• huzat
• kémény

A kémények, szellőzők és az energiatakarékosság

Az energetikai berendezések között a fűtési az, amely előállítja azt a hőmennyiséget, amennyi az adott tér, a lakás igényéhez szükséges. Energiatakarékos­sági szempontból a fűtési rendszer egyik fő eleme a jó és „egészséges” kémény. A kémény minősége a méretei – kürtőát­mérője, magassága stb. – megfelelőségén múlik, emellett állékonynak, kellően hő­szigetelőnek és időtállónak kell lennie. A szilárd tüzelőanyagú fűtéshez hasz­nált kéményállomány 90-95%-a egyhéjú, szilárd tüzelésre használt kémény. Gázfű­tésnél a helyzet más, a kémények 5-10%-a hagyományos, a maradék kéthéjú kémény, azaz a kéménytesten belül valamilyen bélés, béléselem vagy elemes korszerű (pl. Schiedel) kémény helyezkedik el.

Az egyhéjú kémények téglafalazatú, normálhabarcsba rakott kémények, kür­tőik általában téglalap, ritkábban kör keresztmetszetűek. A kéthéjú kémény­kürtőkben a belső, égéstermék-elvezető csőrendszer hermetikus zárásával csat­lakozik a fűtőtesthez.

A béléscsövek anyaga lehet:

• eternit;
• Westernform; alumínium és inoxid acéllemezek;
• samott tűzálló cső és kürtőbetét;
• kerámia.

Az enernit csövet régebben csak gázké­ményhez használták, azonban ma már tilos beépíteni. Alkalmazásuk a kéntartalmú fű­tőanyagok okozta gyors elöregedés miatt állt le. A repedezett és kihullott azbeszt­cement anyag megszüntette a kémény kötelező tulajdonságát, a gáztömörséget.

A Westernform csövek már jobb mi­nőségűek, el tudják viselni az alacsony hőmérsékletű – csakis gáz – üzemű tü­zelőberendezések égéstermék hőjét. Az alumínium spirálcsövekkel csak egy nagy baj van – a több évtizedes tapaszta­latot leszűrve -, hogy a füstgáz kéntar­talma és a hiányos toldások vagy beépítési módok hibás működést ered­ményeztek. Hibás beépítésnek számít a bélés és a kéményfal közötti „hőszige­telő” kitöltések elhagyása vagy ehe­lyett szilárd anyaggal való kitöltése (pl. habarcs vagy soványbeton), amelyek az alumíniumanyagot megtámadták.

A samott béléscsövek alkalmazása az ezredfordulón csúcstechnikának számít az építészetben. Erre megoldást az euró­pai gyártók közül a Schiedel-rendszer hazánkban is működő gyára adja meg.

A Schiedel–rendszer samott béléscsö­ves, szilárd, cseppfolyós és gáz fűtőkö­zeggel egyaránt használható kémény az építészetben szinte bárhol biztonsággal alkalmazható. A béléscsövön, illetve a kiegyenlítőkön kívül ún. köpenyele­meket is gyártanak, egytől háromkürtős és szellőzős mellékcsatornás változatban. Ez a kéménycsalád hőszigetelt, könnyen megépíthető kialakításának köszönhetően a legkedveltebb kategóriába tartozik.

A kerámia anyagú béléscsövek Euró­pában mostanában terjednek el, egyelőre azonban inkább kísérleti jelleggel-néhány évtized szükséges ahhoz, hogy eldőljön, hogyan válik be majd a hosszabb távú használatban. A kémény mellékjáratai a kályhák üzemeléséhez szükséges égési levegőt is biztosítják.

Az üvegszál erősítésű műgyanta ké­mény béléscső csak alacsony hőmérsékletű (gáz) füstgáz elvezetésre alkalmazható. Ez utóbbi régi falazott kéménytestek korszerűsítésére, mint „behúzott” béléscső jöhet számításba.

7.13 ábra. Külső falba épített kémények minőségi besorolása a) ez a mód tilos; b) a kürtő és szabad tér között legalább 25 cm téglafal legyen; c) a legjobb, ha a kürtő és a szabad tér között független (zártterű) légrés van; d) külső hőszigetelő réteggel a kémény belső párakicsapódása megszűnik, és las­súbb a lehűlés, ezáltal intenzívebb a műkö­dés; e) legjobb megoldás az elemes és béléscsöves (Schiedel) kémény beépítése.

