• épületszerkezetek
• télikert

Szerkezeti megoldások a télikerteknél, profilrendszerek

Fát, alumíniumot vagy műanyagot válasszunk? A tartószerkezetekre vonatkozóan nem szabad, hogy ez legyen az egyetlen kérdés. Ezen anyagok ugyanis csak a megfelelő profilrendszerrel együtt képesek a lakótélikert tartószerkezetével szemben támasztott igényeknek megfelelni. Gondolunk itt a stabilitásra, a hőszigetelésre és a tartósságra. Természetesen minden anyagnak és profilnak egyedi, sajátos tulajdonságai vannak. Ne sajnáljuk tehát az időt, amelyet e helyiség szerkezeti alkotóinak kiválasztására fordítunk.

Profilrendszerek

A döntéshozatal során mindig a számunkra legmegfelelőbb profil­rendszert és anyagot válasszuk ki.

A tartóprofilok nemcsak a forma és a szín­hatás kialakításában játszanak szerepet, ha­nem a stabilitás szempontjából is nagyon fontosak, továbbá a fűtött télikertek eseté­ben a hőhidak kialakulásának lehetőségét is mérséklik. Technikai szempontból ma már sokféle anyag és profilrendszer felhasználható az építkezéshez, sőt a kínálat olyan nagy e téren, hogy a télikertek szerelmesei közül egyeseket ez el is bizonytalaníthat. A legtöbb esetben azonban a személyre sza­bott igények és elvárások pontos elemzésé­vel tiszta képet kaphatunk, így a szóba jö­hető technikák köre is jelentősen leszűkít­hető.

Az alábbiakban ismertetett építmé­nyek minőségi elemzése során ezért kizá­rólag az egyedi igényeket tartsuk szem előtt. A döntéshozatalkor azonban nem sza­bad megfeledkeznünk azokról a jövőbeni ráfordításokról sem, amelyek segítségével a megálmodott üvegépítmény valóban hosszú életű és tartós lesz. A lakótélikertek esetében nem használják az üvegházaknál ismeretes acélszerkezetet.

A fűtött télikertek esetében ugyanis nem érvényesül az acélnak az az előnyös tulajdonsága, hogy nagy teherbíró képessége miatt filigrán üvegépítészeti megoldásokat tesz lehetővé, hiszen a fém nem jó hőszige­telő anyag, és a hideg profilokon gyakran lecsapódik a pára. Ez a jelenség csak úgy­nevezett hőhídmentes, s ezáltal robusztusabb profilokkal küszöbölhető ki. A korrózió megelőzésére bel- és kültérben egyaránt gondolnunk kell. E szempontból a tűzi hor­ganyzás, a galvanizálás vagy a rozsdásodás elleni festés ajánlható.

Hőhídmentes alumíniumprofilok

Az acélhoz hasonlóan az alumíniumprofi­lokat is hőhídmentes kialakítással kell elő­állítani. Az acéllal ellentétben a télikertek építése során az alumínium azért is kedvelt anyag, mert az igényes profilok egyszerűen elké­szíthetők belőle, valamint hasonló teherbí­rás mellett lényegesen könnyebb szerkezet építhető belőle. A nagy fesztávok még vi­szonylag keskeny profilokkal is áthidalha­tók. Az ökoszemléletű télikertépítők azon­ban elzárkózhatnak ettől az anyagtól, ugyanis az alumínium előállítása és feldol­gozása nagyon energiaigényes. Ezt kom­penzálja az a tény, hogy teljes egészében új­ra hasznosítható.

E módszer lényege az, hogy a két üreges félprofil között úgynevezett ütközőréteg helyezkedik el, ami a hőleadást lényegesen lecsökkenti.

E hátrány mérlegelésekor azonban feltétle­nül figyelembe kell vennünk ezen anyag vi­tathatatlan előnyeit is. A kültéri helyszíne­ken az alumínium többek között azért is nagyon jól megállja a helyét, mert oxigén hatására felülete rögtön oxidálódik, vagyis az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló védőréteg alakul ki. Az alumínium­ból készült szerkezet állóképességét tehát akkor sem fenyegeti veszély, ha a speciális karbantartás elmarad. Az eloxálás, valamint a manapság közkedvelt szinterezés azonban hosszú távon javítja a felület optikai minő­ségét, vagyis alkalmazásukkal a télikert élettartama meghosszabbítható. Ha a felü­leteket ápoljuk és tisztítjuk, az anyagok ere­deti fényét könnyen megőrizhetjük.

