Kellemes otthon, építés és felújítás

A konyha, mint munkaterület

Minden munka, így a konyhai munkálatok esetében is arra törekszünk, hogy minimális idő- és energiaráfordítással lássuk el feladatainkat. Ennek előfeltétele, hogy a munkakörülmények és a felhasznált anyag tökéletes, a berendezések és gépek kezelése pedig egyszerű legyen. A gondos tervezés lehetővé teszi a gyors munkát, és megkönnyíti a kevésbé kedvelt feladatok elvégzését is. A konyhai munkáknál különösen fontos, hogy minden a kezünk ügyében legyen.

Aki kész konyhabútort vesz, lemond a méretre készített bútor előnyei­ről. Kiindulási szempont minden esetben a rendelkezésre álló terület – új épület esetén a tervezett terület -, aminek a meghatározásakor abból kell kiindul­nunk, hogy a konyha legtöbbször a lakás vagy a ház leggyakrabban használt helyi­sége. Régi épületek esetében a rendelke­zésre álló alapterülethez, illetve a vezeté­kek, csövek, szerelvények elrendezéséhez kell alkalmazkodnunk.

A helyiség méretétől függ, hogy tudjuk elhelyezni a berendezési tárgyakat:

Íme az egysoros megoldás

Íme az egysoros megoldás

Kétsoros megoldás

Kétsoros megoldás

L alakú elrendezés

L alakú elrendezés

U alakú elrendezés

U alakú elrendezés

Sziget- vagy félszigetszerű kialakítás

Sziget- vagy félszigetszerű kialakítás

A kényszer azon­ban gyakran egyedi megoldásokra és ötle­tekre inspirál bennünket, legyen szó akár a jól látható gerendákról vagy kiugró fal­részekről. Amennyiben megfelelő tervek vannak a birtokunkban, még a műemlék­védelem alatt álló, és így nem átépíthető épületek esetében sem kell igényeinkről és a kényelemről lemondanunk. A régi épü­letek esetében gyakran van lehetőség arra, hogy a konyhát a szomszédos helyiséggel egybenyissuk, illetve lebontsunk egy köz­falat, vagy éppen ellenkezőleg, hogy fel­húzzunk, esetleg gipszkartonból építsünk egy új válaszfalat. Az átalakítás során mód van a kamra vagy akár egy háztartási he­lyiség kialakítására is.

Az el­múlt években, évtizedekben e helyiséget gyakran feleslegesnek és idejétmúltnak te­kintettük, ám az semmivel nem helyette­síthető, és nagyban megkönnyíti életünket. Ha a konyha elég nagy, az étkező is helyet kaphat benne, így a konyha a család találkozási pontjává válhat. Egy, a 30-40 éve­sek körében végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 60%-ának tet­szett ez a megoldás.

Ne akarjuk azonban mindenáron az aktuális divatot követni, inkább tekintsük azt csupán inspiráció­nak, majd döntsünk egyéni igényeinknek megfelelően. Ha a konyha lakótérként való használata mellett döntünk, érdemes megfontolni, nem volna-e célszerű a kony­hát és a nappalit egy légtérben elhelyezni.

Vajon milyen érvek szólnak mellette?

Az egy légterű konyhában a háziasszony vagy a házigazda nem érzi magát elszige­telve a család többi tagjától és a vendégek­től, így bekapcsolódhat a beszélgetésbe, odafigyelhet a többiekre, és a gyerekeket is könnyebben szemmel tudja tartani. Mik akkor e megoldás hátrányai? Elsősorban az elkerülhetetlen konyhai szagok, ame­lyek a helyiség klimatikus viszonyait is befolyásolják.

További tényező a gőz, amely növeli a helyiség páratartalmát, és így ronthatja közérzetünket. Nem utolsó sorban a kony­hai zajok – a csobogó víz, a fazekak és fe­dők csörgése – is zavaróak lehetnek, vala­mint az a „rendetlenség”, amely a főzés­sel óhatatlanul együtt jár, és egy légterű konyha esetében igencsak szembetűnő. Vannak olyanok, akiket ez a látvány zavar, és folyamatosan a rendrakás kényszerében élnek. A döntést tehát alaposan meg kell fontolnunk, az utolsó szó joga azonban mindenképpen azt illeti, aki a leggyakrab­ban használja a helyiséget.

