• lakóépület

Lakóépületek szintjei [HASZNOS TANULMÁNY 2021]

Pince, alagsor

A pince az épület olyan helyisége, helyi­ség-, illetve tércsoportja, amelynek pad­lószintje a külső határfala előtti átlagos terep- vagy járdaszinthez képest belma­gasságának 1/3 részénél mélyebben van.

Huzamosabb emberi tartózkodásra a pincék általában nem alkalmasak. Ki­vételt képeznek azok a helyiségek (pl. raktárak), amelyek üzemeltetése sem természetes világítást, sem közvetlen, természetes szellőzést nem igényel, illetve megfelelő berendezéssel és biztonsági tartalék berendezéssel ezek teljes mértékben és biztonságosan he­lyettesíthetők, továbbá a lakóépület üzemeltetését szolgáló azon helyiségek – kazánház, szellőzőgépház stb. -, ame­lyeket műszaki megoldás szempontjá­ból célszerű a legalsó szinten elhelyez­ni, valamint az életvédelmi helyiségek.

Talajnedvesség ellen csak azokat a pincehelyiségeket kell szigetelni, ame­lyek huzamos és időszakos emberi tar­tózkodásra vagy romlékony anyagok tárolására szolgálnak, illetve amelyek­nek rendeltetésszerű használatra alkal­mas kiképzése a szigetelést szükséges­sé teszi. Talajvíz elleni szigetelést kell alkal­mazni azokon a helyeken, ahol a talaj­víz a pince padlószintjét a gyakorlati tapasztalatok alapján ismert legmaga­sabb vízállás esetén 30 cm-re vagy en­nél kisebb távolságra megközelíti.

A pincét a lépcsőháztól, illetve más célt szolgáló terektől tűzálló ajtóval kell elválasztani. A pinceteret 30 m-enként tűzfallal kell felosztani, amelyben csak közepe­sen tűzálló ajtóval ellátott nyílásokat szabad létesíteni. A közös használatú, belső terekre felosztott pincehelyiségekben legalább 1,20 m széles közlekedőfolyosót kell létesíteni, és a helyiségek bejáratát kö­zepesen tűzálló ajtóval kell ellátni. A pincehelyiségek átlagos belmagas­sága legalább 2,20 m, a mennyezetre erősített szerkezetek és a padló közötti legkisebb távolság legalább 1,90 m le­gyen.

A pincehelyiségek szellőztethetőségét – kivéve a közlekedésre szolgáló terekét – nyitható ablakszárnyakkal vagy legalább gravitációs szellőzést lehető­vé tevő kürtők, illetve átszellőzők által biztosítani kell; a szellőzésre szolgáló nyílásokat rágcsálók bejutása ellen rögzített sűrű szövésű sodronyhálóval vagy lyukasztott lemezzel kell védeni.

A pincehelyiség ablaknyílásainak mellvédje legalább 10 cm-rel magasab­ban legyen, mint az ablak előtti járda vagy a megvilágítás céljából létesített világítóakna padlószintje. További ab­lakmegoldás az ún. angolakna, melynek három oldalfala kívül esik az épületen. Felső nyílásukat – mely lehetővé teszi a fény bejutását – a járdasíkban rács fedi; az aljukban összegyűlő csapadék­víz elvezetéséről gondoskodni kell.

Alagsornak tekintendő az épület olyan helyisége, helyiségcsoportja, amelynek padlószintje legfeljebb bel­magasságának 1/3 részével – max. 0,70 m-rel – kerül a külső határfala előt­ti átlagos terep- vagy járdaszint alá, és padlószint magassága nem éri el a föld­szinti padlószintre előírt legkisebb szintmagasságot.

A legújabb trendek azt igazolják, hogy pincét (akár többszinteset) lakó­házak alá is lehet (vagy kell) építeni. Nagyobb városok nagy népsűrűségű övezeteiben a lakások és (esetleg) az üzletek parkolási igényeinek kielégí­tése esetenként több tucat személygép­kocsi befogadására alkalmas egy- vagy többszintes garázzsal, ún. teremgarázzsal oldható meg. A talajszint alatti parkolókhoz a személyforgalmi lépcsőn kívül – általában spirálvonalú – lehajtót is ki kell alakítani, mely egy pinceszint esetén egyszerű rámpa lehet. A többszin­tes mélygarázsok létesítése nagy hely­igényük miatt komoly gazdaságossági megfontolásokat igényel; légtereiket úgy kell összekapcsolni, mintha az egész objektum közös térfogatot képviselne.

