Tetőtér beépítés

A tetőtéri helyiségek téralakítása és bútorozása

A tetőtéri helyiségek belső térformája általában jelentősen eltér a hagyományos kialakítású helyiségekétől. Ezt a tényt – noha már említettük – még egyszer hangsúlyozzuk, mivel szerepe döntő a téralakítás és a bútorozás szem­pontjából.

Már felhívtuk a figyelmet arra is, hogy milyen fontos a tetőtér-beépítés tervezése során a leendő használók és az építész tervező közötti beszélgetés, egyeztetés. Ekkor azonban nemcsak a helyiségek elrendezését, méreteit kell megvitatni, hanem a belső terek megjelenését és bútorozhatóságát is. Ugyanis a ferde határoló falak miatt a tetőtéri helyiségek esetében ez bonyolultabb, mint a hagyományos kialakításúakéban. A tervezőnek tehát erre minden esetben fel kell hívnia az építtető figyelmét.

Javasolható: a tervező készítsen bútorozási tervet, amelyen a térbeli adottságok figyelembe­vételével jelölje ki a bútorok, ill. a bútorcsoportok helyét. Mindezeket vagy egy vázlatrajzon, vagy a műszaki terv megfelelő tervlapján is feltüntetheti. A bútorozási terv így a helyiségek célszerű és minél nagyobb fokú kihasznált­ságát segíti elő.

Bizonyos esetekben előfordulhat az is, hogy az építtető nem tudja a helyiségeket, vagy legalábbis azok egy részét a kereskedelemben kapható bútorokkal berendezni. Ez esetben gondolnia kell egyedi vagy esetleg saját kezű bútorkészítésre. Az építtető ilyenkor kérjen, a tervező pedig adjon tanácsot, hiszen az egyedi megformálású, saját­ságos ízű bútor semmilyen körülmények között nem hát­rány, sőt az egyre több területen tipizálódó világban kifeje­zetten előny.

A tetőtéri helyiségek belső megjelenése – csakúgy, mint bármely más esetben – részben a lakástervezés, részben a használatot teljessé tevő bútorozás, és nem utolsósorban az egyéni díszítés eredménye. Mint építtetők, a tervezésnek nem minden esetben lehetünk tevékeny résztvevői, de a bútorozás már sokkal inkább egyéni ízlé­sünktől függ, a díszítés pedig főként kétkezi munkánk ered­ménye lehet.

Nézzük meg tehát, milyen tényezők befolyá­solják a tetőtéri lakóhelyiségek megjelenését:

  • a terek és a határoló felületek tagoltsága,
  • a helyiségek bútorozása,
  • a felületképzés és anyagai,
  • az alkalmazott színek,
  • a különböző díszítőelemek (növények, képek stb.), valamint
  • a természetes és mesterséges világítás.

A továbbiakban részletesen áttekintjük mindazokat a lehetőségeket és módokat, amelyekkel a tervező, ill. az építtető alakítani tudja – természetesen az adottságok figyelembevételével – a szórakozás, a pihenés, a munka­végzés stb. közvetlen környezetét.

A terek és határoló felületek tagoltsága

Az egyidejű tetőtér-beépítés padlásterét összefüggő nye­regtető, ill. félnyeregtető fedi. Ezzel szemben az utólagos tetőtér-beépítés esetében gyakoriak az összetett tető­idomok, ahol a csatlakozó térrészek méretei jelentősen eltérhetnek egymástól. A tető alakja, formája rendszerint meghatározza a térelhatároló szerkezetek helyét, mégis előfordulhat, hogy helyiségen belül is változik az egymással szemben levő határoló felületek távolsága.

A tér tagozottsága változatosabb, „élménydúsabb” belső kialakítást tesz lehetővé. A padló, a mennyezet, az oldalfalak „mozgatásával” szűkíthetjük vagy tágíthatjuk a helyiségeket. Ha a ferde határoló falat, mint adottságot is figyelembe vesszük, igen összetett tér alakítható ki. Életterünket szebbé, változatosabbá tehetik e terek akkor is, ha kialakításukat a meglevő adottságok miatt kényszerű­ség nem befolyásolja.

A padló síkjának változtatására pl. mód nyílik

  • kötőgerendás fedélszerkezet esetén, ha az új járó­felület a kötőgerendák felső síkjához igazodik;
  • „szinteltolásos” épület tetőtér-beépítésekor;
  • bármilyen más meglevő padlástéri adottság kihasz­nálásakor vagy annak kényszere miatt.

