Alapozási rendszerek
Az alapok lehetnek: sík alapok és mély alapok.
Sík alapoknak nevezzük a talajszinttől nem nagy mélységben (≤ 4-5 m) megépíthető alapokat. Sík alapozást általában akkor célszerű alkalmazni, ha a teherbíró altalaj még földmunka segítségével gazdaságosan elérhető mélységben van; másrészt, ha az alapsík a talajvízszint felé esik. A sík alapok a mélyalapozásokhoz viszonyítva kisebb technikai felszereléssel és gyorsabban építhetők meg.
A sík alapok lehetnek:
- Sáv, más néven végig futó alapok, melyeknél az alaptest hosszúsága a szélesség sokszorosa. A pillérvázas épületek esetében alkalmazott végig futó vasbetongerendás alapot (lásd következő részt) szalag alapnak nevezzük.
- Pontszerű, idegen elnevezéssel szoliter, közönségesen papucs alapok, ezek pillérek alatt használatosak.
- Végigmenő lemez, vagy más néven ellenfödémes alapok, ezek – bizonyos körülmények fennforgása esetén – az épület egyes részei vagy egész terjedelme alatt készülnek.
Mély alapoknak nevezzük azokat a különböző természetű alapokat, amelyeket azért kell létesíteni, mert a teherbíró talaj mélyen vagy esetleg el nem érhető mélységben van. A mély alapok készítése általában nagyobb technikai felszerelést igényel; a kivitel az építés körülményessége folytán lassúbb menetű; előnyük, hogy a talajvíz állásától függetlenül megépíthetők.
Amely alapok lehetnek:
- Pilléralapok, ezek a pincepadló szinttől 4-5 m mélységig megfelelők. Körülményesebb földmunkát, dúcolást és esetleg víztelenítést igényelnek.
- Kútalapok, amelyek a pincepadló szinttől kb. 8 m mélységig gazdaságosak, különösen akkor, ha talajvíz van, vagy ha a teherbíró altalaj réteg egyenletes szerkezetű.
- Cölöpalapok, ezek nagyobb mélységben levő, sőt el nem érhető teherbíró altalaj esetén is használhatók. A teherbíró altalajig leérő cölöpöket támasztó vagy más néven álló cölöpöknek, a terhet súrlódás útján átadó cölöpöket pedig lebegő vagy más néven súrlódó cölöpöknek hívjuk.
Mi a továbbiakban csak a sík alapokat tárgyaljuk. A sík alapok szerkezetét, és alkalmazási körülményeit, megépítési módozatait, sztatikái és gazdaságossági vonatkozásait a következő részekben ismertetjük.
Igen fontos a helyes alapozási mód megválasztása, tehát az adottságok alapján annak eldöntése, hogy műszaki szempontból melyik alapozási mód a legcélszerűbb, másrészt, hogy a műszaki követelmények kielégítése mellett melyik a leggazdaságosabb.
Az alapozási mód megválasztásánál műszaki szempontból a következő tényezők játszanak szerepet:
- Az épület szerkezeti kialakítása; tömörfalas vagy vázas, valamint sztatikailag határozott vagy határozatlan volta.
- Az épület súlya, beleértve a hasznos terhelést is.
- A teherbíró altalaj mélysége, igénybevehetősége és a talaj egyéb tulajdonságai (talajvízviszonyai stb.)