelési útmutató (7.160. ábra) az alábbi ábrákon láthatóak.

7.159. ábra. Merülőcsöves szelepek felépítése.

7.159. ábra. Merülőcsöves szelepek felépítése.

7.160. ábra. Merülőcsöves szelep beépítése a hőleadóba.

7.160. ábra. Merülőcsöves szelep beépítése a hőleadóba.

A merülőcsöves szelepekre termosztát is szerel­hető. A termosztát felhelyezése látható az alábbi ábrán (7.161. ábra).

7.161. ábra. Termosztát fej felszerelése a merülőcsöves szelepre.

7.161. ábra. Termosztát fej felszerelése a merülőcsöves szelepre.

Összekötőcsöves szelepek

Az összekötőcsöves szelep egy alsó csatlakozó­házból, összekötőcsőből valamint egy fel­ső könyökíves szelepházból áll. A különböző be­építési helyzetekhez eltérő alsó szelepházak áll­nak rendelkezésre.

Az összekötőcsöves-szele­pek hálózati kapcsolata általában szorító csavarzattal történik. Az összekötőcső rögzítése a két szelepház között szintén szorítócsatlakozó­val történik. Szerkezeti kialakítása a 7.162. áb­ra szemlélteti.

7.162. ábra. Összekötőcsöves fűtőtestszelep szerkezeti kialakítása.

7.162. ábra. Összekötőcsöves fűtőtestszelep szerkezeti kialakítása.

A szelepen a maximális fűtővízáram előbeállítással korlátozható. A szelepek párosíthatóak termosztatikus szelepfejjel. Ezzel a szelepkészlettel végzett szerelés könnyen beépíthető és esztétikus megoldást biztosít, hiszen a csövek a padló alatt, falszegélyben is elvezethetők. Az összekötőcsöves szelep szerkezeti részei az alábbi ábrán láthatók (7.163. ábra).

7.163. ábra. Összekötőcsöves szelep szerkezeti méretei.

7.163. ábra. Összekötőcsöves szelep szerkezeti méretei.

A szelep előbeállítása egyszerű. A lépések a következők:

  • Vegyük le a védősapkát vagy az érzékelőt.
  • Emeljük fel a beállító gyűrűt.
  • Fordítsuk el a beállító gyűrűn lévő skálát, amíg a kívánt érték szembe nem kerül a szelep kime­neti nyílása felé eső viszonyítási jellel.
  • Engedjük el a beállító gyűrűt.

Az előbeállítás értéke 1-7 között változtatható (7.164. ábra). „N” állásban a szelep teljesen nyitva van. Felszerelt állapotban az előbeállítás értéke rejtett, ezáltal védett az illetéktelen változtatással szemben.

7.164. ábra. Szelep előbeállítása

7.164. ábra. Szelep előbeállítása

A szerelési szakaszban, az érzékelő elemek felszere­léséig a fűtés a szelep fedelén található kupakkal, kézzel szabályozható. Az összekötőcsöves szelep be­szerelése az alábbi ábrán látható (7.165. ábra).

7.165. ábra.

7.165. ábra. Összekötőcsöves szelep felszerelése a hőleadóra.

Az alábbi ábrán beépítési példát láthatunk egy-, illetve kétcsöves fűtési rendszerben való al­kalmazásra (7.166. ábra).

7.166. ábra.

7.166. ábra. Egy-, és kétcsöves fűtési rendszerben való alkalmazása.

Csatlakozó szelep beépített szelepes radiátorokhoz

A szelep olyan alsócsatlakozású, vagy univerzális fűtőtesthez, és törülközőszárítóhoz hasz­nálható, amely 50 mm csonktávolsággal rendelkezik. A beépített előbeállítós szeleppel ren­delkező szerelvény a csatlakozó csavarzatokkal könnyen felszerelhető.

A szerelvény általában rendelkezik egy elzárható ürítő csatlakozóval. A fűtőtest egyszerű leürítéséhez külön tömlő­véges csatlakozó kapható. A csatlakozás réz, lágyacél, műanyag és alumíniummal kombinált műanyag csövekhez egyszerűen megoldható a megfelelően kiválasztott szorító csavarzatokkal. A szelep kialakítása (7.167. ábra), és a szerkezeti elemei (7.168. ábra) az alábbi áb­rákon láthatók.

7.167. ábra. Csatlakozó szelep felépítése.

7.167. ábra. Csatlakozó szelep felépítése.

7.168. ábra. Csatlakozó szelep szerkezeti elemei.

7.168. ábra. Csatlakozó szelep szerkezeti elemei.

Előbeállítás

A szelep előbeállítása egysze­rűen, szerszám használata nélkül elvégezhető. A piros gyűrűt forgassuk olyan hely­zetbe, hogy a kiválasztott előbeállítási érték az alapjel­hez kerüljön (hátoldali áb­rák).

Az alapjel jól kitapintha­tó bemélyedés a gyűrű alatti peremen. Az “N” jelnél (gyá­ri helyzet), nincs előbeállítás. Ezt kell használni egycsöves fűtéseknél. Ha a tervező nem adta meg az előbeállítási értéket, a hátoldalon található hőteljesítmény, vízmennyi­ség, nyomáskülönbség-diag­ram segít a kiválasztásban.