Műanyag profilok

A műanyag profilokat a műanyag ablakokból fejlesztették ki. Kedvező áruk és könnyű kezelhetőségük miatt nagy népszerűségnek örvendenek.

Továbbá népszerűségét a műanyag a ned­vességgel és az UV-sugárzással szembeni ellenálló képességének is köszönheti. E ked­vező tulajdonságokkal akkor is számolha­tunk, ha a felületet nem kezeljük. Korlá­tozott mértékben ugyan, de a műanyag profilok is újrahasznosíthatok. A műanyag viszonylag jó szigetelő tulajdonsága miatt nincs ugyan szükség hőhídmentes kialakí­tásra, ugyanakkor az anyag nagy hőingadozáskor tanúsított tágulása, illetve nem túl jó szilárdsága miatt acél megerősítést igé­nyel.

Éppen ezért bizonyos magasság és fesztáv felett nem alkalmazható jól, tehát felhasználása inkább kisebb télikertek épí­tésénél ajánlott. Ezen túlmenően az acél mag rontja a hőátbocsátási jellemzőt is. A hőre való tágulás miatt pedig azzal is szá­molnunk kell, hogy a kültéri profilok ese­tében szinte csak fehér színt választhatunk.

Faprofilok

A fa évszázadok óta jól bevált természetes építőanyag. Mivel megújuló nyersanyagról van szó, a jövő egyik alapvető anyagaként jöhet számításba. A lakótélikertek kedvelői számára vonzereje abban áll, hogy a profi­lok felülete élettel teli, hangulatot sugall.

Ha a fafelületeket természetes színükben hagyjuk meg, különösen meleg hangulatot teremthetünk, de természetesen a RAL-színskála teljes választéka is rendelkezé­sünkre áll. Választhatunk a világos és könnyed, az erős és hangsúlyos sötét színek között. A fának van egy további nagy elő­nye is, ha a télikertet egész évben használni szeretnénk: az összes anyag közül a fa szi­getelőtulajdonságai a legjobbak. Ez azt je­lenti, hogy kicsi a hőveszteség, és a pára szinte egyáltalán nem csapódik le. Ezen túl­menően a többi anyaggal összehasonlítva a fa bír a legjobb hangszigetelő tulajdonság­gal.

A kis (kb. 2 méter) fesztávú télikertek épí­téséhez száraz és csomómentes tömör fát használjunk. A rétegeltfa-profilok keskeny, jól kiszárí­tott, enyvvel összeragasztott fenyőlamel­lákból épülnek fel. Ezek a rendszerek jó for­matartók.

Szívesen alkalmazzák a rétegeltfa-profilokat, mivel ezek segítségével igényes szerkezetek és nagyobb méretű építmények hozhatók létre.

Nagy fesztávok esetében sem kell tehát at­tól tartanunk, hogy a profilok megvete­mednek vagy megrepedeznek, ha a belső vagy a külső tér klímája változik. Egy-egy nap folyamán – de főleg a nyári és a téli időszakban – ugyanis hőmérsékleti ingadozás tapasztalható, és a levegő pára­tartalma sem egyenletes. Ez utóbbi követ­keztében a tömörfa megduzzad vagy össze­szárad, és könnyebben deformálódik.

A kezeletlen fa, mint építőanyag azonban minden egyéb más anyagnál jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak. Ha te­hát az ablakoknál már ismert felületkezelé­si módszereket alkalmazzuk, könnyen meg­védhetjük a faprofilokból készült télikertet. A tetőn elhelyezkedő faprofilok védelmét megbízhatóan csak fémborítással oldhatjuk meg. A tetőszerkezet a fából épített téliker­tek esetében is általában fa- és fémszerke­zetből készül.

A fával kombinált profilok nagy előnye, hogy teherbíróbbak, mint más rendszerek. E jó tulajdonságuk miatt a tartó­elemek karcsúbbakra cserélhetők.

