Hőszigetelés tudástár

Ahol a fűtésből származó hő megszökik

Ahol ezen (lenti képen) a termográfián sárga vagy vörös kép­elemeket látunk, ott szökik meg a hő. Ebben az öreg épületben a tető­tér a legjobban szigetelt.

Ház hőtérkép

Egy speciális fotótechnikai eljárással megmutatható, hogy hol jó és hol nem megfelelő a homlokzat hő­szigetelése. A vörös és sár­ga képrészecskék jelölik a hőszigetelés hiányosságait.

Néhány helyen magunk is érezhetjük vagy észrevehetjük, ahol az energia gyorsan távozik. Egy szigetelés nélküli fedélszék például nem tudja a hőt a házban megtartani. Télen egy túlságo­san vékony fal mellett megérezhetjük ezt, ha a közelébe kerülünk. Azt is azonnal látni lehet, hogy az ablak hő­szigetelő üveggel van-e ellátva vagy sem. Mi viszont megállapíthatjuk, hogy hol lehet a ház hő védelmét javítani. A különleges filmanyagra fényképezett termográfia világosan szemlélteti, hogy hol nem megfelelő a hő védelem. A képeket kutatók analizálják. Ökölszabály: sötét, hideg színtónusok a hőszigetelés jó; világos, meleg tónu­sok – a szigetelésjavításra szorul.

HázAki a képen látható homlokzatot a termográfiájával összehasonlítja, felismeri, hogy hol kell a szigeteléssel valamit kezdeni.

A fedélszéktől a pincéig: majdnem mindenhol lehet energiát megtakarítani

ÁsványgyapotVastag ásványgyapotból készült (kép fent) szigetelőbundát magunk is elhelyezhetünk. Fontos, hogy minden szigetelési hiányt pótoljunk vele, és a szigetelőanyagot egy gőzzáró fóliával alulról takarjuk be.

Ebben a cikksorozatban sze­retnénk közreadni azokat az összefüg­géseket, amelyek segítenek annak fel­ismerésében, hogy új és régi épületek­ben egyaránt mit tehetünk a hőszige­telés javításának érdekében. Egy új épületben az építészek dolga az, hogy az energia-egyensúlyt bizto­sítsák. Az új energiatakarékossági törvény előírja, hogy egy épületkülönböző épületelemeinek milyen hő­szigetelési értékeket kell képviselni, és ezeket kötelező érvénnyel be kell tartani.

Például a fal k-értéke 0,5 legyen, az ablaké 1,7-1,8. A tető volt eddig az az épületrész, ahol a legnagyobb az ener­giaveszteség; ennek mostantól el kell érnie a 0,2 k-értéket. Az előírás élet­belépésével a pincefödém is – 0,4-es k-értékével – a jól szigetelt épület részek közé tartozik. Ezzel az építészek kialakítási lehetőségei nincsenek túlsá­gosan beszűkítve, de megvan annak a lehetősége, hogy azokat a rossz szige­telési értékeket, amelyek az anyagvá­lasztás vagy az egyes épületelemek méretei miatt fennállnak, más épület­részek különlegesen jó értékeivel el­lensúlyozzuk.

Példaként hozhatunk fel egy nagy télikertet, ami speciális üve­gezésű, emiatt a nap melegét össze­gyűjti bent az épületben, anélkül hogy energiát engedne kiáramlani. A régi épületek esetében általában a tulajdonos a felelős azért, hogy ellátja-e utólagos hőszigeteléssel az épületét vagy sem. Egyetlen kivétel van: ha olyan mértékű átalakítást végeznek egy épületen, amelyhez hatósági engedély szükséges, akkor már a legújabb szabá­lyok betartása a kötelező.

(Kép fent) Aki a tető alatt több fényt igényel, többnyire tetőablakot épít be. Itt szükséges a kézügyes­ség, ha meg akarjuk takarítani a szakember költségét.

Tulajdonképpen a ház tulajdonosának tisztában kellene lennie azzal, hogy a hőszigetelés javításával elsősorban ön­magának használ, mert a hőszigetelő anyag költsége a fűtési költségek csök­kenésével pár hónap alatt megtérül. Abban az esetben ez egészen természe­tes, ha a tulajdonos ezt a munkát a ba­rátaival vagy családtagjaival saját rezsi­ben végzi el. Ha valaki arra gondol, hogy valamit nem csinált megfelelően, akkor kérjen tanácsot egy helyi szakembertől.

Mi is tulajdonképpen az a k-érték?

Azt, hogy egy anyag mennyire jól szi­getel, a szakemberek a hő átbocsátási tényezővel adják meg. Ezalatt azt kell érteni, hogy mekkora az a hőmennyi­ség, ami 1 m2 építőanyagon áthatol, ha a külső és belső hőmérséklet kö­zötti különbség 1 Celsius-fok (=1 k). így például egy 24 cm vastag fal k-értéke 1,40. Ha ezt a falat 8 cm vas­tag ásványgyapottal szigetelik, k-értéke 0,40-re csökken. Ökölszabály egy szigetelő- vagy építő­anyag megbecsülésére: magas k-érték = rossz szigetelés; alacsony k-érték = jó szigetelőképesség.