Hátrányuk a rendkívül költséges szellőztető berendezés, továbbá az, hogy PB-üzemű járművekkel nem vehetők igénybe.

Földszint, emeletek

A földszint az épületnek a járda- vagy a környező végleges terepszint feletti legalsó szintje. A földszint padlószintje legalább +0,15 m magasságban legyen az épü­let körüli járda vagy környező talaj leg­magasabb szintje felett, ellenkező eset­ben pincének vagy alagsornak minősül. A földszinti padlószintnek legalább 0,50 m-re kell lennie a legmagasabb talajvízszint felett.

A kötelező legkisebb földszinti pad­lószint magasság a rendezett terep vagy járda szintje felett

• a telek homlokvonalán épülő la­kóhelyiségekben 0,75 m;
• szabadon álló és fésűs beépítési mód esetén lakóhelyiségekben az utca felőli menetben az utcáról mért 6,00 m-en belül az utcaszint felett 0,45 m, a 6,00 m-nél távolabb, valamint nem az utca felé eső telekrészeken a helyiséget környező terep szintje felett 0,30 m;
• műhelyben, üzletben és egyéb, ál­landó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben 0,15 m legyen.

Emeletnek nevezzük a +3,00 m-t meghaladó magasságban elhelyezett épületszinteket, de annak számítanak az egyik oldalukon teljes szintmagasság­gal rendelkező, a vele szemköztin pe­dig padlástérszerűen kialakított, s azzal a közös használati térhez kapcsolódó házrészek is.

Emeleti helyiségnek, helyiségcsoport­nak minősülnek azok a terek, amelyek padlófelülete a földszinti helyiség, he­lyiségcsoport fölött van (még akkor is, ha pl. a 2,20 m belmagasságú föld­szinti garázs teljes magassága a +15 cm-es padozatszinttel és 35 cm-es fö­démmel együtt is csak 2,70 m).

Padlás és tetőtér

Az emeleti helyiségek, helyiségcsopor­tok padlófelülete a földszinti helyiségek, helyiségcsoportok fölött helyezkedik el. Padlás- vagy tetőtér az épület leg­felső emeletszintje feletti födém és a tetőhéjazat vagy tetőfödém között lé­tesülő térség vagy helyiségcsoport. A padlás- vagy tetőtér legalább ellen­őrzés céljából való megközelítésére szolgáló – belépési oldal felől zárható – nyílásról, az ehhez vezető lépcsőről, esetleg hágcsóról vagy rögzített létráról gondoskodni kell. A padlás- vagy tetőtér minden része – tűzoltás és ta­karítás céljából – belülről megközelít­hető legyen, és legalább irányfényszerű természetes világításáról nyitható vagy rögzített átlátszó, illetve áttetsző felületekkel gondoskodni kell.

Padlás- vagy tetőtérben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség (lakás, lakóhelyiség, műterem, rende­lő stb.) – gépi berendezésű műhely, illetve ipari üzemrész kivételével – lé­tesíthető, ha határoló szerkezetei a fe­délszerkezet éghető részeitől függetle­nül kiképezve éghetetlen anyagból, a hő- és hangszigetelési, valamint egyéb egészségügyi követelményeket kielé­gítően épülnek.

Földszintes lakóépületben – ha a fedélszék éghetetlen anyagból készül – a beépített tetőtér mennyezete a szer­kezetre felerősítve éghető anyagból is készülhet.

Éghető anyagú tetőszerkezettel, illet­ve födémmel kialakított, kizárólag ruha­szárító helyiségül szolgáló padlás-, il­letve tetőterek esetleg sodronyhálóból készíthetők rekeszmegosztással, azon­ban egy-egy ilyen helyiség összefüggő területe nem haladhatja meg a 400 m²-t; a nagyobb tereket tűzfallal kell meg­osztani. A padlás-, illetve tetőtér bejá­rata és az egyes részek megközelítésére szolgáló ajtók közepesen tűzállóak kell, hogy legyenek, továbbá minden meg­osztásból külön legalább egy-egy tetőkibúvó nyílást kell létesíteni.

