• hőszigetelés
• tetőtér

A hőszigetelés beépítése a tetőtérbe

A szigetelőanyagok beépítéséhez a következő szerszámokra lehet szükségünk: a táblás szi­getelések vágásához finom fogazású fűrészre, az ásványgyapot szigetelések vágásához recés élű konyhakésre; colstokra, kalapácsra, harapófogóra, tűzőgépre és durvább fogazású spatulára (arra az esetre, ha ragasztjuk a szi­getelést).

1. lépés

Ha lécezés közé kerül a szigetelés, akkor a lécezés közeit 1-2 cm-rel kisebbre vegyük a szigetelőanyag névleges szélességénél, így elkerülhetjük, hogy a réseket ki kelljen tömködni. Ha így járunk el, akkor csak a hosszméretre kell levágnunk a szigetelőanyagot, ha nem, ak­kor széltében is vágnunk kell.

Ilyenkor vágjuk a toldalékot 1-2 cm-rel szélesebbre a kitöltendő helynél, így az anyag jól befeszül a lécezés közé. Célszerűen alkalmazhatók a kemény szigetelőtáblák, amelyek maguktól megállnak a lécezés között. Az alumíniumkasírozású szigetelőpaplanoknál a kasírozás túllóg a szi­getelés szélein, és ezen a sávon szögeléssel, tűzéssel vagy ragasztással rögzíthetjük a szi­getelést.

2. lépés

Táblás szigetelések felrakásánál alulról felfelé haladjunk. A rendelkezésre álló helynél 1-2 cm-rel szélesebb darabokat szorítsuk be a lécezés közé. Először a vágatlan táblákat használjuk fel egészben. A kitöltendő mezők ferde tetejénél a keresztben ferdén elvágott tábla sokszor több megfelelő darabot is kiad.

Az ásványgyapot szigetelőpaplanok rögzítését felülről kezdjük. A munka kis kézügyességgel egyedül is végezhető, persze, ha ketten va­gyunk, könnyebben megy a művelet. A paplan­szigeteléseknél is a lécezés vagy a szarufák közé kell beszorítani az anyagot. A felül már megfogatott szigetelést megfeszítve, lefelé hal­adva tűzőgéppel vagy nagyfejű szeggel rögzít­hetjük. A hosszanti toldásoknál jól nyomjuk egymásnak a paplanokat. A fémvázas válaszfalak esetében a szigetelést a fémprofil belsejébe is be lehet szorítani.

Ügyeljünk arra, hogy minden egyes tábla jól egymásnak feszüljön. Ki lehet küszöbölni a hőhidak kialakulását azzal, ha a szigetelést két rétegben, egymáshoz képest eltolt helyzetű üt­közésekkel építjük be. Alulról felfelé haladva az első réteget kezdjük egész, a másodikat fél táblával, így a toldásokat mindig fedni fogja a második réteg. A külső falak belső oldalán és a fürdőszobák falába beépített szigetelés esetén mindig be kell építenünk egy párazáró fóliát is a burkolati réteg és a szigetelés közé, hogy a szigetelés belsejében pára ne csapódjon le.

3. lépés

Az alumíniumkasírozású, átlapolt szélekkel illesztett szigetelés önmagában is képes a kellő párazárásra. A kasírozóréteg ezeknél a szige­teléseknél a szél- és a párazárás feladatát is ellátja. Az alumíniumfóliát jobb és baloldalon 10- 15 cm-es közökkel erősítsük a fához, majd a tűzés helyét ragasszuk le. Egyéb esetek­ben nagy, egybefüggő felületű polietilénfóliá­val (PE-) szokták megoldani a párazárást. A PE-fóliák toldását is a végéhez közel eső léc vagy szarufa felületén átlapolva készíthetjük. Az előbbi, 5-10 cm-enként feltűzött réteg túl­nyúló részét tapétavágó késsel, kis ráhagyás­sal vágjuk le, majd kellő átlapolással tűzzük fel a következő fóliát.

4. lépés

Átszellőztetés nélküli belső burkolat esetén kezdhetjük felerősíteni a burkolódeszkázatot vagy gipszkarton lapot. Az átszellőztetett bur­kolatoknál 2-3 cm szabad helyet kell hagyni a burkolat mögött. Ilyenkor először ellenlécezés kerül a szarufákra, és erre szereljük a burkolatot. Ha jól szigeteltük a külső térrel közvetlenül érintkező határolófelületeket, a megmaradó padlástérrel határos zárófödémet is le kell szi­getelnünk, mert ott télen gyakorlatilag szaba­don jár a külső, hideg levegő.