7.14 ábra. Falazott köpenyfalú, elemes samott kürtős (Schiedel) béléscső 1 béléscső elem; 2 hőszigetelés; 3 falazott köpenyfal; 4 kültéri köpenyfal; 5 fedkő; 6 vízorr; 7 záró (dilatációs) elem; 8 kémény­tisztító ajtó; 9 koromzsák ajtó; 10 korom­zsák; 11 füstcső; 12 csappantyú.

7.15 ábra. Schiedel kémény beépített állapotban: 1 tüzelőberendezés; 2 csappantyú; 3 füst­cső; 4 csőcsonk; 5 kürtő; 6 tisztítóajtó; 7 koromzsák; 8 alsó tisztítóidom; 9 samott béléscső; 10 hőszigetelés; 11 külső elemes köpenyfal; 12 esetleges körülfalazás; 13 burkolati lemez; 14 fedkő; 15 lefedés; 16 tetőfödém; 17 födém; 18 tetőzet.

7.16 ábra. YTONG fal és falazott kémény kapcsolata; a) belül körülfalazással; b) főfalban, válasz­falelem elé falazassál; c) csökkentett főfal keresztmetszettel; 1 falazott kémény; 2 YTONG 37,5-ös; 3 YTONG 30-as; 4 YTONG 15-ös; 5 YTONG 10-es elem; 6 horony; 7 dilatációs rés.

7.17 ábra. Schiedel kémény hőszigetelése tető feletti körülfalazással; A, B födémkiváltási megoldások; 1 samott kéménykürtő elem; 2 köpenyelem; 3 kémény­bélés hőszigetelés; 4 dilatációs elem; 5 fedkő; 6 kiváltás; 7 légrés;  8 téglafal; 9 vízorr bádog; 10 zárószegő; 11 faltő bádog; 12 dilatációs hőszigetelés; 13 rugalmas (támasz) réteg; 14 födém; 15 födém-hőszigetelés.

7.18 ábra. Schiedel kémény- és hőszige­telése, szerelt tető feletti burkolattal; 1 samott kéménybélés elem; 2 köpeny­elem; 3 kapcsolt hőszigetelés; 4 dilatációs elem; 5 fedkő; 6 támaszkiváltás; 7 légrés; 8 pikkelyes palafedés vagy bádog; 9 (álló) deszkázat; 10 keretváz; 11 vízorr bádog; 12 faltő bádog; 13 tetőfedés; 14 lejtbeton; 15 hőszigetelés; 16 dilatációs hőszigetelés; 17 rugalmas támasz; 18 födém.

7.19 ábra. Huzatnövelő kéményfej előre­gyártott elemekből (az időjárás minden agresszivitásának ellenáll).

Energetikai szempontok

A kémények építésekor minden olyan tényező, ami a minőséget befolyásolja és a szükséges paraméterek hiányát jelenti, energiatakarékosság vonatkozásá­ban igen jelentős.

Ebből a szempontból az előforduló hibák tárából a következőket említjük meg:

• A külső kémények nem megfelelő hőszigetelése, illetve a hőszigetelés hiánya zavarja a működést, csökken a kazán (az égés) hatásfoka.
• A külső kémény hőszigeteletlensége miatt a kéménytesten és kapcsolódó fal­ban a pára kicsapódik, a fal elszíneződik, majd telítődik vízzel, miáltal csökken a hőszigetelési képesség, néhány tél elmúl­tával pedig szétfagy a külső szerkezet.
• Béléscsöves kéményeknél a kürtő eleme és kéménytest közötti részt nem hőszigetelővel, hanem monolitikus, hőhidas anyaggal, betonnal vagy habarccsal töltik ki. Ez esetben, ha jól is zár a béléscső, a külső tér páratartalma le­csapódik a kéményszerkezeten belül, ami csökkenti a működési hatásfokot és nő a nem kívánatos hőveszteség.
• A béléscső helytelen toldása és a kondenzvíz hibás alsó elvezetése is okozhat minőségi hibát. Alapelv, hogy kémény­bélést ugyanúgy kell építeni, mintha az csatorna lenne.
• A kéményfejek is mint kitorkoló nyílások befolyásolják a fűtőkészülék működését, és ennek következtében a hatásfokot is.