A padlás- vagy tetőteret zárt sorú beépítés esetén az épület szomszédhoz csatlakozó határvonalán minimum 2,5 óra tűzi határértékű tűzfallal kell le­zárni, amelyben semmiféle nyílás nem létesíthető. A tűzfalakat a tetőhéjazat fölé legalább 15 cm-rel kell felfalazni. A tetőkibúvó nyílás szomszéd épülettől való távolsága legalább 1 m legyen. A tetőtérben lévő kémény(ek) tűz-rendészetileg meg kell, hogy feleljen(ek) a legszigorúbb biztonsági követelményeknek.

Padlásterek beépítése

Az előző néhány évtized során épült magas tetős házak belső tereit – ha az utcakép is megengedi – szinte 100%-osan beépítik, mivel gazdasági szem­pontból ez a legolcsóbb lakáskialakí­tási lehetőség. Az ilyen épületek tetőterének tervszerű megépítésével (vagyis beépítésével) akár 40-50%-kal kisebb anyagi ráfordítással is önálló otthon létesíthető.

A tetőtér-beépítés lehet egyszerű, de bonyolult feladat is. Bonyolultsága több tényezőre vezethető vissza, az épü­let belső funkcionális adottságaitól kezdve a szerkezeti kialakításokig. Az egyszerű megvalósítás elsősorban új ház építésekor lehetséges, amikor mindent az elérni kívánt cél ismeretében, terv­szerűen és tudatosan teszünk.

4.40. ábra Padlástér-hasznosítás teljes terű beépítéshez, ahol a B_m= átlagos bel­magasság.

4.41. ábra Padlástér-hasznosítás felső sík födémmel és ferde tetőfödémmel; B_m= átlagos belmagasság.

A tetőtér beépítése

A céltudatos tetőtér-beépítés már a ház építésével egy időben megkezdődik, azaz lényeges maga a program, ame­lyet célul tűzünk magunk elé, illetve amelyet anyagi lehetőségeink megen­gednek. Tervezéskor a lehetőséget kell vizsgálni, azon szempontok alapján, hogy a kívánt lakásrész, mely a tető­térbe kerül, ütemezetten vagy együtt készül-e a teljes házépítéssel. Üteme­zésen szakaszokra bontást kell érteni, de nem úgy, hogy a tető később épülne, mert az lehetetlen, hanem annak beépítése halasztódik későbbre.

Az üte­mezett megvalósítás esetében a célsze­rűség azt kívánja, hogy egy munka folytatását soha ne átalakítással, hanem a technológiai sorok előkészítésével tervezzük meg. Az oromfalakat, tűzfa­lakat, esetleg a zárófödémet (szerkezet vonatkozásában) természetesen már a végleges állapotnak megfelelően kell kialakítani. Az oromfalakban ki kell képezni az ablak- és erkély ajtónyílá­sokat. Az oromfalakba célszerű akkor is ablakokat helyezni, ha egyébként csak külső tatarozás az, amibe belefogtunk.

A tetősíkba kerülő ablakoknál egy­szerűbb a helyzet, mert ezek utólag 1-2 m² tetőfelület megbontásával rö­vid idő alatt elhelyezhetők. A régi padlásterek beépítése azon­ban lényegesen bonyolultabb. A már meglévő épületeket és üres padlásukat körültekintő vizsgálódásnak kell alávet­ni jogi, funkcionális és ami a leglénye­gesebb, szerkezeti szempontból is.

4.42. ábra Padlástér-hasznosítás felső sík födémmel és előreugratott parapet fal közötti tetőfödémmel a) teljes; b) részleges padlástér-hasznosítással (B_m = átlagos belmagasság).

4.43. ábra Minimális űrszelvény padlástér­ hasznosítás közlekedőihez, lépcső érke­ző szintekhez és közösségi terekhez (legalább két lakás esetében).

4.44. ábra Többlakásos házak tetőterének beépítésénél a lakások kiszolgáló helyiségeik legkisebb űrszelvényméretei.

4.45. ábra Padlásterek tetősíkon keresz­tüli természetes megvilágítása és benapozása tetőablakokkal a) ferde és függőleges; b) ferde és teljes parapet magasságú; c) egysoros tetőablak­kal; d) kettőzött, soros.

4.46. ábra Padlásterek tetősíkon keresz­tüli természetes megvilágítása és benapozása tetővel összeépített homlokzati ablakokkal a) tető feletti; b) részint süllyesztett; c) süllyesztett; d) tetősík alá süllyesztett tetőtera­szon keresztüli erkélyajtóval.