A fa védelme és ápolása

A fából készült télikertben akkor lelhetjük sokáig örömünket, ha a télikertet építő szakember és mi magunk is szakszerűen ke­zeljük ezt a természetes építőanyagot. A fá­ra kívül mindig színes festékréteg kerüljön, így védhetjük az UV-sugárzás ellen. A tar­tós védelem érdekében félévente ellenőriz­zük a festést, és ha szükséges javítsuk ki, illetve fessük át újra.

A fának azonban a sugárzásnál is nagyobb ellensége a sok vagy tartós nedvesség. Az átnedvesedett fa ugyanis könnyen gombásodik, a gombás felületek pedig vonzzák a rovarokat, amelyek tovább károsítják a fát. A legrosszabb esetben az egész építmény állóképessége veszélybe kerülhet. A télikert építőjének tehát konstruktív favédelemmel kell védekeznie az álló víz, a csapadék és a talajból felszívódó víz ellen.

A fa kiegészítő vegyi védelmét csak akkor hagyhatjuk el, ha a külső fa részeket fa-alumínium rend­szer védi a csapadék ellen. Ezen túlmenően gondoskodnunk kell arról is, hogy egyenle­tes klíma alakuljon ki a télikertben. Ez ide­ális esetben 20 °C-t és 50%-os relatív pára­tartalmat jelent. Annak érdekében azonban, hogy a levegő a falak előtt kívül is cirkulál­hasson, a növényeket ne ültessük 30 cm-nél közelebb az üveg elé.

A színtelen lazúrok e célra nem felelnek meg, míg a közepesen és teljesen sötét lazúrok, fedő festékek védelmet nyúj­tanak az ultraibolya sugárzás ellen.

Fa-alumínium rendszerek

A ferde tető esetében, amely az időjárás vi­szontagságainak és az UV-sugárzásnak a leginkább ki van téve, valamint számunkra is a legnehezebben hozzáférhető, fa-alumí­nium kombinációt kell választanunk. A rétegelt fából készült tartószerkezet vé­dett helyen, belül helyezkedik el. Ezekre az üvegtáblák kívülről, speciális tartók és tö­mítések segítségével kerülnek fel. A rend­szert kívülről ráerősített, az időjárás viszon­tagságaival szemben ellenálló takaróleme­zek szigetelik le, ennek köszönhetően nagyon ellenállóak.

E kombinációban két előnyös tulajdonság egyesíthető: kívül a fém időjárással szembeni ellenálló képessége, és a könnyű kezelhetőség, belül pedig a fa te­remtette természetes hangulat, valamint annak hőszigetelő képessége. A csodálatos lakóhelyiség szerkezetének karbantartása és ápolása tovább egyszerűsíthető, ha a függő­leges felületekhez – az időjárás viszontag­ságainak kitett oldalon – is ilyen profilrend­szert választunk.

A természet és a technika harmóniája az anyag­kombinációban és a kertépítészetben.

A fa-alumínium rendszereknél a kiegészítő szigetelőprofil további védettséget biztosít. Ezzel a lehetőséggel a tervezők a ferde tetők kialakításánál élnek. A gerendákra és a szarufákra alumínium profilt erősítenek, amely az üvegtáblák fogadóprofiljául is szolgál.

A jó anyagválasztás eleve meghatározza mennyire leszünk elége­dettek a télikertünkkel. Mire figyeljünk oda?

A lenti táblázat azokat a kritériumokat foglalja össze, amelyek a télikert tartószerkezetének kiválasztásánál fontos szerepet kapnak:

nagyon jó ●●
jó ●
közepes ○
rossz ○○
megfelelő kezelés esetén jó ◦

Tömítőprofilok az üvegezéshez

Műszaki tipp: Annak érdekében, hogy a keretprofilok és a többrétegű hőszigetelő üveg fúgái közé ne kerülhessen víz vagy pára, gondoskodni kell azok hosszú távú szigeteléséről. E célra jól al­kalmazhatók az elasztikus tömítőanyagok és az előre gyártott elasztikus tömítőprofilok. Manapság a nem lapos tetős megoldásoknál a tömítőprofilok alkalmazása teljesen elter­jedt, de nagy arányban használják őket a homlokzati elemek tömítésére is.