A fűtőtest leürítése

Jó tanács

Fontos: A statikus nyomás nem haladhatja meg a 10 bar értéket.

Ha a berendezés nyomás alatt van, biztonság kedvéért a termosztát fejet átmenetileg egy kézi kerékkel kell kicserélni. Ezután el kell távolítani a záró c­savart a szerelvényről és a visszatérő ágat el kell zárni. A leeresztő szerelvény felcsavarása után annak csapszárát balra forgatva a szerelvényt ki lehet nyitni.

A fűtőtestben lévő lándzsacső a belső kulcsnyílású csavar kicsavarásával üríthető. Az ürítő szerelvény tömlő vége tetszőleges helyzetbe forgatható. A fűtőtest leürítése az alábbi ábrán részletesen látható (7.169. ábra).

7.169. ábra. Fűtőtest leeresztése.

7.169. ábra. Fűtőtest leeresztése.

Beépített szelepek

Az esztétikai követelmények és egyszerűbb sze­relhetőség miatt egyre terjednek a beépített szele­pes fűtőtestek, vagy beépített szeleppel is szerelhető “hatpontos” fűtőtestek (7.170. ábra).

7.170. ábra. Beépített szelepek kialakítása.

7.170. ábra. Beépített szelepek kialakítása.

A szeleptestet csavarjuk be kézzel ütközésig. Ez­után egy 21 mm-es, 12 fogas csillagkulccsal csa­varjuk tovább körülbelül 30°-ot. Ez körülbelül 30-35 Nm nyomatéknak felel meg (7.171. ábra).

7.171. ábra. Szelep test behelyezése a hőleadóba.

7.171. ábra. Szelep test behelyezése a hőleadóba.

Annak érdekében, hogy a később felszerelésre kerülő termosztát fej homloklapján lévő háromszög csúcsa majd pontosan felfelé álljon, szükséges, hogy a szelep nyakán lévő fogazat egyik foga pontosan függőlegesen álljon. A beállítás megkönnyítése érdekében a csillagkulcs felületén bejelölhetjük a fogak helyzetét, ahogyan ez a fenti képen látható.

Termosztatikus szelepek felépítése, kialakítása

Amennyiben kivitelezésre kerül a sor, mindig felmerülhet kérdésként a megrendelő részéről, hogy célszerű-e minden egyes helyiségbe termosztatikus szeleppel ellátott hőleadót tenni. A válasz ebben az esetben az, hogy nem gazdaságos. Egyrészt, ha felújításról van szó, akkor az egész fűtési rendszer víztartalmát le kell üríteni a szerelés elvégzéséig, majd újból fel kell töl­teni a rendszert.

Másrészt hiába takarítunk meg energiát az adott helyen, ha azt nem tudjuk elszámolni a fűtési költségeknél. Nem is beszélve arról, hogy annál a rengeteg panelháznál, ahol még egycsöves fűtési rendszert alakítottak ki annak idején, csak tetőznénk a bajt. Ugyanis átkötő szakasz hiányában azt érnénk el, hogy az alattunk lakót, és persze az ő alatti­akat még inkább kizárnánk a rendszerből. Nem jutna elegendő hő nekik.

A termosztatikus fűtőtestszelepek olyan segédenergia nélküli hőmérséklet-szabályozók, amelyek egy szelepből és egy termosztát összeépítéséből kerülnek kialakításra. Általános sarokkialakítású termosztatikus radiátorszelep látható az alábbi ábrán (7.172. ábra).

7.172. ábra. Sarok-kialakítású termosztatikus radiátorszelep kialakítása.

7.172. ábra. Sarok-kialakítású termosztatikus radiátorszelep kialakítása.

Amennyiben a helyiség hőmérséklete a termosztát fejen beállított értéknél kisebb, a fűtő víz a nyitott állapotú szelepen keresztül akadálytalanul áramolhat a fűtőtestbe (a termosztatikus ra­diátorszelep robbantott képe a 7.173. ábra szerint). A fűtőtest a környező helyiséglevegőt mindaddig melegíti, amíg a termosztát fej körül kialakul a kívánt léghőmérséklet.

7.173. ábra. Termosztatikus radiátorszelep robbantott ábrája.

7.173. ábra. Termosztatikus radiátorszelep robbantott ábrája.

Időközben a megemelkedett helyiség-hőmérséklet hatására a termosztát érzékelőtöltete (d) kitágul és a szeleptengely (c) közvetítésével a szeleptömítés (b) a szelepülékbe (a) nyomó­dik.

A szelep lezár, a fűtőtest kizáródik az elosztóhálózatból, lehűl, a helyiségbe történő hőbevitel megszűnik. Egy bizonyos idő elteltével a helyiség-hőmérséklet csökkenni kezd, az érzékelő töltet is lehűl, összehúzódik, aminek következtében a szelep nyit és a fűtőtest újra fűteni kezd.

A termosztát fejek hőérzékelői manapság folyadéktöltetűek.

Termosztát vásárlásakor a követ­kezőket kell szem előtt tartani:

  • Megfelelő legyen a szabályozhatósága.
  • Tartós legyen, megbízható működésű.
  • Garanciális feltételek legyenek megteremtve.
  • Esetleges meghibásodás esetén a javíthatósági, pótlási feltételek biztosítva legyenek.
  • Rendelkezzen fagyvédelmi funkcióval, és teljesen elzárható is legyen.
  • Legyen rajta hőmérsékletérték-rögzítő.
  • Rongálás biztos legyen.

