Magasépítészet

Fémlemez fedések

Sík fémlemez fedéseket

Sík fémlemez fedéseket ritkábban készítenek, mint cse­repes és zsindelyes fedéseket. Elsősorban egyedi kialakítá­sú, alacsony vagy magas hajlású, illetve különleges geomet­riájú (íves) tetők esetén fordulhatnak elő. A sík fémlemez fedések készítése a bádogos munkák részét képezi. A szükséges szerszámok, eszközök, illetve az alkalmazott elemkapcsolatok és rögzítési módok meg­egyeznek a korábban már bemutatottakkal.

Kettős állókorcos lemezfedés

Kettős állókorcos lemezfedés már 5°-os tetőhajlásszög­től alkalmazható (1.200. ábra). A fedéshez minden esetben (hajlásszögtől függetlenül) teljes felületű zárt deszkaaljzatot kell készíteni. Ezt megelőzően építik be az alátéthéjazatot, amelyet hagyományos módon a szarufák felső síkjára el­lenlécekkel rögzítenek.

A deszkaborítást az ellenlécekhez szegezve (csavarozva) rögzítik. Ügyelni kell arra, hogy az aljzat egyenletes, sima, illetve felületi hibáktól, kitürem­kedésektől mentes legyen. A deszkaborítás alatti szellőző légréteg szabad magassága 15°-nál kisebb hajlásszög esetén legalább 8 cm, 15°-nál nagyobb hajlásszög esetén pedig leg­alább 4 cm.

Kettős állókorcos lemezfedés

1.200. ábra. Kettős állókorcos lemezfedés

A fedés készítését megelőzően a fémlemez sávokat az erre a célra alkalmas géppel előprofilozzák. A lemezek korcmagassága általában 25 mm. A lemezek hossza max. 10 m lehet. A fémlemezek szélességétől függően a korctávolság általában 50 vagy 60 cm. A lemezek rögzítése a korcokba helyezett álló (fix) és csúszófércekkel (1.201. ábra), valamint a lemezsávok felső végén kialakított visszahajtás­ba akasztott fércsávokkal történik. A rögzítőfércek többfé­le formájúak lehetnek. A korcokat korclezáró géppel vagy manuálisan lehet lezárni (1.201. ábra).

Kettős állókorcos lemezfedés kialakítása

1.201. ábra. Kettős állókorcos lemezfedés kialakítása, rögzítések, eszközök, gépek
a) álló férc; b) csúszóférc; c) rögzítőfércek beépítése; d) korclezárás géppel

Az állóférceket a fedés adott sávjában kell elhelyezni. Ez akadályozza meg a fémlemezsávok tetőfelületen történő lecsúszását. Az állófércek sávjának helyzete és szélessége elsősorban a tető szélességétől és a tetőfelület méretétől (a lemezek hosszától) függ.

Eresz

Kettős állókorcos fémlemezfedés ereszének kialakítása során a csatornatartó vasakat általában az ellenlécek vona­lában a deszkaaljzatba süllyesztve rögzítik (1.202. ábra).

Kettős állókorcos lemezfedés ereszképzése

1.202. ábra. Kettős állókorcos lemezfedés ereszképzése

Az eresz vonalában teljes hosszban fém ereszszegély-elem kerül elhelyezésre (ez lényegében egy vízcseppentő lemez). Erre teljesen rátakarva és él mentén aláhajtva kapcsolódnak a fémlemezsávok. Az állókorcok ereszvégi lezárása több­féle lehet (1.203. ábra).

Állókorcok ereszvégi lezárása

1.203. ábra. Állókorcok ereszvégi lezárása
a) íves; b) egyenes; c) ferde

Taréj

A taréj kialakításánál itt is alapvető követelmény a meg­felelő kiszellőzés biztosítása, illetve a csapadék bejutásának megakadályozása úgy, hogy mindez ne befolyásolja kedve­zőtlenül a tetőfedés megjelenését.

A deszkaaljzat készítése során a gerinc vonalában a két­oldali deszkaborítás között legalább 6 cm széles nyílást kell kialakítani (kihagyni). A gerincszellőzést lehetővé tevő taréj geometriáját a tetőhöz és a fedéshez igazodó egyedi ácsolt faszerkezet adja meg. Ennek kialakítása elsősorban a tető hajlásszögétől és a szükséges kiszellőző keresztmet­szettől függ. Minél alacsonyabb a tető meredeksége, annál nagyobb „küszöbbel” kell elkészíteni. A két oldalsó szellő­zőnyílás szélessége legalább 4-4 cm legyen (1.204. ábra).

1.204. ábra. Kettős állókorcos lemezfedés taréjképzése

a) alacsony hajlásszögű tető esetén

a) alacsony hajlásszögű tető esetén;

 meredekebb tetőhajlásszög esetén;

b) meredekebb tetőhajlásszög esetén;

Az előre megtervezett fa szerkezetet a szaruzathoz, illetve az ellenléchez kapcsolva építik meg. Ehhez az „ácsolt ge­rincszellőzőhöz” kétoldalt csatlakozó tetőfedő lemezsávok felső végét fel kell hajlítani a küszöbrészre, és a felhajtás pe­remét még egy plusz visszahajtással (vízkorccal) el kell látni (1.205. ábra).

Gerincszellőző felépítése

1.205. ábra. Gerincszellőző felépítése

A vízköre a felületre merőlegesen feltorlódó csapadékkal szemben képez akadályt. Az ácsolt gerincszel­lőzőre kerülő lemezfedés mindkét oldalon rátakar a felhaj­tott lemezrészre úgy, hogy közöttük a szükséges szellőző keresztmetszet végig biztosítva van. A kiszellőző nyílásban a bogarak, rovarok elleni védelmet perforált szellőzőlemez biztosítja, melyet felső lemezfedés alatt rögzítenek.

