• fa
• fémek
• homlokzatburkolat
• lemezek
• műpala

Műpala-, fa- és fémlemez homlokzatburkolatok

Műpala homlokzatburkolatok

A műpala homlokzatburkolatok (anyaguk a héjazati ele­meknél megismert szálerősített cement) fa vagy fém vázra erősített, különböző méretű, alakú és színű műpala elemek­ből készülnek. Alapvetően megkülönböztetjük a kis- és nagyelemes műpala homlokzatburkolatokat. A kiselemes burkolólapok mérete 30×30, 15×60, 30×60 cm, vastagságuk 4 mm. Ezek a tetőfedéshez hasonlóan a homlokzaton is többféle elrendezésűek lehetnek. A fedéskép lehet méhsejt, kettős, strukturált, négyszög. A nagyelemes műpala leme­zek mérete 150/300×59,4 cm, 180/250/300×120 cm, vastag­sága 6, 8,10 mm. Általában hálós elrendezésben készülnek.

5.79. ábra. Műpala homlokzatburkolat felépítése

A műpala homlokzatburkolati elemeket a falszerkezethez erősített fa (vagy fém) vázszerkezetre rögzítik (5.79. ábra). A homlokzati hőszigetelés a közvetlenül a falazatra erősített vízszintes (vagy függőleges) lécek között helyezkedik el. A légréteg szélességét a függőleges (vagy vízszintes) tartó­lécek vastagsága határozza meg. A lécek helyzete és távol­sága az alkalmazott műpala elemek méretétől és a fedéskép­től függ.

Az egyes elemeket a sarkokhoz közeli furatokban a burkolattal megegyező színű műanyag csavarokkal (vagy szegecsezéssel) rögzítik a tartólécekhez. A csapadék beju­tásának megakadályozására a nyitott fugahézagokba víz­szintesen kampós fugazáró profilokat, függőlegesen pedig alumínium tömítőszalagokat építenek be.

Elsősorban ipari és raktárépületeknél alkalmaznak műpala hul­lámlemez homlokzatburkolatokat. Ezeket faszelemenekre vagy acélszelvényekre rögzítik. A rögzítési pontok itt a hullámvölgybe kerülnek (a tetőfedő lemezekkel ellentétben). A szellőzőlevegő a hullámok között halad, a szelemen nem képez akadályt.

Fa homlokzatburkolatok

Hazánkban fa anyagú homlokzatburkolatokat viszonylag ritkán készítenek. Többnyire kisebb homlokzatrészeken al­kalmazzák, díszítő jelleggel. Ezenkívül (elsősorban tehervi­selési okokból) könnyűszerkezetes épületeknél, illetve meg­lévő épületeknél utólagos hőszigetelés, homlokzat-felújítás esetén alkalmazhatják.

A fa anyagú homlokzatburkolatok négy jellemző változata terjedt el:

• kiselemes fazsindely burkolat;
• csaphornyos lécburkolat (lambéria);
• vízálló rétegelt falemez;
• deszkaburkolat.

A fazsindely 20-25 mm vastag, 30-50 cm hosszú, imp­regnált luc- vagy borovifenyő-hasíték (falap). A fazsindely burkolatokat a tetőfedésekhez hasonló módon kettős fedés­ként elhelyezve, deszkaaljzatra vagy sűrű lécvázra szegezve készítik. Alkalmazása hazánkban nem jellemző. A deszka homlokzatburkolatok általában lécvázra szegezett, függőleges helyzetű, két sorban részben egymásra takaró, gyalult deszkákból állnak (5.80. ábra).

5.80. ábra. Deszka homlokzatburkolat szerelt falszerkezeten

A legelterjedtebb fa anyagú homlokzatburkolatok a csap­hornyos lécekből készült homlokzati lambériák. Ezek a beltéri lambéria burkolatokhoz hasonló módon, rejtett szegezéssel lécvázra erősített különböző keresztmetszetű gyalult lécekből állnak. Függőleges és vízszintes léckiosztással egy­aránt készülhetnek.

A fa anyagú burkolatok mögött a hőszigetelés nedvesség elleni védelme önmagában többnyire nincs biztosítva. Eh­hez (a tetőszerkezeteknél is alkalmazott) kétszeres kiszellőztetésű szerkezeti kialakítás szükséges (5.81. ábra).

