Ház

Vakolatfajták, lépések: beltéri, mennyezet, ívelt felület simítóvakolás

Vakolatfajták

A belső vakolatok a felhasznált anyag és a felhordás technikája szerint a kö­vetkezők szerint csoportosíthatók. A faldörzsöléseket kevésbé fontos he­lyiségek vagy épületek felületképzé­séhez alkalmazzák: a kicsorgó ha­barcstól megtisztított, kimélyített fugájú falazatra vékony rétegben, híg habarcsot dörzsölnek. A durva vakoláskor & habarcsot ka­nállal hordják fel, elsősorban pince ­vagy padlástéri falazatok felületkép­zésénél.

A sima vakolások lakóhelyiségek belső felületeinél készülnek, egy vagy két rétegben, igényesebb helyeken ennél nagyobb rétegszámban. A sima, kétrétegű vakolat durva va­kolással készülő, nagyobb vastagságú alsó rétegének feladata a falazat ki­sebb-nagyobb egyenetlenségeinek ki­egyenlítése. A felső, vékonyabb ré­teg (a simítóréteg) a durva vakolás egyenetlenségeit tünteti el. A két ré­teg együttes átlagos vastagsága 1,5-2,0 cm.

A cementvakolás, más néven cement­simítás erősen igénybe vett felülete­ken, több rétegben készül. A legfelső réteget benedvesítés után cementpor­ral szórják be, esetleg glett szerűen, cementpépet hordanak fel, majd vas­simítóval elsimítják. Ez a réteg – a nagyobb cementtartalom miatt – na­gyobb szilárdságú és a nedvességnek jobban ellenáll. Fokozott mechanikai és nedvességhatásoknak kitett helyi­ségekben alkalmazzák (pl. gépkocsi ­tárolók, mosókonyhák, hő központok esetén).

A betétes vakolatok olyan felületeken előnyösek, amelyekhez – kis nedv­szívó képességük miatt – a habarcsok nem kellően tapadnak. Az ilyen felü­letekre (fa, fém, műanyag) habarcs­tapadást elősegítő betéteket kell fel­erősíteni. A betétek anyaga lehet szerves és szervetlen eredetű (4.9.-4.10. ábra). A szerves eredetű betétek közül a legismertebb a nádszövet, amelyet szegekkel, egy vagy két rétegben kell a vakolandó felületre erősíteni. Az így készülő vakolatok a nádazott va­kolatok.

A szervetlen eredetű betétek anyaga általában lágyvashuzalokból készített fémháló – rabicháló -, amit szegezéssel erősítenek a felületre. Ha a ha­barcs cement kötőanyaggal készül, akkor fekete lágyhuzalból készült fémháló, gipszhabarcshoz azonban csak horganyzott lágyvasból készült fémháló használható. Régebben a nádszöveten és a rabichálón kívül különféle sodronyokat is alkalmaztak.

Érdes, durvaszálas felületű lemezek (Heraklith lemezek) esetén gyakori, hogy nem a teljes felületet fedik rabichálóval, hanem csak a táblák csat­lakozási éleit erősítik hálóval. Ezzel kapcsolatban alapszabályként jegyez­zük meg, hogy minden esetben a gyártó utasításait kell követni.

A vakolások munkafázisai

Előkészítés

A vakolat aljzata tégla-, kő-, beton-, fa-, fém-, esetleg egyéb felület lehet. E felületek vakolásához különböző természetű előkészítő (kellősítő) munkálatok szükségesek. A téglafelületek hézagait – a vakolat „bekötése” érdekében legalább 1,5 cm mélyen ki kell tisztítani. Mivel a tégla elszívná a habarcsból a szilárduláshoz szükséges vízmennyiséget, a száraz felületeket meg kell nedvesíteni. Második lépésként híg habarccsal be kell fröcskölni, és csak a fröccsréteg meg­merevedése, ún. meghúzása (meg-szikkadása) után lehet megkezdeni a habarcs felhordását. A kellősítéshez, az ún. „gúzoláshoz” általában a vakolóhabarccsal azonos összetételű, de vízzel hígított, kötőanyagban némileg dúsított habarcsot kell használ­ni. Kerüljük a szokásos cementtejes fröcskölést, mert a cement filmrétege a fal és vakolat lélegzését kedvezőtle­nül befolyásolja.