A szellőzők és az energia­takarékosság

A szellőztetés, a levegő cseréje minden épületben és helyiségben természetes és szükséges követelmény. Azokon a helyeken, ahol ez az ablak nyílószár­nyaival, illetve az ezekhez kapcsolt résszellőzővel megoldható, nincs különös gond. Szellőzőcsatornák és kürtők az olyan épülethomlokzatok mögötti helyiségekhez szükségesek, ahol ablakok nem helyezhetők el.

A szellőzőkürtő energetikai szem­pontból igen lényeges, mert a primer-és a szekunder levegő be-, illetve kivezetése óriási mértékű fűtési energiát visz magá­val a szabadba, ha ez ellen nem teszünk valamit. Egy-két szintes épületeknél ez ritkán fordul elő, magasabbaknál azonban – az egész tömegre vetítve – az energiapazarlás tetemes lehet egy nem megfelelő módon megépített szel­lőzés esetén. Hagyományos falazatú, nem gépi üze­melésű szellőzők szintenként indulnak, mint a kémények. Előnyük az egyszerű építés, hátrányuk a nagy (épített) térfo­gatigény, továbbá a nehezen szabályozható működés, hatékonyság.

A csőrendszerű szellőzőkürtők már a kör keresztmetszetű járat miatt is prakti­kusabbak és könnyebben működtethetők és szabályozhatók. A gyűjtő rendszerű, ún. mellékaknás szellőzők amiatt célsze­rűek, mert kevesebb a helyigényük. Igen lényeges, hogy a szellőzőkürtők, illetve ezek csoportja – éppúgy, mint kémé­nyeknél – fűtetlen térben és tető felett hőszigeteltek legyenek, hogy ezáltal a működésük és hatékonyságuk javuljon. A friss levegő bevezetéséről minden esetben gondoskodni kell.

A kürtőre kapcsolt terek szellőztetése és az energiatakarékosság szempont­jából figyelni kell a következőkre:

• a helyiségek kürtőkapcsolatának keresztmetszete szabályozható legyen, az igénynek megfelelően (ha nincs sza­bályozó, a kiszellőztetett „meleg” igencsak megnöveli a fűtési számlát);
• a fűtetlen helyiség friss levegő után­pótlását ne fűtött, hanem semleges tér felől vagy kívülről oldjuk meg (pl. kamránál);
• fűtött helyiségben (kürtőre kapcsolás esetén) legjobb megoldás a mágnes sze­leppel párosított ventilátor beépítése (amit a világítás áramkörére kapcsol). Ez egy lakás fürdőszobájánál és WC-jénél egy év alatt megtakarít annyi árú energiát, mint amibe a ventilátor kerül.

7.20 ábra. Elemes szellőzőkémény a) szintenkénti kürtővel; b) mellékaknás gyűjtőkürtővel.

7.21 ábra. Szerelt mellékcsatornás gyűjtőkürtős szellőző, tető feletti hőszigeteléssel; 1 kürtő; 2 mellékcsatorna; 3 csatlakozó­nyílás; 4 hőszigetelés; 5 ellenőrző nyílás; 6 tetőbádog; 7 dilatációs perem; 8 szellő­zőcső; 9 rovarhálós szellőző.

7.22 ábra. Szerelt, kör keresztmetszetű szellőző gyűjtőkürtő, elkülönített funkció­val, külön a konyha és külön WC helyi­ség kapcsolattal 1 állítható zsalus szellőzőcsatlakozás; 2 törésponti ívelem; 3 kapcsolódó „T” elem; 4 szellőzőcső.

7.23 ábra. Szerelt mellékcsatornás szellő­zőkémény tető feletti csomópontja 1 szellőzőkürtő; 2 mellékcsatorna; 3 csat­lakozó (állítható) szellőzőrács; 4 toldó idom; 5 fejelem; 6 szellőzőrács; 7 vízmentes takarás; 8 hőszigetelés; 9 kürtőátvezetés dilatációs hőszigetelése; 10 körülfalazás.