Hőszigetelés

Felmenő falak és hőszigeteléseik

Az épületek határoló szerkezeteinek hőszigetelése, illetve a megfelelő hőtech­nikai keresztmetszet elérése szakmai szempontok alapján nevezhető egysze­rűnek vagy összetettnek. Egyszerű a hagyományos technológiából ismert falazott rendszer, míg összetett a kü­lönböző rétegekből készített határoló szerkezet, a kapcsolt hőszigetelő rétegek­kel. Mindegyiknél alapvető követelmény a megfelelő teherbírás, a jó hőszigetelő képesség, az időtállóság és a könnyű kivitelezhetőség, legyen szó akár kültéri akár beltéri hőszigetelésről.

A következőkben a hagyományostól a korszerű falazati rendszereken keresztül mutatjuk be az egy- és kéthéjú falak és a kiegészítő hőszigetelők csoportját (5.48-5.50 ábrák).

Pincefödém és felmenőfal kap­csolata

5.48 ábra. Pincefödém és felmenőfal kap­csolata lábazati kiképzéssel (példaábra a WIENERBER téglagyárak ajánlásából) 1 POROTHERM falazati elem; 2 PORO­THERM koszorúelem; 3 kapcsolt hőszige­telés; 4 POROTHERM-38 pincetégla; 5 vas­betonkoszorú; 6 homlokzati vakolat; 7 előre­gyártott lábazat; 8 lábazati pinceszigetelés; 9 bitumenes kiöntés; 10 toldás mechanikai védelme (téglasor); 11 vízszigetelés toldási gallérja; 12 szigetelésvédő éltégla-fal; 13 szo­rító habarcsréteg; 14 pince talajon szige­telése; 15 POROTHERM födém (rendszer); 16 pincefödém (méretezett) hőszigetelése; 17 belső vakolat; 18 felbeton; 19 burkolati rétegek.

Közbenső emeleti födém és fel­menőfal kapcsolata

5.49 ábra. Közbenső emeleti födém és fel­menőfal kapcsolata (WIENERBERGER példaábra) 1 POROTHERM falazóblokk; 2 POROTHERM koszorúelem; 3 kapcsolt hőszigetelés; 4 koszorú; 5 homlokzati vakolat; 6 padozati burkolat; 7 aljzat; 8 lépéshang-szigetelő réteg; 9 felbeton; 10 födém béléstest; 11 POROTHERM födémrendszer.

Homlokzati fal nyílásáthidalással és födémkapcsolattal

5.50 ábra. Homlokzati fal nyílásáthidalással és födémkapcsolattal (WIENERBERGER példaábra) 1 POROTHERM falazóelem; 2 POROTHERM koszorúelem; 3 kapcsolt hőszigetelés; 4 POROTHERM S elem magas áthidaló; 5 hőszigetelő betét; 6 koszorú; 7 homlokzati vakolat; 8 poránhab hőszigetelős fal/ablak kapcsolat; 9 POROTHERM födémrendszer; 10 felbeton; 11 lépéshang-szigetelés; 12 burkolati réteg.

Falazati rendszerek

A hagyományos rendszerek közé tar­toznak a tömör és az üreges téglafalaza­tok, valamint a különböző anyagú falazati rendszerek.

Vályogfalak

Hőtechnikai és szerkezeti szempont­ból a vályog, a vályogfal korszerűnek egyáltalán nem mondható. „Vályogból házat építeni” mondja az idősebb falusi generáció „jó, mert nagyon hűvös” és télen meleg, „jobb az égetett” téglánál – és sorolhatnánk tovább. Ez azonban nem mind helytálló megállapítás, mert ha egy agyagtömböt (történetesen vályogot) téglagyártási technológiával kiégetünk, több szempontból is jobb anyaghoz jutunk. A kiégetett szerves anyagok helyén pórusok keletkeznek, csökken a térfogatsúly és javul a hőszige­telő képesség. Megszűnik a nedvesség (és pára) hatására jelentkező térfogat-változási, zsugorodási hajlam, továbbá könnyebben vakolható, emellett a teherbí­rás erősen javul stb. „Hátránya” a kiégetésnek az, hogy nem „környezetbarát”, mert mint építési és bontási törmelék, már soha nem illeszkedik vissza a ter­mészetbe, legfeljebb újrahasznosítható.

Hőtechnikai érvek alapján a vályog

  • homokkal soványított anyagból, adalék nélkül: 1,00;
  • agyagból, szerves adalékkal (pely­va, törek, faforgács, fűrészpor): 0,80;
  • vert falhoz, szálas gabonaszalmával 0,60-0,70 értéksorrendbe sorolható.

A számok a súlyarányt érzékeltetik, ahol az apró adalék 20%, a szálas szalma akár 40% térfogatsúly-csökkenést is eredményezhet. A hőtechnikai érték viszont fordítottan értelmezhető; egy tömör vályogfal vastagsága közel duplája egy szalma adalékú vert falénak (ha szakszerűen méretezzük).

Legfontosabb tényező a vályogfalak nagy hőtároló képessége, amely több tényezőből adódik. A nagy szerkezeti vastagság eleve nagy tömeggel jár. Ebben az esetben nemcsak arról van szó, hogy a falszerkezet bizonyos vastagságú „aktív” rétege részt vesz a napi ciklusú hőfelvétel és hőleadás folyamatában. Hosszabb idő­tartamú változásoknál mélyebben fekvő rétegek hőtároló képessége is szerephez jut (pl. egy hideghullám vagy egy hőségsza­kasz 5-10 napos „története” folyamán). Egy átlagos vályogfal egy négyzetméte­rében tárolt hő megegyezik a felületén hat­hét nap alatt távozó hőveszteség halmozott értékével! Ha egy teljes keresztmetszeté­ben egyenletesen átmelegedett vályogfal egyik oldalán a hőmérsékletet ugrásszerűen csökkentenénk, és az új, alacsonyabb érté­ken tartanánk, 15-20 napnak kellene eltel­nie ahhoz, hogy a falban az új helyzetnek megfelelő hőmérséklet-eloszlás kialakuljon.

Az adalékanyagok hatása kettős: egy­részt a keverék sűrűségét és hővezetési tényezőjét módosítják, másrészt a faj­hőjét növelik. Ez utóbbinak az az oka, hogy az adalékok szerves anyagok. A sűrűség és az adalékok függvényé­ben a vályog hővezetési tényezője 0,1 és 1,2 W/(m2K) széles határai között válto­zik. A fajhő megközelítheti az 1,6 kJ/kgK értéket, ami csaknem kétszerese a szilikátanyagok fajhőjének. A sok szerves adalékkal készített – ezért kisebb sűrű­ségű – vályog hőtároló képessége (a szerves adalékanyag miatti nagyobb fajhő következtében) meglehetősen jó.

A vályogról való vélekedés és szak­mai értékelés igen változó – mint ahogy az előzőekben ezt érzékeltettük. A vályogra, mint termékre nem léteznek szabványelőírások, így jellemzőik gyártónként és szakemberenként óriási eltéréseket mutatnak.