Ha a konyhát várhatóan a családi össze­jövetelek színhelyéül is használjuk majd, akkor ne északi, hanem lehetőleg keleti vagy nyugati tájolásúra tervezzük, hogy a felkelő vagy a lenyugvó nap sugarait is él­vezhessük. A bejáratra vagy az utcára né­ző ablakból szemmel tarthatjuk a ház előtt játszó gyermekeinket. Ha a konyhából közvetlen kijáratot nyitunk a garázsra, könnyebb lesz a nagybevásárlás utáni kipakolás is. Előnyös, ha a hulladékgyűjtő szintén könnyen megközelíthető.

A konyha mérete – lehetőségek és esélyek

A konyhabútorok és a gépek, berendezé­sek elrendezése a konyha méretétől és alaprajzától függ. A berendezést illetően az egysoros, a kétsoros, az L alakú, az U alakú, valamint a sziget-, illetve félszigetszerű elrendezés közül választhatunk. Legalább 7 m2-nyi területre mindenképpen szükség van. A kétsoros beépítés esetén a konyha legyen legalább 2,4 m széles, amelyből 2 x 0,6 m a szekrények mélysége, plusz 1,2 m széles mozgástér.

Ha a moz­gástér szélessége az 1,8 m-t meghaladja, célszerű egy szigetet vagy félszigetet ki­alakítani, ahol a tűzhely, a mosogató, az előkészítő munkaasztal vagy az étkezőasz­tal kaphat helyet. Természetesen a funk­ciókat kombinálhatjuk is: a páraelszívóval felszerelt főzősziget mellett például helyet kaphat egy étkezőpult is. A tűzhelyet és a mosogatót célszerű a sarokban elhelyezni, főleg, ha a kémény is a sarokban van.

Helytakarékos megoldás

Helytakarékos megoldás a kémény elé átlósan beépített tűzhely.

A konyhabútor karakterisztikus vonalát az átlós részek teszik szellőssé

A konyhabútor karakterisztikus vonalát az átlós részek teszik szellőssé, a tűzhely pedig előreugrik.

Az előretolt mosogató és a hátrébb helyezett felső szekrények nagyobb mozgásteret nyújtanak

Az előretolt mosogató és a hátrébb helyezett felső szekrények nagyobb mozgásteret nyújtanak, ami ergonómiailag és esztétikailag is ideális megoldás.

Az átlós elrendezés tág teret enged fan­táziánknak: a kiugró falrészeket elrejthet­jük vágy kiegyenlíthetjük, és így nagyobb mozgásteret kapunk. Ennek a megoldás­nak ergonómiai előnyei is vannak: a mo­sogató előreugrik, a faliszekrények pedig hátrébb tolódnak. A modern konyhabúto­rok lehetővé teszik a derékszögek meg­bontását, míg az új formák és sarokszek­rények, a különböző magasságú polcok, az üveges és a teleajtós szekrények változa­tossá teszik a konyhaszekrény formai megjelenését.

Az egyedi, esztétikus meg­oldások széles skálájából választhatunk. Akármelyik stílus mellett döntünk is, funkciójában annak ugyanazt, a konyhai munkát kell kiszolgálnia. A jobbkezeseknek ideális, ha jobbról balra van a tűzhely, az előkészítő munkaasztal, a mosogató, majd a tároló- és a munkaasztal helyez­kedik el. A balkezeseknek célszerű kipró­bálni, hogy melyik sorrend a legkényel­mesebb.

Az ergonómia és az egészséges lakókörülmények kapcsolata

Ahhoz, hogy megértsük az ergonómiai szakemberek munkáját, illetve annak hasznosságát, célszerű áttekinteni a kony­hában végzett munkafolyamatokat. Ezek a következők: tárolás, előkészítő munkák, ételkészítés, mosogatás, edények tárolása. Az ergonómia azt vizsgálja, hogy ho­gyan lehet az emberi szervezet adottságai­nak megfelelően a legoptimálisabb módon elhelyezni a berendezéseket, a gépeket és a kiszolgáló eszközöket.