Termosztatikus fűtő testszelepek jellemzői:

  • Helyiség-hőmérséklet szabályozása, igény szerinti csökkentése, vagy növelése.
  • A beállítási tartomány egyedi igény szerinti határolása.
  • Egy adott beállítási érték rögzítése.
  • Fagy védelmi funkció.
  • Memóriatárcsa az adott helyiségben megkívánt vagy megszokott beállítási helyzet megjelölésére.

Termosztatikus fűtőtestszelepek tisztítása: a termosztát tisztításához csak meleg vízben ol­dott enyhe hatású háztartási mosószert és puha tisztítókendőt használjon. Súroló- és oldósze­rek, továbbá éles szemcséket tartalmazó tisztítószerek károsítják a termosztát külső felületét. Edénysúrolók alkalmazása sem megengedett.

Beépítési követelmény

A termosztatikus szelepek beépítésénél figyelembe kell venni a fűtendő helyiség adottsága­it. A termosztátnak a jellemző helyiség hőmérsékletét kell érzékelnie.

A kifogástalan szabályozás előfeltétele, hogy a helyiséglevegőnek a termosztát érzékelőjét akadálytalanul kell kö­rüláramolnia (megfelelő térkialakítás a szabad légáramláshoz, vízszintes beépítés helyzetű termosztát). Mint az alábbi ábrák is mutatják, ez nem minden esetben adott. Ebben az eset­ben két megoldás lehetséges:

Távérzékelővel szerelt termosztátok alkalmazása (7.174. ábra).

7.174. ábra. Távérzékelős termosztatikus szelepes megoldások.

7.174. ábra. Távérzékelős termosztatikus szelepes megoldások.

Távállításos termosztátot szerelnek fel, ha a kedvezőtlen légáramlási adottságokon kívül a kézi kerék kezelése is akadályozott (7.175. ábra).

7.175. ábra. Távállításos termosztatikus szelepes megoldások.

7.175. ábra. Távállításos termosztatikus szelepes megoldások.

A kívánt hőmérséklet beállítása

A beállítást a kézi kerék megfelelő helyzetbe forgatásával végezhetjük. A termosztát állóré­szén található alapjelhez kell beállítani a kívánt hőmérsékletnek megfelelő számjelet, illetve skálaosztás-vonalat forgatni.

A termosztát kivitelétől függően a beállítási tartomány a „0″ állástól a fagyvédelmi álláson „*” keresztül az „5″-ös számjelig tart. A „2″ és „4″ számjelek közötti tartományban minden egyes skálaosztás kb. 1 °C-os helyiséghőmérséklet-változásnak felel meg.

Természetesen azt meg kell említeni, hogy a kívánt hőmérsékletértékek csak megfelelő hőteljesítmény rendelkezésre állása esetén érhetők el, amely függ a rendelkezésre álló fűtő­víz hőmérsékletétől, mennyiségétől és a fűtőtest adottságaitól. A termosztatikus szelepek többlet hőteljesítményt nem visznek be a rendszerbe, csak a rendelkezésre állót képesek a kí­vánt értékre korlátozni.

A termosztátok általában memóriatárcsával szereltek. Ennek segítségével a kézi kerék napi használata során adódó bármilyen beállítási helyzetből visszaállítható a megszokott beállítási érték. A memóriatárcsát a kívánt állásba akár egy pénzérme segítségével is el lehet forgatni (7.176. ábra).

7.176. ábra. Memóriatárcsa beállítása.

7.176. ábra. Memóriatárcsa beállítása.

A memóriatárcsán található hornyolt helyzetjel­ző egy vonalba kell, hogy essen a „megjegyzen­dő” hőmérsékleti értékkel és a termosztát álló­részén található beállítási alapjellel. Ezen érték bármely helyzetből történő ismételt beállításá­hoz elegendő az irányjelző állására figyelni.

A kézi keréken található jelzőszámok csak irányértékeknek tekinthetőek. Ugyanaz a beál­lítási érték a helyi egyedi adottságok következ­tében az egyes helyiségekben kismértékű elté­rő léghőmérsékletet eredményezhet.

Jó tanács

Energia megtakarítás céljából csökkenteni kell a fűtési teljesítményt, ha a helyiséget néhány óránál hosszabb ideig nem használja, vagy szel­lőztet, illetve az éjszakai időszak alatt.

A termosztátban két határoló-kapcsoló található, amelyek segítségével az adott fűtőtest hőteljesítményét egyénileg választott hőmérséklet-tartományban lehet tartani. A termosztát gyárilag biztosított alkalmazási tartományát egyénileg megváltoztatott sávra szűkítheti. A kapcsolókkal bármelyik számértéknél vagy skálaosztásnál, továbbá a fagyvédelmi állásnál elvégezhető a határolás.

Abban az esetben, ha például az adott helyiség hőmérséklete 16 °C („2″-es számjel) és kb. 22 °C („3″-as sávjel és még két skálaosztás) között kell behatárolni a következőt kell tenni. A kívánt hőmérséklet-tartomány felső értékének (22 °C) beállításához el kell forgatni a termosztát kézi kerekének megfelelő skálaosztását az állórészen található alapjelhez (7.177. ábra).