A gázbeton, sejtbeton, pórusbeton (BORSOD, HEBEL, YTONG) és más, nagy nedvszívó képességű könnyűbeton falazatok esetén is igen fon­tos a felület gondos előnedvesítése a kellősítés előtt, mert a tapadás csak úgy biztosítható, ha a kellősítő (gúzoló) réteg kötéséhez szükséges vizet nem szívja el a falazat a kötés ideje alatt.

A túlzottan sima betonfelületeket vé­sővel való pikkelyezéssel vagy vala­milyen pneumatikus eljárással érdesíteni kell. A vakoláshoz megfelelő vagy az érdesített felületet le kell tisz­títani, be kell nedvesíteni, majd ezt követően híg cementes habarccsal kell becsapni (gúzolni). A kőfelületek hézagait ki kell kapar­ni, a felületet le kell tisztítani és be kell nedvesíteni. A tömöttebb szö­vetű kövek felületét cementes hígí­tott habarccsal kell befröcskölni. A letisztítás azt jelenti, hogy a felüle­tekhez tapadó laza, porszerű szennyeződéseket kemény seprővel el kell távolítani, mert a porréteg megaka­dályozná a habarcs aljzathoz való kö­tését.

A fa- és fémfelületek előkészítésekor vakolattartó betétrétegeket (nádszö­vetet, műanyag hálót, rabichálót, ter­pesztett lemezt, faléc szövetet stb.) kell felerősíteni.

Betéthálók vakoláshoz

4.9. ábra. Betéthálók vakoláshoz a)…c) fém rabichálók; d) nádszövet; e) műanyag (üveg­szövet) háló.

Rabichálók feszítése és rögzí­tése

4.10. ábra. Rabichálók feszítése és rögzí­tése a) kézzel; b) közbeiktatott feszítővel; c) felfűzés a tartószerkezetre.

Ablak elhelyezésének munkafá­zisai

4.11. ábra. Ablak elhelyezésének munkafá­zisai hő- és páraszigeteléssel kiegészítve a) ablakok „kapcsolt” rögzítése; b) hőszigetelő hab kitöltése a fal és tok között; c) párazáró tömítés elkészítése.

Mennyezetvakolás simítóval

4.12. ábra. Mennyezetvakolás simítóval (hoblival) a) a szerszám „feltöltése”; b) kenés.

Belső vakolat készítése

4.13. ábra. Belső vakolat készítése a) mennyezet; b) oldalfal; 1 vakolósáv; 2 lehúzó léc (kartecsni); 3 vakolat.

Oldalfalvakolat előkészítése

4.14. ábra. Oldalfalvakolat előkészítése lehúzósávokhoz; 1 tervezett sáv; 2 falapocskák.

Belsőtéri vakolások

A belsőtéri vakolások előkészítő munkákat követő műveleteinek sor­rendje a következő:

  • az épületgépészeti vezetékek helyé­nek pontosítása, ellenőrzése (kö­tési dobozok papírral való kitömése, megjelölése);
  • a mennyezetvakolatok elkészítése;
  • az oldalfalvakolatok elkészítése;
  • az ablakok elhelyezése;
  • az ablakok körül hőszigetelés;
  • a kávák vakolása.

Ez a sorrend talán sokaknak furcsá­nak tűnik, mivel a vakolási sorrend­ben az ablakok elhelyezése is szere­pel (4.11. ábra), ám ez igen gyakran előfordul.

A mennyezet és fal vakolását az ab­lak vagy valamely fényforrás irányá­ból kezdjük, mert így, az esetleges ár­nyékvetésből észrevesszük, ha a fe­lületet javítani kell.