Az ergonómia elsődleges célja, hogy az adott munkafolyamatra fordított energia­mennyiséget a lehető legminimálisabbra csökkentse. Ez magában foglalja a túl mély és túl gyakori hajolgatás és a hosszas álldogálás, valamint a felesleges utak ki­küszöbölését, ami a konyhai gyakorlatban úgy érhető el, ha a konyhabútor magassá­gát a konyhában leggyakrabban dolgozó családtag magasságának megfelelően ala­kítjuk ki.

Egy 1,60 m magas személy számára a 0,9 m-es, egy 1,70 m magas számára a 0,95 m az ideális munkamagasság. Durva szabályként elfogadhatjuk, hogy a magasság akkor ideális, ha álló helyzet­ben alkarunkat vízszintes helyzetben tud­juk a mosogatópultra fektetni. A munka­asztal 16 cm-rel legyen magasabban a mo­sogatótálca aljánál. Ülő munkához 60-70 cm-es munkalapmagasság felel meg.

A képen látható konyha barátságos hangulatú

A képen látható konyha barátságos hangulatú. Különlegessége a ki- és beugró falrészek kihasználása, a feltűnő formatervezésű páraelszívó és az előreugró tűzhely, valamint a kényelmes magasságban elhelyezett sütő.

A különböző kutatási eredmények is igazolták, hogy mennyire fontos ezeknek a méreteknek a betartása az egészség meg­őrzése szempontjából, hiszen a porcko­rong egyoldalú terhelése hajlott háthoz, il­letve hátfájáshoz vezethet. A hátfájás elkerülhető és megelőzhető, ha gyakran változtatjuk testhelyzetünket. Amit lehet, ülve végezzünk, hiszen így ugyanakkora teljesítményhez mintegy har­madannyi energiát kell elhasználnunk, mintha állnánk.

A képen látható konyha fehér, ajtóbetétei jól harmonizálnak

A képen látható konyha fehér, ajtóbetétei jól harmonizálnak a régi épület hangulatával. Különlegessége, hogy a sarokablak a konyha szerves része, és a sarkokban a háromszög alakú elemek szerves kapcsolatot teremtenek az étkezővel.

Az étkezőasztal és a hagyományos szé­kek természetesen ülőmunka végzésére nem alkalmasak, ezért inkább a konyha­szekrénybe épített kihúzható munkalapon dolgozzunk. Ehhez egy állítható magasságú, biztonságos széket ajánlunk. Még na­gyobb kényelmet biztosít az elektromosan állítható magasságú munkalap. Már kap­hatók állítható magasságú mosogatók is, így hátunk terhelése csökkenthető.

A színes üvegajtók szecessziós hangulatot árasztanak

A színes üvegajtók szecessziós hangulatot árasztanak. Különleges a háromszögelemek játékos felhasználása és a páraelszívó rusztikus formája.

Apró, ám fontos részletek

Az egészségtelen tartás elkerülését segítik elő a görgőkön guruló, illetve a teleszkó­pos fiókok. Ezek a fiókok – szemben a ha­gyományos szekrények fiókjaival – könnyebben kihúzhatók és áttekinthetők. A tel­jes hosszukban kihúzható fiókok előnye, hogy a leghátsó eszköz is könnyen hozzá­férhető, és a mágnes zár a fiókot az utolsó centimétereknél visszahúzza a helyére.

Ergonómiai kutatások bebizonyították, hogy általában csak a munkalapok elülső, kb. 60 cm széles részét használjuk, így le­hetőség van a mögötte lévő részek haszno­sítására. Ezekbe a kieső sarkokba harmoni­kaajtós vagy redőnyös szekrénykéket he­lyezhetünk el, amikben a háztartási gépeket, a kézi mixert, a szendvicssütőt és a kávéfő­zőt tárolhatjuk. A kieső sávokba helyezhe­tünk olyan kihúzható sínt, amelyre a fűsze­reket, illetve a kanalakat akaszthatjuk, és tet­szés szerint odébb tolhatjuk.