7.177. ábra. Alapjelhez való állítás.

7.177. ábra. Alapjelhez való állítás.

Ezután a jobboldali határoló-kapcsolót a parkoló állásból le kell húzni ütközésig a határoló állásba (7.178. ábra).

7.178. ábra. Jobb oldali határoló ¬kapcsoló rögzítése.

7.178. ábra. Jobb oldali határoló ­kapcsoló rögzítése.

A hőmérséklet-tartomány alsó értékének (16 °C) beállításához el kell forgatni a termosztát kézi kerekének megfelelő számjelét az állórész foglalatán található alapjelhez. Ezután a bal oldali határoló-kapcsolót a parkoló állásból húzza le ütközésig a határoló állásba (7.179. ábra).

7.179. ábra. Bal oldali határoló kapcsoló.

7.179. ábra. Bal oldali határoló kapcsoló.

A termosztát ezután csak a kijelölt hőmérséklet-tartományban állítható szabadon. Ha később oldani kell bármelyik határértéket, a megfelelő értékre kell állítani a kézi kereket, és a kap­csolót vissza kell tolni a parkoló állásba.

Amennyiben bármely értéknél (pld. a „3″-as állásnál, 20 °C-on) kívánjuk rögzíteni a termosztá­tot, azaz más hőmérséklet-beállítást nem kívánunk alkalmazni, úgy a beállított értéknél mind­két határoló-kapcsolót egyidejűleg le kell húzni ütközésig a határoló állásba (7.180. ábra).

7.180. ábra. Beállítás rögzítése egy hőmérsékletre.

7.180. ábra. Beállítás rögzítése egy hőmérsékletre.

A rögzítést a kapcsolók alaphelyzetbe állításával bármikor fel lehet oldani. A művelet akár a fagyvédelmi állásnál is elvégezhető.

Némely termosztátnál a „3″-as alapjelnél el lett helyezve egy ún. tapintójel, ami lehetővé te­szi, hogy a kézi kerék alapbeállítási helyzetét rossz fényviszonyok mellett látássérültek is könnyen megtalálják (7.181. ábra).

7.181. ábra. Tapintójel a termosztatikus radiátorszelepen.

7.181. ábra. Tapintójel a termosztatikus radiátorszelepen.

Hőmérséklet csökkentése

A fűtési költségek csökkentése céljából célszerű a helyiség hőmérsékletét az általánosan al­kalmazottnál kisebb értékre venni. Ehhez a termosztátot alacsonyabb értékre kell állítani (A hazai hőmérsékleti-éghajlati adottságok mellett 1 °C hőmérséklet-csökkenés mintegy 6% energia megtakarítást eredményez).

Fagyvédelem

A funkció használatával megakadályozhatja, hogy fűtési berendezése fagykárt szenvedjen. Amennyiben a fűtött helyiség hosszabb időszakon keresztül üresen marad, valamennyi ter­mosztát kézi kerekét a fagyvédelmi jelre érdemes állítani. Amennyiben a helyiség hőmérsék­lete 7 °C alá csökken, a termosztatikus szelep automatikusan nyit, és fűtővíz kerül az adott fűtőtestbe, kellő hőmérsékleten tartva ezzel a helyiséget (7.182. ábra).

7.182. ábra. Fagyvédelmi jelzés a termosztatikus radiátorszelepen.

7.182. ábra. Fagyvédelmi jelzés a termosztatikus radiátorszelepen.

Teljes elzárás

A termosztatikus radiátorszelepek természetesen teljesen elzárhatók, hogy karbantartási munkálatok során, a fűtőtest leemelhető legyen. A fagyvédelmi jelnél érzékelhető beépített ütközőn túlcsavarva a kézi kereket elérhető a „0″ beállítás. Ekkor a fűtőtest teljesen ki lett zár­va a fűtési rendszerből. A fagyvédelem ebben az állásban természetesen nem működik, és a fűtőtest elfagyhat (7.183. ábra).

7.183. ábra. Termosztatikus radiátorszelep teljes elzárása.

7.183. ábra. Termosztatikus radiátorszelep teljes elzárása.

A helyiség szellőztetése

A fűtési időszakban a zárt helyiségek levegője gyorsan elhasználódik. Amennyiben természe­tes vagy gépi szellőzés nincs kiépítve, a friss levegő utánpótlásáról a külső nyílászáró segítsé­gével kell gondoskodni. A szellőztetés rövid idejű, de intenzív legyen.

A szellőztetés megkez­dése előtt a termosztátot állítsuk a fagyvédelmi állásba, majd a végén a kézi kereket forgassuk vissza eredeti helyzetébe. A határoló-kapcsoló használata megkönnyíti a műveleteket.

Külső hőforrások

A napsugárzás, a helyiségben üzemeltetett világítóberendezések, egyéb villamos üzemelő készülékek vagy az emberek a helyiségben hőtechnikai szempontból hőforrást jelentenek. Ezek hatással vannak a helyiség hőmérsékletére és ezen keresztül a termosztát üzemére is. Amennyiben ezen hőforrások teljesítménye az adott viszonyok mellett jelentősebb, úgy gyak­ran nincs szükség a fűtőtest hőteljesítményére, így azt a termosztát automatikusan elzárja és a fűtőtest kihűl.