Mennyezetvakolás

Az előre gyártott építési technológi­áknál gyakran találkozhatunk az ún. vakolatmentes födémekkel, ahol leg­feljebb a csatlakozó és soroló horony­nál van szükség vakolásra. A födémvakolat rétegeinek száma – az előkészítés után – egy alap- és egy fedő, ún. simító rétegből áll. Az elő­készített (kellősített) mennyezetre a simítóra (kartecsni, hobli) terített ha­barcsadagot erőteljes húzással kell felkenni (4.12.-4.13. ábra).

A 2-3m2-nyi területre így felhordott alapvako­latot a vakolóléc ide-oda mozgatásával lehúzzák, azaz a felesleges vakolatmennyiséget eltávolítják. Az ezu­tán mutatkozó hiányokat és lehullott vakolatot pótolják, és a lehúzást ad­dig ismétlik, amíg a felület megköze­lítően sík lesz. Bizonyos idő elteltével a „meghúzott” alapvakolatra serpe­nyővel felcsapják a simítóhabarcsot, fogantyús léccel lehúzzák, majd fasimítóval elsimítják. Ha a réteg köz­ben szikkadni kezd, a vakolatot meszelővel meg kell nedvesíteni, hogy a simítóréteg ne „borzolódjon” fel.

Oldalfalvakolás

Az előkészített (kellősített) falfelü­letre – a teljesen egyenletes, függőle­ges sík felület érdekében – először a falsík két szélén, majd közöttük kb. 1,2. ..1,8 m-enként 10-15 cm széles­ségű függőleges vezető sávokat kell készíteni. A vezető sávok függőleges síkot kell adjanak, azaz „színelniük” kell. Ennek érdekében a fal felső és alsó sarkaiban habarccsal, egy-egy fa-lapocskát ragasztanak fel, amelyek egy síkba esnek. Ezekhez igazítják ezután a vezető sávokat (függőzéssel, vízszintes és átlós irányú zsinórozással).

A sávok közé serpenyővel csap­ják fel a durva alapvakolatot, és a ve­zetősávokon felfektetett vakolóléccel felhúzva a felesleges vakolatmennyi­séget eltávolítják, a hiányokat pedig kiegyenlítik. Az elkészült, már „meg­húzott” alapvakolatra serpenyővel kell felcsapni a  simítóhabarcsot, majd léccel felhúzni, végül a felületet – ugyanúgy, mint a mennyezetvako­lásnál – fasimítóval véglegesen el kell simítani (4.14.-4.17. ábra). A vezető sávok elkészítése igen munka- és időigényes folyamat, ami egyszerűsíthető, ha iránysávokként habarccsal felragasztott vaspálcákat használunk.

Habarcsok tapadása

Vasbeton felületeken a habarcs általá­ban rosszul tapad, ezért a felületeket az előbbiek, szerint, igen gondosan kell    előkészíteni. Különösen a mennyezeteken kell jó minőségű munkát végezni, mert innen a túl vas­tag vakolatréteg könnyen leválik. A vasbeton felületeken a habarcs las­sabban húz meg, ezért a vakolás csak szakaszosan végezhető. Az égetett agyag (kerámia) felületre való vakolás meglehetősen jól ismert technológia. A jó nedvszívó égetett agyag felületek közötti vasbeton felületeket – pl. áthidalókat – az előző bekezdésben leírtak szerint kell elő­készíteni.

A gázbeton, valamint az YTONG pó­rusbeton falazóelemeknél külön elő­írás, hogy az előfröcskölést követően nyáron egy nap, ősszel és tavasszal pedig két nap múlva fel kell hordani a vakolatréteget. Különösen fontos, hogy a friss vakolat se száradjon ki idő előtt a napsütés és szél hatására. A vályogfalazat a vakoláskor legalább 3 hónapos legyen. A vályogtég­lák közti fugákat agyag falazóhabarcs esetében vagy legalább 1-2 cm mély­re ki kell tisztítani, vagy eleve mély hézagolással kell falazni. Vályogfala­zat esetén az előfröcskölésnek nincs jelentősége, csak az előnedvesítésnek, ugyanis a falhoz való „kötés” minimális, csak a tapadással lehet számolni.