4.47. ábra Tetőtéri lakás tetősíkba süllyesztett tetőteraszon keresztüli kapcso­lata a külvilággal, a napfénnyel.

Régi házak padlásának beépítése

Egy régi épület tetőtér-beépítése nem kis építési feladat; a tetőfelület hőszi­getelésével és burkolásával még szin­te semmit sem tettünk. Terveket kell készíteni és benyújtani az építési hatósághoz, valamint be kell tartani szá­mos építési előírást. Esetleg meg kell változtatni a fedélszerkezetet, amihez ki kell kérni egy tartószerkezeti terve­zéssel foglalkozó szakember tanácsát. A tetőtérbe vezető feljáratot az előírá­soknak megfelelően kell kialakítani, és biztosítani kell a tetőtéri helyiségek kellő megvilágítását.

Fel kell építeni a válaszfalakat, amelyek azonban nem lehetnek olyan nehezek, hogy alakvál­tozást idézzenek elő a födémen. Nagyon fontos, és gyakran nagy nehézségeket jelent az épületgépészeti feladatok megoldása, a szennyvízelvezetés, a víz-és áramellátás, valamint a fűtés meg­tervezése, az antennák elhelyezése. Végül gondosan meg kell tervezni a teljes építési folyamatot, az anyagbe­szerzéstől kezdve a felújításon át egé­szen az épületszerkezetek beépítésé­nek helyes sorrendjéig.

Itt jegyezzük meg, hogy a tetőtér ­beépítés sikeréhez legfontosabb az elő­munkálatok megbízható és gondos elvégzése. Aki új épületben akar tető­teret beépíteni, az nem ütközik akkora nehézségekbe, mint akinek egy régi épülettel kell „megküzdenie”.

4.48. ábra Konyha a padlástérben, tető sík­ablakos megvilágítással.

4.49. ábra Tetőtér-hasznosítás névleges lakóterület-számításának feltételei.

4.50. ábra A lakás nappalija a padlástér­ben, ahol az alacsony bútorok a tetőzá­radékban töltik ki hatékonyan a teret.

Lakóépületek szintszáma

Épületszinten vagy emeletszinten az épület kellő magasságban vízszintes térelhatároló szerkezetekkel (födémmel) megosztás által létrehozott megfelelő belmagasságú terét vagy tércsoportját kell érteni.

Épületszintre vagy emeletszintre való számszerű hivatkozáskor csak a talajszint feletti szintek számítanak, így az épület szintszámának meghatá­rozásakor pincét és alagsort nem kell számításba venni. Az épületek szint­meghatározásakor az alagsor csak akkor számítható külön szintnek (első szint­nek), ha mennyezetének alsó szintje meghaladja a helyiség homlokzata előtti átlag terepszint (járdaszint) felet­ti 2 m-es magasságot.

Nem számítanak külön épület- vagy emeletszintnek a kizárólag közlekedés­re szolgáló térmegosztások (pl. karzatok, lépcsőpihenők, összekötő folyosók) még akkor sem, ha emeletszintnek meg­felelő űrmagasságuk van. Többszintes ház, mely már csak sze­mélyfelvonóval létesíthető, mert a há­romméteres szintmagasság és a szintek számának szorzata jóval felülmúlja a 13,65 métert.

Személyszállító felvonó

Az építményeket a rendeltetésüknek és biztonságos használhatóságuknak meg­felelő lifttel kell megvalósítani.

Személyszállító felvonót kell létesíte­ni a forgalomszámításnak megfelelően

• minden építményben, amelynek 13,65 m feletti szintmagasságú padló­felületén huzamos tartózkodásra szol­gáló helyiség létesül. Kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje, ha bejáratának szint­magassága legfeljebb 13,65 m.
• minden építményben, önálló ren­deltetési egységben, amelyben a ren­deltetésszerű használat 13,65 m-nél na­gyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé.

Azokban a többszintes lakóépületek­ben, amelyekben a főbejárat előtti, il­letve az elő lépcső alatti ±0,00 szinttől felfelé mért 13,65 m-nél alacsonyab­ban lévő lakásbejárati padozatsíkkal ren­delkező önálló lakások vannak, a lift építése nem kötelező.