Magasépítészet

Nyers (vakolatlanul maradó) falak jellemzői

A nyers kiképzésű falakat anyaguk szerinti csoportosításban célszerű tárgyalni. Ezek szerint vannak: a) nyers téglafalazatok, b) nyers kőfalazatok, c) nyers betonfalazatok.

a) Nyers téglafalazatok

A nyers – vakolatlan – téglafalazatok jó minőségű, tömör, nem nedvszívó, fagyálló falazó géptéglából készülnek, a téglakötés korábban meg­ismert szabályai szerint. Tervezésüknél és megépítésüknél mennél nagyobb mértékben kell érvé­nyesülnie annak a korábban hangoztatott elvnek, hogy a szabadon álló, illetőleg a nyílások közti pillérnek, sőt lehetőleg a hosszabb falszakaszok is, a féltégla egész számú többszörösének megfelelő mére­tűek legyenek.

A nyílások magassága a tégla­rétegek egész számú többszörösének feleljen meg. A falakat, pilléreket, falkávákat, boltöveket stb. gondosan kell falazni, tehát a vízszintes hézagok pontosan vízszintesek, egyenlő vastagok legyenek, az egymás fölé eső álló hézagok pontosan egy függőlegesbe essenek stb.

Kívánatos, hogy más építőanyag, pl. vasbeton koszorú vagy áthidaló gerenda, úgyszintén a falazótéglától eltérő égetett építőelem ne mutatkozzék a homlokzaton. Ez alól kivétel a vasbetonvázas épület architektonikus rendben (egyenlő vagy ritmikusan változó pillértávolságokkal) megtervezett vázszerkezete, amely sok esetben leplezetlenül jelentkezik a homlok­zaton.

Az ablakkönyöklőket, amennyiben azok bádog­borítás nélkül maradnak, rézsűsen elhelyezett tégla magas, álló helyzetű téglákból kell kifalazni (401. ábra). Ennél a megoldásnál a téglákat keretfűrésszel, körfűrésszel, szélező géppel vagy golyós sajtóba szerelt nyíró ékkel lehet a megfelelő alakúra idomítani. A könyöklőtéglák alá és mellé célszerű szigetelő lemezt helyezni.

Ablaknyílás kiképzése

401. ábra. Ablaknyílás kiképzése vakolatlan tégla homlokzaton; a) nézet, b)-c) fűrésszel alakított könyöklő téglák

Az oromfalaknál és lépcsőmellvéd-falaknál kívánatos a téglákat a ferde élekre merőlegesen falazni, amivel egyrészt kedvező építészeti hatást érünk el, másrészt szerkezetileg is helyesen járunk el (402. ábra).

402. ábra.

402. ábra. Nyerstégla kiképzésű oromfalnál a téglákat az oromélre merőlegesen kívánatos falazni

Dörzsölt téglafalak. A nyers téglafalak igen gyakran téglával dörzsölt kivitelben készülnek, amin azt kell érteni, hogy a hézagokat kikaparják, majd habarccsal bőségesen kikenik, és utána a felületet puhább téglával átdörzsölik, minek következtében a hézagok tömítődnek. Ez általában a pincefalaknál szokásos olcsó eljárás.

A dörzsölés egy másik, jobb fajtája a papírral dörzsölt kivitel, amikor a hézagok kikaparása és habarccsal való kikenése után kanállal annyi híg habarcsot hordanak fel a felületre, hogy ezáltal a felület egyenetlenségeit is eltüntetik, majd az egész felületet papírral ledörzsölik. A végleges állapotban a téglák egyes részei fedetlenül, egyes részek vékony habarcsréteggel fedve mutat­koznak. Külső homlokzati felületeken is gyakran alkalmazzák ezt az eljárást, mely az időjárási hatásokat jól bírja. A dörzsölt tégla homlokzat-kiképzés megfelel olyan gyárépület esetében is, amelynél a homlokzat az üzem természetéből kifo­lyólag bepiszkolódásnak, állandó beporosodásnak van kitéve, pl. cement- vagy gipszgyárak esetében.

A dörzsölt felületet mindkét esetben utólag meszeléssel lehet ellátni.

Péppel meszelt téglafalak

A nyers tégla­homlokzatokat szokás vékonyan folyó mészpéppel bevonni. Erre a célra inkább a durva felületű, kézi vetésű téglákból készült falak felelnek meg. A hézagkiképzés ez esetben is bemélyedő, kitöltött vagy esetleg – már a falazás alkalmával – szán­dékosan kicsurgatott, kitüremkedő lehet. Esztéti­kai cél ilyenkor, hogy a bemeszelt felületen a falazat struktúrája mennél jobban előtűnjön, érvényesüljön.

A mészpép a következő kötő-, illetve adalékanyagok­ból áll:

  • Tiszta éles folyami homok: 75 liter
  • Oltott mész: 25 liter
  • Tömítő szer: 12 liter
  • Víz: 38 liter
  • Lenolaj: 3 liter

Összesen: 153 liter, ez a mennyiség kb. 100 m2 felület bevonására elegendő. A tömítő szer védi a falazatot a nedvesség behato­lása ellen, a lenolaj pedig megakadályozza a pépréteg lepattogzását.

Az előbbi összetételű pépet felhasználás közben állandóan keverni kell. A mészpépet (amelyet esetleg színezni is lehet) lapos ecsettel hordják fel. Ez az eljárás a koromtól nem szennyezett, zöld környezetben igen tetszetős és tartós homlokzati felületet eredményez.

b) Nyers kőfalazatok

A nyers (vakolatlan) kőfalazatok — mint a korábbiakból tudjuk – lehetnek faragott kő és terméskő falazatok.