A vakoláshoz lehetőleg cement nélküli mészhabarcsot használ­junk, amelyet célszerű adalékkal, pl. apró szemű perlittel kiegészíteni. Ez utóbbi azért fontos, mert a vályogfal zsugorodása igen nagy, és csak az így készített vakolat elegendően rugal­mas ahhoz, hogy elviselje a falazat térfogatcsökkenésével együtt járó mozgást. A cementes habarcs rugal­masságának hiánya óriási károkat okozhat: a vakolat táblákban leválik, mivel nem tudja követni a falazat tér­fogatának csökkenését.

Célszerű a vályogfalra rabichálót fe­szíteni, és a falhoz szegezni, mert így jól megmarad a felületen a vakolat. Természetesen ebben az esetben is csak meszes habarcsot szabad hasz­nálni. Némely helyeken törött cserép­darabokat ütnek élükkel a vályogfal függőleges hézagaiba (fugáiba), hogy ne csak a felületi tapadásra bízzák a vakolat „fennmaradását”, hanem se­gítsék hozzákapaszkodni a cserépfo­gakon át a falhoz. Vályogfalazat agyaghabarccsal való vakolásánál az agyag minőségének a falhoz használt agyag minőségével kell megegyeznie.

Vakolósávok kitűzése függőzött és zsinórozott pontokkal

4.15. ábra. Vakolósávok kitűzése függőzött és zsinórozott pontokkal 1 csempelapocska; 2 ragasztó habarcs; 3 vakolósáv vonala; 4 zsinór; 5 ragasztott sarokléc; 6 mérőléc; 7 függőző vízmérték; 8 függőón; 9 vakolandó fal.

 Oldalfalvakolat készítése

4.16. ábra. Oldalfalvakolat készítése ra­gasztott fémpálca lehúzókkal 1 fémpálca; 2 ragasztó habarcs; 3 vakolatréteg; 4 vako­landó fal; 5 függőzött kitűzés; 6 zsinórozás; 7 nyeles lehúzó; 8 vakolóléc.

Kombinált oldalfalvakolás

4.17. ábra. Kombinált oldalfalvakolás 1 va­kolandó fal; 2 kitűző lapocska; 3 vakolósáv; 4 léc; 5 fémpálca; 6 vakolóléc.

Simító vakolás

A felületet adó réteget külön simító vakolatként hordják fel az alapvako­latra. A simító vakolat rostált, finom­szemcsés, főként bányahomokkal dú­sított habarcsból készül. Készítésé­nek legkedvezőbb időpontja az alap­vakolat elkészültét követő néhány nap.

A képlékeny állapotában felkent 1,0-.1,5 cm vastag habarcsréteg tér­fogata a kötés és száradás néhány napja alatt 5-10%-kal csökken. Az adalékanyag nem megfelelő agyag­iszap tartalma további feszültségeket gerjeszt az alapvakolatban. Ez utóbbi két folyamat miatt az alapvakolaton szemmel látható és láthatatlan repedezések keletkeznek. Zsugorodási fe­szültségek keletkeznek, ha a vakolat túl gyorsan szárad, valamint az alsó és felső vakolatrétegek minősége el­tér egymástól. Ha a felső réteg több kötőanyagot tartalmaz, a zsugorodá­sok különbségéből adódó feszültség miatt a felső réteg megrepedezik, ami természetesen a simító rétegben is megjelenik.

Belső vékonyvakolás

A vékonyvakolatok a hagyományos vakolatokhoz képest korszerűbbek, anyagukban takarékosabbak, techno­lógiailag egyszerűbbek és elkészítésük is gyorsabb. A nyers felület egyenle­tességétől függően, 2.. .10 mm vas­tagságban készíthetők, a következők­ben ismertetett technológia szerint. A felület korábban megismert elő-fröcskölése általában ez esetben is szükséges, felesleges viszont vezető sávok készítése. A vékony vakolat ké­szíthető kézzel, hagyományos mó­don, 5…10 mm vastagságnál pedig habarcsszivattyú és szórófej segítsé­gével. A felhordott habarcsot ilyen­kor is léccel egyengetik, majd habosí­tott műanyagból készült simító esz­közzel simítják. 7.. .10 mm szüksé­ges vastagság esetén a vakolatot két rétegben kell felhordani, a simító ré­teg azonnal készíthető a második ré­tegre.

