Miért olyan fontosak a külső falak belső felületei?
Már sorra vettük azokat a tényezőket, amelyek a kellemes hőérzetet biztosítják. Az egyes helyiségekre ajánlott hőmérsékletek helyes megítéléséhez fontos látnunk, hogy tiszta szobahőmérséklet fizikai értelemben tulajdonképpen nem létezik, beszélhetünk viszont levegő-hőmérsékletről és a helyiséget határoló belső felületek hőmérsékletéről. A két hőmérséklet együttesen eredményezi az úgynevezett érzékelt hőmérsékletet, feltételezve, hogy a levegő nyugalomban van.
A levegő hőmérséklete és a felületi sugárzás hőmérséklete a test hőháztartására azonos értelmű hatást gyakorol, ezért a felületek túl kis sugárzási hőmérsékletét nagyobb levegő-hőmérsékletekkel:
A padlóhőmérsékletnek és a belső levegő hőmérsékletének aránya sem elhanyagolható a kellemes hőérzet szempontjából bizonyos mértékig ki lehet egyenlíteni és el lehet érni a kellemes hőérzetet. Ez természetesen fordítva is igaz. Más szavakkal: a kellemes hőérzethez az szükséges, hogy egy bizonyos variációs tartományon belül egy adott levegő-hőmérséklethez a határolófelületek meghatározott közepes hőmérséklete tartozzon. Ennek feltétele azonban, hogy a felületi hőmérsékletek kiegyensúlyozottak legyenek, a hősugárzás ne legyen bántóan aszimmetrikus. A viszonyokra befolyása van ezen kívül az egyéni komfortzóna szélességének, a testburok hőszigetelő képességének, a ruházatnak és a végzett tevékenységnek:
- (A) padlóhőmérséklet
- (B) a belső levegő hőmérséklete
- (1) kellemes
- (2) még elviselhető
- (3) kellemetlenül hideg.
A kellemes hőérzetet döntően befolyásolja a belső levegő hőmérsékletének és sebességének az aránya:
- (A) levegősebesség
- (B) a belső levegő hőmérséklete
- (1) kellemes
- (2) kellemetlen.
A kellemes hőérzetet megzavaró levegőmozgás
Ha egy helyiségben összességében megvannak a kellemes hőérzet feltételei, akkor a fejmagasságban lévő melegebb és a láb környéki hidegebb tartomány közötti hőmérsékletesés nem lehet több, mint 3 °C. Ha a kellemetlen huzatot el akarjuk kerülni, akkor egy meghatározott levegő-hőmérséklet esetén a levegő közepes határsebességeit nem szabad túllépni. Nagyobb hőmérsékleteknél viszont, a kellemetlen melegérzetek ellen, éppen hogy szükség van egy meghatározott, minimális közepes levegősebességre.
Az egész testre kiterjedő, túl nagy levegősebességek feltétlenül kellemetlen hőérzetet okoznak, a lokális huzatot viszont csak a huzatra érzékeny testtájainkon, pl. nyakunkon vagy bokánkon vesszük észre. Huzat vonatkozásában a levegősebességek kritikus küszöbértéke 0,1…0,3 m/s. A huzatérzet oka azonban nem kizárólag a levegő sebességében keresendő, kialakulásában a levegőáramlás ingadozásainak, azaz a turbulenciának is szerepe van. A túl nagy levegősebesség okozta lokális huzat döntően ablakok közelében fordul elő.
- (1) célszerű elrendezés
- (2) előnytelen, mert a láb környezetében huzat keletkezik