A különböző tevékenységek színterei – a helyiségek alapterületétől függően – eltérő belmagasságot igényel­nek. A kis alapterületű fürdőszobában, éléstárban, W. C-helyiségben például a magasan fekvő mennyezet miatt kellemetlenül nyújtott tér keletkezik. A nagyobb alapterü­letű nappali szoba viszont éppen az alacsony mennyezet miatt válhat nyomasztóvá. A padló síkjának változtatásával olyan belmagasságú helyiségek alakíthatók ki, amelyek jó közérzetet adnak.

A szintkülönbség kialakítható a lakóhelyiségen belül (140. és 141. ábra) vagy a közlekedőterekben. Egy-egy területrész dobogószerű kiemelésére szükség lehet pl. a magas térdfal miatt, hogy a helyiség ablakai kedvezőtlenül magasra ne kerüljenek (pl. süllyesztett fedélszék eseté­ben). A megemelt szintre tanuló-, dolgozó- vagy étkező­hely kerülhet.

140. ábra

140. ábra: A padló síkjának váltása a lakóhelyiségben.

141. ábra

141. ábra: A padló síkjának váltása a lakóhelyiségben.

A tetőtérbe „vágott” teraszok padlószintje, a csapadék­szigetelés kialakítása miatt, magasabbra kerül, mint a hozzá kapcsolódó belső téré. Ilyenkor egyetlen lépcsőfok helyett célszerű egy nagyobb térrészt felemelni a terasz­ajtó vagy az üvegfal előtt, és azt bútorozással hasznosítani. Így került az étkezőhely a 142. ábrán látható lakásban a megemelt térrészbe.

Nemcsak a nappali helyiségben vagy a hálószobában lehet szükség a padló síkjának megváltoztatására, hanem mellékhelyiségekben is: így pl. a magas kiváltógerenda miatt, amely utólagos födém-megerősítés vagy részleges födémcsere következtében készült. Előfordul, hogy az épületgépészeti vezetékek csak a padlástér padlósíkja fölött vezethetők. Az így adódó szintkülönbség a konyhá­ban az étkező- és a főzőhelyet választhatja el egymástól.

A felületváltások a különböző bútorcsoportok elkülöní­tésére is felhasználhatók. Olyan jellegű elhatárolást érhe­tünk így el, amely tudatosítja bennünk a kapcsolódó tér­részek különbözőségét, de konkrét térbeli elválasztást nem nyújt.

A társalgó helyének kandalló köré szervezésével, sőt esetleg lesüllyesztésével (143. a) ábra) a tűz körülülésé­nek élménye fokozható. A kandalló jelentős hangulat­teremtő eleme lehet a belső térnek (143. b) ábra). Első­sorban nem fűtőberendezés, mivel hatásfoka jóval kisebb, mint a korszerű fűtőberendezéseké, de átmeneti idény­fűtés megoldható vele. Zavartalan működéséhez meg­felelő nagyságú kéménykürtőre és térbeli kialakításra van szükség.

143. ábra a. 143. ábra b.

143. ábra: Kandalló a belső térben a) süllyesztett térrészben; b) falsarkon, ill. falsíkban elhelyezve.

A kandalló kéménye készülhet önállóan vagy egy meglevő kémény-, ill. szellőzőpillérhez csatlakoztatva. A tetőn kívülre vezetését ugyanolyan előírások alapján kell megoldani, mint az egyéb hőtermelő berendezésekhez tartozó kéményekét. Ha a tetőtérben meglevő, de használaton kívüli kéménykürtőket alkalmaznánk e célra, előtte kérjük ki Budapest területén a Kéményseprő Vállalat, vidéken pedig az illetékes Városgazdálkodási Vállalat szakvéleményét. A tűztér kialakítását szakemberrel, kályhással végeztes­sük. A különböző megjelenésű kandallók más és más hangulati elemek előidézői (I. a 143. b) ábrát). A természetes anyagok és a lobogó fényű tűz egymás hatását erősítik.

A függőleges, ill. a ferde határoló fal síkjának változását, megtörését előidézheti:

  • a tető alakja, formája;
  • a meglevő beépítés, pl. légudvar.

A kisebb térrészekben védettebbnek érzi magát az ott ­tartózkodó ember, ami főként az egyéni időtöltés bútorai­nak elhelyezésénél lehet szempont. A nagyobb tetőidomok térbővületeiben tehát hálófülkét (144. ábra), dolgozóhelyet alakíthatunk ki. A meglevő beépítések, légudvarok kisebb-nagyobb térrészeket hagynak szabadon a padlástérben, amelyeket az előbb elmondottak mintájára hasznosítha­tunk (145. ábra).