Ívelt felületek vakolása

Az utóbbi időben egyre gyakoribbak az épületeknél az íves felületek és az ívelt nyílások. A továbbiakban az ívelt felületek vakolásának néhány jellemzőjét ismertetjük. Hagyományosan falazott válaszfalba az íves záradékú ajtókat a falazás előtt kell elhelyezni, ezután követ­kezhet a vakolás. Hagyományos épí­tésmód esetén tehát ívelt záradékú szerelt ajtót elhelyezni utólag szinte lehetetlen.

A következőkben bemutatásra ke­rülő megoldással elkészített nyílások­ban azonban minden további nélkül elhelyezhetők az íves ajtók. A válasz­falban az ajtó helyét szabad falnyílás­ként, felül lépcsőzetesen átboltozva ki kell hagyni. A kész válaszfalat be kell vakolni, és a végleges padlószin­tet figyelembe véve, a szerelésre összeállított ajtótokot a falhoz állítva rajzoljuk át az íves nyílást a vakolt falsíkra. Ezt követi az ábra szerinti munkafázisok sora, befejezve az ajtó elhelyezésével (4.19. ábra). A kiraj­zolt ív mentén a bontáshoz előfúrjuk a falat, és óvatosan kibontjuk az ívet.

A szerelt ajtó a kész, vakolt falba he­lyezhető (4.18.-4.19. ábra). Főfalak és válaszfalak szabad falnyílá­sai ívelt záradékának vakolása több­féleképpen is elkészíthető, pl. köröző lehúzóval (4.20.a. ábra), vagy ívelt élű sarokléccel (4.20.b. ábra). Elő­ször a kétoldali oldalfalvakolatot kell elkészíteni, ezután következik a káva íves vakolása. ívelt alaprajzú fali fül­kék falazásának vonalvezetését a megadott sugárral, a kijelölt középpontból kell megrajzolni. A vakolás­hoz egy függőleges tengely körül for­duló, fából készített „célszerszám” szükséges. Az állvány-, illetve keret-szerűen elkészített szerkezet az alsó felső acéltüske körül elfordulva, a fal­síkok mentén elsimítja az előzőleg felhordott vakolatmennyiséget (4.21. ábra).

Egyenletes, hullámoktól mentes va­kolatfelület készítése a hengeres (ki­felé domború felületeknél a legnehe­zebb. A felületen vízszintes vezető sá­vokat kell készíteni, az ívhez mért vagy szerkesztett lehúzó léccel gondo­san elegyengetve. A megszikkadt és többszöri rákenéssel és „gyalulással” véglegesített vezető sávok közeit füg­gőleges lehúzással kell le vakolni. Saj­nos, az így elkészített vakolatfelületek „kigödrösödése”, azaz az egye­netlen felület igen gyakori.

Jobb eredmény érhető el, ha az ívelt falfelületre rugalmas műanyag csövet (lapot) vagy acélpálcát hajlítunk, és két végén kampósszeggel rögzítünk (4.22. ábra). Ezt a vezető „pálcát” ál­talában az alapvakolat elkészülte után veszik ki, de jobban járunk, ha csak a simító réteg teljes eldolgozása után bontjuk ki. A vezető pálcák helyén maradó hézagot sávvakolással kell ki­tölteni. Rugalmas vezetőpálca mellett egyéb íves felületek, fali fülkék is jól vakolhatok.

Szerelt ajtótok

4.18. ábra. Szerelt ajtótok utólagos elhelyezése készre vakolt válaszfalban; a) falazott és vágott falnyílásba; b) vaktok alkalmazásával; 1 válaszfal; 2 vakolat; 3 vaktok; 4 vaktok rögzítése; 5 bélés; 6 szerelt takaróprofil; 7 két tok félprofil; 8 végfelület.