A termosztatikus szelep előnye, hogy azokat a hőenergiákat is hasznosítja, amire mi nem is számolunk: napfény melegítő hatása, villany világítása, bent tartózkodó emberek, egyéb ké­szülékek hőleadása.

A termosztatikus szelepekkel akár 30% energiát is meg lehet takarítani. Szinte bármilyen csővezetési anyaggal párosíthatok. A termosztatikus szelepek kialakítás szerint a következők lehetnek: sarok és egyenes, térsarok, összekötőcsöves, lándzsás, és nem utolsó sorban törül­közőszárítós radiátorba építhető.

Az acél csővezetékek mellett megjelenő újabb anyagok térhódításával a fűtőtest bekötő ve­zetékeit a falba süllyesztve rejtik el. Ha azt szeretnénk, hogy valamelyik radiátor kizárható, tölthető, üríthető legyen, akkor egy úgynevezett visszatérő csavarozásos szereléssel oldják meg az összekötőcsöves radiátorszelepek kevésbé tetszetős megoldását.

Ha visszatérő csavarzattal oldjuk meg a vízmennyiség szabályozását, akkor nagy a valószí­nűsége, hogy a radiátor kizárása esetén a beszabályozási érték elállítódik.

Ha kizárást követően nem állítjuk vissza a pontos értéket, felborítjuk a korábban beállított hidraulikai egyensúlyt. Problémát jelent, mert a legkedvezőbb helyzetben lévő fűtőtest fog először fűteni, a távolabbi hőleadók csak jóval később.

Beépített szelepes radiátorok alkalmazásával leegyszerűsíthető a szerelés. A szeleptest a hőleadó előlapja mögött helyezkedik el, a csővezetékhez való csatlakozást az alsó csapblokknál lehet megoldani. Ebben az esetben csak a termosztatikus szelep és az alsó csatlakozás lát­ható. Ennek a szerelési módnak az előnye, hogy a radiátort a szakipari munkák elvégzését követően kell csak a helyére rakni.

A termosztatikus szelepek többsége rendelkezik előbeállító funkcióval. Ezzel a szerkezettel megoldható, hogy a fűtési rendszer vízelosztása, hidraulikai beszabályozása tökéletes le­gyen. Főleg régi rendszerek felújításakor használják, ahol kideríthetetlen, hogy milyenek a hidraulikai jellemzők.

A szelep előbeállítása kézzel, speciális szerszám használata nélkül a következőképpen elvé­gezhető:

  • Levesszük a szelepről a védőkupakot.
  • Felemeljük a beállító gyűrűt, majd az óramutató járásával ellentétes irányba a kívánt előbeállítási értékre állítjuk.
  • Visszaengedjük a beállító gyűrűt a helyére, és ellenőrizzük a beszabályozási értéket.

A fűtési teljesítmény igény nagymértékben függ az időjárástól és a napszaktól, az adott he­lyiség hőtechnikai adottságaitól, az üzemeltető igényeitől. Olyan szerelvényeket kell a hőleadóra építeni, amelyek képesek a nap bármely szakában a leadott hőteljesítményt olyan értékre állítani, ami megfelel a helyiség igényeinek.

A termosztatikus szelepek alkalmazásával meg lehet akadályozni egy helyiség túlfűtését. Ab­ban az esetben, ha a helyiség ideiglenesen használaton kívül van, csökkentett teljesítménnyel elkerülhető a helyiség elfagyása.

Termosztatikus radiátorszelep alkalmazása során fellépő probléma

A termosztatikus radiátorszelep megfelelő beállítással 2K eltéréssel üzemel. Ez azt jelenti, hogy a zárt állásból kiindulva maximum 2K helyiséghőmérséklet-változást enged, és ereszt át annyi fűtővizet, amennyi a fűtéshez elegendő. A legtöbb termosztát fejjel +5 és +26°C kö­zötti intervallumban lehet szabályozni. A * jelöli a fagyvédelmi állást, a 3-as állás pedig a 20°C körüli hőmérsékletet.

Ebben az állásban tehát +22°C az a helyiség-hőmérséklet, ame­lyen a termosztát lezár. A termosztatikus radiátorszelepek szelepfejében nagy hőtágulási együtthatójú folyadék van. Hőmérséklet-változás hatására ez tágul. Azért, hogy elkerüljük a termosztát fej meghibásodását (magasabb hőmérséklet, mint az ideális) beépítenek; egy rugót a táguló test és a fojtóelem közé.

Hőmérséklet-változás hatására a rugó összenyomódik, és egyre nagyobb erővel terheli rá a fojtóelemet a szelepülékre. A konstrukciós kialakításoknak köszönhetően a termosztatikus radiátorszelepek +30-35°C túlhőmérsékletig károsodás nél­kül üzemelnek. Ez annyit jelent, hogy pl. 3-as állásnál ez az érték 20+30=50°C, fagyvédel­mi állásnál pedig 5+30=35°C. Probléma merülhet fel akkor, ha egy mellérendelt helyiségben fagy védelmi állásra van állítva a termosztatikus radiátor szelepfej. Nyáron ugyanis a fej kön­nyen elérheti, sőt meghaladhatja a +35°C-ot.