Az élgerincet – ha szükség van élgerinc mentén a kiszellőztetésre – ugyanúgy képezik, mint a taréjrészt. Az olyan tetőknél, ahol nem szükséges a kiszellőztetés, ott lécbetét­tel vagy kétoldali, egymáshoz illeszkedő rögzítőlemezzel képzik az élgerincrészt. A csatlakozó lemezsávok állókorcait az élgerinc mentén lejtésirányba lefektetik (lehajtják). Az így csatlakozó lemezsávok széleit felhajtják a lécbetétek oldalához vagy a rögzítőlemezek álló részéhez. Erre egy le­mezfedés kerül (a taréjrésznél is alkalmazottakhoz hason­lóan csak jóval kisebb méretben, kb. 4-6 cm szélességben) (1.206. ábra).

Kettős állókorcos lemezfedés élgerinc-képzése

1.206. ábra. Kettős állókorcos lemezfedés élgerinc-képzése

Kettős állókorcos lemezfedés vápa kialakítását alapvető­en meghatározza a tető (vápaél) hajlásszöge. Minden eset­ben a fedési rendszerhez tartozó, a fedéshez illeszkedő fém vápaelemet építenek be. A vápaelem és a fedés lemezsávjai közötti kapcsolat azonban többféle lehet.

Nagyobb hajlás­szögű tetőknél (>25°) viszonylag egyszerű a vápaképzés. Ilyen esetekben elegendő, ha a fém vápaelemhez egyszeres fekvőkorccal kapcsolódnak a kétoldali lemezsávok szélei (1.207/a. ábra). Kisebb lejtések esetén a vápaelemre for­rasztott rögzítősávokkal kapcsolódnak a fedés lemezsávjai (1.207/b. ábra). Ennél a megoldásnál a lemezsávok mindkét oldalon legalább 25 cm-re rátakarnak a vápaelemre.

Kettős állókorcos lemezfedés váparész-képzése

1.207. ábra. Kettős állókorcos lemezfedés váparész-képzése
a) egyszeres fekvő korccal;
b) forrasztott rögzítősávokkal;

Oromszegélyek

Az oromszegélyek kialakítása az esztétikai igényektől függően többféle lehet. Minden esetben a fedéshez illeszke­dő oromszegély-lemezt csatlakoztatnak a lemezfedés szélé­hez. Ez történhet felhajtás nélkül, felhajtva (korccal befelé vagy kifelé), valamint lécbetéttel (1.208. ábra). Az oromsze­gély-lemezeket célszerű minden esetben horganyzott acélle­mez betéttel merevíteni.

 Kettős állókorcos lemezfedés oromszegély képzése Kettős állókorcos lemezfedés oromszegély képzése

1.208. ábra. Kettős állókorcos lemezfedés oromszegély képzése
a) felhajtás nélkül; b) felhajtva korccal befelé; c) felhajtva korccal kifelé; d) lécbetéttel

Oldalfalszegélyek

Az oldalfalszegélyek kialakítását elsősorban a tető haj­lásszöge és a falburkolás módja határozza meg. A lemez­fedés széleit minden esetben fel kell hajlítani a kapcsoló­dó felületre. A felhajtás mértéke a tető hajlásszögétől függ (25° alatt legalább 10 cm). Vakolt felülethez kapcsolódva a lemezsáv felhajlított peremét a fedési rendszerhez tarto­zó, a fedéshez illeszkedő szegélyelemmel kell letakarni. Ezt a szegélyelemet tömítőszalag közbeiktatásával dűbelezve szorítják a falhoz (1.209. ábra).

Oldalszegély kialakítása vakolt felülethez kapcsolódva

1.209. ábra. Oldalszegély kialakítása vakolt felülethez kapcsolódva

Kéménycsatlakozás

A lemezfedéseknél a kéménycsatlakozást az adott fe­déshez illeszkedő, a fedési rendszer részét képező, vagy egyedi bádogos munkával kialakított „fémgallérral” ké­pezik (1.210. ábra). A fedés lemezsávjait minden oldalon fel kell vezetni a fémgallér oldalfalára, legalább 10 cm-re a fedés síkjától.

Derékszögű állókorcos lemezfedés

1.210. ábra. Derékszögű állókorcos lemezfedés

Derékszögű állókorcos lemezfedés

A kettős állókorcos lemezfedésnél kedvezőbb megjele­nésű a derékszögű állókorcos lemezfedés (1.211. ábra). Ez 25°-nál nagyobb hajlásszögű tetőknél alkalmazható. Ki­alakítása megegyezik a kettős állókorcos fedésnél alkalmazottakkal. A lemezsávok közötti korcok lezárása azonban itt egyszerűbb, mint a kettős állókorcoknál, mivel csupán egyetlen lezárási műveletet kell végezni. Az esztétikus, egyedi megjelenésű derékszögű állókorcos fedéseket első­sorban jól látszó felületeken, nagyobb hajlásszögű tetőkön alkalmazzák.

Derékszögű állókorcos lemezfedés

1.211. ábra. Derékszögű állókorcos lemezfedés

Lécbetétes lemez­fedés

Napjainkban viszonylag ritkán készül lécbetétes lemez­fedés. A kialakítás lényege, hogy a lemezsávok között, a lejtés irányában lécbetéteket helyeznek el. Ezek oldalához támaszkodnak a lemezek felhajtott peremei, illetve ehhez kapcsolódnak a rögzítőelemek (1.212. ábra). A lécbetétet minden esetben külön lemezsávval fedik le.

Léc betétes lemezfedés

1.212. ábra. Léc betétes lemezfedés