• beton

Betonfalak nyers felületképzése, színezése

Az épületek homlokzatain, a lábazattól a tetőzetig, igen változatos burkolato­kat láthatunk, kezdve a vakolatoktól egészen a nyersen maradó betonfelü­letekig. A betonanyagú burkolatok ké­szülhetnek nyers, a zsaluzattal vagy egyéb módon kialakított struktúrájú, esetleg színezett felületekkel, elemesen kapcsolt és szerelt technológiával.

Betonfalak nyers felületképzése

Az elmúlt két évtizedben igen nagy számban készültek épületek és egyéb építmények vakolat nélküli beton- és vasbeton felületű falakkal, ami látszó­beton néven is ismert, cikkünkben azonban inkább a nyersbeton megjelö­lést használjuk. A nyersbeton felületek mentesítenek a munka- és technológiaigényes vako­lástól és a más felületek esetén gyakori meghibásodásoktól, a fagykároktól és a rendszeres felújításoktól. Itt jegyezzük meg, hogy a beton egyébként is nehe­zen vakolható, és rosszul tartja a vako­latot.

A nyersbeton felületképzés hátránya, hogy a falszerkezet hőszigetelő rétege nem kerülhet – amint az egyébként kívánatos lenne – a fal külső oldalára. Ahol a hőtechnikai szempontok miatt a hőszigetelés nélkülözhetetlen (ha más megoldás nincs), a szerkezetek kéthéjú falként, nyers- vagy egyéb betonanya­gú héjazattál takartan, az épület karak­teréhez igazodva készíthetők el.

A nyersbeton felületek kétféleképpen készíthetők el:

• A betonfelület minden további meg­munkálás nélkül úgy marad, aho­gyan a zsaluzatból kikerült. Ebben az esetben a cementszemcsékből képződött cementkő film elfedi az adalékszemcséket. Az ilyen jellegű felületek egyhangúsága zsaluzati rátétekkel, rasztert adó – a rusztika hézagokra emlékeztető – be­mélyedő vonalakkal ellensúlyoz­ható (7.1. ábra).
• A kizsaluzott betonfelületről kőfa­ragó szerszámokkal, mosással, ho­mokfúvással, csiszolással eltüntetik a cementkő filmet, ami érvé­nyesülni hagyja az adalékanyag szemcséit is. A kétféle nyersbeton felület esztétikai értékelését illetően megoszlanak a véle­mények, de mindkét típusnak van létjo­gosultsága.

A kőfaragó szerszámokkal megdolgo­zott felület általában jobb minőségű, mint a megdolgozatlan (7.2. ábra).

7.1. ábra. Nyersbeton falfelület zsaluzat­mintázattal.

7.2. ábra. Nyersbeton falfelület további fe­lület megmunkálással.

A beton anyagösszetételét úgy kell meg­határozni, hogy a nyersbeton adalék­anyagában a szokásosnál több, 20%-nyi finomrész (0-1 mm-es szemcse) legyen jelen, mert főképp ettől függ a beton felületi textúrája, egyenletessége, repedésmentessége, tömörsége és szí­ne. A pontos adagolás igen lényeges, mert az ideálistól jelentősen eltérő szem­szerkezet zsugorodási alakváltozások­hoz vezet.

Az 55-60% homoktartalmú nyersbe­tonhoz a szerkezettől függően 200-400 kg/m³ 350-es portlandcementet kell adagolni. A víz-cement tényező véko­nyabb szerkezetek esetén (pl. falaknál) legfeljebb 0,70, vastagabbaknál 0,60 legyen. Gépi tömörítéshez a betonnak földnedvesnek, kézi tömörítéshez pedig képlékenynek kell lennie. Az ún. képlékenyítő adalékszerek (plasztifikátorok) hozzáadásával a beton könnyeb­ben bedolgozható.

Nyersbeton felületek

A nyers felületű betonfalak munka­hézagainak helyét gondosan meg kell tervezni, és a betonozást csak ezeken a helyeken lehet abbahagyni vagy meg­szakítani, sehol másutt. A nyersen maradó betonfelületek ké­szíthetők különleges felületi réteggel, és színezhetők is.

A zsaluzatot mint negatív formát előre meg kell tervezni, és el kell készíteni, ez adja majd meg a végleges nyersbeton felületet. E megoldás homlok­zatoknál ritkábban, inkább lábazatok és kerítések készítésekor fordul elő. Maga a zsaluzat ugyanúgy készül, mint egyéb nyersbeton felületekhez, azzal a különb­séggel, illetve többlettel, hogy a beton­felületet adó negatív formát magára a zsalutáblára erősítik. A legelterjedteb­bek a kereskedelemben kapható fém, műanyag (esetleg eternit) hullámleme­zek, amelyek a zsaluzatvázhoz erősítve önállóan viselik a betonozásból és a tömörítésből adódó terheket.

Kizsaluzás után szükséges lehet javítás, eset­leg színezés (7.3. ábra). A zsaluzatba öntött kétféle beton alkal­mazása esetén a külső vagy látszó oldal felől az igények szerinti felület alakít­ható ki, pl. műkő, mosott kavics stb. A módszer hátránya; hogy csak kisebb szerkezeti magasság készíthető egy be­tonozási ütemben, mert a zsaluzatot hamar, a kötés első óráiban kell lebon­tani, mert a függőleges rétegekben ön­tött beton külső felületét a nyers megmunkálási időn belül kell véglegesen kialakítani, pl. a kavics kikefélésével és mosásával (7.4. ábra).