Általában EPDM-profilokat (etilén-propilén-dien ke­verékből álló profilokat) használnak, ugyanis ez a szintetikus, fekete kaucsuk sokkal ol­csóbb és az UV- sugárzással szemben is el­lenállóbb, mint a szilikonkaucsuk. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a színskála bármely színében választható szilikon tömítőprofil a jobb megoldás, például amikor a tömítőprofilt hosszú távon szilikon tömítő­anyaggal kell összeragasztani. Ilyen tömítő­anyag szolgál például a tetőrészben a ferdén illeszkedő üvegtáblák fugáinak tömítésére, ahol a fúgát takaró szarufaprofilt kell szilikon tömítőprofillal ellátni.

Tömítőprofilok ellenőrzése

A tömítőprofilokat azonban mindenképp ellenőrizzük olyan szempontból, hogy milyen kölcsönhatásban állnak a hozzájuk kapcsolódó anyagokkal, például hogy viselkednek, ha lefestjük őket. így ugyanis megelőzhetjük, hogy a lágyító­szerek elfolyjanak, ami egyes anyagok ride­ggé válásához vezethet. A tömítőprofilok működési alapelve a mű­anyag, az alumínium és a fa-alumínium pro­filok esetében szinte teljesen megegyezik.

A külső keretpofil és az üvegtábla, illetve a belső keretprofil és az üvegtábla közé kerülő EPDM-profilok például a keretprofilok ma­gas nyomáson történő összecsavarozása során elasztikusan formálódnak, és ily módon tömítenek. A tömítőprofilokon kialakított vályatok megakadályozzák, hogy ezek el­csússzanak. A sarkokon elhelyezkedő EPDM-profilokat kisebb objektumok esetében – mint például a télikerteknél – általában ra­gasztani szokták.

A statikai szerkezet

A télikert stabilitását kizárólag a megbíz­ható statikai konstrukció garantálja. Ön­magában az ajtó- és ablakelemek körben felállítva és tetővel lezárva még nem bizto­sítják a megfelelő szerkezeti stabilitást. A legnagyobb szilárdságot a különböző vastagságú aluminíumprofilokból készült szerkezeti kialakítás, az úgynevezett lizéna – osztóborda-konstrukció – biztosítja.

Ebben az esetben a függőleges lizéna és a vízszintes osztóborda tartja a szerkezetet és a hó súlyát, felfogja az esetleges közlekedés okozta rezgéseket (az üvegtetőre nem lehet rálépni), valamint mechanikai igénybevétel (pl. szél) esetén is megfelelő merevséget biztosít.

Ez alapvető követelmény ahhoz, hogy a szerkezeten belül ne keletkezzen feszültség, mert az az üvegek megpattanását, repedését idézheti elő. Ugyanakkor az üvegépítménynek bizonyos mértékben mozognia kell. A falkapcsolódások és a talppontok közötti erőt függőleges irány­ban a lizénák vezetik le, a vízszintesen el­helyezkedő osztóbordák pedig a szerkezet összefogását szolgálják.

Nagyobb üvegfelület építhető be függőle­gesen, ha keretes tartószerkezetet haszná­lunk, ennél a megoldásnál ugyanis kevesebb lizéna is elegendő.

Ez a fajta tartószerkezet is képes megtartani saját súlya mellett az egyéb terheléseket is. A szerkezet további merevítéséhez beépített elemekre is szük­ség van. Mivel az üvegtáblák erre a célra nem felelnek meg, ilyen kiegészíthető ke­retelem lehet pl. a tolóajtó kerete, vagy az ablakkeret is.

Az egyrétegű üveg, amely gyönyörű jégvirágokkal örvendeztette és fagyos reggelekkel keserítette meg a ház lakóit, már régen a múlté. A modern technikával készülő, többrétegű üvegtáblák számos előnnyel rendelkeznek. Hatékony hőszigetelésű üvegek teszik lehetővé, hogy télen is kellemesen tölthessük el az időt, ugyanakkor számos más funkcióval is találkozunk, ha a korszerű üvegek között válogatunk (pl. hangszigetelés, betörésvédelem). A hatékony hőszigetelésű üvegek műszaki paraméterei a következőkben találhatók.