A fali szekrénynek több előnye is van. Egyrészt megkímél minket a felesleges sé­tálgatástól, hiszen sok készüléket oda he­lyezhetünk. A „sétálgatás” elhagyásával energiát és időt takarítunk meg. Ha a nehezebb tárgyaknak csak a felső szekré­nyekben jut hely, ügyeljünk arra, hogy vállmagasságban helyezzük el; ez érvé­nyes a sütőre és a mikrohullámú sütőre is. Ha lehet, ezeket helyezzük szem- vagy vállmagasságba, hiszen így használatuk kényelmesebb és biztonságosabb lesz, és az ételt is jobban látjuk.

Az elektromosan állítható magasságú munkaasztal ülő és álló helyzetben is er­gonómiailag ideális feltételeket teremt

Az elektromosan állítható magasságú munkaasztal ülő és álló helyzetben is er­gonómiailag ideális feltételeket teremt.

Technika, amely biztonságosabbá és könnyebbé teszi a konyhai munkát

Az elmúlt években számtalan olyan tech­nikai vívmány jelent meg, amely meg­könnyíti a konyhai munkát. Jó példa erre a könnyen tisztítható kerámialapos tűz­hely, az új fűtési módszerek, a hőmérsék­let-szabályozás és a kényelmi berendezé­sek. A korszerű főzőlap megegyezik a fa­zék méretével, lekapcsolás után pedig hasznosítja a maradék hőenergiát, így energiát takarít meg, egyben csökken az égési sérülés veszélye is.

Az automata tűz­hely érzékeli, ha a fazekat elhelyezzük a főzőlapra, és csak ekkor kapcsol be. A ha­logén- és infrafűtés gondoskodik az egyenletes hőelosztásról. A korszerű tűz­helyek esetében a gyermekek biztonsá­gára is gondoltak. Kaphatók már olyan mosogatógépek is, amelyek 40%-os költ­ségmegtakarítással működnek, és a kézi mosogatásnál gyorsabban is lehet velük dolgozni.

A korszerű hűtő- és fagyasztószekré­nyek tökéletesen alkalmazkodnak a család létszámához, életmódjához és étkezési szokásaihoz. A 4 zónás hűtőszekrényben -18 °C-on tárolhatunk, 0 °C-on pedig friss halat és húst raktározhatunk, amely így hosszabb ideig friss marad. Ezt követi a hagyományos fagyasztó, majd a korábban a pincében tárolt italok és a vaj számára megfelelő 8-14 °C. Van olyan hűtőszek­rény, amelyben a páratartalom is szabá­lyozható, ugyanis a halaknak és a húsoknak kevesebb párára van szükségük, mint a zöldségeknek és a salátáknak. Az pedig ma már természetes, hogy freonmentes hűtőszekrényt vásárolunk…

Nem mellékes: törődjünk a renddel!

Ha rendet tartunk, akkor nagy mértékben megkönnyítjük munkánkat, emellett feles­legesen megtett utakat, energiát és időt ta­karíthatunk meg, arról nem is szólva, hogy könnyebben megtaláljuk, amit keresünk, és jobban áttekinthetők készleteink is. Készleteinket célszerű olyan gyógy­szertárakban alkalmazott szekrénytípus­ban tárolni, amelyhez mindkét oldalról hozzáférhetünk. A tárolás az ajtólappal együtt kihúzható vagy azzal együtt kifor­duló rekeszekben történik.

A fent leírt módon a magas állószekré­nyek hátsó részében elhelyezett tárgyak is könnyen hozzáférhetővé válnak, az üve­ges szekrényajtón keresztül pedig jobban áttekinthetjük a szekrény tartalmát. Ha a felső faliszekrények polcai üvegből ké­szülnek, még könnyebben eligazodunk. Hasonlóan a hűtő- és fagyasztó szekré­nyekhez, a szekrények tárolókapacitását is fel kell mérnünk.

