Többlakásos házak

Többlakásos házak 6 fajta beépítési fajtája [HASZNOS]

Többlakásosnak minősül a lakóépület, ha kettőnél több lakást tartalmaz, azok egymás mellett és fölött helyezkednek el, és megközelítésük közösen van meg­oldva. Ez a nagy embertömegek elhelyezésének, lakáshoz juttatásának ma használatos legeredményesebb formá­ja. Elsősorban a városok lakóháztípusa. A többlakásos ház mindig valamely nagyobb építészeti együttes – lakótelep, városnegyed – részét, elemét képezi.

Zárt udvaros beépítés

Hazánkban a többlakásos házak az el­ső világháborúig zárt udvaros formában épültek. Telküket maximálisan beépí­tették: az utcai fronton két-, a többi te­lekhatár mentén pedig egytraktusos épületszárnyak lakóházanként általában egy – mély vagy két utca közötti át­menőtelkek esetében pedig több – ud­vart zárnak körbe. Mivel a szomszéd felőli telekhatárokon előírás a tűzfal, ezért az udvari szárnyakban lévő laká­sok ablakai a körbezárt udvarra nyíl­nak. Az ilyen épületekben két lakáscsoport alakult ki: az utcai többszobás összkomfortosak és az udvari szoba-konyhások. A lakások megközelítésé­re a kapualjból oldalt főlépcső nyílik, az udvar végében pedig melléklépcső van.

A két lépcsőházat az udvar felől minden szinten körbefutó függőfolyo­só kapcsolja össze. Az utcai többszobás összkomfortos lakások elsősorban felszereltségben korszerűsítésekkel – modern fűtés és melegvíz-szolgáltatás stb. – jelenleg is használhatók. Az ud­vari lakások azonban ma már elfogadhatatlanok, mert minden helyiségük rossz levegőjű, és zajos, szűk udvarra nyílnak, ahova még a napfény sem süt be.

Előttük húzódik a függőfolyosó, mely egyrészt tovább sötétíti a helyi­ségeket, de használatukat is zavarja (be lehet látni róla, ezért az ablakokat nem lehet nyitva hagyni). Nincs meg­felelő szellőzésük (a keresztszellőztetés megoldhatatlan). Egészségügyi szem­pontból sem megfelelőek, hisz hiány­zik belőlük a fürdőszoba és a WC, s mi­vel előszobájuk sincs, a lakószobába csak a konyhán át lehet bejutni.

A zárt udvaros lakóházak felújításá­nak egyedüli módja a kisméretű udva­rok megszüntetése az udvari szárnyak lebontásával.

A zárt udvaros beépítés a mai építé­szeti igények figyelembevételével csak akkor juthat komolyabb szerephez, ha az épülettömb

  • mind a négy keretszárnya föld­szintes;
  • nagyobb udvar esetén legfeljebb kétszintes épületszárnyakkal rendelke­zik, azzal, hogy a délkeleti, déli, délnyu­gati szárnyépületek lapos vagy egészen alacsony tetővel készülnek;
  • utcai traktusa egy szinttel maga­sabb a belső három keretszárnynál, de csak abban az esetben, ha az összes szint teljes benapozása biztosított (lásd az átrium házak benapozásával kapcso­latban leírtakat a megfelelő fejezetré­szekben).

Zárt udvaros beépítésnek minősül az az eset is, amelynél az épületszárnyak U alakban kapcsolódnak egymáshoz, az udvar negyedik oldalát pedig tömör fal kerítés határolja.

Keretbeépítés

Az utcák által határolt telektömb köze­pén lévő, lakóépületek által keretezett nagyobb, összefüggően kertesített terü­letet keretbeépítésnek nevezzük. A ker­tesített udvarra néző lakások – helyi­ségek – legalább olyan értékűek, mint az utcára nyílók. A légtérarány az udvarban kedve­zőbb, mint az utcákban; az udvar az utca forgalmától és zajától el van zárva.

A keretbeépítés telekkihasználása ter­mészetesen kisebb mérvű, mint a zárt udvaros beépítésé. Ezért bevezetése­kor a lakásépítési kedv lanyhulásától félve a telektulajdonosokat kárpótolni igyekeztek azzal, hogy nagyobb be­építési mélységet – maximum 14 m-t -, valamint – bizonyos feltételek előírásával – az udvar felé további előre-ugrást engedélyeztek. Ez eredményez­te hazánkban a hallos lakásokat. A hall a lakás belső területén fekvő, s így hom­lokzattal nem rendelkező lakóhelyiség, melynek ablaka nincs, csak széles, két ­vagy többszárnyú, mélyen üvegezett ajtón keresztül, más lakóhelyiséghez – általában nappalihoz – kapcsolva kap közvetett megvilágítást és szellőzést.