Egyrétű falazatok

Az építészetben alkalmazott egyrétű falazatok rendszerébe tartozik a már említett vályogból, az égetett agyag­téglákból, a könnyű és normál betonból, kőből és könnyített anyagból készült falszerkezetek teljes sora, továbbá a monolit vagy azonos anyagú zsaluelemes falak bármelyike.

Az egyrétű falak hőfizikai szempontú szakmai követelményei a következők:

  • megfelelő szerkezeti alkalmazható­ság (statikai megfelelőség);
  • alapvető hőtechnikai igények teljesítése;
  • a használati komfortminőséget jól biztosítsa (lélegző falak stb.);
  • könnyen beépíthető legyen stb.

A hőtechnikai követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy a falazatok a többi követelménynek is megfelelhessenek.

A hőszigetelési teljesítmény értékét egyrétű falaknál (részleteikre bontva) három alapszempont határozza meg:

  • a falazat anyaga;
  • a falazati ragasztóhabarcs hőtechni­kai tulajdonságai;
  • a felületi (vakoló és burkoló) rétegek.

A durvakerámia téglák

Falazati anyagok a tömörtől az ürege­sen keresztül, a pórusos szerkezetűekig egyaránt előfordulnak. A tömör téglák statikai szempontból nagyon jók, hőtech­nikai szempontból azonban a gyengébb kategóriába sorolhatóak.

Tömör téglából készült falazat – az ér­vényes hőtechnikai szabvány szerint – körülbelül 1,0 m-es falvastagság esetén elégíti ki az előírásokat, üreges tég­láknál ez felére vagy akár 1/3-ára csökken. Mindehhez csatlakozik egy gazdasági tényező is, mellyel például egy 100 m2 külső méretű épületen vizsgál­va, 0,90 m vastag tömör fal esetén, 38 cm-es középfőfallal 64 m2 (64%) lakás alakítható ki (belső válaszfallal).

Egy korszerű falazati rendszer esetében (ahol minden fal 38 cm) a hasznos tér már 81 m2 (81%). A többlet-faligényen túl, a körítő falat hordozó alsó szerkezet szükséges méretigénye tovább növeli a – már amúgy is indokolatlanul nagy – költségtöbbletet (a széles alap és lábazat). Ugyanez igaz a felső épületrészekre is, hiszen nagyobb épületet kellene tetővel, illetve homlokzati felületi réteggel ellátni, továbbá az indokolatlan többlet épület­terület erősen növeli a telek beépítési %-át, ami szintén nem közömbös kisebb telkek esetén.

A hazai téglagyártás főbb irányai (a ked­vező hőtechnikai eredmény érdekében)

  • a porózus szerkezet;
  • az elemek méretének növelése;
  • üreges keresztmetszeti kialakítás.

Mindezek együttes alkalmazása az anyagra, az elemre vonatkoztatva óriási mértékű előrehaladást eredmé­nyezett. A hővezetési ellenállás javulása abból eredt, hogy jó kialakítás esetén a hőáram utak meghosszabbodtak az át­menő téglabordák zegzugos kialakítása és vékonyítása következtében. A geo­metriai értelemben legrövidebb (a hom­loksíkra merőleges) utat a homlokfelület nagy hányadában üregek sorozata szakí­totta meg, az ezekben pangó, csak kis mértékben mozgó levegő ellenállása miatt ilyen útvonalon a hőáramnak csak egy kis töredéke haladt át hővezetés útján (5.51-5.56 ábrák).

Üreges (durvakerámia) tégla­fal

5.51 ábra. Üreges (durvakerámia) tégla­fal; falazat/födém kapcsolat a) építészeti; b) hőtechnikai csomópontja; 1 POROTHERM falazóblokk; 2 POROTHERM koszorútégla; 3 kapcsolt hőszigetelő elem; 4 koszorú.

Üreges blokktéglafal vb-koszorú nyíláskiváltás és födémkapcsolata

5.52 ábra. Üreges blokktéglafal vb-koszorú nyíláskiváltás és födémkapcsolata a) építészeti; b) hőtechnikai jellegrajza; 1 POROTHERM falazóblokk; 2 POROTHERM koszorútégla; 3 kapcsolt hőszigetelő elem; 4 koszorú; 5 hőhíd megszakító betételem; 6 típus vb. kiváltó; 7 kibetonozás; 8 rugalmas hőszigetelő csík (pl. porán); 9 ablak.

Kézi falazóblokkos téglafal, előregyártott elemes födém

5.53 ábra. Kézi falazóblokkos téglafal, előregyártott elemes födém, falazott nyomott övű nyíláskiváltás a) építészeti; b) hőtechnikai jellegrajza; 1 POROTHERM falazóblokk; 2 POROTHERM koszorútégla; 3 kapcsolt hőszigetelő betét; 4 koszorú; 5 POROTHERM nyíláskiváltó; 6 nyomott öv kifalazás üreges, kisméretű téglából; 7 poránhab réskitöltés; 8 ablak.

Falazóblokk határoló téglafal­as födémkapcsolat hőtechnikai jellemzői

5.54 ábra. Falazóblokk határoló téglafal­as födémkapcsolat hőtechnikai jellemzői az eltérő fűtési mód esetén a) egyedi fűtésnél; b) szegő fűtés normál falkapcsolattal; c) szegő fűtés hőszigetelő sáv beépítéssel.

Falazóblokkos határoló téglafal

5.55 ábra. Falazóblokkos határoló téglafal, födém és nyílászáró kapcsolat hőtech­nikai jellemzői eltérő fűtési mód esetén a) egyedi fűtésnél; b) radiátoros fűtéssel; c) padlófűtéssel.

Kézi üreges blokktéglafalak vízszintes fugáinak

5.56 ábra. Kézi üreges blokktéglafalak vízszintes fugáinak hőszigetelő kiképzése a) kézi folyamatos teríték, habarcsos kanál kenéssel; b) habarcsterítő láda vékony habarcsbordás terítésre; c) habarcsterí­tékek közötti polisztirol csík beépítéssel; 1 üreges kézi falazóblokk; 2 durva habarcs­terítés; 3 egyenletes habarcsterítés; 4 polisztirol lemezcsík; 5 kőműves habarcs­terítő szerszám; 6 subleres habarcsterítő láda; 7 „mini” habarcsterítő (az első példa a legrosszabb, az utolsó a legjobb a hőtechnika vonatkozásában).

A falazóhabarcs összetételét a szerkeze­ti követelmények határolják be. Hőveze­tési tényezőjük általában nagyobb, mint az elemeké, így a falazatban egy háló­szerű hőhídrendszer alakul ki, a falazat hővezetési ellenállása ezért kisebb, mint maguké az elemeké (5.57 ábra). Ugyanak­kor a téglaüregekben lokális levegőmoz­gás, konvekció indul meg, amely – ha csekély mértékben is – de rontja a hőszigetelő teljesítményt.

Az eltérő habarcsvastagságok az adott falfelület

5.57 ábra. Az eltérő habarcsvastagságok az adott falfelület százalékában vizsgálva befolyásolják a hőtechnikai értékeket (kapcsolódó ábra; 5.56), ahol a) = A; b) = B; c) = C); 1 üreges kézi falazóblokk; 2 kézi habarcsterítés; 3 egyen­letes habarcslehúzás; 4 habarcssáv; 5 polisztirol csík – fuga – hőhídmegszakító.