5.81. ábra. Kétszeresen átszellőztetett fa homlokzatburkolat

A hőszigetelés és a faburkolat közé vízhatlan fóliát he­lyeznek úgy, hogy annak mindkét oldalán szellőző légréteg legyen. A belső légréteg a hőszigetelés, a külső légréteg a faburkolat hátoldalának kiszellőzését biztosítja. Fa homlokzatburkolatoknál különösen fontos a kéregszerkezet mö­götti légréteg megfelelő, egyenletes átszellőztetése. Ezért a ki- és beömlőnyílásokat lehetőleg a burkolat teljes hosszán ki kell alakítani.

A fa homlokzatburkolatok felületét minden esetben ke­zelni kell. Különösen fontos az UV-sugárzás, a gombáso­dás, illetve a rágcsálókkal szembeni megfelelő védelem.

Fémlemez homlokzatburkolatok

A fémlemez homlokzatburkolatok különböző proíilozású könnyűfém (alumínium) vagy rozsdamentes acél lemezek­ből készülnek. Elsősorban csarnokok, ipari épületek, rak­tárak jellemző külső burkolata. A fémlemezek anyagától, kialakításától és az alkalmazott technológiától függően az alábbi fémlemez homlokzatburkolatokat különböztetjük meg.

Ezek:

• hagyományos készítésű fémlemez burkolatok;
• hullám- és trapézlemez burkolatok;
• alumínium vagy acél pallók és kazetták.

A hagyományos fémlemez burkolatok a fémlemez te­tőfedésekhez hasonló elvek alapján készülnek, függőleges deszkaaljzatra. Az előprofilozott lemezeket kettős, derék­szögű állókorcokkal vagy lécbetétekkel kapcsolják össze. A fémlemez burkolatokat a beton-, habarcs- és kőfelületek­től (és bizonyos favédőszerektől) elválasztó réteggel kell védeni. Az elválasztó réteg (ha készül) üvegfátyol betétes bitumenes fedéllemez.

Hullám- és trapézlemez burkolatok

A hullám- és trapézlemez burkolatok anyaga (eloxált, lakkozott, esetleg műanyag bevonatos) alumíniumlemez vagy (tűzihorganyzással és műanyag lakbevonattal védett) acéllemez, melyeket hálós elrendezésben a tetőfedésekhez hasonló módon, vízszintes faszelemenekre vagy acélszelvé­nyekre rögzítenek (5.82. ábra). A rögzítési pontok hullám­völgyben találhatók.

5.82. ábra. Trapézlemez homlokzatburkolat

A rögzítőelemek a tartóprofilhoz iga­zodó rozsdamentes acél önmetsző csavarok vagy szegecsek, tömítőgyűrűkkel, műanyag védősapkákkal. Az ilyen hom­lokzatburkolatok fűtetlen, vázas szerkezetű raktárépületek esetén gyakran képezik a külső térelhatároló szerkezetet, vagyis nincs külön teherhordó falszerkezet (ebben az eset­ben természetesen már nem burkolatról van szó).

Könnyűfém vagy acélpallók és kazetták

A könnyűfém vagy acélpallók és kazetták legtöbbször olyan egyedi peremezésű fémlemezek, amelyek a beépítés során egymásba akaszthatók, csúsztathatók, pattinthatok stb. A hordozószerkezet itt is fa- vagy fémváz. A pallókat függő­leges (vagy vízszintes) sávokban egymás mellé (alá) helyezve építik be. Az egyes elemeket általában speciális kapcsolóele­mekkel, pattintással rögzítik (5.83. ábra).

5.83. ábra. Fémlemez homlokzatburkolat rögzítése pattintással

A vízszintesen pallókat legtöbbször beakasztással erősítik fel a hordozó­szerkezetre. A rendszerint hálós elrendezésben beépített fémlemez kazettákat általában rejtett (perem alatti) csavarozással vagy szegecsezéssel rögzítik a függőleges fémhe­vederekhez.

A fémlemez homlokzatburkolatok kialakítása során szá­mos tényezőt figyelembe kell venni:

• A fémlemez kéreg párazáró felületet képez, ezért kü­lönösen fontos a burkolat mögötti légréteg megfelelő átszellőztetése. A levegőbevezető nyílás szabad ke­resztmetszete a falfelület min. 1/1000 része, a kivezető nyílás szabad keresztmetszete pedig a falfelület min. 1/800 része.
• A rögzítéseket minden esetben rezgés- és zörgésmen­tesen kell kialakítani. Ez az illeszkedési felületek közé helyezett rugalmas alátétekkel biztosítható.
• A fémekre jellemző jelentős hőmozgások következ­tében különösen fontos, hogy a fémlemez burkolatok minden irányba szabad mozgási hézagokkal, rugalma­san összekapcsolva legyenek beépítve.
• A lemezek közötti hézagokat úgy kell kialakítani, hogy csapadék ne juthasson a lemezek mögé.