Az épületek külső határolófelületei (tetőtér­beépítésnél falak, tetőfelületek) legyenek mindig légzáróak. Az alumíniumkasírozású hő­szigetelő paplanok akkor elégítik ki ezt a köve­telményt, ha a szigetelősávok toldásait ragasz­tással is lezárjuk és az egyéb szerkezetekhez való csatlakozást is légzáróan oldjuk meg. A kellő légzárást legbiztosabban nagy felületű, kellően rögzített, a toldásoknál átlapolt és le­ragasztott polietilénfóliával oldhatjuk meg. A kiszellőztetés nélküli tetőrétegrendeknél a légzárással együtt a kellő párazárás is fontos szempont. Az előzőekben említett alumínium-kasírozás és polietilénfólia ezt a kívánalmat is teljesíti.

5. lépés

A hőszigetelés beépítésekor pontosan mér­jük meg a szarufák közötti távolságot. Ügyel­jünk arra, hogy a szarufák esetleg nem tö­kéletesen párhuzamosak. A szarufák kiosztása is változhat: általában az oromfalnál vagy ké­mények környezetében kell változó szarufa­közökre számítani.

6. lépés

Vágjuk a szigetelést (ez vonatkozik a po­lisztirolhab szigetelésekre is) mindig kb. 2 cm-rel szélesebbre, mint a mért szarufaköz. Az ásványgyapot szigetelőpaplanokat késsel, az azt megvezető deszkadarab mellett darabolhat­juk. A keményebb szigetelőlapokat apró foga­zású rókafarkfűrésszel könnyedén vághatjuk. Az alumíniumkasírozású paplanokat a rögzí­tésre szánt szélső fóliasávon nagyjából 10 cm-enkénti lefűzéssel vagy szegeléssel rögzítsük. A keményebb szigetelőtáblákat feszítsük be a szarufák közébe. A táblák hossztoldásánál is jól feszítsük egymásnak az egyes darabokat, hogy ne jöjjenek létre hőhidak.

7. lépés

A kasírozott szigetelőtáblák toldását ragasszuk le a rendszerhez tartozó, megfelelő ön­tapadós szigetelőszalaggal, ezzel elérhetjük a toldás kellő levegő- és párazárását.

Keményebb szigetelőanyag alkalmazásakor a szarufákhoz kapcsokkal vagy szegekkel megfelelően rögzített polietilénfóliával borítsuk a szigetelés belső felületét. A falcsatlakozásoknál a falra csavarozott lécekkel és tömítő-masszával szoríthatjuk a fóliát légzáró módon a falhoz.

Szigetelési módok tetőtér beépítés alkalmával

Tetőtereink esetében legalább olyan fontos a szigetelés, mint a nyílászárók, a külső falak esetében. Előző cikkünkből megtudhatta, hogy erre a tetőtér beépítése esetén, valamint enélkül is ajánlott ügyelni. Most lássuk, melyek azok a kritikus pontok, melyek hozzájárulnak a tökéletes szigeteléshez, ha azt be kívánja építeni!

Legyen körültekintő munka a beépítés!

Sokan döntenek az utólagos tetőtér beépítés mellett, ám ahhoz, hogy az ott kialakítani kívánt helyiségek szigetelése, és ezzel egyidejűleg az egész lakás levegőjének páratartalma a normális szinten belül maradjon, komoly munkálatokra lesz szükség. A cserepek és lécezet eltávolítása és újbóli felrakása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyes épületelemek között tökélesen megoldható legyen, és hosszú távon is jól működjön a szigetelés. Különösen figyelni kell a csatlakozási pontokra, itt ugyanis a legkisebb légáteresztő rés is nedvességet okozhat beltérben.

Mire ügyeljen tetőtér beépítés alkalmával?

• Vízhatlan tetőfedésre
• A tetőszerkezet épségére, helyes rétegrendjére
• Az oromfal és a tető közti hőszigetelésre
• A szarufák közötti szigetelésre
• Tökéletes szigetelésre az épületelemek csatlakozásánál, valamint a szellőzőcsöveknél

Fontos a napvédelem is!

A tetőterekről köztudott, hogy nyáron rendkívül gyorsan átmelegszenek, ezért nem csak a megfelelő szellőztetésről kell gondoskodni, hanem arról is, hogy a tetőablakra kerüljön külső roló, vagy redőny, amely már azelőtt megfékezi a hőt, hogy az elérné az ablakot, ami szintén képes nagyon átforrósodni, és befelé sugározni az egyébként is kint tartani kívánt hőt.

A szigetelés, és a túlzott felmelegedés elleni védelem mindenképpen olyan szempontok, melyek mellett nem mehet el, ha az otthonához tartozó tetőtér beépítésén gondolkodik. A belső falak szigetelésével sokat tehet annak érdekében, hogy a tetőtéri helyiségekben is bent maradjon a meleg a téli hónapokban. Cikksorozatunk következő tagja a házak szerkezetének, és a belső mikroklímának egyik legádázabb ellenségéről szól majd, mégpedig a nedvességről.