Az üregrendszer következtében az ele­mek térfogatsúlya csökkent. Ez lehetővé tette az elemek méretének falazástechni­kai szempontból is kívánatos növelését. Az állóhézagok teljes kitöltését habarcs­dugók váltották fel, légzáró és hőhíd-megszakító szereppel. Ezzel a szükséges falazó habarcs mennyiség és a hézagok hossza is csökkent, a falazat hővezetési ellenállása javult.

A fejlesztés másik iránya a porózusos anyagok alkalmazása volt. Elvileg itt is a téglaanyagban lévő üregrendszerről van szó, ahol az elemi kicsinységű üregek elhelyezkedése véletlenszerű. A pórusüreges elemek sablon melletti fűrészeléssel méretre vághatóak, így ennek és a nagy gyártáspontosságnak köszön­hetően igen vékony habarcsrétegek, sőt ezek helyett ragasztók alkalmazása, pro­filos csatlakoztatás is lehetővé vált. A habarcshézagok miatti hőhídhatás emiatt tovább csökkent, ami abból a szem­pontból fontos, hogy a falazat hővezetési ellenállása sem lehet sokkal rosszabb, mint az elemeké (5.58-5.62 ábra).

Többsávos hőhídmegszakítás polisztirol lemezsáv

5.58 ábra. Többsávos hőhídmegszakítás polisztirol lemezsáv (csík) behelyezéssel 1 üreges kézi falazóblokk; 2 polisztirol lemezcsík; 3 szélső habarcsteríték; 4 eset­leges közép teríték; 5 száraz sávos vagy habarcssávos ragasztású függőleges soroló fuga (a polisztirol lemezcsík behelyezését statikailag vizsgálni kell)

A téglafalazat vízszintes habarcs­hézaga

5.59 ábra. A téglafalazat vízszintes habarcs­hézaga nemcsak a habarcs elterítésével tölthető ki, hanem úgy is, ha 3-5 másod­percen át a téglák alsó lapját a habarcslá­dába mártjuk, és ezután illesztjük a helyére.

Hőtechnikai elválasztás

5.60 ábra. Egymás mellé épült területeknél a hőtechnikai elválasztás kiegészül az akusztikai és az épületmozgási elválasztás szempontjaival.

A dilatációs rést hőszigeteléssel kell kitölteni

5.61 ábra. Épületek sorolásánál a dilatációs rést hőszigeteléssel kell kitölteni a) hőtechnikai; b) kopogóhang- és zajmeg­szakító szerepű lehet; 1 épületfal; 2 födém; 3 félkemény hablemez hőszigetelés.

 Az épületek közötti üresen hagyott hézagok épületfizikai következ­ményei

5.62 ábra. Az épületek közötti üresen hagyott hézagok épületfizikai következ­ményei (sorháznál, ikerháznál, láncház­nál stb.) a) építészeti csomópont; b) hőtechnikai keresztmetszet (pontozással jelölve a pené­szedés, a párakicsapódás lehetséges helye); 1 homlokzati fal; 2 dilatációs rés; 3 kondenzációs határ (elméleti sík); 4 páraki­csapódás (penészedés).

Természetesen egy elem önmagában is rendelkezhet mindhárom előbbi ismérvvel, azaz készülhet üregrendszerrel, porózus anyagból és a technológiailag lehetséges legnagyobb méretekkel.

A korszerű falazóelemekkel már k = 0,25 W/(m2K) hőátbocsátási tényező­jű, az ezredforduló energetikai igényeinek is megfelelő egyrétegű falszerkezetek készíthetők. Ilyen jó hőszigetelő képesség mellett azonban különösen fontos, hogy a csomópontok, élek vonal menti veszteségei is kicsinyek legyenek. Ehhez gondos szerkezettervezés és a falazóele­mekkel összehangolt rendszert képező kiegészítő elemek is szükségesek; az áthidalók, koszorúk szigetelésére, sarkok, csatlakozások kialakítására.

Példaképpen a két oldalon vakolt POROTHERM rendszerű téglafalak hőátbocsátási tényezői a következő módon alakulnak: k = W/(m2∙K)

POROTHERM 44 N + F 034
POROTHERM 38N + F 043
POROTHERM 30 N + F 058
POROTHERM normál 38 045
POROTHERM pincetégla 38 064
POROTHERM pincetégla 38 053

Látható, hogy mindegyik elem meg­felel az MSZ hőtechnikai rendelkezé­seiben előírtaknak, ahol a minimum: (k) 0,70 W/(m2∙K).

Hazai gyártók készítenek kisebb ma­gassági és szélességi üreges téglaele­meket is 30, 36, 38 cm vastagságban, ezek hőtechnikai jellemzője k = W/(m2K).

fal m2    szerkezeti falvastagság, cm

elemszám303638
501,100,900,80
331,000,850,75
250,920,800,72
200,850,750,69

Természetesen ezek az értékszámok gyár­tóként mindkét irányban változnak, csak tájékoztató jellegűek. Hőtechnikai kereszt­metszet növelésére felületi hőszigetelő vako­latokkal és pótlólagos hő védelmi (kapcsolt) réteggel van lehetőségünk, akár 0,30-as „k” érték elérésére, a legrosszabb fal esetében is.

Pórusbeton elemek (YTONG) nagy­méretű előre tömbösített pórusbetonból készülnek, különböző falvastagsági mé­retekhez, méretre vághatóan. Az elemek fal vastagsági mérete 20,25,30,37,5 cm, amelyekből az építészeti igények az igényelt falvastagság és a vele járó hőtechnikai jellemzők alapján kell választani. Kiváló hőtechnikai tulajdonságát az 500-800 kg/m3-es térfogatsúly és az egyenletes porózusszerkezet teszi lehetővé. A már említett falvastagsági elemméretek 20 cm-es elemmagassággal készülnek, igazodva az épületen belüli rendszerhez (beleértve a födémet és koszorúját is). A méret-, illetve az elemválasztékot a termékismertető részben ismertetjük részletesen, most csak a hőtechnikai jellemzőket mutatjuk be, vakolt falra YTONG falazóhabarcsba falazva k=W/(m2∙K).

Szerkezeti falvastagságMinőségi kategória 
(cm)P2-0,5P4-0,6
200,580,66
250,470,54
300,400,46
37,50,320,37

Ezek a számértékek 1 cm-es fektetési habarcsra értendők. Vékonyfugás meg­oldás (ragasztás) esetén néhány %-ban javulnak a hőtechnikai jellemzők. A gyártmányok között két szilárdsági osztály szerepel, igazodva a különböző statikai igénybevételekhez. A pórusbeton falazóelemekhez rendsze­ren belüli nyíláskiváltók tartoznak, azonos 20 (illetve 40) cm-es sormagassággal.

Az elemekből készülő falazat környe­zetbarát anyagúnak minősül (5.63-5.66 ábrák).

