Rések tömítettsége, légzárása nyílászáróknál
Energetikai és páratechnikai szempontból igen jelentős, hogy az épületek határolói egymáshoz kapcsolásakor milyen réskitöltőt alkalmazunk.
Fontos és lényeges, hogy a csatlakozó határoló szerkezetek, pl. ablak-fal, fal-panelek, illetve minden olyan épületszerkezet, ami hőtágulás hatására mozog, réseinek vagy fugáinak kitöltése rugalmas és légzáró anyaggal történjék. A rések kitöltése meggátolja a nem kívánt légmozgást, párakicsapódást és – nem utolsósorban – esztétikai értéke is fontos tényező. Ide sorolhatók a bádogos szerkezetek, illetve az ahhoz kapcsolódó falak is, amelyek – csapadékzáró réskitöltés hiányában-néhány év múlva a nem kívánt elvizesedés miatt nagymértékben gátolják a szerkezetek hőszigetelő képességét.
A tömítőanyagoknál figyelembe kell venni a kül- vagy a beltéri alkalmazást és a festhetőséget. A rugalmas fugázók vagy tömítők a kapcsolt szerkezetek minden színárnyalatában kaphatók, a belső festett felületeknél inkább az „akril” anyagokat kell előnyben részesíteni. A tömítőanyag kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a napsugárzásnak kitett lemezrészek rendkívül nagy hőmérsékletingadozásnak vannak kitéve.
| Szerkezeti anyag | Hőmérsékletállóság |
|---|---|
| Szilikon | -50°C-tól |
| A típus | +120 °C-ig |
| B típus | -55 °C-től |
| +180 °C-ig | |
| Poliszulfid | -35 °C-tól |
| (Thiokol) | +80 °C-ig |
| Poliuretán | -30 °C-tól |
| +90 °C-ig | |
| Akrilát | -20 °C-tól |
| +80 °C-ig |
A fugák kiképzésekor és kitöltésekor a következőkre kell figyelemmel lenni:
- A fugázáshoz használt anyag nem lehet képlékeny, alakítható, hanem rugalmasnak kell lennie. A rugalmas anyag ugyanis az alakítás után ismét felveszi eredeti állapotát, a képlékeny szerkezeti anyag ezzel szemben megmarad az új állapotában. Minél rugalmasabb a tömítőanyag, annál inkább követi az épületrészek mozgásait.
- A tömítőanyag kültéren legyen hőálló, mert a lemezzel való érintkezés miatt nyári napokon igen jelentős hőmérséklet-ingadozásnak van kitéve. A szilikon, poliszulfid vagy poliuretán alapú tömítőanyagok általában kielégítően hőállóak, fémmel együtt feldolgozhatók. Akrilátokban keményedés és ridegedés fordulhat elő, aminek következtében megrepedezhetnek.
- A tömítőanyagoknak és a szerkezeti alapanyagnak egymással összeférhetőnek kell lennie, az alapanyagnak nem szabad a tömítőanyagot megtámadnia és fordítva.
- A tömítőanyag alapra tapadásának tartósnak kell lenni, ennek érdekében szükséges lehet az egyik szerkezeti alapanyagot tapadásközvetítő alapozóval bekenni. Erre vonatkozóan célszerű a gyártótól felvilágosítást kérni. A vizet felvevő anyagok és poros, hazai felületű anyagok általában elveszítik a tapadóképességüket (fa, kő, beton stb.).
7.12 ábra. Légzáró tömítések a) betonpanel; b) fémlemezpanel; c) beton/ fémlemez; d-e) szerelőpanelek és -lapok; 1 elasztikus fugázó tömítés; 2 kitöltő-tömítő zsinór; 3 tömítendő elem és fal; 4 segédprofil.
A fugák (rések) kitöltése
A társított elem felrakása után a fugát meg kell tisztítani és ki kell szárítani, hogy a tömítőanyaggal együtt intenzív és tömören záró kötés jöjjön létre.
A fuga szélessége négyszer akkora legyen, mint a lehetséges legnagyobb hosszúságváltozás. A fugakitöltés vastagsága a fuga szélességéhez igazodik, ügyelni kell azonban arra, hogy a tömítőanyag szabadon mozogjon, tehát csak két oldalon tapadjon az alapra – háromszögű fugaalak esetében például nem nyúlhat le a fuga aljára. Ilyenkor habszivacs zsinórt vagy ragasztóanyag mentes műanyag csíkot kell alkalmazni a tömítés háttámaszaként. A fugaanyagokat mindig a fogadó felület struktúrája, anyag neme határozza meg (7.12 ábra). A tömítés háttámasza szabályozza a tömítőanyag gazdaságos felhasználását.