Ezeknél is – mint a nyers téglafalaknál – fontos, hogy a falak, pillérek, falkávák és boltövek gondosan legyenek falazva. Kerülni kell, hogy az idegen anyagok leplezetlenül jelentkezzenek a homlokzaton; viszont nem kifogásolhatók az idegen fajtájú vagy jobban megdolgozott kövek, sőt a fokozott igénybevételnek kitett helyeken (a sarkokon, éleken és a nyílások körül) ezek kívánatosak lehetnek (403 a-c ábra).

Nyers kőfalazatok részei a-bNyers kőfalazatok részei c

403. ábra. Nyers kőfalazatok bizonyos részeit faragott kőből, esetleg jobb minőségű kőből kívánatos készíteni; a) sarkon, b) ablak-, c) ajtónyílásnál levő kövek

A faragott kő és a terméskő falazatok felület­képzése szempontjából az előbbieken kívül számba jön a hézagosztás és a kövek felületi megdolgozási módja. A kőfalak ilyen természetű kérdéseit a „Kőfalazatok” című részben részletesen tár­gyaltuk. A hézagosztás olyan legyen, hogy a szer­kezeti követelmények egyidejű kielégítése mellett mennél jobb homlokzati hatást eredményezzen. A kövek felületi megdolgozásának sokféle lehető­sége közül mindenkor az épület arányának, illetőleg az egyes kövek nagyságának, az elérni kívánt építészeti hatásnak megfelelőt kell választani.

A hézagkiképzés többféle lehet: mélyített, teli és domborúan kiálló. A szélesebb és mélyebb hézagok a felület élénkítését szolgálják, sötét árnyéksávot eredményeznek. A teli hézagolás – különösen a hézag közepébe vassal bemélyített vonalakkal — bár vidéken igen elterjedt, kevésbé mondható szerencsésnek. A hézagoló habarcs utólagos meg­festése vagy egyenesen színezett hézagoló habarcs használata szintén fokozza a homlokzati hatást. Amennyiben arra tartunk igényt, hogy a hézag színe a kő színéhez hasonlítson, úgy az illető kő őrleményéből kell a habarcsot előállítani.

c) Nyers betonfalazatok

A nyers (vakolatlan) betonfalazatok vagy egész keresztmetszetükben egyneműek, vagy a homlokzati felületükön előnyösebb tulajdonságú kéregrésszel ellátottak lehetnek. Az utóbbi meg­oldást a német Vorsatzbeton lefordításával – bár rossz kifejezéssel – előtétbetonnak is hívják, ki­fejezőbbnek tartjuk azonban a kéregbeton elnevezést. A hátbetonnal együtt csömöszölt kéregbeton készítésének módját szemlélteti a 404. ábra.

A hátbetonnal együtt csömöszölt kéregbeton készítésének változatai

404. ábra. A hátbetonnal együtt csömöszölt kéregbeton készítésének változatai

A nyers, vakolatlan betonfelületek marad­hatnak megdolgozatlanul is úgy, ahogy a zsaluzat­ból kikerülnek. A szőrös deszkazsaluzat erezése érdekes nyomot hagy a betonfelületen, ugyan­akkor azonban a zsaluzó deszkák illeszkedési hézagaiba befolyt habarcs plasztikája előnytelenül jelentkezik. Ezen, a zsaluzó deszkák illeszkedési felületeinek összegyalulásával, gondosabb zsaluzat­tal lehet segíteni. Szó lehet azonkívül gyalult kivitelű, esetleg gipsz simítással bevont vagy acél­lemezzel burkolt zsaluzat alkalmazásáról is. Kül­földön újabban teljesen sima műanyag zsaluzatot is alkalmaznak, Diesel-olaj bekenéssel.

A beton felületét azonkívül lehet kőfaragó szerszámokkal (a leggyakrabban hegyes vésővel) kőszerűen is megdolgozni. Ilyen esetben a beton kéregrésze nem kavicsbetonból, hanem jobb minőségű kőzúzalékból, esetleg oxidfestékkel szí­nezve készülhet. Sötét barnásvörös színű felületet lehet elérni azzal, ha a kéregréteget téglazúzalék (esetleg klinkerzúzalék) adalékanyaggal készítjük.

Külföldön azonkívül elterjedt á betonfelület­nek homokfúvással történő megdolgozása is, aminek révén a beton adalékszemcséi láthatóvá válnak. A homokot sűrített levegővel fújják a felületre. Nagyobb vagy kisebb szemnagyságú homok alkalmazása, másrészt erősebb vagy gyengébb fúvóerő kifejtése révén különféle felületi textúrát, illetve építészeti hatást lehet elérni.

A nem monolitos, hanem műhelyben készülő betonelemek (burkoló lapok, lemezek, panelek stb.) felületéről, – röviddel a bedolgozás után – pusztán nyomás alatti vízsugárral történő kimosással vagy drótkefével is el lehet távolítani a cementkő anyagú takaró kérget.

Kontex-beton esetében a beton homlokzati felületén levő 25-30 mm vastag kéregrétegbe 3-10 mm-es szemnagyságú mosott, esetleg szí­nes adalékanyag kerül, a kötő anyaghoz pedig a kötéslassító szer (pl. trasz). A kizsaluzás után a felületen mutatkozó cement habarcsrészeket víz­zel és erős kefével eltávolítják; így előtűnnek és érvényesülnek az adalékanyag-szemek. Ez a breccsás jellegű kövekre emlékeztető, aránylagosan olcsó felületképzés igen alkalmas épület­lábazatok, kerítések, támfalak, mérnöki mű­tárgyak céljára.

A „Kontex” betonnal tévesztik össze a nyers kavics felületképzést. Utóbbinál akár tégla, akár beton anyagú falra felhordott habarcsrétegbe – utólag – mosott, válogatott kavicsot ragasztanak fel.