Pórusbeton falelemekből ké­szülő épület hőhídcsökkentő csomópontja

5.63 ábra. Pórusbeton falelemekből ké­szülő épület hőhídcsökkentő csomópontja, nyílászáró/koszorú/födém/fal kapcsolat 1 YTONG falelem; 2 dilatációs rés; 3 koszo­rú; 4 hőhídmegszakító; 5 YTONG koszorú­elem; 6 födémgerenda; 7 vasbeton kiváltó; 8 YTONG zsaluelem; 9 vakolat; 10 poránhab; 11 ablak; 12 padozati burkolat; 13 aljzat: 14 hőszigetelés; 15 felbeton; 16 könnyített födém.

YTONG pórusbeton elemek­ből készülő határoló fal

5.64 ábra. YTONG pórusbeton elemek­ből készülő határoló fal szerkezeti cso­mópontja 1 YTONG falelem; 2 vakolat; 3 koszorú; 4 hőszigetelés; 5 YTONG koszorúelem; 6 vasbeton; 7 YTONG zsaluelem; 8 kikenés; 9 beton redőnyszekrény; 10 redőny; 11 táb­lás vakolaterősítés; 12 zárófedő; 13 ablak; 14 redőnypáncél; 15 burkolat; 16 aljzat; 17 hőszigetelés; 18 dilatációs hőszigetelés; 19 vakolat; 20 YTONG kéregpanel; 21 vasbe­ton (monolit); 22 YTONG nyíláskiváltó elemek.

YTONG pórusbeton felmenőfal tetőkapcsolattal

5.65 ábra. YTONG pórusbeton felmenőfal tetőkapcsolattal 1 YTONG falelem; 2 YTONG zsaluelem; 3 vasbeton koszorú; 4 kőcsavar; 5 talpszele­men; 6 vakolat; 7 tetőszerkezet; 8 tetőfedés; 9 légrés; 10 tetőfólia; 11 alsó szellőztető légrés; 12 tetőfödém hőszigetelése.

YTONG pórusbeton felelem határolójú épület-födém-tető-födém kapcsolattal

5.66 ábra. YTONG pórusbeton felelem határolójú épület-födém-tető-födém kapcsolattal 1 YTONG felelem; 2 YTONG koszorúelem; 3 hőszigetelés; 4 YTONG zsaluzóelem; 5 vasbeton mellvédkoszorú; 6 YTONG válaszfalelem – előfalazás; 7 talpfa; 8 kőcsa­var; 9 dilatációs rés „úsztatott” elválasztó réteggel; 10 burkolati réteg; 11 padozati hőszigetelés; 12 födém; 13 födémkoszorú; 14 vakolat.

Beton alapanyagú üreges falazóelemek a statikai igények kielégítése mellett különböző hőtechnikai tulajdonságú változatban léteznek. Anyaguk szerint készülhetnek normál kavicsbetonból és könnyűbetonból egyaránt.

A kavicsbeton és könnyűbeton gyártástechnológia lényegében azonos, csupán az alkalmazott adalékanyag határozza meg a két betonfajta közötti minőségi kategóriát. A könnyűbetonra jellemző az, hogy az adalék üreges szerkezete csökkenti a fal térfogatsúlyát, így javul a hőszigetelő képesség. Vannak rendszereken belül különböző techno­lógiák az üregek kitöltésére is, üzemi vagy a helyszíni készítésmóddal egyaránt.

Az egyik oldalukon üregvéges ele­meket a zárt végükkel felfelé építik be, a vékony habarcsteríték miatt. Az üregek helyszíni (pl. perlit) hőszigetelő anyag­gal való kitöltése esetén a technológiai sor fordított, vagyis az elemüregek felfelé „néznek” (5.67-5.69 ábrák).

Könnyűbeton falazóelemből készülő határolófal-födém kapcsolata

5.67 ábra. Könnyűbeton falazóelemből készülő határolófal-födém kapcsolata; 1 üreges falelem; 2 vékony habarcsteríték; 3 koszorú; 4 hőhíd elleni hőszigetelő betételem; 5 üvegszövet; 6 „cementes” alapvakolat; 7 homlokzati vakolat.

Hőszigetelő-betétes könnyű­beton falazóelem

5.68 ábra. Hőszigetelő-betétes könnyű­beton falazóelem határolójú épület nyíláskiváltás-födémkapcsolat csomó­pontja; 1 LEIER-HABISOL falazóelem; 2 vékony habarcsteríték; 3 vasbeton zsaluelem; 4 koszorúgerenda; 5 hőhídmegszakító hőszigetelés; 6 kávabélés; 7 poránhab; 8 födém; 9 hálós vakolat megerősítés; 10 „cementes” alapvakolat; 11 homlokzat­vakolat; 12 jól záró ablak; 13 hőszigetelő üvegezés.

Könnyűbeton elem falazásához

5.69 ábra. Könnyűbeton elem falazásához a vékony ragasztóréteg fogazott lehú­zása tökéletes kapcsolatot ad.

Készülnek üzemileg behelyezett po­lisztirollap-betétes változatok, például a LEIER-HABISOL falazóelemek csa­ládjának elemei.

A könnyűbeton elem hőátbocsátási tényezője k = W/(m2∙K)

  • polisztirol-kitöltés mellett 0,45;
  • perlitkitöltés esetén 0,59;
  • alapelem, kitöltés nélkül 0,85.

A bennmaradó zsaluelemes falak több rétegből tevődnek össze. Technológiai szempontból ide tartoznak azok a falszer­kezetek, amelyek hőszigetelő üreges elemekkel és az üregrendszerbe helyszínen öntött betonnal készülnek.

Az idomdarabok anyaga lehet beton vagy hőszigetelő jellegű könnyűbeton, cementkötésű faforgács, extrudált po­lisztirolhab. Ezeket kötésben, két-három sor magasságban rakják fel, majd az üreg­rendszert teherhordás céljából betonnal öntik ki. A hőátbocsátási tényező a zsaluzóelem anyagától és vastagságá­tól függ. A csomópontokhoz különféle kiegészítő elemek állnak rendelkezésre (5.70-5.80 ábrák).

A zsaluelemes építéstechnika

5.70 ábra. A zsaluelemes építéstechnika lényege a könnyű kivitelezhetőség, a meg­felelő terhelhetőség és a jó hőszigetelési tulajdonságok; a példaábrán látható az ál­landó hőszigetelő vastagság és a (V1’ V2’ V3’) eltérő szerkezeti (monolit) falvastagság a szintek terhelése függvényében.

 Zsaluelemes fal

5.71 ábra. Zsaluelemes fal 1 alapelem; 2 végelem; 3 végelem, feles; 4 kávaelem; 5 kávaelem, feles; 6 hőszigetelő betét; 7 kiváltó/koszorúelem; 8 koszorú­elem; 9 vasalás; 10 áthidaló; 11 gerenda; 12 gerendaelem.

 Zsaluelemes födém és falrend­szer

5.72 ábra. Zsaluelemes födém és falrend­szer kibetonozott állapota (ablaknyílással) 1 falelem; 2 koszorúelem; 3 áthidaló elem; 4 kávaelem; 5 koszorúgerenda; 6 vasalások; 7 köpeny (végigfutó) hőszigetelés; 8 födém kibetonozás (nyomott öv); 9 zsaluelemes födémpalló.