144. ábra

144. ábra: Kisebb térrészben kialakított hálóhelyek.

145. ábra: Kisebb térrészek hasznosítása bútorozás­sal a) összetett tetőidomú padlástérben ki­alakított lakás nappali szobájában; 1 ülő­garnitúra; 2 étkező; 3 dolgozóhely; b) meg­levő beépítéshez csatlakozó lakás nappali szobájában; 1 beépített tetőtér; 2 ülőgar­nitúra; 3 fekvőhely; 4 fésülködőasztal.

Az egyterű lakásoknál már említettük azt az előnyt, hogy megmutatható bennük a tető formája. Az összetett tető­idomok alatti padlásterekben még gazdagabb kialakítású lehet a belső tér. A kapcsolódó tetőszakaszok egymástól eltérő magas­sága rendszerint együtt jár a határoló fal síkjának változásá­val is. Tervezéskor a helyiségek térelválasztó falainak külön­böző elhelyezésével tagolhatja a tervező a belső teret, de vegye figyelembe a tető hajlatainak, éleinek helyét és helyzetét is.

A mennyezet síkjának magassági változását okozhatja:

  • az egymásba kapcsolódó térrészek eltérő magasságú lehatárolása;
  • a helyiségek galériás kialakítása.

Ne helyezzünk bútorcsoportot olyan térrészbe, ahol a mennyezet síkjának ugrása miatt kedvezőtlen élek, lépcső­zések kerülnének a fejünk fölé!

A helyiség légterének galériás megosztásával alapterü­lete növelhető, ha a padlástér megfelelő magasságú (146. ábra). Hálósarok, dolgozóhely, hobbisarok alakítható ki a galérián. A torokgerendákra, fogópárokra vagy az új tartó­vázra helyezett járószint lépcsőn vagy létrán keresztül közelíthető meg, attól függően, hogy kinek, ül. milyen célra készül. Gyermekszobában játékszer szerepét is betöltheti a felvezető „mászóka”. A galériára vezető lépcső külön­böző megoldású lehet.

146. ábra

146. ábra: Galéria a tetőtérben.

A felületváltások kialakítása ne keltse kényszerűség látszatát. Vagyis a szintváltás, a falfülke, a mennyezet síkjának változása, a használat és a tér megjelenésének szempontjából egyaránt, a megfelelő helyen készüljön.

Bútorozás

A helyiségek bútorozási lehetőségeit a tér formája, a hatá­roló felületek hossza és magassága, az ajtók és ablakok, valamint a fűtőtestek helye stb. befolyásolja. A bútorozás tervezése és a bútorok kiválasztása egyaránt a használati igények és követelmények figyelembevételével történjen.

A bútorok azonkívül, hogy használati tárgyak, a tér­alakítás, térformálás eszközei is. Tehát a használhatóság és a jó megjelenés egyaránt fontos követelmény velük szemben. A berendezési tárgyak a falak mellett vagy a térben állhatnak. A „zárt” bútorok határozottabban jelen­nek meg a térben, mint az „áttörtek”. A nagy méretű bútor nyomasztó hatást kelt, ha nem megfelelő méretű térben áll. E néhány jellemző tulajdonságukat elsősorban a vásár­lás során célszerű figyelembe venni.

Abban az esetben, amikor a tetőtér-beépítést is lehetővé tevő ajánlott terv alapján építkezünk, akkor a bútorozási lehetőségeket is figyelembe véve döntsünk a számunkra leginkább kedvező tervmegoldás mellett.

A bútorok elhelyezését a tér mérete és a különböző bútorok helyigénye (147. ábra) befolyásolja. Legnagyobb helyigényű a társalgó tere. Az étkező, a háló és a dolgozó tere ennél kisebb méretű. Kialakításuk során vegyük figye­lembe a szükséges közlekedőterületek nagyságát is!

147. ábra

147. ábra: Bútorok és bútorcsoportok helyigénye a) ülőbútorok; b) fekvőhelyek; c) étkező bútorok.

A különböző tevékenységek nemcsak alapterületben, hanem magasságban is különböző méretű tereket igényel­nek (148. ábra). így a térdfalmagassága is az elé kerülő bútortól függ, ill. megfordítva (149. ábra). Az adott feladat­hoz tartozó helyes térdfalmagasság megválasztásának fontosságát a 150. ábra magyarázza.