A hulladékkezelés területen szinten célszerű rendet teremtenünk

A hulladékkezelés területen szinten célszerű rendet teremtenünk, hiszen ez a munkánkat is megkönnyíti. Az 1-es számmal jelölt mosogatótálból a komposztálható hulladék a 2-es számú vödörbe kerül. A fémdobozt és az alufóliát egy külön rekeszben (3) gyűjtik. A többi újrafelhasználható hulladék a 4-es számú vödörbe kerül. A tisztítószerek számára fenntartott kosár ugyanúgy üríthető, mint a hulladéktároló vödrök.

Megfelelő fényviszonyokkal kímél­jünk szemünket!

Minél jobb a helyiség megvilágítása, an­nál könnyebben és jobban tudunk benne dolgozni. Aki éles késsel bánik, jó, ha lát­ja, hogy mit csinál. Ne feledjük, hogy a természetes fény nem egyenletesen vilá­gítja meg a helyiség különböző pontjait, és azt se, hogy nem mindannyiunknak jó a látása. A mennyezetre szerelt általános megvilágításra mindenképpen szükség van.

Általános szabályként elfogadhatjuk, hogy ideális esetben izzólámpánál minden négyzetméterre 25 Watt-tal, vagy neoncső esetében 10 Watt-tal kell számolnunk. Ezen túl a munkaasztalt külön világítótesttel is el kell látnunk.

A faliszekrény alá felszerelhetünk például neoncsövet vagy korszerű, cső formájú, energiatakarékos izzólámpát. Automata kapcsolóval fel­szerelt halogénlámpát a szekrények belse­jébe is beköthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a megvilágítás az élelmiszereket termé­szetes színükben láttassa, és ne alakulja­nak ki zavaró, árnyékos területek. Helyez­zünk el a konyhában megfelelő számú konnektort is, hogy a háztartási gépeket és a munkánkat megkönnyítő berendezéseket könnyen és biztonságosan üzemeltet­hessük.

Gondoskodjunk friss levegőről!

Főzés közben magas a levegő páratartal­ma, és gyakran kellemetlen szagok is keletkeznek. A kellemes klíma kialakítá­sához – különösen az egy légterű kony­ha-nappali konstrukció esetében – mindenképpen szükség van egy ventillátoros légkondicionáló berendezésre. A termé­szetes szellőztetés nyáron a túl nagy me­leg miatt nem mindig hatásos, télen pedig felesleges energiapazarlással jár.

A szagelszívót elrejthetjük a faliszek­rényben, de megfelelően formatervezett páraelszívó jól láthatóan is beépíthető. Ál­talában elengedő óránként 12 légcsere, a szakemberek egy része azonban még ennél is kevesebbet javasol. Semmiképp se üze­meltessük a páraelszívó készülékünket fö­löslegesen, mert az csökkenti üzemidejét és felesleges zajt okoz.

A zajokat mérsékelhetjük, ha a halk, dupla motoros készüléket választjuk, vagy ha a páraelszívót olyan elektronikus érzékelővel szerelték fel, amely a páratartal­mat érzékeli, és csak akkor kapcsolja be a készüléket, ha arra szükség van. Ha a mo­tort és a szellőzőt a konyhán kívül helyez­zük el, a zajok még kevésbé lesznek hallgatóak. Ha nincs lehetőség arra, hogy a pá­raelszívó kivezető csövét a szabadba vezessük, akkor levegőcserés készüléket kell választanunk, amely az elhasznált levegőt egy filteren keresztül megszűri, majd a tiszta levegőt ismét a helyiségbe áramol­tatja.

A konyha megfelelő szellőztetése ezek mellett is fontos: a magas páratartalom mi­att a nedvesség kicsapódhat a főfalakon és a sarkokban, ami az egészségre ártalmas, és az épület állagára nézve kedvezőtlen következményekkel jár, ugyanakkor jó táptalajt biztosít a penészgombáknak.

 

Zuhanyrózsa a konyhábanZuhanyrózsa a konyhában

 

Lapos kivezető csövű páraelszívó vázlati rajza

Lapos kivezető csövű páraelszívó vázlati rajza