Zsaluelemes falsarok

5.73 ábra. Zsaluelemes falsarok 1 alapelem; 2 sarokelem; 3 hőszigetelő betét; 4 szerkezeti fal, kibetonozással.

Zsaluelemes fal

5.74 ábra. Zsaluelemes fal; hőszigetelt külső és hőszigeteletlen belső falcsat­lakozás 1 alapelem; 2 normál elem, egész; 3 feles normálelem; 4 hőszigetelő betét; 5 ki­betonozás.

Zsaluelemes fal; hőszigetelt/ hőszigeteletlen

5.75 ábra. Zsaluelemes fal; hőszigetelt/ hőszigeteletlen „T” falcsatlakozás 1 alapelem; 2 normálelem; 3 normál feleselem; 4 cementhabarcs-kitöltés; 5 hőszigetelő betét; 6 kibetonozás; 7 vasalaterősítés.

Zsaluelemes fal- és födém­kapcsolat

5.76 ábra. Zsaluelemes fal- és födém­kapcsolat; 1 alapelem; 2 koszorúelem; 3 hőszigetelő betét; 4 kibetonozás; 5 koszorú; 6 vasalat.

Zsaluelemes áthidaló beépít­hető rejtett redőnyszekrénnyel

5.77 ábra. Zsaluelemes áthidaló beépít­hető rejtett redőnyszekrénnyel 1 zsaluelemes áthidaló; 2 redőnyszekrény (mini); 3 redőny; 4 redőnypáncél; 5 üveg­szövet + vakolat; 6 ablak; 7 purhab; 8 koszorúfal; 9 hőszigetelő betét; 10 koszorú és födém; 11 felmenőfal.

Normál zsaluelem

5.78 ábra. Normál zsaluelem.

Hőszigetelt falú beton zsaluelem

5.80 ábra. Hőszigetelt falú beton zsaluelem.

A favázas épületek egy-két szintes változatban, részben vagy teljesen előre­gyártva készülnek. Teljes előregyártású a falelemek és a belső felület, a külső homlokzati felületképzés helyszínen szerelt egy- vagy kéthéjú kialakítással történik. (Ez a megoldás Közép-Európá­ban „Fertighaus” programként ismert.) A falak rétegfelépítésétől függően, a hőszigetelők megfelelő összekapcso­lásával, a szükséges pára- és csapadék­védelem megoldásával a falak értéke az igen kedvező 0,25-0,35 között mozog (5.81-5.85 ábrák).

Favázas építési program faleleme

5.81 ábra. Favázas építési program faleleme 1 nemesvakolati rétegek; 2 hordozó alapva­kolat, üveg szövettel; 3 polisztirol hőszige­telés; 4 faforgácslap (dübel kapcsolathoz); 4 faváz (statikai váz); 6 szálas hőszigetelő; 7 párazáró réteg; 8 gipszkarton; 9 tapéta vagy festés.

Favázas épület kéthéjú rend­szerben

5.82 ábra. Favázas épület kéthéjú rend­szerben – külső féltégla vastagságú köpenyfallal és felületi vakolattal 1 formaldehid mentes faforgácslap; 2 faváz/ szalagos hőszigetelés; 3 homlokzati normál vakolat; 4 kiegészítő (táblás és szálas) hőszigetelés, mellette szellőző légréssel; 5 tégla köpenyfal.

Előregyártott favázas lakóház

5.83 ábra. Előregyártott favázas lakóház a) földszintes; b) tetőtér-beépítési kereszt­metszetei, rétegfelsorolásokkal: 1 vékony nemesvakolat; alapvakolat + üvegszövet, polisztirol lemez; faváz/szálas hőszigetelő; polisztirol hőszigetelés; párazáró fólia; for­maldehidmentes faforgácslap; vékony gipsz­karton; 2 mint előző, csak elmarad a belső polisztirol réteg; 3 cserépfedés; légrés; tetőfólia; alsó légrés; szálas hőszigetelés; párazáró fólia; keresztheveder; gipszkar­ton; 4 járható zárófödém; 5 talajon fekvő padozati réteg; 6 közbenső födém akusz­tikus rétegekkel.

Favázas épület ereszrészlete

5.84 ábra. Favázas épület ereszrészlete.

 Favázas, homlokzati aláfalazású épület lábazati részlete

5.85 ábra. Favázas, homlokzati aláfalazású épület lábazati részlete 1 falpanel keretváz; 2 kiegészítő hőszi­getelés; 3 faforgács- vagy furnérlemez; 4 szálas hőszigetelés; 5 formaldehid mentes faforgácslemez; 6 párazáró fólia; 7 gipsz­karton; 8 takaróléc; 9 téglafal; 10 élvédő vagy vízorrprofil; 11 vakolatalap; 12 üveg­szövet; 13 vékonyvakolat; 14 nemesvakolat; 15 lábazati fal; 16 vízszigetelés; 17 cement­habarcsréteg; 18 lábazati hőszigetelés; 19 dilatációs rés, hőszigetelővel; 20 padozat alatti vízszigetelés; 21 védőbeton; 22 kavics­ágy; 23 hőszigetelés (polisztirol); 24 védő­fólia; 25 aljzat; 26 burkolat.

A faházak és a fa anyagú határoló falak Magyarországon kevésbé terjed­tek el, mivel azonban a külkereskedelem élénkülésével egyre több faház kerül be hazánkba, e részben röviden bemu­tatjuk egyik változatukat (5.86-5.89 ábrák).

Európában alkalmazott gerenda­falas faházprofilok

5.86 ábra. Európában alkalmazott gerenda­falas faházprofilok a) horonyeresztékes (nútféderes), sima; b) ékféderes; c) nútféderes, domború; d) kör keresztmetszetű gerendák.

Faházelemek típus- és méretválasz­téka

5.87 ábra. Faházelemek típus- és méretválasz­téka, alakváltozást gát­ló bemetszésekkel a) horonyeresztékes (nút­féderes), sima; b) ékfé­deres; c) nútféderes, domború; d) kör kereszt­metszetű gerendák.

Gerendafa­las faház profil horony­eresztékes

5.88 ábra. Gerendafa­las faház profil horony­eresztékes elemkapcso­lással (kapcsolódó ábra: 5.86/a) és kiegészítő belső hőszigeteléssel és védőburkolattal 1 szálas hőszigetelés (5 cm); 2 hőszigetelés (10 cm); 3 hőszigetelés (12 cm).

Gerendafalas faház csomó­ponti kötései

5.89 ábra. Gerendafalas faház csomó­ponti kötései a) speciális sarokkötés biztosítja a légzárást és vízmentességet; b) gerendafal belső hőszigeteléssel és védő deszkaburkolattal; c) kettős gerendafal köztes hőszigeteléssel.

A gerenda- vagy boronafal elemeinek egymáshoz zárását, illetve réstömítését régen mohával, ma különböző rugalmas tömítő masszával vagy szalaggal biztosít­ják. A köztes, ún. kiegészítő hőszigetelés céljára legjobb a szálas hőszigetelés vagy a vert falként ismert agyag és gabona­szalma keveréke. Utóbbi csak a nyári 2-3 hónap során, a szálas hőszigetelések azon­ban az év minden szakában használhatók.

