A kő, mint építőanyag
A kő jelentősége
A kő a legrégibb építőanyagok egyike, a természetes eredetű. építőanyagok között igen fontos helyet tölt be, és tekintettel könnyű beszerezhetőségére, az összes korok építészete alkalmazta. A követ ma sem tudták még az egyre fejlődő mesterséges anyagok kiszorítani. A kő nemcsak tartós, építési célokra kiválóan alkalmas, igen változatos fajtájú és szép építőanyag, hanem bizonyos körülmények fennforgása esetén gazdaságos is. Hazánk legtöbb részén találunk építésre alkalmas kőzeteket.
Építőkövek
Építőköveknek nevezzük azokat a természetben előforduló kőzeteket, melyek kellő mennyiségben fejthetők, szükséges mértékben alakíthatók, az építészet által támasztott és a következőkben részletesen megtárgyalt követelményeknek megfelelnek. Ezek a tulajdonságok kőfajtánként és sokszor lelőhelyenként is mások és mások, így aszerint, hogy milyen célra kívánjuk a követ felhasználni, választanunk kell a fellelhető kövek között.
A kőből készült épületszerkezetek csoportosítása
A kő a magasépítésben kétféle módon: a) mint terméskő és b) mint faragott kő kerül alkalmazásra.
Terméskő: fal- és egyéb szerkezetek készítéséhez használt, a bányából nagyolva kitermelt, esetleg a kőműves által kalapáccsal durván alakított építőkő.
Faragott kő: fal- és egyéb szerkezetek készítéséhez használt építőkő, amelyet különböző kőfaragó szerszámok vagy gépek segítségével megdolgoztak.
- Ragasztott kőburkolatok, falazott kőburkolatok
- Kőlemezes- és bio tetőfedések
- Padlólapok, burkolatok fajtái, mi alapján válasszunk?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A kőből készült szerkezetek terén megkülönböztetünk:
- terméskő szerkezeteket és
- faragott kő szerkezeteket.
A terméskő szerkezetek csoportjába tartoznak a terméskő falazatok, a bennük kiképzett nyílások, és azok áthidaló boltövei, kémények, továbbá az ilyen természetű és anyagú boltozatok, a fal- és lábazatburkolatok, előlépcsők stb.
A terméskő szerkezeteket az jellemzi, hogy a kövek sok esetben megmunkálatlanul, máskor csak idomítva kerülnek beépítésre és csak igényes kivitel esetén dolgozzák meg azokat kőfaragó szerszámmal és módszerekkel. A kőosztást nem részletes tervek, hanem csak általános jellegű (költségvetési) előírás alapján hajtják végre. A kő szükséges idomítását (faragását) és a szóban forgó terméskő szerkezet megépítését legtöbbször ugyanazon dolgozó, a kőműves végzi el.
A terméskő szerkezetekkel kapcsolatosan gyakran találkozunk a falazókő és a cyklop-kő elnevezésekkel is.
Falazókő: faltestek építésére használatos, leginkább puha kövekből durván bárdolva, vagy repesztve előállított, közel derékszögű hasáb alakú építőkő.
Cyklop-kő: ékekkel hasított vagy nagyolt, szabálytalan öt- vagy hatszögű homloklapokkal előállított, megdolgozás nélküli építőkő.
Faragott kövek
A faragott kő szerkezetek igen sokfélék lehetnek, így: faltestek, pillérek, oszlopok, boltozatok, gerendaalátétek, gyámkövek, fal-, födém- és lábazatburkolatok, párkányzatok, nyíláskeretezések, mellvédek, fal-, mellvéd- és kéménylefedések, lépcsők, padlóburkolatok, kutak, emlékművek, szobor talpazatok stb. készülhetnek faragott kőből.
A faragott kő szerkezetek jellemzője, hogy minden egyes darab kő előre meghatározott (megtervezett) alakkal, pontosan méretjelzett tervek alapján, különböző kőfaragó szerszámokkal, illetőleg gépekkel megdolgozva készül. A bányákban kitermelt követ a kőfaragó munkálja meg alaki és felületi szempontból. A továbbiakban a kifaragott követ az építkezés helyszínén a kőműves helyezi el, az ún. elhelyező munkák keretében; a kőfaragó az elhelyezett köveket esetleg utándolgozza.
A kőszerkezetek értékelése. Amint az előbbiekből láttuk, a kő a legkülönbözőbb rendeltetésű szerkezetek előállítására alkalmas. A későbbiekből kitűnik, hogy alaki és felületi megdolgozása meglehetősen hosszadalmas, ezért – eltekintve a terméskő szerkezetektől – a belőle készített (faragott kő) szerkezeti elemek igen költségesek, viszont, mint majd látni fogjuk, minden tekintetben igen értékesek.