Nyers (vakolatlanul maradó) falak jellemzői
A nyers kiképzésű falakat anyaguk szerinti csoportosításban célszerű tárgyalni. Ezek szerint vannak: a) nyers téglafalazatok, b) nyers kőfalazatok, c) nyers betonfalazatok.
a) Nyers téglafalazatok
A nyers – vakolatlan – téglafalazatok jó minőségű, tömör, nem nedvszívó, fagyálló falazó géptéglából készülnek, a téglakötés korábban megismert szabályai szerint. Tervezésüknél és megépítésüknél mennél nagyobb mértékben kell érvényesülnie annak a korábban hangoztatott elvnek, hogy a szabadon álló, illetőleg a nyílások közti pillérnek, sőt lehetőleg a hosszabb falszakaszok is, a féltégla egész számú többszörösének megfelelő méretűek legyenek.
A nyílások magassága a téglarétegek egész számú többszörösének feleljen meg. A falakat, pilléreket, falkávákat, boltöveket stb. gondosan kell falazni, tehát a vízszintes hézagok pontosan vízszintesek, egyenlő vastagok legyenek, az egymás fölé eső álló hézagok pontosan egy függőlegesbe essenek stb.
Kívánatos, hogy más építőanyag, pl. vasbeton koszorú vagy áthidaló gerenda, úgyszintén a falazótéglától eltérő égetett építőelem ne mutatkozzék a homlokzaton. Ez alól kivétel a vasbetonvázas épület architektonikus rendben (egyenlő vagy ritmikusan változó pillértávolságokkal) megtervezett vázszerkezete, amely sok esetben leplezetlenül jelentkezik a homlokzaton.
Az ablakkönyöklőket, amennyiben azok bádogborítás nélkül maradnak, rézsűsen elhelyezett tégla magas, álló helyzetű téglákból kell kifalazni (401. ábra). Ennél a megoldásnál a téglákat keretfűrésszel, körfűrésszel, szélező géppel vagy golyós sajtóba szerelt nyíró ékkel lehet a megfelelő alakúra idomítani. A könyöklőtéglák alá és mellé célszerű szigetelő lemezt helyezni.
401. ábra. Ablaknyílás kiképzése vakolatlan tégla homlokzaton; a) nézet, b)-c) fűrésszel alakított könyöklő téglák
Az oromfalaknál és lépcsőmellvéd-falaknál kívánatos a téglákat a ferde élekre merőlegesen falazni, amivel egyrészt kedvező építészeti hatást érünk el, másrészt szerkezetileg is helyesen járunk el (402. ábra).
402. ábra. Nyerstégla kiképzésű oromfalnál a téglákat az oromélre merőlegesen kívánatos falazni
Dörzsölt téglafalak. A nyers téglafalak igen gyakran téglával dörzsölt kivitelben készülnek, amin azt kell érteni, hogy a hézagokat kikaparják, majd habarccsal bőségesen kikenik, és utána a felületet puhább téglával átdörzsölik, minek következtében a hézagok tömítődnek. Ez általában a pincefalaknál szokásos olcsó eljárás.
A dörzsölés egy másik, jobb fajtája a papírral dörzsölt kivitel, amikor a hézagok kikaparása és habarccsal való kikenése után kanállal annyi híg habarcsot hordanak fel a felületre, hogy ezáltal a felület egyenetlenségeit is eltüntetik, majd az egész felületet papírral ledörzsölik. A végleges állapotban a téglák egyes részei fedetlenül, egyes részek vékony habarcsréteggel fedve mutatkoznak. Külső homlokzati felületeken is gyakran alkalmazzák ezt az eljárást, mely az időjárási hatásokat jól bírja. A dörzsölt tégla homlokzat-kiképzés megfelel olyan gyárépület esetében is, amelynél a homlokzat az üzem természetéből kifolyólag bepiszkolódásnak, állandó beporosodásnak van kitéve, pl. cement- vagy gipszgyárak esetében.
A dörzsölt felületet mindkét esetben utólag meszeléssel lehet ellátni.
Péppel meszelt téglafalak
A nyers téglahomlokzatokat szokás vékonyan folyó mészpéppel bevonni. Erre a célra inkább a durva felületű, kézi vetésű téglákból készült falak felelnek meg. A hézagkiképzés ez esetben is bemélyedő, kitöltött vagy esetleg – már a falazás alkalmával – szándékosan kicsurgatott, kitüremkedő lehet. Esztétikai cél ilyenkor, hogy a bemeszelt felületen a falazat struktúrája mennél jobban előtűnjön, érvényesüljön.
A mészpép a következő kötő-, illetve adalékanyagokból áll:
- Tiszta éles folyami homok: 75 liter
- Oltott mész: 25 liter
- Tömítő szer: 12 liter
- Víz: 38 liter
- Lenolaj: 3 liter
Összesen: 153 liter, ez a mennyiség kb. 100 m2 felület bevonására elegendő. A tömítő szer védi a falazatot a nedvesség behatolása ellen, a lenolaj pedig megakadályozza a pépréteg lepattogzását.
Az előbbi összetételű pépet felhasználás közben állandóan keverni kell. A mészpépet (amelyet esetleg színezni is lehet) lapos ecsettel hordják fel. Ez az eljárás a koromtól nem szennyezett, zöld környezetben igen tetszetős és tartós homlokzati felületet eredményez.
b) Nyers kőfalazatok
A nyers (vakolatlan) kőfalazatok — mint a korábbiakból tudjuk – lehetnek faragott kő és terméskő falazatok.