Külső homlokzati hőszigetelő rendszerek

A homlokzati hőszigetelő rendszerek alapvetően mind a külső oldali hőszigete­lések csoportjába tartoznak. Európában a legelterjedtebb hőszigetelési rendszemek számítanak, az építéstechnológiával egy időben vagy utólag egyaránt kivitelezhetők. E megoldás a gazdasági tényezők miatt mindenképpen „érdemes” és korszerű.

Intenzív hőszigetelő rendszerek

A nagyteljesítményű külső oldali hő­szigetelő rendszerrel ellátott homlokzatnál a határoló fal belső felülete érezhetően melegebb, nem alakulhat ki kellemetlen belsőtéri légáramlás. A melegebb belső falfelületeknek köszönhetően már 20 °C léghőmérséklet mellett is kellemes hőérzet teremthető. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a külső oldalukon szigetelt falak hőtároló hatása kedvezőbb, a hideg felületű falaknál megfigyelhető páralecsapódás itt nem fordul elő.

Az épület rendeltetésszerű használata során keletkező pára egy része a helyiség­szellőztetéssel távozik, kisebb részének azonban a falakon keresztül kell kijutnia a szabadba, azaz a külső falaknak megfelelő diffúzióképességük kell, le­gyen. Egy jól elkészített hőszigetelő rendszer ennek a követelménynek tökéletesen eleget tesz, amellett megvé­di a homlokzatot a szélsőséges hidegtől és melegtől, a széltől és az időjárás egyéb viszontagságaitól.

A nappali és éjszakai, még inkább a nyári és a téli hőingadozás miatt a homlokzat építőanyagai hol tágulnak, hol összehúzódnak, ennek mértéke azon­ban különböző, ami feszültségeket ger­jeszt, és ez gyakran repedéseket okoz. A külső hőszigetelő rendszerrel védett homlokzat szerkezeteinek hő okozta mozgása jóval kisebb, így elmaradnak az oly bosszantó repedések. A csekély mértékű hőmérséklet-ingadozás alkal­massá teszi a rendszert még a repedezett és hőhidas homlokzatok tartós felújítá­sára is. Hőstabil környezetbe kerülve a meglévő repedések eltűnnek a hőszi­getelő rendszer mögött, az új burkolat pedig ellenáll a repedésképződésnek.

A hőszigetelő rendszerrel készített homlokzat felújítás különösen gyorsan megtérül, főleg, ha már amúgy is időszerű a homlokzat tatarozása. A ház fekvésétől függően a homlokzato­kat rendszeresen fel kell újítani. A repede­zett, hámlott homlokzatok visszatérő gondot jelentenek, és még újravakolásnál sem biztos a tartós eredmény. A hőszigetelő rendszerrel ez a probléma tartósan megold­ható, az energiamegtakarítás pedig feltűnően érzékelhető (5.90 ábra).

Korszerű külső homlokzati hő­szigetelés, tetőterasz hőszigetelésének folytatásaként

5.90 ábra. Korszerű külső homlokzati hő­szigetelés, tetőterasz hőszigetelésének folytatásaként.

Hőszigetelő rendszernek a hom­lokzatra felerősített és leburkolt táblás hőszigetelést nevezzük. A hőszigetelő réteget kevésbé gyúlékony, alak- és tér­fogattartó polisztirolhab lemezekből és szálas hőszigetelőkből állítják össze, amelyek egészségügyi szempontból tel­jesen ártalmatlanok.

A homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezéséhez további kiegészítők szük­ségesek: alsó lezáró lábazatidomok, a külső peremekhez élvédő szegélyek, a hőszigetelőlapok rögzítéséhez tiplik, szigetelőszalagok a vízálló csatlakozáshoz. A hőszigetelő rendszer gyakorlatilag bármilyen sík vagy kevéssé tagolt hom­lokzatra felszerelhető, függetlenül attól, hogy régi vagy új épületről van szó.

A hőszigetelő rendszer minden esetben az épület határoló falainak külső felüle­tére kerül, a főfalhoz vagy az épületvázhoz rögzítve. A hőszigetelés hatékonyságának érdekében a záró épületrészek (padlás, pince) hőszigetelése lehetőleg folyama­tosan és egyenletesen csatlakozzon a homlokzat hőszigeteléséhez. Az alsó, lábazati indításnál a rögzíté­sen és kapcsoláson, valamint a tökéletes vízelvezetésen túl más problémák is adódhatnak.

Ezek:

  • a lábazat alsó élét védeni kell a me­chanikai sérülésektől, annál is inkább, mivel amúgy is ez a hely az épület egyik legsérülékenyebb része;
  • az alsó rögzítést tökéletesen kell kialakítani, mivel ez a kapcsolat van leginkább kitéve az időjárás káros hatá­sainak (pl. felcsapódó eső, sózott hólé, lefagyás stb.);
  • az épület körüli járdától fölfelé mérve 1,2-1,5 m magasságban sérülés védő hálós erősítést kell a burkolati rétegbe beépíteni;
  • a homlokzati hőszigetelés alsó része és a fűtött tér közötti hőhidat folyamatos hőszigetelés-vezetéssel kell kizárni;
  • pinceszint esetén és pincézés nélkül is egyaránt jól megoldható a hőhíd-kizáró hőszigetelés.

Sem az utólag készülő, sem az új épület egyidejűleg készülő egyhéjú hő­szigetelése nem ültethető a járdára, mert a járda téli fagy okozta mozgása miatt a hőszigetelő réteg 1-2 tél után felsza­kadozik és tönkremegy. A felcsapódó eső és hólé ellen megfelelő lábazati védelmet kell kialakítani, a hőszigeteléssel összehangoltan.

A faltöveket tetőteraszokon, tetőker­tek esetén is hasonlóan kell védeni a csapóeső, a hó és a hólé káros hatásától (5.91 ábra).

Tetőkert és a faltő csatlakozása

5.91 ábra. Tetőkert és a faltő csatlakozása fokozott hővédelemmel készített homlokzatnál. 1 polisztirol hőszigetelés; 2 ragasztó réteg; 3 felhajtott tetőszigetelés; 4 üvegszövet csík; 5 üvegszövet ágyazóréteg; 6 nemesvakolati fedőréteg; 7 sziloplaszt kitöltés; 8 szegőkő; 9 szivárgóréteg; 10 talaj (bioréteg).

Tetőkereteknél külön gon­dot kell fordítani a következőkre:

  • a tető csapadékszigetelését a bizton­sági hóhatár (30 cm) fölé kell vezetni hézag nélküli összefüggő rétegben;
  • a falsík és a tetőkerti talajréteg kö­zötti kavicstöltésű vízszintes elválasztó résméret a talaj és a fagy mozgása miatt legalább 30-40 cm legyen;
  • a nemesvakolati és más, nem fagy­álló falbevonati réteg lehetőleg a hóhatár felett kezdődjön.