Ívelt záradékú beltéri ajtó

4.19. ábra. Ívelt záradékú beltéri ajtó utóla­gos elhelyezésének menete a falazástól a va­koláson keresztül, a nyílás lezárásáig 1 vá­laszfal; 2 falnyílás szélességi mérete; 3 felté­telezett nyílásvonal; 4 válaszfal erősítés 4,2 mm-es huzalokkal; 5 vakoló él léc; 6 va­kolósáv; 7 vakolat; 8 vakolóléc; 9 vakolat felhordása; 10 durva alapvakolat; 11 sima vakolat; 12 keresztléc; 13 pillanatszorítók; 14 nyílásív „0″ pontjának szegmense; 15 körző; 16 végleges ív kijelölése; 17 előfúrás a fal­bontáshoz.

Ívelt záradékú falnyílások vako­lása

4.20. ábra. Ívelt záradékú falnyílások vako­lása a) köröző lehúzóval; b) ívelt élű sarok­léccel; 1 káva; 2 „gyaluló” profil; 3 köröző; 4 csuklós tengely; 5 csuklós rögzítés; 6 ke­reszttartó; 7 kampósszeg; 8 sarokléc (ívelt); 9 egyenes sarokléc; 10 vakolóléc; 11 az alap­vakolat lehúzása.

Ívelt alaprajzú fali fülke vakolá­sa

4.21. ábra. Ívelt alaprajzú fali fülke vakolá­sa, köröző állványról a) alaprajz; b) sík zára­dékú fali fülke esetén; c) félgömb záradékú fali fülke esetén 1 ívelt fal; 2 egyenes fal; 3 ívelt vakolat; 4 egyenes oldalfal vakolat; 5 alsó vonalléc; 6 fölső vonal-, állványléc; 7 rögzítő szeg, ill. kampó; 8 támasztó „null­pont” rögzítés; 9 függesztő „nullpont” kap­csolás; 10 tengelyrúd; 11 körző; 12 lehúzó léc; 13 rögzítő támasz; 14 segédléc; 15 ívelt lehú­zó léc.

Ívelt felület vakolása rugalmas vezetőpálcával

4.22. ábra. Ívelt felület vakolása rugalmas vezetőpálcával; 1 felkent felület; 2 hajlított vezetőpálca; 3 kampósszeg rögzítés; 4 lehú­zott felület; 5 lehúzó léc; 6 lehúzandó anyag.

Szerszámok

A vakoláshoz egyszerű kőművesszer­számok használhatók (4.23.-4.25. áb­ra). A sarokcsiszoló (4.26. ábra) al­kalmas falfelületek és a nyers felü­letek tisztítására, valamint elő- és utókezeléséhez.

A vakolás kéziszerszámai

4.23. ábra. A vakolás kéziszerszámai 1 kő­műves serpenyő; 2 műanyag serpenyő gip­szes munkákhoz; 3, 4 vakolókanál; 5-7 tisz­tító és kikenő szerszám; 8 zsinór; 9 függő; 10-13 meszelők és ecsetek; 14 csipesz.

Vakolateldolgozó és simító szerszámok

4.24. ábra. Vakolateldolgozó és simító szerszámok: 1…3 ívhúzó (holker); 4, 5 elhú­zó; 6, 7 mezősimító; 8 polisztirol simító; 9,10 műanyag saroksimító; 11 zugkiképző; 12 sa­roksimító; 13 fahóbli; 14 műanyaglemez hóbli; 15 fémlemez hóbli; 16 fémlemez kartecsni; 17 műanyag hóbli; 18 műanyag kartecsni; 19 fa kartecsni; 20 vakolóléc.

Vakolatsimítás gépi meghajtású forgó koronggal

4.25. ábra. Vakolatsimítás gépi meghajtású forgó koronggal 1 cserélhető korong; 2 átté­tel; 3 forgattyús kábel.

Nyers falfelületek és vakolandó falak tisztítása

4.26. ábra. Nyers falfelületek és vakolandó falak tisztítása 1 sarokcsiszoló; 2 forgó drót­korong.