Hogyan alakulnak ki a hőhidak? Milyen következményei vannak?
A hőhidak az épületszerkezetekben előforduló olyan tartományok, amelyek mentén a meleg-oldalról a hideg-oldal felé kialakuló hőáram sűrűsége nagyobb, mind a környező felületeken. Ebben az esetben anyagtól függő hőhídról beszélünk. Magát a folyamatot könnyen meg lehet érteni, ha két dolgot megfontolunk. Az egyik, hogy mindig a nagyobb hőmérsékletek igyekeznek a környező kisebb hőmérsékletekkel kiegyenlítődni, nem pedig fordítva.
Az anyagok hővezetési képessége meghatározó a hőhidak kialakulásánál.
A fűtött helyiségekből a hőenergia a falon vagy ablakon át a hideg külső levegő irányában áramlik. A második tény pedig az, hogy minden anyagnak megvan a saját hővezető képessége, amely eltér a többi anyagétól.
Például: Ha egy rossz hővezető képességű építőanyagokból készített falban lévő ablaknyílást jó hővezető képességű téglákkal befalazzuk, akkor itt erősebb lesz a hőáramlás, mint a környező falakban; a befalazás tehát hőhiddá válik, és épülethibákat okozhat.
A hőhidaknak egy másik fajtája az anyagtól függő hőhidak. Itt a szoba hőjét felvevő belső falfelület nagysága pontosan megegyezik a hőt leadó külső falfelületével. A külső falsarkokban a hőt felvevő felület mindössze egy vonal, nevezetesen a két falszakasz találkozása által képezett belső sarok.
Belső szigetelés esetén hőhidak ott jöhetnek létre, ahol belső válaszfalak találkoznak a külső falakkal és itt a szigetelés megszakad.
A hőt leadó külső felület azonban a fal vastagságának kétszeresével egyenlő. Ez nem marad következmények nélkül. Lehet a belső hőmérséklet, bizonyos feltételezett egyéb értékek mellett, akár +20 °C, és a külső falak belső felületének hőmérséklete ennek megfelelően +14,1 °C, a külső sarokban kialakuló hőhíd a hőmérsékletet ott mégis +8,5 °C-ra csökkenti. Ezzel olyan állapot jön létre, amelyben a belső levegőben lévő pára telítődik, lecsapódik és a falsarkot átnedvesítheti.
Egy lehetőség, amellyel csökkenteni lehet a hőhidakat, amelyek a belülről szigetelt válaszfalak csatlakozásainál alakulnak ki: a falakon és a mennyezeten további, ék alakú szigetelőanyag-darabokkal kiegészítjük a szigetelést.
- (1) külső fal
- (2) fagyos hely, ±0 °C
- (3) belső szigetelés
- (4) szigetelőék
- (5) válaszfal
Hol alakulhat ki hőhíd ?
A lakószint külső falán, a falfelületben vagy a külső sarkokon, belső szigetelés esetén ott is, ahol a belső falak a külső falakkal találkoznak, azaz a szigetelés meg van szakítva, vagy ahol a küiső falra szigeteletlen betonfödém fekszik fel. Továbbá hőhíd lehet a pinceszint külső fala, fűtés esetén. A világítóakna bekötése, a pince belső fala, fűtéssel vagy anélkül, az alap környezete, pincefödém, a ház lábazata, erkélylemezvagy előtető, ablaknyílások, tetőpárkány, a fűtetlen tetőtér alatti födém, beépített tetőtér esetén a tetőfelületek. A külső fal szigetelésében hagyott hézagok is hőhidakat okoznak.
Bal oldali ábra: Páralecsapódással járó hőhidak keletkeznek ott is, ahol pl. a külső falakra felfektetett vasbeton födémek egészen a fal külső felületéig kiérnek.
- (1) külső fal
- (2)úsztatott esztrich
- (3) födém
- (4) hőhíd
A nedvesség penészesedést okoz
Jobb oldali ábra: A födém felfekvésének környezetében kialakuló hőáramlást akkor lehet hatásosan megakadályozni, ha a hőszigetelő lapok nemcsak a födém vastagságában, hanem felfelé és lefelé a födémlemez vastagságán túlnyúlnak.
Hőhidak a tető alatt is létrejöhetnek, ahol a meleg, nedvességgel telített levegő áthatol a levegő- és párazáró réteg folytonossági hiányain, és víztartalma a hőszigetelés zónájában a szarufákon lecsapódik. A rajzon feltüntetett százalékok a levegő relatív nedvességtartalmát adják meg.
A födémek felfekvésének környezetében fellépő hőhidakat gyakran az itt látható megoldással igyekeznek kiküszöbölni. Az ábrán bemutatott szigetelés azonban csak részlegesen tudja megakadályozni a hőhíd kialakulását, lehűléssel és páralecsapódással továbbra is számolnunk kell.
A külső szigetelés csatlakozásainál elkövetett hibák elsősorban az ablak körüli falak környezetében okozhatnak hőhidakat és átnedvesedést. Ez pedig jeienősen rontja a belső klímát. Az ilyen hőhidakat, az anyagtól függő hőhidaktól eltérően, geometriai hőhidaknak nevezzük.
A hőhidak a belső levegőállapotot a következőkkel befolyásolják:
- a hideg belső falfelületekkel
- az ott lecsapódó nedvességgel
- a nedvesség okozta penészesedéssel
A szigetelőanyagokba behatoló nedvességgel, ami csökkenti azok szigetelőhatását és további károsodással is jár.