A hőigény csökkentése, kellemes közérzet a lakásban
A hőigény egyrészt a hőveszteségtől, másrészt a megfelelő hőérzettől függ. A régebbi épületek hőszigetelését az adott épületre alkalmazható konstrukciós megoldásokat figyelembe véve javasolják. Az épület hőszigetelésének korszerűsítése olyan intézkedéseket igényel, amelyekkel csökkenteni lehet a fűtéshez szükséges hő mennyiségét.
Ezek az intézkedések lehetnek:
- az épületszerkezet módosítása (ajtóbenyíló kialakítása, az ablakok, bejárati ajtó cseréje, a külső falak, tető, födém szigetelése);
- a fűtőrendszer korszerűsítése (hatékonyabb hőforrás alkalmazása, a pincében vezetett csövek szigetelése);
- az üzemeltetési költségek csökkentése (fűtésszabályozás alkalmazása a főforrásnál, a hőelosztóban, a fűtőtesteken, kisebb hőmérsékletű vizet használó fűtőrendszer alkalmazása).
Nagy hőmennyiség takarítható meg az épület hőszigetelésével. Ez magában foglalja a régi ablakok cseréjét, a ház utólagos hőszigetelését megfelelő szigetelő anyaggal. Szigetelőanyagként általában polisztirénlapokat, különböző anyagokból készült szőnyegeket, poliuretánhabot (az ajtók és ablakok illeszkedésénél) és más anyagokat használhatunk.
A szigetelés akkor hatékony, ha a legmegfelelőbb anyagokat használjuk, és betartjuk a gyártók által előírt technológiai előírásokat. Nem mindegy, hogy milyen falra milyen anyagot választunk, más anyaggal kell szigetelni a külső falakat, ehhez homlokzati polisztirént alkalmazunk, más anyagot választunk a tetőtér, a födém szigeteléséhez a ház belső részében.
A hőigény csökkentése, a hőszigetelés nem olcsó dolog, de a befektetés megtérül. A költségek függnek a felhasznált anyag fajtájától és vastagságától.
3. táblázat. A lakóépület energiaigényének csökkentése
| Épületelem | Intézkedés | Költségek, Ft/m2 |
|---|---|---|
| Külső falak | szigetelés | 12 000-22 000 |
| Tető, födém | szigetelés | 6 000-13 000 |
| Belső konstrukció | szigetelés | 4 000-9 000 |
| Ablakok, ajtók | csere | 60 000-90 000 |
További megtakarítást hozhat a kazánház átalakítása és fűtésszabályozók alkalmazása a fűtőrendszerben. Ennek költségei elérhetik az 500 000 Ft-ot. A befektetett költségek megtérülési ideje attól függ, hogy milyen mértékben emelkednek az energiaárak, és milyen hideg telek várhatók, vagyis mennyit kell majd fűteni az elkövetkező években.
- Konyhabútorok házgyári (panel) lakások számára
- Mitől olyan trendi a loft lakás?
- Fűtőrendszerek – gáz, kandalló, fűtés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az utóbbi években nagyon különbözött a tél hossza és átlagos hőmérséklete, a megtérülést nehéz pontosan meghatározni. Az árak is folyamatosan változnak. Hozzávetőlegesen azzal számolhatunk a jövőben, hogy 5-10 év alatt térül meg a befektetett pénz.
A kellemes közérzet
A kellemes közérzetet, a hőérzetet nemcsak a levegő hőmérséklete befolyásolja. Az emberek munkateljesítményét, hangulatát és a pihenés minőségét is befolyásolja, hogy milyen a közérzetünk, milyen kényelmet nyújt az épület a hőérzet szempontjából, azaz megfelelő-e a helyiségek fűtöttsége. A kényelemérzést legnagyobb mértékben a meleg, a zaj és a világítás befolyásolja. Ezek közül is a hőérzetnek van a legnagyobb szerepe.
A közérzetet befolyásolja a levegő hőmérséklete, páratartalma és tisztasága, valamint a levegőmozgás erőssége, a helyiséget határoló felületek, falak hőmérséklete, a benntartózkodók tevékenysége, öltözete, életkora és egészségi állapota.
Általánosan elmondható, hogy a levegő és a falak felületi hőmérsékletének összege ne legyen kisebb 38 °C-nál. Az is zavaró, ha a levegő és a falak hőmérséklete jelentősen eltér egymástól: ha nagyobb 4 °C-nál, akkor azt már kellemetlennek érezzük. A levegő hőmérsékletét árnyékolt hőmérővel, 150 cm magasságban mérjük.
5. ábra. A hőérzet adta kényelem a falak és a levegő hőmérsékletének függvényében
A közérzetet jelentősen befolyásolja az is, hogy a helyiségben milyen a levegő hőmérséklete különböző magasságokban. Ismert tény, hogy az ember úgy fázik meg legkönnyebben, ha fázik a lába. A levegő hőmérsékletének eloszlása akkor a legmegfelelőbb, ha a lábnál a legnagyobb, és a plafon alatt a legkisebb. Az ábra mutatja a levegőrétegek hőmérsékletének változását a fűtés típusának függvényében. Az ábrából egyértelműen kiderül, hogy a padlófűtés sokkal megfelelőbb, mit a radiátoros fűtés.