148. ábra

148. ábra: A bútorok magassága a) fekvőhely; b) ülőbútor; c) ülőbútor; d) dolgozóasztal vagy étkezőbútor; e) ét­kezőbútor.

149. ábra

149. ábra: A térdfalmagasság és bútorelhelyezés kapcsolata a) térdfallal párhuzamos ülőbútor; b) térdfalra merőleges ülőbútor; c) térdfallal pár­huzamos fekvőhely; d) térdfallal pár­huzamos étkezőbútor; e) dolgozóasztal; f) beépített szekrény.

150. ábra

150. ábra: Térdfalmagasság megválasztása fekvő­hely esetén.

A kisebb magasságú térrészekbe a 151-154. ábrán látható módon tehetünk ülőgarnitúrát fekhelyet, étkező­helyet, térdfallal párhuzamosan vagy arra merőlegesen. A fekhely feletti térdfal kisebb magassági mérettel is készül­het (I. a 145. ábrát).

151. ábra

151. ábra: Térdfal elé helyezett ülőgarnitúra.

152. ábra

152. ábra: Térdfal elé helyezett fekvőhely.

153. ábra

153. ábra: Térdfal elé helyezett étkezőhely a) alaprajz; b) távlati kép.

154. ábra

154. ábra: Térdfal elé helyezett munkaasztal.

A bútorcsoportok közül az író-, ill. a munkaasztalok igénylik a legtöbb fényt. A tetősíkban fekvő ablakok előtt igen jók a fényviszonyok, így előtte kedvező meg­világítású munkahely alakítható ki. Az álló tetőablak kezel­hetőségét zavarhatja az előtte levő bútor.

Az ablak alatt készíthetünk fülkét a fűtőtestek elhelyezé­sére is (155. ábra).

155. ábra

155. ábra: A fűtőtest elhelyezése a) álló tetőablak előtt; b) tetősíkban fekvőablak alatt.

A lakóhelyiség, a nappali leghangsúlyosabb bútorcso­portja az ülőgarnitúra, amelyet a lakás tulajdonosa általá­ban különös gonddal választ ki. Ez érthető is, hiszen az ülőgarnitúra köré szerveződik a többi bútorcsoport. A ven­déget ide vezetik, sőt a tulajdonos is sok idejét tölti e helyen.

A kereskedelemben megvásárolható, sorolható elemek­ből készült szekrényfalak a legkülönfélébb kialakításúak. Ezeket elsősorban a kis lakások lakói kedvelik, mivel a lehajtható asztallap, a polc alá süllyesztett, szétnyitható fekhely használaton kívül kis helyet foglal el. A szekrényfal a ferde határoló falra merőlegesen, egyedi polckiegészítés­sel is elhelyezhető. Alsó elemei a térdfal elé is állíthatók.

Bútort saját kezűleg is készíthetünk, ha lehetőségünk és érzékünk van az ilyen jellegű munkához, ill. ha nem találunk a kereskedelemben ízlésünknek megfelelőt. Ebben segítséget nyújtanak hazai (pl. a Lakáskultúra barkácsmelléklete, Ezermester) és külföldi folyóiratok és könyvek, amelyekben kevés anyagból, egyszerű eszkö­zökkel készíthető bútorokról találunk rajzokat, leírásokat. A kereskedelemben pedig kapható különböző faáru, léc, deszka, farost lemez, dekorlemez stb. Ezenkívül poliuretánhab-tömb, amiből egyszerű, tetszetős bútorok készít­hetők.

A kárpit anyagának megválasztásakor gondoljunk arra, hogy a folyamatosan igénybe vett bútorhuzat idővel pisz­kolódik, tehát könnyen tisztítható huzatot vásároljunk. Rög­zített kárpitozású bútor (vagyis amikor a huzat összeépül a bútorállvánnyal, és attól nem lehet elválasztani) készítése nehézkesebb, mint az önálló kárpitozásúé. Ez utóbbi az állványtól, kerettől, váztól elválasztható, tehát cserélhető. A kárpitos bútor egyre jobban elterjedő változata a merev váz nélküli, csak „kárpitból” álló típus (156. ábra). Nagyon egyszerűen megoldható poliuretánhab-tömbből, amelyre ízlésünknek megfelelő anyagú és színű védőhuzatot ké­szíthetünk.

156. ábra

156. ábra: Egyszerűen készíthető, merev váz nélküli kárpitos bútorok.