7.3. ábra. Hullámlemez felületű zsaluzatba betonozott nyersbeton fallábazat.

7.4. ábra. Nyers lábazati felület mosott mű­kővel 1 műkő réteg; 2 betonlábazat; 3 szigetelés; 4 fő­fal; 5 szigeteléstoldás; 6 kavicsfeltöltés.

Ha a teljes szintet egyszerre betonoz­zák, a zsaluzat csak néhány nap után bontható el. A végleges felület műkő esetén szemcsézéssel, osztályozott ka­vicsbeton esetén savas mosással alakít­ható ki. A savas mosásnál nagyon kell vigyázni a savak megfelelő hígítására, az egyenletes felhordásra, a rövid időn belüli vízsugaras lemosásra, és főképp arra, hogy a sav ne tudja megtámadni a vasbetéteket stb.

Zsaluzattal strukturált felületek

A további megmunkálás nélkül maradó nyersbeton felületek kialakításában a zsaluzat igen lényeges eszköz, és általa az igények függvényében többféle meg-jelenés érhető el.

Gyalulatlan fából készült zsaluzatok

A gyalulatlan, ún. szőrös deszkából készített zsaluzat faanyagának erezete és göcsei érdekes mintázatot hagynak a beton felületén, a zsaluzódeszkák kö­zött hézagosan kitüremkedő betonha­barcs azonban igen előnytelen lehet. Ezen a problémán a zsaluzódeszkák illesztési felületeinek összegyalulásával és a zsaluzat gondosabb elkészítésével lehet segíteni. Esetleg a hézagokon kitüremkedő „habarcsplasztika” be is ter­vezhető a nyersbeton felület végső A zsaluzat 24-30 mm vastag azonos fajtájú, jó minőségű, válogatott, kieső csomóktól mentes, ill. göcsfoltozott faanyagból készüljön.

A zsaluzati deszkák szélességének (6-10 cm) és irányának váltogatásával, esetleg különböző szélességű deszkák alkalmazásával különleges hatás érhető el. A vízszintes vonalvezetésű elemeket általában vízszintes, a függőleges ele­meket (pilléreket és oszlopokat) függő­leges, a boltövek homlokfelületét és sugárirányú belső ívfelületét (intradosz) pedig alkotóirányú deszkákkal célszerű zsaluzni, de adott esetben ettől eltérő megoldások is lehetségesek.

Gyalult zsaluzatok

Gyalult felületű, esetleg még simító-tapasszal is átspatulázott vagy míniummal átmázolt zsaluzatokkal egészen más felület alakítható ki, mint gyalu­latlan deszka alkalmazása esetén. A gyalult zsalutáblát árokeresztékkel kell összeépíteni.

Különleges felületek kialakítása

Különleges felületek nemcsak a zsa­luzatok mintázatával, hanem speciális szemszerkezetű betonokkal is kialakíthatók. Ilyenek a vegyes és az egyszemcsés betonok, amelyekből a következő módszerekkel állíthatók elő a nyersbe­ton felületek:

• Olyan zsalutáblák használatával, amelyek felületét finomhomokkal kevert különleges ragasztóanyag­gal vonják be, és ebbe illesztik bele – egyenletesen elosztva – a sima felületű, zömök adalékszemcsék. A zsalutáblák közé bedolgozott be­ton vize a ragasztóanyagot oldja, így a zsalutáblák könnyedén levá­laszthatók, viszont az adalékszem­csék a megkötött betonba beágya­zódnak. Hasonló eljárás, amikor olyan ragasztót alkalmaznak, amely lényegesen kevésbé tapad a zsalu­zathoz, mint a betonhoz.
• Kéregbeton kialakítású.

A felületek színezése

Különféle színű felületek alakíthatók ki a különféle színű adalékanyagok pl. színes kőzetek (bazalt, gránit, diorit, gneisz, kemény mészkő, márvány stb.) zúzalékával, valamint e kőzetek őrlé­sével előállított ún. kőzethomokkal, továbbá tégla- és klinker zúzalékkal. Tö­kéletesen fehér felület csak fehér mész­kőből mesterségesen előállított adalék­anyaggal készíthető.

Különféle színek hozhatók létre:

• fehér és színes cementek alkalma­zásával: a fehércement világos, a sötétebbek (pl. S54) pedig mélyebb tónusú színekhez használhatók,
• szervetlen föld- és ásványi festé­kekkel.

A betonkérgek és burkolatok színezé­sére a következő cementálló pigmentek használhatók:

• fehér: titánfehér, litopon (nem használható a horganyfehér és az ólomfehér),
• sárga: vas-oxid sárga (nem hasz­nálható a króm-, a horgany- és a barit sárga),
• vörös: vas-oxid vörös (nem hasz­nálható: az ólompír, a króm- és a kadmiumvörös),
• kék: kobalt-, ultramarin- és man­gán kék (nem használható a pá­rizsi, a berlini és a porosz kék,
• zöld: króm-oxid zöld (nem használ­ható a króm zöld és a kobalt zöld),
• barna: vas-oxid barna.

A betonfelület utólag műanyag disz­perziós festéssel is ellátható. Ha a pig­menteken kívül kvarcdarát is adago­lunk a festék szuszpenzióba, érdes fes­tett felület keletkezik. A foltmentesség érdekében lényeges, hogy azonos származású és azonos idő­ben szállított adalékot, valamint ugyan­ilyen cementet és festéket használjunk.