Több tanulmány szól arról, hogy a levegőcsere mérséklésével jelentős mennyiségű hő takarítható meg, amely a szellőztetéssel távozott volna. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a levegőcserére szükség van higiéniai szempontból is, az elhasznált levegő cseréjét higiéniai előírások tartalmazzák.
Azokban a helyiségekben is legalább kétóránként ki kell cserélni a levegő teljes mennyiségét, ahol nem tartózkodnak emberek, ennél gyakrabban, a káros anyagok felhalmozódásának ütemében kell szellőztetni a lakószobákban, vagy azokban a helyiségekben, ahol emberek tartózkodnak. Ezekben a termekben akár óránként többször is ki kell cserélni a teljes levegőmennyiséget.
A fűtött termekben az ablakok rövid ideig tartó kitárásával kell szellőztetni. A rövid idő ebben az esetben néhányszor 10 másodpercet, legfeljebb egy percet jelent, vagyis a szellőztetés ne tartson sokáig, mivel akkor a helyiség falai is lehűlnek.
6. ábra A levegőrétegek hőmérsékletének megoszlása a fűtés fajtájának függvényében.
A fűtés szabályozása
Napjainkban nincs olyan fűtőrendszer, amelynek teljesítményét ne lehetne valamilyen módon szabályozni. Ezt többféle módon tehetjük meg. A hőveszteség nagysága és a fűtött épület használati célja alapján meghatározható, hogy melyik szabályozási módszer, vagy mely módszerek kombinációja a legmegfelelőbb.
A legtöbb fűtőrendszert termosztáttal szabályozzuk. Ez a berendezés a levegő hőmérsékletét méri, és ez alapján ad utasítást a fűtőrendszer bekapcsolására vagy leállítására, a pillanatnyi teljesítményének fokozására vagy csökkentésére.
7. ábra. A termosztát helyes illetve helytelen elhelyezése
a) a termosztát helyes elhelyezése; b) a termosztát nem megfelelő elhelyezése
A rendszer szabályozásához fontos tényező a termosztát elhelyezése. A szabályozót mindig falra szereljük, a legmegfelelőbb magasság 120-150 cm a padló felett. Ügyeljünk arra, hogy működését ne befolyásolja világítótest, fűtőtest vagy klímaberendezés.
Nem lenne megfelelő a fűtőrendszer szabályozása, ha a termosztát működését hőforrás vagy az ablakon beszivárgó hideg befolyásolná, mivel az ilyen esetben a helyiségben nem az objektív hőmérsékletet mérné. Napjainkban sok különböző típusú termosztát kapható. Az igényesebb vásárlók programozható berendezést is kaphatnak, ezek lehetővé teszik a kívánt hőmérséklet beállítását a nap bizonyos órájára. Megkülönböztetünk egy napra vagy egy hétre előre programozható berendezéseket.
Az egyszerűbb termosztátokkal csak a helyiség kívánt hőmérsékletét tudjuk beállítani. Az „intelligens” berendezések memóriája több adat tárolására is alkalmasak, a termosztát ezek alapján szabályozza a helyiség levegőjének hőmérsékletét. A beállított adatok helyességét a termosztát kijelzőjén ellenőrizhetjük.
8. ábra Szoba termosztátok
a) egyszerűbb típus b) programozható memóriájú típus
A fűtőrendszer hatása a környezet tisztaságára
A lakás, ház fűtőrendszere mindig hatással van a környezetre. Minden fűtésnek szüksége van fűtőanyagra, amelynek elégetésével kén- és nitrogén-oxidok, valamint egyéb, a levegőt szennyező gázok, égéstermékek keletkeznek. A levegő szennyezettsége (elsősorban a C02-tartalom) hatással van a Föld egész légkörére, a levegőszennyezés következménye az utóbbi évek szélsőséges időjárása is.
A szükséges fűtőanyag mennyiségének csökkentése nemcsak a fűtés gazdaságosságát befolyásolja, de hatással van a levegőszennyezésre, a levegőbe jutó szennyező- és káros anyagok, gázok mennyiségére is. A fűtőanyag megtakarítást és ezzel a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét többféle módon lehet csökkenteni. Ezek közé tartozik például a kis vízhőmérsékletű fűtés (padlófűtés), nagy hatásfokú (kondenzációs) kazánok alkalmazása, hőszivattyúkat és napenergiát hasznosító berendezések, az épület és a pincében vezetett hővezetékek jó hőszigetelése, a rendszer megfelelő vezérlése és a fűtőtestek megfelelő elhelyezése.
Ökológiai szempontból a legmegfelelőbb fűtőrendszerek a következők:
- a hőforrás hőszivattyú vagy napenergia;
- a kis vízhőmérsékletű padlófűtési rendszer.
A fűtőrendszer gazdaságos üzemelésének további feltétele (amely egyben környezetbarát szempontból is fontos) a jó minőségű vezérlés és az épület és a nem fűtött helyiségekben vezetett hővezetékek nagyon jó minőségű szigetelése. Természetesnek kellene tartani azt is, hogy az épületeket nem kell túlfűteni, sem a családi házakban, sem a panelépületekben.