Nemcsak mobil, hanem helyhez kötött, beépített bútor is készíthető. Ilyenkor különösen fontos bútorozási terv készítése, hiszen a legtöbb esetben már a kivitelezés során szükséges a csatlakozási helyek vagy az előre elkészített padkák, támaszok kialakítása. Például ülő- vagy fekvő­felület egyszerűen készülhet kis magasságú felfalazás lefedésével (157. ábra). Erre azonban már a falszerkezetek készítése során gondolni kell. A felületek, anyagok foly­tonossága miatt az ilyen bútor sajátságos, egyéni hangu­latot adhat a helyiségnek.

157. ábra

157. ábra: Helyhez kötött (beépített) ülőbútor.

A térdfal előtti kis magasságú helyen álló beépített ülőpaddal, polccal, ágyneműtartóval, fekhellyel stb. a helyi­ségek alsó háromszög keresztmetszetű terei használhatók ki (158-161. ábra).

158. ábra

158. ábra: Helyhez kötött (beépített) bútorok a) ülőpad; b) ülőpad; c) ágyneműtartó.

159. ábra

159. ábra: Ülőpad és zárt tárolóhely kialakítása (német példa).

160. ábra

160. ábra: Nyitott és zárt tárolóhely kialakítása (német példa).

A fedélszerkezet elemei sokszor igen gazdaságos, egyéni bútormegoldásokat tesznek lehetővé. A fedélszék fajtáinak ismeretében most már tisztában vagyunk azzal, hogy milyen elemek hol fordulhatnak elő. A süllyesztett fedélszerkezet fiókgerendái és fiókváltói ülőfelületek, asz­talok, tárolóhelyek kialakítására alkalmasak, ha megfelelő magasságban vannak (161. ábra).

161. ábra 1 161. ábra 2.

161. ábra: Bútorkészítés a fedélszerkezet elemeinek segítségével a) ülőhely; b) tárolóhely.

A gyermekszobában vagy a gyermekek számára elkülö­nített térrészben a fedélszék elemeire hintát, mászókát is erősíthetünk.

Már felhívtuk a figyelmet arra, hogy egyetlen tér is milyen sokféle tevékenység végzésére lehet alkalmas. A hasz­nálat során idővel felmerülhetnek olyan igények, amelyek miatt szükséges lehet a helyiségekben elhelyezett bútorok, ill. bútorcsoportok átrendezése (pl. létszámnövekedés vagy éppen létszámcsökkenés, új munkahely megteremtése, esetleg hobbi stb.). A mobil bútorok különösebb nehézség nélkül átvihetők egyik helyről a másikra, de a helyhez kötött, beépített bútor ezt nem teszi lehetővé, hiszen csak bontás­sal tudjuk eltávolítani a helyéről.

A fedélszerkezet elemeit felhasználó bútorok esetében ez nem is oldható meg, mivel azok teherhordó szerepet is betöltenek. Valamennyi fel­sorolt előnyt figyelembe véve tehát hangsúlyozni kell, hogy a beépített bútor bizonyos fokig korlátozza a helyiségek bútorozhatóságát, és így használatát is. Ha szeretjük több­ször átrendezni, átcsoportosítani lakásunk helyiségeinek berendezését, akkor és ott használjunk inkább mobil bútort.

Gyakran indokolt a különböző módon bútorozott tér­részek kisebb vagy nagyobb mérvű elválasztása, a kelle­metlen egymásra hatások minimálisra való csökkentése miatt. Erre használhatók a térelválasztók. Anyaguk és kialakításuk sokféle lehet, ezért fontos, hogy a helyiségbe legjobban illő térelválasztó elemet vagy szerkezetet válasszuk. Ha a padlóhoz, a mennyezethez és az oldalfalakhoz való kapcsolatuk egyszerűen megoldható, ill. szükség szerint módosítható, a helyiségek átrendezése könnyebb.

Készülhetnek:

  • mozgathatóan: egyszerű elhúzható függönyként, tolófalként kialakítva;
  • rögzítetten, beépítve: részben vagy teljes egészük­ben tömören, esetleg polcsorral kombinálva;
  • különböző magasságú bútorból, zárt vagy nyitott szekrényből.

Alkalmazásuknak ne az legyen a célja, hogy külön kis helyiségekre osszuk fel a teret! Főként kis légterű helyi­ségekben – ha a funkció megengedi – a tér egészének áttekinthetőségével oldjuk meg az elválasztást, azaz hasz­náljunk áttört térelhatárolókat.

