• fűtés
• padlófűtés

A fűtésről általában, gondolatok a padlófűtésről

A gyakorlat többféle fűtőrendszert ismer, minden rendszernek megvan az előnye és a hátránya. A padlófűtésnek sok előnye van, napjainkban egyre többen döntenek mellette, egyre gyakrabban alkalmazzák. Az újonnan épített családi házak többségében a padlófűtést vagy a padlófűtés és a konvekciós fűtés kombinációját alkalmazzák.

A családi ház fűtőrendszerének megválasztása az építtetőn múlik, jól és időben át kell azonban gondolni, már a tervezési szakaszban el kell dönteni, melyik rendszert választja. Ha a padlófűtést választja, figyelembe kell vennie, hogy ez a fűtési rendszer hőszigetelést és vastagabb réteg betont igényel. Emiatt a padlóréteg jóval vastagabb lesz. A fűtőrendszer kiépítése egy közepes méretű családi házban közel egymillió forint.

Mennyibe kerül?

Ha a rendszer kiépítése például kémény építésével is jár, és a legjobb minőségű alapanyagokat, alkatrészeket akarjuk felhasználni, a legjobb szabályozórendszert akarjuk beépíteni, akkor a költségek elérhetik a 3-4 millió forintot is (2018. évi adat). A fűtőrendszer bármilyen átalakítása, módosítása nem csak további pénzkiadással jár, hanem az épület átalakítását is maga után vonja, ami akár azt is jelentheti, hogy egyes helyiségeket nem lehet majd eredeti funkciójuknak megfelelően használni. A fűtőrendszert tehát nyomós ok nélkül nem javasolt átalakítani. A rendszer kiépítését, átalakítását a lehető legszakszerűbben végezzük el, hogy a későbbiekben már ne kelljen rajta változtatni.

A kellemes hőérzet nagyon fontos minden embernek, a levegő megfelelő hőmérséklete ugyanis jelentős mértékben segíti az egészség megőrzését. A hidegebb helyiségekben tartózkodók könnyen meghűlhetnek, vagy egyéb betegségeket szerezhetnek. Káros azonban a túlzott meleg is, mivel azok, akik sokat tartózkodnak túlfűtött helyiségekben, a téli hidegben, kinn a szabadban könnyebben megfáznak.

Az optimális hőmérséklet megfelelően megtervezett fűtőrendszerrel érhető el. Ebből a szempontból mindegy, hogy klasszikus módon, radiátorral fűtünk, vagy padlófűtést, esetleg kályhát használunk.

A kívánt hatás és a megfelelő hőmérséklet, megfelelő hatékonyság, ül. gazdaságosság eléréséhez minden esetben fontos, hogy a meglévő fűtőrendszerhez megfelelő szabályozórendszert alkalmazzunk.

Padlófűtés terjedése

A padlófűtés nem számít új megoldásnak, igaz, térségünkben csak az utóbbi években terjedt el. Már közvetlenül a második világháború után is voltak olyan épületek, amelyeket a padlóban vezetett meleg vizes csőrendszer fűtött. Abban az időben szinte mindenhol acélcsöveket használtak, így a padlófűtés csövei is abból készültek. Később, az 1950-1980-as években ritkaságnak számított ez a megoldás, újabb „felfedezésére” az 1990-es évekig kellett várni.

A 90-es években elsősorban a családi házakban kezdték újra alkalmazni a padlófűtést, találkozhatunk azonban ezzel a megoldással üzletekben, kisebb üzemekben, szerelőműhelyekben és nyilvános helyiségekben is. Az esetleges meghibásodásoktól és javításoktól való félelem megtette a magáét: ma már a felhasznált anyagok és az elvégzett munka minősége olyan magas színvonalú, hogy meghibásodásra csak elvétve fordul elő.

Meleg víz és fűtés

Mielőtt még döntenénk a fűtőrendszerről, át kell gondolni, hogyan vezetjük majd az épületben a meleg vizet. A különböző rendszerek csöveit oly módon kell vezetni, hogy azok ellássák funkciójukat, és ne akadályozzák egymást. A fürdőszobában például akár három rendszer csövei is találkozhatnak: az egyik a radiátoros fűtőrendszert látja el meleg vízzel, a másik a padlófűtést, a harmadik pedig a különböző berendezési tárgyakhoz – mosdó, fürdőkád – viszi a meleg vizet.

1.ábra. A fürdőszoba melegvíz-ellátó csőrendszerei

A korábban ismert, betonba fektetett csövekben vezetett meleg vizes padlófűtés mellett az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk elektromos padlófűtéssel. Ez a korábban szinte ismeretlen megoldás sok esetben gazdaságosabb, kedvezőbb lehet az előbbinél.