A tartószerkezettel, illetve a koszorúval egybe betonozottan készülő erkélyek, a vasbetonfal és a koszorúk között kialakuló hőhíd miatt különösen fontos a víz- és hőhídmentes hőszigetelés. Ma már léteznek ugyan ún. hőhíd megszakítók, amelyek beépítésével a probléma az új épületeknél részben megoldható, de az utólagos hőszigetelésre szoruló házak erkélyeinél – hazánkban legalább 90-95%-ban ilyen kialakításúak az erké­lyek – még az 5.92 ábra szerinti, galléros hőszigetelésű megoldásokat célszerű alkalmazni.

Erkély és egyhéjú homlokzati hőszigetelő rendszer

5.92 ábra. Erkély és egyhéjú homlokzati hőszigetelő rendszer hőhídcsökkentő kapcsolata a) fal hőszigetelése, erkélylábazati megsza­kítással; b) alsó hőszigetelő gallér beépíté­sével; c) fölső hőszigetelő gallérral ellátva; d) az alsó és fölső hőszigetelő gallérral; 1 főfal; 2 ragasztó réteg; 3 hőszigetelés; 4 habarcsba ágyazott üvegszövet; 5 felületi nemesvakolat; 6 tartóprofil; 7 kerámialábazat; 8 rugalmas vízmentes tömítés; 9 padlóburkolat ágyazóréteggel; 10 felső hőszigetelős gallér; 11 vízszigetelés; 12 alsó hőszigetelő gallér.

Mind az erkélynél, mind a teraszoknál védekezni kell a csapóeső ellen, és a lá­bazatoknál említett erősítést itt is célszerű – főként függőfolyosós házaknál – beépíteni (5.93-5.96 ábrák).

Homlokzati hőszigetelés egye­nes peremütközésű hőszigetelő elemekből

5.93 ábra. Homlokzati hőszigetelés egye­nes peremütközésű hőszigetelő elemekből, homlokzatképző rétegekkel.

Homlokzati hőszigetelés ütköző­peremes polisztirol lemezekből

5.94 ábra. Homlokzati hőszigetelés ütköző­peremes polisztirol lemezekből, fedő­réteggel.

Homlokzati hőszigetelés

5.95 ábra. Homlokzati hőszigetelés a) egyhéjú hőszigetelő-táblás polisztirol komplett rendszerrel; b) szálas hőszigetelő lemezek szellőztetett légrésű, kéthéjú hom­lokzati falként (mindkét rendszer a korszerű hőszigetelési kategóriába tartozik).

Szálas hőszigetelő lemezek

5.96 ábra. Szálas hőszigetelő lemezek, „nyomtatott” vakolat hordozó felülettel, illetve vakolat nélküli alkalmazásban.

A teraszokhoz és erkélyekhez hasonlóan fontos a lapostetők, tetőteraszok, tetőterek, tetőkertek feletti fokozott hővédelem pon­tos megtervezése és kivitelezése. A tetősík fölé emelkedő felépítményeknél legalább 20 cm magas faltő bádogot kell elhelyezni, mögötte vízszigeteléssel, amely a falról és a tetősíktól egyaránt megoldja a csapadékelvezetést. A fűtetlen padlástér belső hőmérséklete és a fűtött tér hőmérséklete közötti különbség 5- 10 °C-kal kevesebb ugyan, mint a szabadban, azonban itt is vizsgálni kell a csökkentett mértékű többlet-hőszige­telés szükségességét.

Hőtechnikai és épületfizikai szem­pontból a legkritikusabb pontot az ab­lakok és hőszigetelés csatlakoztatása jelenti (5.97-5.99 ábrák). A homlokzati nyílászárók legnagyobb része fából ké­szül, aminek közismerten nagy az idő­járás-függősége, mivel a fa és a falak eltérően viselkednek télen és nyáron. Igen fontos, hogy a csapadék tökéletes távoltartása, valamint a megfelelő hőszi­getelés megoldott legyen.

Egyhéjú fokozott hővédelmi rendszer ablakkapcsolata

5.97 ábra. Egyhéjú fokozott hővédelmi rendszer ablakkapcsolata 1 főfal; 2 hőszigetelő réteg; 3 könyöklő alábélelés kemény polisztirol lemezzel; 4 ablak; 5 tokszélesítés; 6 élvédő profil; 7 záróprofil; 8 hordozó alapvakolat; 9 ragasztó vékonyvakolat; 10 üvegszövet; 11 felületi glettréteg; 12 nemesvakolat; 13 ablakbádog; 14 ablakkönyöklő.

Ablakkönyöklők homlokzati csomópontjai

5.98 ábra. Ablakkönyöklők homlokzati csomópontjai a) jó hőszigetelés, gyenge mechanikai védelem; b) jó hőszigetelés, megbízható védelmet nyújtó külső könyöklődeszkával; c) tökéletes mechanikai védelem, gyenge, hőhidas hőszigetelés; 1 ragasztó réteg; 2 hőszigetelés; 3 homlokzati hőszigetelő rendszer nemesvakolattal; 4 kapcsoló (rögzítő) szegő; 5 kapocslemez; 6 kapcsolt ablakbádog; 7 külső ablakdeszka; 8 kő vagy műkő ablakkönyöklő, vízorral; 9 ablak; 10 vízmentes tömítés.

Korszerű hőszigetelő redőny­szekrény

5.99 ábra. Korszerű hőszigetelő redőny­szekrény és külső hőszigetelő rendszer csomópontja; 1 polisztirol redőnyszekrény; 2 redőny; 3 redőnyrés; 4 redőnypáncél; 5 ablak; 6 belső hőszigetelt szerelőajtó; 7 koszorú; 8 hom­lokzati hőszigetelés; 9 üvegszövet; 10 dila­tációs profil; 11 ragasztás; 12 főfal.

Speciális hibaforrás az ablakkönyök­lők hőszigetelése, vízszigetelése és a biz­tonságos, mechanikai sérüléseknek ellenálló kialakítása.

Az ablakszemöldök csomóponti csatlakoztatásai azonosak a függőleges káváknál, falvégeknél alkalmazott megol­dásokkal. Kissé bonyolultabb a helyzet a külső árnyékolóval felszerelt ablakoknál, ahol a redőny vagy a reluxa nagy helyigé­nye és szerkezete növeli a költségeket és a megoldandó feladatokat. A függesztett takarásokhoz egyedi megoldást kell kidol­gozni, szem előtt tartva a biztonságos függesztést és a vízmentességet.

Az esetleges épülettömeg-tagolásokkal kialakuló kiugró falrészek, valamint loggiák és kapualjak feletti födém és a falsík csatlakozása hőtechnikai és csapadékvíz elvezetési szempont­jából is külön gondosságot igényel. Ne feledkezzünk meg a vízorr beépíté­séről a szükséges helyeken. Épülethomlokzatok fölső lezárásánál törekedni kell a tökéletes és „viharmentes” kapcsolásra, mert szeles és viharos időben a felületet érő szívóhatás a peremek mentén és a tetők alatti zugokban a legnagyobb, főleg la­postetőknél. Magastetőknél, nyitott vagy szellőztetett ereszaljaknál, a rácsozott, „dobozos” ereszdeszkázatnál a lezáró „L” profilok a legjobbak. Az ereszdeszkának – fémprofil hiányában – „nekidolgozott” hőszigetelő rendszer a fölső épületrész komplett hőszigetelést nem képes tökéle­tesen megoldani, ráadásul a deszkák miatt néhány éven belül elkerülhetetlen a né­hány centis kipattogzás az ereszaljon.

