• habarcs
• természetes kövek

Habarcs keverése, tömítő- és csatlakozófugák

A kövek vastag habarcságyba fektetéséhez speciális összetételű habarcsokra van szükség: egy földnedves keverékre (misung), és egy pasztához hasonló állagúra.

Elsősorban az előre gyártott, zsákos habarcsok keveréséhez mostanában egyre inkább kézi keverőgépeket használnak. Nagyobb mennyiségekhez azonban már érdemes betonkeverő gépet használni (a készüléket kölcsönözhetjük is).

Ha magunk akarunk keveréket összeállítani, akkor adalékanyagnak max. 4 mm szemnagyságú folyami homokot, kötőanyagnak pedig traszcementet (puccolán-cementet) használjunk. A keverési arány legyen 3: 1-hez, ami azt jelenti, hogy 3 rész homokhoz 1 rész cementet adjunk. A száraz keverék laza halmazt alkot. A mennyiség számításánál vegyük figyelembe, hogy a keverővíz hozzáadásakor a habarcs kb. térfogatának 80 %-ára esik össze.

Az előre gyártott habarcsokat bekeverés után nagyjából egy órán keresztül tudjuk felhasználni. Ez alatt az idő alatt a habarcs hajlamos a szétosztályozódásra, amit úgy észlelhetünk, hogy a felületén cement dús filmréteg jelenik meg, míg az edény alján csak a nagy homokszemcsék maradnak. A vastag habarcságy felépítéséhez kétfajta habarcsra van szükségünk, amelyek összetételében csupán víztartalom különböző.

Az alaphabarcs viszonylag száraz, ún. földnedves marad. Ezt az állagot úgy érhetjük el, hogy csak kis mennyiségű vizet adagolunk a keverékhez. A második, képlékeny réteg ragasztja össze az alaphabarcsot a lapokkal.

A képlékenységet az öklünkbe szorított anyagon ellenőrizhetjük. A szárazabb keverék tenyerünk kinyitása után még éppen nem esik szét, a lágyabb habarcs pedig olyan lágy, hogy nem is lehet neki formát adni.

Tömítő- és csatlakozófugák

A tömítő- és csatlakozófugák nem merevek, így rugalmas fugázóanyaggal kell kitöltenünk őket. Az ilyen fugákat tágulási fugának is nevezik. Ezek fel tudják venni a burkolatok és aljzatok deformációit.

Az épületelemek deformációjának okai a következők lehetnek:

• Épületek vagy épületrészek süllyedése. Az évek során minden épület többé vagy kevésbé megsüllyed. Repedések elsősorban akkor keletkeznek, ha a süllyedés az altalaj tulajdonságaiból következően egyenlőtlenül megy végbe.
• Hőmérséklet-ingadozások. Az épületelemek nagyobb hőmérséklet hatására kitágulnak, lehűléskor pedig összezsugorodnak. A méretingadozás a különböző anyagok esetén nagyon eltérő lehet. Természetesen a kő is reagál a hőmérsékleti hatásokra. A külső oldali, erős napsütés hatására és/vagy a belső oldalon a nedvesség hatására való lehűlés miatt erősen deformálódhatnak a lapok. Tartós, hosszú évek alatt létrejött alakváltozást elsősorban régebbi épületeknél figyelhetünk meg. Ezek falszerkezetét sokszor természetes kőburkolattal védték a környezeti hatásoktól.
• Zsugorodás. A hidraulikus kötőanyagok szilárdulásakor a már fölöslegessé vált keverővíz távozik az anyagból. így a beton vagy esztrich építőelemek kiszáradásukkor zsugorodnak.

Fugatípusok

• Szegély- és  csatlakozófugát pl. a fal és padló, vagy a fal és a mennyezet síkjának metszésvonalában találunk. Különböző anyagok (pl. kő és fa) találkozásának helyét is különös figyelemmel kell kialakítanunk. A köveknél alkalmazott fugák szélessége ne legyen kisebb 5 mm-nél.
• A tágulási fugák a nagyobb felületeket kisebbekre tagolják, így a feszültségek megszüntetéséhez járulnak hozzá. A padlófelületeken 6 m-enként, a falfelületeken 8-10 m-enként kell tágulási fugákat készíteni. A kőburkolatra át kell vezetni az aljzat tágulási fugáit. Az ilyen fugákat 10 mm szélesre kell készíteni, hogy fel tudják venni a mozgásokat.

A rugalmas fugázóanyagot tubusos kiszerelésben vásárolhatjuk meg és felhasználásához speciális kinyomó pisztolyra van szükség. Olyan fugák esetén, amelyek közvetlenül csatlakoznak festett falfelületekhez, használjunk festhető, akril vagy szintetikus kaucsuk alapú anyagot.

A gyakorlati alkalmazás közben a következőkre feltétlenül fordítsunk figyelmet: A tubuson mindig ellenőrizzük a fugázóanyag színét. A fugát szárítsuk ki és tisztítsuk meg a portól és laza daraboktól.

Készítsünk össze minden szükséges szerszámot, és vegyünk magunkhoz tisztítófolyadékot. Éles késsel a menet felett vágjuk le a tubus végét, csavarjuk rá a kinyomócsőrt és vágjuk le annak hegyét ferdén.

Ezután helyezzük a tubust a kinyomó pisztolyba és azt a fuga mentén egyenletesen mozgatva préseljük ki a szükséges mennyiségű anyagot. Ügyeljünk rá, hogy a mélyedést teljesen kitöltsük.

Nedvesítsük meg a fugázóanyag teljes felületét a tisztítófolyadékkal. Szilikonoknál és kaucsuknál használjunk enyhén mosogatószeres meleg vizet, akrilnál 3 pedig tiszta hideg vizet.

Lehúzógumival, egyenletes mozdulatokkal távolítsuk el a felesleges fugázómasszát. Időnként töröljük le a gumiról a felgyülemlett anyagot. Az így elkészített fuga esetleges egyenetlenségeit simítsuk át a benedvesített ecsettel.