 

 

A fedélszerkezet torokgerendáira vagy a főállások fogó­párjaira is erősíthetünk függönyt, tolófalat. Az oszlopok, dúcok, fiókgerendák a térben állva önállóan is adnak bizo­nyos fokú térelhatárolást (163. a) ábra). Megfelelő távol­ságra helyezett polcsorral az elválasztás mértéke fokoz­ható, ugyanakkor zárt vagy nyitott tárolóhely is kialakítható (164. b) ábra). A nagyobb méretű, összefüggő terekben ezek a fedélszékelemek gyakorta megjelennek, hiszen hagyományos fedélszék esetében a szokásos távolságuk egymástól 3,0-4,00 m.

163. ábra

163. ábra: Térelválasztás a fedélszerkezet elemei­nek segítségével a) térbe állításukkal; b) közéjük helyezett polcokkal.

A konyha bútorozására a kereskedelemben kapható beépített konyhabútor javasolható, ami változó szélességi mérettel, alsó és felső elemekkel készül. A térdfalmagas­ságának megválasztását itt is az elé kerülő bútor mérete befolyásolja (164. a) ábra). Ferde határoló fal elé alsó ele­met és egyedi készítésű polcot egyaránt helyezhetünk (164. b) ábra).

164. ábra

164. ábra: Beépített konyhabútor elhelyezése térdfal előtt a) 1 az alsó és felső elemek méretei; 2 térd­falmagasság alsó elem mögött; 3 térdfal­magasság fedlapos tűzhely mögött; b) a konyha részletei.

Az étkezőkonyhában az étkezőasztalt más célra is hasz­nálhatjuk. Főleg kevés önálló helyiséggel rendelkező lakásban van szükség e lehetőségre. Az étkezőasztal körüli zárt tárolóhelyen elhelyezhetők a munkához szükséges könyvek, írószerek. A terasz üveg­fala jó megvilágítást nyújt, a konyhabútort pedig egy elhúz­ható tolófal takarja.

A konyhabútor is lehet saját tervezésű és készítésű. Ilyen példát mutat a 165. ábra, ahol az alsó szekrények munkafelületét kerámialapokkal burkolták. A fedélszerke­zet elemeit itt is használhatjuk polckészítésre, amin a fű­szerek, kisebb edények tárolhatók (166. ábra).

165. ábra

165. ábra: Kerámialapokkal burkolt munkafelületű beépített konyhabútor.

166. ábra

166. ábra: A fedélszerkezet elemei közé készített polc konyhában.

A fürdőszoba, zuhanyozó, W. C.-helyiség berendezési tárgyai jól használhatók akkor is, ha térdfal elé kerülnek. Állhatnak vele párhuzamosan vagy rá merőlegesen (167. ábra). A kéménybe csatlakozó gáz-vízmelegítő készülék és a gáz-falifűtő alatt levő térrészben még elfér az auto­mata mosógép. A falfülkék, a padkák rakodás céljára jól használhatók. Készíthetünk polcot kerámiával burkolva is. Szép megjelenésű a falburkolatba épített tükör.

167. ábra

167. ábra: Térdmagasság fürdőszobában a), b) a térdfalra merőleges fürdőkád mögött; c), d) a térdfallal párhuzamos fürdőkád mellett; e) a térdfalra szerelt mos­dó előtt; f) a térdfalra szerelt W. C.-berendezés előtt.

A vizes helyiségekben a tetőszerkezet elemeit védjük meg a használati víz káros hatásától. A szabadon, bur­kolás nélkül hagyott elemeket védőbevonatokkal kell ellátni. A kis helyiségek felületeit célszerű úgy kialakítani, hogy fal-, ill. mennyezetfestésre ne legyen szükség: a csempe vagy kerámia falburkolatot készíthetjük a mennyezetig, és ilyenkor a mennyezeten, valamint a ferde falfelületen faburkolatot használhatunk.

A tárolóhelyiség kialakítható ferde térelhatároló fal alatt is. A kamrába kerül rendszerint a hűtő­szekrény, ha a konyhában nem tudjuk elhelyezni. Ha a kamraszekrény alatt helyezzük el, biztosítsuk az általa termelt hő egyszerű eltávozását. A közlekedőterületek falai mentén tároló szekrényeket helyezhetünk el, ruhanemű vagy egyéb használati tárgyak számára. Készíthetjük mi magunk is, pl. ferde határoló fal előtt (168. ábra).

168. ábra

168. ábra: Térdfal elé készített tároló szekrény a) részben nyitott kialakítással; b) zárt ki­alakítással.