Épületek tömege és magassági értelmezése (beépítésnél)
Az épületek magassági értelmezését annak megengedett mérete vonatkozásában az előzőekben ismertettük, itt a szintek szerinti meghatározást pontosítjuk.
Földszintes épület
Földszintes az az épület, melynek a fő funkciójú helyiségeit tartalmazó épületrésze a terepszint fölötti épülethányadban helyezkedik el. Földszintes épület lehet alápincézett épület is.
Földszint + tetőter
A földszint + tetőteres épület részben ugyanaz, mint az előző, de tetőterében a földszinthez kapcsolt lakrész vagy önálló bejárattal rendelkező lakás van.
Alagsor
Az alagsor az épületnek az a szintje, amelynek padlószintje legfeljebb 0,70m-rel van a terepszint alatt.
Pinceszint
A pinceszint az épület olyan helyiségcsoportja vagy helyisége, melynek padlószintje több mint 0,70m-rel a homlokzati terepcsatlakozás alatt van.
Pince
A pince olyan önálló építmény, amely teljes szerkezeti térfogatával a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van. Magas talajvíz esetén kivételesen megengedhető az, hogy a pince földdel fedve, legfeljebb 1,00 m-rel kiemelkedjen a környező és a csatlakozó terepszint fölé.
Különálló pince általában zöldség, gyümölcs, ill. bor tárolásához létesül, pl. az utcától emelkedő lejtésű telek hátsó kertjében úgy, hogy – az előbbi követelmények kielégítése érdekében – a bejárathoz földbe vágott lejtő vezet.
A homlokzatmagasság
Az utcakép-meghatározásokhoz a legtöbb gondot a homlokzati magassági értékek eltérő tervezői számításai okozzák. E probléma tisztázása érdekében néhány számítási példát mutatunk be:
Homlokzatmagasság (H) alatt az építmény, vagyis épület terepcsat-lakozás feletti átlagos magasságát értjük. A homlokzatmagasság korrekt meghatározása az utcakép tervezett és egységes képének, valamint az épületek egymás közötti védőtávolságainak pontosítása miatt szükséges. A homlokzatmagasság számításánál, ill. annak pontos meghatározásánál a következők szerint kell eljárni. A beépítési vonalon elhelyezett épületnél a homlokzati sík és tetőzet fedésvonalának metsződése, valamint a faltő járdavonala közötti méret a mértékadó (kép lent).
(Kép lent.) Homlokzatmagasság meghatározása eltérő épületsíkú és tömegű épületeknél a) Sík terepen; b) Lejtős terepen; 1 beépítési vonal:
Ha csak az épülettömeg egy részének falsíkja kerül a beépítési vonalra, a homlokzatmagasságot az érintkező vonalra vetítve kell meghatározni. A beépítési vonalat érintő olyan épület esetében, amikor a magastetős főépület a telekbelső felé eltolt, de egy azzal összefüggő tömegrész (pl. garázs tetőterasszal) vagy annak egy bizonyos része rajta van a beépítési vonalon, a homlokzatmagasságot erre vetítve kell megállapítani.
A homlokzatmagasság számításánál figyelmen kívül kell hagyni a következőket:
- a tető fölötti kémények, szellőzők magasságát;
- a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00m-nél hátrébb álló épületrészt ;
- a vizsgált homlokzatfelület víz-szintes összhosszának 1/3-át meg nem haladó (össz)hosszúságú és legfeljebb 3,00m magasságú tetőfelépítményt, építményrészt (attika, álló tetőablak stb.); terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát (pl. garázskapu);
- a magastető és oromfalainak 6,00m-t meg nem haladó részét;
- a sátortető, esetleg kör forgástest alakú építmények (tetőépítmények is) homlokzatmagasságát, ha az: a vetületmagasságnál a 12,00m magasságot nem haladja meg; ha a 12,00m magasságot meghaladja, akkor a vetületmagasságot 5m-rel csökkenteni kell.
Használatos külön utcai, oldalkerti és hátsó kerti homlokzatmagasság elnevezés is. Az utcai homlokzatmagasság az utcaképhez, az oldalkerti a benapozás mértékének és a védőtávolságok megállapítása miatt szükséges. A hátsó kerti homlokzatmagasságnak ritkán van jelentősége, csak az esetleges „hátsó” utcaképnél, árnyékkép-meghatározásnál szükséges.
Tetőidom magasság
A tető-idomok magasságát – hasonlóan a homlokzatmagassághoz – az épülettömeg nagyságának meghatározásához és az utcakép kialakításához kell számításba venni. A tetőidom magasságát a helyi tanácsi rendelkezésekben és rendezési tervekben meghatározott gerincmagassági , párkánymagassági, csúcsmagassági, tetőhajlásszögi méretek szerint kell meghatározni.
A gerincmagasság (g) (fenti képen) a beépítési vonalon elhelyezkedő épületsíknál függőlegesen számított magassági érték. Lejtős terepen az épület keresztmetszeti méretének felezőpontjánál mérhető magassággal kell számolni.
A párkánymagasság (p) nem azonos a homlokzatmagassággal, minden esetben az ereszalj magasságát jelenti a faltősíktól függőlegesen mérve. Megkülönböztetünk utcai (up) és oldalkerti (op) párkánymagasságokat . A csúcsmagasság a sátortetők jellemző pontja. A tetőhajlásszög a tető lejtésének mértéke.
Kapcsolat a közterülettel
Az építési telek építési területének közterületi határvonalán építmény csak úgy helyezhető, el, hogy annak bizonyos részei, ill. bármilyen szerkezeti elemei a közterületbe csak a következők szerint nyúlhatnak be:
A járdaszinttől mért 2,50m magasságig :
- A közterület határvonalától mért 0,50m széles biztonsági sávba csak olyan szerkezeti elem (pl. előlépcső, ablakrács, esőcsatorna), amelyet a gyalogosok könnyen észlelnek, és nem jelent baleseti veszélyt. Ebből a szempontból a vakok közlekedésmódjára különösen nagy figyelmet kell fordítani!
- A közterület járdájának gyalogossávjába csak rövid időszakokra nyitva tartott nyílószárnyak (pl. kirakatok és garázsok ajtói stb.) nyílhatnak.
További szempontok:
- a járdaszint feletti 2,50-3,00m-es biztonsági térbe csak időszakonként használatos és könnyen elmozdítható szerkezeti elemek (pl. napellenzők) kerülhetnek.
- a járdaszinttől mért 3,00m-es magasság fölött legfeljebb 1,50m-es kinyúlású épületrész (pl. erkély, közterületi előtető stb.) állhat be, azzal a föltétellel, hogy az úttest űrszelvényétől további 1,50m-es biztonsági sávba esik;
- az úttestre érvényes űrszelvény fölé épületrész korlátozás nélkül beállhat (pl. „sóhajok hídja” is átvezethet);
- járdaszint alatti épületrész (pl. szénledobó alap stb.) csak 0,50m-re nyúlhat a közterületbe.