Ugyan a szelep már +7°C elérésekor lezárt (te­hát szinte folyamatosan lezárva lesz a szelep) és a hőmérséklet emelkedésével egyre nagyobb erővel préseli a rugó a fojtóelemet a szelepülékre. Ezalatt a hosszú időtartam alatt a rugó ere­je gyengülhet. A fűtési szezon elindulása esetén a termosztát fejen beállítva a legmagasabb értéket, azt tapasztaljuk, hogy lényegesen kisebb a fojtóelemet a szelepülékre szorító erő. Saj­nos a túlhőmérséklet az addigi 30-35°C helyett 10°C körüli értékű lehet.

Jó tanács

Hogy ezt a fajta károsodást elkerülhessük, célszerű a fűtési szezon vége után az összes termosztát fejet a maximumra venni. Ha elérkezik ismét a fűtési szezon, akkor megint csak a kí­vánt értékre kell állítani. Ezzel növelhető a radiátorszelep élettartama.

Szoba termosztátok

Mit várunk el egy fűtési rendszertől? Gazdaságosan biztosítsa számunkra azt a fűtöttségi szintet, amit elvárunk a fűtési rendszertől, és ezt minél kisebb hőmérséklet-ingadozással vé­gezze el. A legfontosabb követelmény, hogy a fogyasztó olyan hőmérsékletet tudjon beállí­tani, ami az igényeinek teljes mértékben megfelel, és mindent rövid idő alatt.

Amennyiben szoba termosztáttal szabályozzuk a fűtést, akkor az adott termosztátot olyan helyiségbe kell felszerelni, aminek hőmérséklete a legalacsonyabb a többihez képest. A többi helyiség túlfű­tését célszerű termosztatikus radiátorszelepet felszerelésével megakadályozni (7.184. ábra).

7.184. ábra. a.
7.184. ábra. b

7.184. ábra. Hőmérséklet-szabályozás hibás (a. ábra) és helyes megoldással (b. ábra).

Ha pedig padlófűtési körünk is van, akkor annak tömegáramát kell korlátozni a túlfűtés elke­rülése érdekében. Abban az esetben viszont, ha két helyiség között túl nagy eltérés jelentke­zik, ne alkalmazzuk a fent felsoroltakat, sokkal inkább több zóna kialakítása a célszerűbb. Ezeket a külön zónákat tetszés szerint, igény szerint szabályozhatjuk.

Hiszterézis jelentése

Ismerjünk meg egy új fogalmat. Ez a hiszterézis. Ez az alapjeltől való eltérés, ami negatív és pozitív irányban „ingadozik”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy szoba termosztátot beállítottunk pl. 21°C-ra, akkor ezt a hőmérsékletet elérve a kazán kikapcsol. Azonban a rendszerben még továbbra is érkezik a már felfűtött víz, ezt hőtehetetlenségnek hívják, és to­vább fűti a radiátort.

Elérheti a 22-24°C-ot is a helyiség hőmérséklete, mire elkezd hűlni. Ha a beállított 21°C alá csökken a hőmérséklet, újra bekapcsol a kazán. Azonban még nincs kel­lően felmelegített víz a rendszerben, tehát lehűlhet a helyiség hőmérséklete akár 18°C-ra is, mire „odaér” a meleg. A helyiség ismét melegedni kezd, majd 21°C-ot elérve a folyamat is­métlődik. Ezt hívják hiszterézisnek. Kiugró esetben, ha nagyon kedvezőtlen körülmény ala­kul ki ez az érték a 6K is elérheti (azaz ±3°C pld. a beállított 21°C-hoz képest).

Ennek kö­szönhetően jelentősen csökken a komfortérték, nagymértékben nő az energiafogyasztás. Pad­lófűtés esetén ez az érték, tekintettel az akár 80 m-t meghaladó hosszúságú szakaszokra, egy kevésbé jó szoba termosztáttal még kedvezőtlenebb is lehet. Padlófűtésnél olyan szoba ter­mosztátot célszerű beépíteni, ami képes figyelembe venni a kiegyenlítési időt, illetve a hiszterézis sávja le van csökkentve.

Öntanuló szabályzók

Ma már léteznek olyan digitális termosztátok, melyekre jellemző az ún. öntanulás, azaz a korábbi felfűtések alkalmazásával a megszerzett adatokat automatikusan értelmezi. Szabályozzák a későbbi folyamatokat (megtanulja a helyiség jel­lemzőit). Ennek köszönhetően olyan pontosságot érhetünk el, hogy a helyiség-hőmérséklet hiszterézise mindössze 0,5K (azaz ±0,25°C). Ennél hűvösebb kazánkapcsolat rontaná annak működését, csökkentené élettartamát.