Hőszigetelések anyagai

Az egyhéjú, külső oldali ragasztott hőszigeteléssel készülő falszerkezeteknél csak olyan hőszigetelő anyagok használ­hatók, amelyek biztonságosan tapadnak, és amelyek háló vagy nem korhadó anyagú szövet segítségével vízzáró vagy víztaszító felületképzéssel láthatók el. A hőszigetelési szempontból számításba vehető műanyag habok mechanikai tulajdonságait és árát figyelembe véve, a legelőnyösebb a polisztirolhab haszná­lata. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy amennyire kedvező a polisztirolhab külső oldali hőszigetelés céljára, annyira kedvezőtlen léghang gátlási, zajvédelmi szempontból. A polisztiroltáblák a külső fal zajvédő képességét jelentősen lerontják.

A szerkezet hőtechnikai előnyei:

  • a külső oldali hőszigetelésnek köszön­hetően a falszerkezet hőtároló képessége nő, a fal hőmozgásából adódó feszültségek, alakváltozások és repedésképződések viszont csökkennek;
  • páradiffúzió szempontjából a falszer­kezet kedvezőbb, feltéve, ha szakszerűen, a következőkben leírtak szerint készült.

A rétegfelépítés tervezésénél igen fontos, hogy a külső oldali műanyag vakolat kis páradiffúziós értékű ellenállása ismert legyen. Külső oldali polisztirol­hab-hőszigetelés tervezésekor a habanyag utózsugorodását is figyelembe kell venni. Az utózsugorodás – amelynek mértéke függ az anyagtípustól, a feldolgozás és a bedolgozás módjától – általában 3-5 év elteltével szűnik meg. A zsugorodás okozta repedezés megelőzhető.

A polisztirolhab utózsugorodása 0,15-0,40%, ami az anyag pihentetésé­vel csökkenthető: háromhavi tárolás után 0,14-0,30%, félévi tárolás után0,11-0,24%-os vagyis 1-2 mm-es mé­terenkénti értékre. A zsugorodás mértéke függvénye a testsűrűségnek is, növekedé­sével nő a zsugorodás és az utózsugorodás, ezért 20 kg/m3-nél nagyobb testsűrűségű polisztirolhabot nem célszerű alkalmazni. A 20 kg/m3 testsűrűségű, nem pihen­tetett habnál 3,5 mm/m (0,35%) utó­zsugorodással lehet számolni. 15 kg/m3 testsűrűség alá szilárdsági okokból nem szabad lemenni.

A hőszigetelés utózsugorodását a hő-mozgással együtt kell figyelembe venni. A polisztirolhab hőtágulási együtthatója 0,056 mm/m. Ha a hőszigetelést hideg időben (pl. +3-5 °C-on) építik be, akkor nyáron a hőtágulás az utózsugorodást ellen­súlyozza, és ha a falfelület hőmérséklete nem lépi túl a +60 °C-ot, károsodás nem jelentkezik. Ezért lényeges, hogy a felü­letképzés – főleg a D-i és Ny-i homlok­zatokon – világos színű legyen.

Ha nyáron, nagy melegben építik be a habot, akkor az összehúzódás összeadó­dik az utózsugorodással. Ha a homlokzat­képzésnél a hőtágulási és utózsugorodási mozgások nem tudják egymást kiegyen­líteni, a téli időszakban a fugák megnö­vekedése miatt hőhidak keletkeznek, ahol a nedvesség lecsapódás hatására a vakolat meggyengül, és a keletkező húzófeszültségek miatt összerepedezik.

A polisztirolhab zsugorodási és kontrakciós erői ellensúlyozására olyan ragasztó anyag (vakolat) alkalmazása szükséges, amely merev, és benne a fellé­pő erők hatására képlékeny alakváltozás nem, rugalmas alakváltozás pedig egészen csekély mértékben lép fel. A ragasztó- és bevonóanyag nyíró- és húzószilárdsága nagyobb legyen, mint a zsugorodási és kontrakciós erők felületegységre eső összege. A zsugorodási feszültség a po­lisztirolhab minden centiméter vastagsá­gára számítva 350 N/fm értékre tehető, tehát utózsugorodásból származó káro­sodás nem jön létre, ha a hőszigetelő lemezt a fal felületén megfelelően rögzítik és kellő szilárdságú fedőréteggel látják el; illetve minél vastagabb a habréteg, annál szilárdabb rögzítés és vakolatréteg szükséges.

A külső vékony vakolattól a kis páradif­fúziós ellenálláson kívül a kis hőtágulási is megköveteljük. A nagy hőtágulási együtthatójú vakolatok a lehűlési perió­dusban megrepednek, felmelegedési periódusban pedig könnyen leválnak, megrepednek, felpúposodnak. A műanyag adalékú vakolat hőtágulási együtthatója0,015 mm/m °C, ami csak negyedrésze a polisztirolhab hőtágulási együtthatójának.

A polisztirol lemezekből készülő hom­lokzati hőszigetelés tűzveszélyességi besorolása beépítve, megfelelő takaró­réteggel vakolva B-I-es.

Egyhéjú homlokzati hőszigeteléshez

  • az előbb bemutatott polisztirolhab lemezen kívül – a következő termékek használhatók:
  • heraklith;
  • heratekta;
  • bitumoperlit (táblás);
  • expandált parafalemez;
  • szálas kőzetgyapot.

A szerves anyagú hőszigetelések a belső kémiai bomlási folyamatok és a páradiffúziós jellemzők miatt nagy szerkezeti vastagsághoz csak speciális esetekben alkalmazhatók. A heratektalemezek nemcsak mint zsaluzó-szigetelő és burkoló elemek, hanem mint fokozott hőszigetelésű rétegek is egyre inkább terjednek. Páradiffúziós ellenállásuk csekély mértékben tér el a polisztirol lemezétől, hátrányuk, hogy sűrűbb dübelezés (a felületi feszültségek miatt) és erősebb vakolattartó háló szükséges.

A szálas kőzetgyapotlemez haszná­latát néhány cég kezdte el több mint két évtizede, a kísérleti bevezetés óta több millió m2 került beépítésre. Természetesen – mint mindennek – ennek is van előnye és hátránya. A hátrány elsősorban az idegenkedésből és az alkalmazási technika ismeretének hiányából adódik, továbbá, hogy a rögzítéshez – dübelezéshez-pontosabb tervezőmunka szükséges, nehogy a rögzítés után olyan feszült­ségek lépjenek fel, amelyek tönkreteszik a szálas szerkezetű anyagot.

Előnyei:

  • „A” tűzveszélyességi osztályba tar­tozása miatt, A/I kategóriába sorolva, bárhol beépíthető;
  • pihentetési időre nincs szükség, azonnal beépíthető;
  • savas, gőzös üzemek környezetében megbízható tartósságú;
  • páradiffúziós ellenállása minimális.