• alapozás
• födém
• lemezek

Végigmenő lemez (vagy ellenfödémes) alapok

Az ellenfödémes alapozást akkor al­kalmazzuk, ha az altalaj igénybeve­hetősége csekély, és a teherbíró ta­lajréteg mélyen van, másrészt pedig, ha a talajvíznyomás ellen amúgy is szigetelést leterhelő ellen födémet kell létesíteni.

Régebben téglából készült, boltövek­kel határolt lapos boltmezőkkel alakí­tották ki az ellenfödémet, ma inkább vasbetonból építik meg. Utóbbiak kü­lönböző rendszerűek lehetnek:

A bordás vasbetonlemez vagy az adott esetnek megfelelően egy vagy két irányban vasalt vasbetonlemez általában tömörfalas épületek esetében hasz­nálatos. Az ellenfödém a falak alatt vasbeton koszorúgerendához csatla­kozik.

A vasbeton mestergerenda-hálózat közti vas­beton ellenfödémek a vázas épületeknél kerülnek alkalmazásra. Ilyenkor hossz- és keresztirányban futó és a pillérek alatt találkozó többtámaszú gerendákkal osztjuk mezőre az épületet.

A gerenda­közöket pedig a következő födémszerkezetekkel képezzük ki:

• Két irányban vasalt vasbetonlemezzel (185. ábra).
• Keresztbordás vasbetonlemezzel (186. ábra).
• Vasbeton ellenboltozattal.
• Vasbeton héjboltozattal.

185. ábra. Gerendahálózat közötti két irányban vasalt vasbetonlemezzel kialakított ellenfödém

Ha a mezőket határoló gerendák keskenyek, és a pillérek vaskosak, úgy a gerendákat a pillérek alatt a 185. ábrán látható módon szélesítjük ki. A sokszor igen nagyméretű mester- és fiókgerendák zsaluzatát a 185. vagy a 186. ábra szerint lehet elkészíteni.

186. ábra. Gerendahálózat közti keresztbordás vasbeton ellenfödém

Az összefüggő vastag vasbetonlemez (187. ábra) anyagban kevésbé takarékos megoldás.

187. ábra. Összefüggő vasbeton alaplemez

A 188 a ábra olyan megoldást mutat, ahol az alap­lemez felett a csatornázási vezetékek még elhelyezhetők. A 188 b-c ábra szerinti esetben a vezetékhálózatot az ellenfödémben létesített aknába kell beépíteni, vagy a vezetékek, csövek részére kell az ellenfödém alatt bújható vagy járható csőfolyosót (188 d ábra) kiképezni. A csövek a koszorú-, illetőleg mestergerendákon a semleges tengelyhez közel haladjanak át, és részükre csőhüvelyt kell a gerendákba előzetesen beépíteni.

188. ábra. Az egész épület alatt készülő összefüggő vasbeton lemezalap és a csatornázási stb. vezetékek kapcsolata

A vasbeton gombafödém szintén használható ellenfödém céljára (szerkezeti értelmét lásd később a „Födémek” című szövegcsoportban). A pillérek alatt szükséges födémvastagítás a födém felső oldalán (189 a ábra) és az altalaj felől (189 b ábra) egyaránt kiképezhető.

189. ábra. Vasbeton gombafödémes alapok

Megjegyzés

Előfordulhat, hogy a tömörfalas épület középfolyosó melletti főfalait helyezzük rá egy vasbeton szerkezetű közös alaplemez sávra. Ugyanígy a vázas épületek közép­folyosói mellett kialakuló két oszlopsor is ráhelyezhető egy vasbeton szerkezetű közös alaplemez sávra.

Méretezési szempontok; az altalaj és a lemez­alapok közötti összefüggés

A méretezés szempontjából:

1. Igen merevnek tekinthetjük a lemezt akkor, ha alaprajzi kiterjedése aránylag kicsi, de ma­gassága nagy; másrészt ha az altalaj igen puha (folyadékszerűen viselkedő).
2. Rugalmas ágyazásénak tekinthetjük a le­mezt akkor, ha hajlékony (nagy kiterjedésű és kis magasságú). Ez a feltevés tömör, szemcsés, vagy kemény altalaj esetében indokolt.

Általában a lemezalapok vastagsága mindkét irányú vízszintes kiterjedésükhöz viszonyítva csekély, ezért hajlékony szerkezetnek minősíthe­tők. (Ez alól kivételt képeznek a ma már rit­kán alkalmazott, téglából falazott ellenbolto­zatok.)

Az alaplemezek szervesen összefüggnek az építmény többi szerkezetével. Erőjátékuk kihat az építmény egyéb szerkezeteire, ezért helyes méretezésüknek nagy fontossága van.

A lemezalapok alatt kialakuló talpfeszültsé­gekre befolyással van: a) alaptest merevsége, b) az altalaj merevsége, c) az egész építmény me­revsége, d) a nyomások szétterjedése az altalajban, e) az alaplemez szélén előálló oldalkitérés.