A termosztátok működési elveik szerint a következő csoportokra oszthatók:

  • Bimetálos, membrános hőmérséklet-érzékelővel szerelt kézi állításos: Azon a hőmérsékletértéken, amelyre beállítottuk a tekerőtárcsát be-, illetve kikapcsolja a kazánt. Tételezzük fel, hogy a tekerőtárcsát 21 °C-ra állítjuk be. A folyamatosan üzemelő kazán kap egy jelet a szoba termosztáttól, hogy a helyiségben levő hőmérséklet elérte a beál­lított értéket a kazán lekapcsol. Nyilvánvaló, hogy a hőmérséklet csökkenni kezd, de a rendszer hőtehetetlenségének függvényében egy kicsit túllendül a beállított értéken, majd lehűl. Amint abban a helyiségben ahol a szoba termosztátot szerelték, a hőmér­séklet a beállított érték alá csökken, a szoba termosztát újra bekapcsolja a kazánt. Ha­sonló folyamat játszódik le, mint amikor kikapcsolt, a hőtehetetlenség miatt. Az aláb­bi ábrán mindez nyomon követhető (7.185. ábra).
  • Látható, hogy a termosztát be- és kikapcsolási pontja nem ugyanazon a hőmérséklet értéken található. Ezt az eltérést úgy nevezik, hogy a termosztát kapcsolási hiszterézise. A készülék jellegétől függően ez az érték akár ±2-3°C is lehet, amit még jobban leronthat, ha a termosztátot nem a megfelelő helyre építettük a helyiségben. Ha viszont csökkentjük a hiszterézis mértékét, akkor azt érjük el, hogy a kazán sokkal sű­rűbben kapcsol be és ki, ami annak tönkremenetelét eredményezheti. Ennek a hőmér­séklet-ingadozásnak a mértékén változtatnak azzal, hogy a kézi szabályozású termo­sztátba beszerelnek egy fűtőellenállást. Ezzel a módszerrel átverhető, becsapható a ter­mosztát, mert korábban kapcsolja le a kazánt. A termosztátok kivitelük, esztétikai és funkcióbeli jellemzőik szerint az alábbiak lehetnek:
  • Nemcsak kézi szabályzó, hanem ki-be kapcsolóval is szerelt, hogy a kazánt manuáli­san is lehessen kapcsolni.
  • Jelzőlámpával szerelt, hogy látható legyen az üzemállapot.
  • Kijelzővel szerelt, melyen az aktuális helyiség-hőmérséklet figyelhető meg.
  • Digitális szabályzók (PI, PID): ha pontosabbá akarjuk tenni a szabályozást, akkor cél­szerű digitális szoba termosztátot beszerelni. Ezek a berendezések lehetővé teszik a programozott fűtés megvalósítását. Szabályozási jellegük alapján lehet Pl (arányos-integráló) és PID (arányos-integrált-differenciáló) termosztát (7.186. ábra).
7.185. ábra. Membrános szoba termosztát kapcsolási diagramja.

7.185. ábra. Membrános szoba termosztát kapcsolási diagramja.

7.186. ábra. Digitális szoba termosztátok kapcsolási diagramja.

7.186. ábra. Digitális szoba termosztátok kapcsolási diagramja.

A PI szabályozás során a termosztát olyan jelet generált, ami a beállított és az aktuális hő­mérséklet értékkülönbségével arányos. Ez a jel vagy ciklusokra bontja fel a kazán üzemelé­sét, vagy lángmodulációval szabályozza az üzemet.

A lángmodulációval elérhető, hogy az égő lángmagasság mérsékletével, csökkentve a teljesítményt, csökkenthető a helyiség termo­sztátjában beállított érték túllendülésének mértéke. Ezekkel a szoba termosztátokkal az egy­ségnyi időszakokat egyenlő hosszúságú ciklusokra osztják fel. Az ábrán látható, hogy a fel­fűtés időszakában a kazán folyamatosan üzemel.

Abban az esetben viszont, amikor a helyi­ség hőmérséklete eléri a beállított hőmérsékletértéket a szabályzó leállítja a kazánt. Csak rö­vid időre kapcsoljuk be a kazánt, pótolva ezzel a hőveszteség egy részét, elkerülve a nagy­mértékű hőmérsékleti ingadozást.

Termosztáttal, elhelyezéssel kapcsolatos problémák

Sokszor előfordulhat hogy a szoba termosztátot nem a megfelelő helyre szerelték fel. Ezt kor­rigálni lehet úgy, hogy a rádiófrekvenciás szoba termosztátot vásárol a vevő, amit abba a he­lyiségbe helyez el, ahová szeretné.

(Bár megjegyzem, hallottam már olyat hogy valaki a mo­biltelefonját véletlenül a hűtőbe tette, mert közben más járt az eszébe, a termosztáttal kap­csolatban felmerülő problémáról nem ejtenék szót hasonló esetben!)

Másik gyakori hiba le­het, hogy 230V feszültség alá akarnak helyezni egy 24V-ról működő szoba termosztátot. Ko­rai típusoknál volt egy harmadik kábel, ami a terméken visszacsatolás miatt volt beépítve (a termosztát pontosságának javítása miatt).

Manapság, az újabb rendszereknél ilyen nincs, te­hát meg kell nézni, hogy melyik érpár rövidre zárásakor indul el a kazán, és a harmadik eset “figyelmen kívül” hagyni.

Jó tanács

Fontos észben tartani azt is, hogy nem lehet egy helyiségben a szoba termosztát és a termosztatikus radiátorszelep. A termosztatikus radiátorszelep, ha kicsi értékre van állítva, nem fogja engedni a szoba termosztát által igényelt hőmérsékletet. Ennek köszönhetően a szoba hűvös marad, a többi helyiség pedig túlfűtötté válik. Ilyenkor javasolt az, hogy a radiátorszelep teljesen nyitott állapotban legyen.

