Falak gazdaságossági kérdései? Az „olcsó fal” megéri?
A falak gazdaságossági kérdéseit nem lehet pusztán csak az előállítási ár szempontjából vizsgálni, hanem egyéb, alább felsorolt tényezőket is figyelembe kell venni.
Fontos ilyen vonatkozásban:
- A hőszigetelési szempontból közel egyenértékű falvastagság mértéke.
- Az 1. pontbeli falvastagságnak megfelelő m2 súly.
- A térfogatsúly.
- 1 m3 fal falazóhabarcs szükséglete.
- Azonos karcsúsági szám mellett a határfeszültség nagysága.
- A hővezetési, illetőleg a hőszigetelési tényező.
- A hőtároló képesség.
- A hanggátló képesség mértéke.
- 1 m3 fal elkészítéséhez szükséges összes munkaidő, valamint az anyag-, a szállítási és a munkabérköltségek viszonya.
- 1 m3 fal ára.
Természetesen a külső és belső, vagy a szabadon álló falak vizsgálatánál az elsorolt tényezők közül nem mindegyik játszik szerepet.
A gazdaságosság tudományos kiértékelése során főleg gazdaságpolitikai szempontból az sem lehet közömbös, hogy a vizsgált falazat anyagai milyen mennyiségű tüzelőszer felhasználása révén állíthatók elő.
A gazdaságossági körülmények teljesen tárgyilagos kutatásánál az épület fűtési berendezésének beruházási, valamint a szükséges tüzelőanyagnak legalább tíz évre terjedő költségeit, mint a falazat gazdaságosságát lényegesen befolyásoló tényezőket szintén tekintetbe kell venni.
Legolcsóbb fal nem mindig a leggazdaságosabb!
A fenti adatok egybevetése után kitűnik, hogy a beruházási költségek tekintetében legolcsóbb fal nem mindig a leggazdaságosabb is. Az első pillanatban olcsóbbnak látszó fal költségesebb lehet kihatásaiban, valamint bizonyos előnytelen tulajdonságai következtében.
Pl. a vékonyabb, de költségesebb fal előnyösebb lehet az alatta levő különböző épületszerkezetek erőtani méretezése szempontjából. A hőszigetelési és hőtárolási szempontból költségesebb fal előnyösebb lehet az egyéb tekintetben (így pl. szilárdságtani szempontból) megfelelő, olcsóbb falnál. Az olcsóbb fal elégtelen hőszigetelő és hőtároló képessége következtében nagyobbak lesznek a fűtési berendezések beruházási költségei, azonkívül a későbbiek során túl nagy tüzelőanyag-költségek állnak elő.