Ezeknél is – mint a nyers téglafalaknál – fontos, hogy a falak, pillérek, falkávák és boltövek gondosan legyenek falazva. Kerülni kell, hogy az idegen anyagok leplezetlenül jelentkezzenek a homlokzaton; viszont nem kifogásolhatók az idegen fajtájú vagy jobban megdolgozott kövek, sőt a fokozott igénybevételnek kitett helyeken (a sarkokon, éleken és a nyílások körül) ezek kívánatosak lehetnek (403 a-c ábra).
403. ábra. Nyers kőfalazatok bizonyos részeit faragott kőből, esetleg jobb minőségű kőből kívánatos készíteni; a) sarkon, b) ablak-, c) ajtónyílásnál levő kövek
A faragott kő és a terméskő falazatok felületképzése szempontjából az előbbieken kívül számba jön a hézagosztás és a kövek felületi megdolgozási módja. A kőfalak ilyen természetű kérdéseit a „Kőfalazatok” című részben részletesen tárgyaltuk. A hézagosztás olyan legyen, hogy a szerkezeti követelmények egyidejű kielégítése mellett mennél jobb homlokzati hatást eredményezzen. A kövek felületi megdolgozásának sokféle lehetősége közül mindenkor az épület arányának, illetőleg az egyes kövek nagyságának, az elérni kívánt építészeti hatásnak megfelelőt kell választani.
A hézagkiképzés többféle lehet: mélyített, teli és domborúan kiálló. A szélesebb és mélyebb hézagok a felület élénkítését szolgálják, sötét árnyéksávot eredményeznek. A teli hézagolás – különösen a hézag közepébe vassal bemélyített vonalakkal — bár vidéken igen elterjedt, kevésbé mondható szerencsésnek. A hézagoló habarcs utólagos megfestése vagy egyenesen színezett hézagoló habarcs használata szintén fokozza a homlokzati hatást. Amennyiben arra tartunk igényt, hogy a hézag színe a kő színéhez hasonlítson, úgy az illető kő őrleményéből kell a habarcsot előállítani.
c) Nyers betonfalazatok
A nyers (vakolatlan) betonfalazatok vagy egész keresztmetszetükben egyneműek, vagy a homlokzati felületükön előnyösebb tulajdonságú kéregrésszel ellátottak lehetnek. Az utóbbi megoldást a német Vorsatzbeton lefordításával – bár rossz kifejezéssel – előtétbetonnak is hívják, kifejezőbbnek tartjuk azonban a kéregbeton elnevezést. A hátbetonnal együtt csömöszölt kéregbeton készítésének módját szemlélteti a 404. ábra.
404. ábra. A hátbetonnal együtt csömöszölt kéregbeton készítésének változatai
A nyers, vakolatlan betonfelületek maradhatnak megdolgozatlanul is úgy, ahogy a zsaluzatból kikerülnek. A szőrös deszkazsaluzat erezése érdekes nyomot hagy a betonfelületen, ugyanakkor azonban a zsaluzó deszkák illeszkedési hézagaiba befolyt habarcs plasztikája előnytelenül jelentkezik. Ezen, a zsaluzó deszkák illeszkedési felületeinek összegyalulásával, gondosabb zsaluzattal lehet segíteni. Szó lehet azonkívül gyalult kivitelű, esetleg gipsz simítással bevont vagy acéllemezzel burkolt zsaluzat alkalmazásáról is. Külföldön újabban teljesen sima műanyag zsaluzatot is alkalmaznak, Diesel-olaj bekenéssel.
A beton felületét azonkívül lehet kőfaragó szerszámokkal (a leggyakrabban hegyes vésővel) kőszerűen is megdolgozni. Ilyen esetben a beton kéregrésze nem kavicsbetonból, hanem jobb minőségű kőzúzalékból, esetleg oxidfestékkel színezve készülhet. Sötét barnásvörös színű felületet lehet elérni azzal, ha a kéregréteget téglazúzalék (esetleg klinkerzúzalék) adalékanyaggal készítjük.
Külföldön azonkívül elterjedt á betonfelületnek homokfúvással történő megdolgozása is, aminek révén a beton adalékszemcséi láthatóvá válnak. A homokot sűrített levegővel fújják a felületre. Nagyobb vagy kisebb szemnagyságú homok alkalmazása, másrészt erősebb vagy gyengébb fúvóerő kifejtése révén különféle felületi textúrát, illetve építészeti hatást lehet elérni.
A nem monolitos, hanem műhelyben készülő betonelemek (burkoló lapok, lemezek, panelek stb.) felületéről, – röviddel a bedolgozás után – pusztán nyomás alatti vízsugárral történő kimosással vagy drótkefével is el lehet távolítani a cementkő anyagú takaró kérget.
Kontex-beton esetében a beton homlokzati felületén levő 25-30 mm vastag kéregrétegbe 3-10 mm-es szemnagyságú mosott, esetleg színes adalékanyag kerül, a kötő anyaghoz pedig a kötéslassító szer (pl. trasz). A kizsaluzás után a felületen mutatkozó cement habarcsrészeket vízzel és erős kefével eltávolítják; így előtűnnek és érvényesülnek az adalékanyag-szemek. Ez a breccsás jellegű kövekre emlékeztető, aránylagosan olcsó felületképzés igen alkalmas épületlábazatok, kerítések, támfalak, mérnöki műtárgyak céljára.
A „Kontex” betonnal tévesztik össze a nyers kavics felületképzést. Utóbbinál akár tégla, akár beton anyagú falra felhordott habarcsrétegbe – utólag – mosott, válogatott kavicsot ragasztanak fel.