Szoba termosztátok üzeme

A szoba termosztátok elhelyezésére nagy gondot kell fordítani. Nem célszerű például egy olyan helyiséget választani referenciapontnak, ami messze van a kazántól. Nem is csoda, hogy egy háromszintes lakás harmadik emeletén elhelyezett szoba termosztát nem tudja kel­lően vezérelni a pincében elhelyezett kazánt.

Mire ezt a hosszú utat megteszi a fűtővíz, a ter­mosztát kapcsol, de még „sokáig” fűtve marad a szoba. És nagyon le fog hűlni, mire megint meleg víz ér oda.

A szabályozási kör két részre osztható:

  • A szabályozott szakasz, ami a kazántól tartó szakasz a hőmérsékletmérési pontig.
  • Szabályozó berendezés, ami az előző fordítottja, azaz a szoba termosztáttól a kazán égő­jéig tartó szakasz.

Hogyan lehet meghatározni a szabályo­zott szakasz viselkedését az idő függvé­nyében? Rajzoljunk egy felfűtési görbét. Kikapcsoljuk a kazánt majd adott idő után újra bekapcsoljuk és lerajzoljuk a változást a hőmérséklet és az eltelt idő függvényében. Nézzük meg az ábrát (7.187. ábra).

7.187. ábra. Felfűtési görbe (szabályozó nélküli üzem).

7.187. ábra. Felfűtési görbe (szabályozó nélküli üzem).

Látható, hogy t0időpontig volt kikap­csolva a kazán, ekkor a helyiség hőmér­séklete 0 °C. A t0-val jelzett időpontban bekapcsoljuk a kazánt, és azt tapasztal­juk, hogy az ábrán jelzett Th időpontig nem változik a hőmérséklet. Ekkor ér a ra­diátorba a fűtővíz és kezdi melegíteni a helyiség levegőjét. A helyiség hőmérsék­lete emelkedni kezd. A Th időintervallu­mot holtidőnek nevezzük.

Abban az esetben, ha a kezdeti sebességgel emelkedne a helyiség hőmérséklete, akkor Ts-el jelölt időtartam alatt érné el a kívánt hőmérsékletet. Ezt a Ts szakaszt időállandónak nevezzük. Szabályozás nélkül tehát 40°C-ra melegítenénk fel a helyiség hőmérsékletét, és a kazán kikapcsolását követően egy idő után ismét 0°C-ra hűlne le a szoba.

A két hőmérséklet közötti szakaszt jelöljük Xh-val és ez az ún. szabályozási tartomány. Szoba termosztátoknál is így működik a folyamat, azaz ha eléri a beállított hőmérsékletet ki­kapcsol, ha alá süllyed a hőmérséklet, akkor bekapcsol.

Az olyan szoba termosztátoknál, amelyek nagy holtidővel rendelkezik, sajnos nem lehet elkerülni, hogy:

  • A helyiségben túl nagy lesz a hőmérséklet-változás.
  • Túl nagy lesz a kazán be- és kikapcsolási ideje (elképzelhető olyan szélső érték is, hogy 20 perc is eltelhet mire újra bekapcsol a kazán).

A szoba termosztátoknál a kapcsolási különbség általában 1°C, azaz 20°C-nál 20,5°C-ot el­érve kapcsol ki, és 19,5°C-nál kapcsol be. Azok helyett a szoba termosztátok helyett, amelyek bimetálosak vagy membránosak, pontosabb szabályozást érhetünk el, ha termikus visszave­zetéssel ellátott termosztátot alkalmazunk.

Ezt úgy érik el, hogy beépítenek a szoba ter­mosztát házába egy fűtőellenállást ami a termosztát bekapcsolását követően szintén bekap­csol. Ez a fűtőellenállás a szoba termosztát házon belül cca. 4°C-al magasabb hőmérsékletet generál, mint a helyiséghőmérséklet.

A termosztát kikapcsolásakor a fűtőellenállás is leáll, a burkolaton belül gyorsabban hűl le hőmérséklet, és a szoba termosztát ismét bekapcsolja a kazánt. A fűtőellenállás teljesítményét úgy válasszuk meg, hogy nagyobb legyen az általa lét­rehozott hőmérséklet-emelkedés, mint a szoba termosztát kapcsolási különbsége. Ezzel a sza­bályozással elérhető, hogy a kazán 7 percenként kapcsolt be.

Ezzel a szabályozással viszont problémánk lehet szélsőséges időjárás miatt. Nagy hidegben a kazán teljes terhelés mellett dolgozik, a szoba termosztát folyamatosan be van kapcsolva, azaz a fűtőellenállás is. A termosztát házon belül +4°C-al magasabb a hőmérséklet, mint a helyiséghőmérséklet. Tehát, ha a termosztátot 20°C-ra állítjuk be, akkor azt érthetjük el, hogy a helyiségben mindössze 16°C körüli hőmérséklet marad.

Miért is? A termosztát át van verve, ő úgy érzékeli, hogy a körülötte levő levegő 20°C. De ez a 20°C az ellenállás 4°C-al növelt hőmérsékletének köszönhető. Ezt úgy tudjuk kikerülni, hogy a termosztát alapértékét állítjuk. (24°C-ra állítva lesz a helyiség hőmérséklete 20°C körüli.)