Valami eredeti a század elejéről
Hogy mennyire megváltoztak a konyhával szemben támasztott igényeink, mutatja ez az öreg konyhaszekrény. Valaha biztos jó szolgálatot tett. Egy modern konyhában már elképzelhetetlen ez az öreg vitrines szekrény. A technika bevonásával a háztartásban megváltoztak a berendezéssel szemben támasztott követelmények is. Sok háztartásban nincs is elég hely egy ilyen egyedi szekrény elhelyezésére.
Az a kívánság, hogy a konyha megint lakályos legyen, és a határos lakóterülettel összefüggésben álljon, jól körvonalazódik manapság. A konyha a tiszta főzőlaboratóriumból lakályos helyiséggé változik, és „nagymama öreg kredence” legalább kiegészítésként megint jelentőséget nyert.
Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valahol olcsón hozzájuthat egy ilyen öreg szekrényhez, vagy a családban akad egy ilyen értéktárgy, kezdhetünk fáradságos módon restaurálni. A festékrétegeket el kell távolítani. A sérüléseket ki kell javítani. Egyszerűbb talán egy ilyen szekrényt régi minták nyomán építeni. Nagy feladat a saját kezű munkát végzőnek, de hála a modern gépeknek, megoldható. Persze ha a réginek személyes jelentősége van, akkor azt kell választani.
A városon kívüli házban van ez a 80 éves konyhaszekrény. Gondosan helyreállították, és most a konyhát köti össze a lakóterülettel.
Készítsünk mai technikával régimódi vitrines szekrényt
Körfűrésszel és felső fűrésszel
A szekrény anyagát bárhol megvehetjük: ragasztott fenyőlemezek 18-24 mm vastagságban, lécek, szerkezeti fa- és forgácslemez. A régi stílusú vasalások is hozzátartoznak. A vitrin üvegeit bármelyik üveges bevágja. A részeket pontosan le kell szabni.
A fúrógéppel kifúrjuk a tiplik helyét, a ragasztás előtt még javítható az oldalméret. Az ajtókeret fáinak hosszát le kell vágni. Tiplikkel pontosan illeszthetjük a részeket.
Ez a szerkezeti vázlat szemlélteti az öreg konyhaszekrény alapjában véve egyszerű felépítését.
Az oldalfalakat a hátsó élükön peremezzük, vagy felső maróval, vagy körfűrésszel.
Az előragasztott lécek külső éleit maróval kimarjuk.
A szekrény teteje oldalt 5 cm-rel szélesebb. Ék alakú léccel borítjuk alulról.
Az alsó szekrény összeragasztásához hosszú csavaros szorítókat használjunk. Erős feszítőhevederrel is lehet dolgozni.
Világos, tömör fenyőfa a régies stílusú szekrény megfelelő anyaga
Mint az asztalosmesternél
A szekrényt arányaiban és minden részletében pontosan a régi korok szekrényeinek mintájára készítettük el. A fiókból a nagyon tartós, de nehezen előállítható horganyzást elhagytuk. Tompán, tiplikkel raktuk össze. Először az alsó és felső rész hátfalhoz lécezését oldjuk meg. A kazettás ajtók belsejére az összeszereléshez lécet erősítünk, ami az ajtók bélését és az üveget tartja. A 45 fokos szöget is levágjuk a betéthez és sarokillesztéshez.
A csatlakozóléceket az összeállítás után marjuk ki. A fiókok elejét másként, mint a képen, léccel is ellátjuk. Az ajtó alul és jobb oldalon lent csatlakozólécet kap, ami az ajtórést eltakarja. A test összeragasztása után a felületeket kezeljük, és rézkiegészítőkkel látjuk el.
A kazettás ajtó keretdarabjait körfűrésszel vágjuk ki. A zár helyét is elkészíthetjük.
Az ajtó függőleges és vízszintes részeit tiplivel összeragasztjuk.
Az ajtóbetét léceit ragasztás előtt kidolgozzuk, az ütközőlécet a kész ajtóra ragasztjuk.
A kazettás ajtó üveglapjait üvegezőléccel rögzítjük. Ragasztó nélkül, stiftekkel erősítjük a lécbe.
A vitrines szekrény majdnem készen van. Az ajtókat fel kell akasztani. Mivel az elő helyezett léc csak 18 mm vastag, a befúrt pántokat le kell rövidíteni. Itt még egyszer megnézhetjük a szekrény elemeit.
Az alsó szekrény ajtóbélései 18 mm vastag ragasztott fából készültek, a hátlapra léccel és szöggel erősítik fel.
A fiókok vezetésére szolgáló léceket kétoldalt, az oldallapok alján helyezik el, és csavarokkal rögzítik.