Exkluzív belsőt tartalma­zó lakóház

4.24. ábra Egyszerű köntösbe öltöztetett, exkluzív belsőt tartalma­zó lakóház Dél-Olaszországban. Különlegessége a (belső) átrium jellegű szabadon álló épület tetőtéri átriummal és úszómedencével.

Zárt udvaros ház képe

4.25.ábra Zárt udvaros, az emeletes rész­ben lakásokat, a földszinten kereskedel­mi célú létesítményeket tartalmazó nagyvárosi beépítés utcaképe.

Keretbeépítéses lakótömb osz­tott telken

4.26.ábra Keretbeépítéses lakótömb osz­tott telken, tűzszakaszokra osztott épü­letegységekből. a) nézetrajz; b) helyszínrajz.

Keretbeépítéses lakótömb egy telken

4.27.ábra Keretbeépítéses lakótömb egy telken, parkosított belső udvarral a) nézetrajz; b) helyszínrajz.

A többlakásos házak keretbeépítés­sel épültek a két világháború közötti években, igényes és szolid kivitelű la­kásokkal egyaránt. Ezek a zömükben központi fűtéses házakban lévő hallos lakások ma is lakásállományunk érté­kes részét képezik.

Természetesen az ilyen épületek tel­jes telektömbje egyetlen összefüggő egység, kerítéssel elhatárolt magántel­keket nem tartalmaz. így belsejében a keretbeépítéssel létrehozott nagyméretű udvarkert már éppúgy közterületnek minősül, mint a környező utcák, terek. Ezekben az utcák forgalmától mentes belső udvarokban a lakók közösségi életét szolgáló létesítményeket alakítot­ták ki: óvodát, bölcsődét, gyermek­játszóteret, olvasó-pihenő parkot stb. A belső udvarokat a külső közterülettel – az utcákkal – földszint-félemelet magas nagyméretű kapuzatokkal kapcsolták össze. Ezzel biztosították a körbezárt térségek természetes szellőzését is, le­hetővé téve, hogy a lakóházak bejáratai a belső udvarkert felől nyíljanak, s így az épületek utca felőli földszintjén összefüggő üzletsort lehessen kialakítani

Szegélybeépítés

A fejlődés következő lépése az volt, amikor a belső udvar fokozottabb szel­lőztetése céljából már teljes közöket hagytak ki az épületek között. A közök nyitása legcélszerűbbnek a keret sar­kain bizonyult, ahol így a zárt sarkú beépítés alaprajzi nehézségei (megvilágítatlan belső területek) elkerülhető­vé váltak. Ezzel létrejött a szegélybeépítés. Az épületek elhelyezésekor a belső terek létrehozásának igénye még megmaradt.

Szegélybeépítés szabadon álló épületekből

4.28. ábra Szegélybeépítés szabadon álló épületekből, nézetrajz.

Szegélybeépítéses épület elhelyezés épületköz-megszakítással

4.30. ábra Szegélybeépítéses épület elhelyezés épületköz-megszakítással a) nézetrajz; b) helyszínrajz.

Sávos beépítés

Sávos beépítésről akkor beszélünk, ami­kor a hosszú épülettömegeket képező lakóházak szabadon, egymással pár­huzamosan elhelyezve állnak. Itt már nemcsak a telekhatárok szűnnek meg – mint a keret- és a szegélybeépítésnél -, de az épületek elhelyezése az utca­vonalaktól is független lehet. E beépí­tési mód kialakulása a városrendezés olyan irányú, elsősorban funkcionális fejlődésével függ össze, amely elvá­lasztotta a lakóházak célforgalmát szolgáló lakóutcákat az átmenő közle­kedést lebonyolító utaktól, s amely a lakóépületek elhelyezésekor a maximális benapozás elérésére törekedett.

A sávház homlokzatainak együttes évi benapozási időtartama akkor a legtöbb, ha az épület hossztengelye közel észak­déli irányú. Ekkor a két – keletre, ill. nyugatra tájolt – hosszhomlokzat egész évben kap napfényt, csupán a téli hó­napokban, amikor a szép idő valószí­nűsége egyébként is alacsony, éri ke­vés napsugárzás.

A sávos beépítés egyoldali, amikor a lakóútnak csak az egyik oldalán, két­oldali – a közművek és utak jobb ki­használására -, amikor mindkét oldalon vannak házak. Az egyoldali beépítést akkor alkalmazzák, ha a házak egymás­tól azonos távolságra épülnek. A két­oldali beépítésnél az utca légtere álta­lában keskenyebb, mint az épületek közötti belső nyitott kerteké. Ezek vi­szont minden forgalomtól mentes, za­vartalan parkterületek.

A sávos beépítés egyhangúságát igyekeznek feloldani, és városiasabb, zártabb hatást biztosítani a sávokra merőlegesen állított épületekkel, vala­mint a közöttük elhelyezett, formai el­lentétet létrehozó hangsúlyosabb ver­tikális épülettömegekkel.

Sávos beépítéses épület elhe­lyezés

4.31. ábra Sávos beépítéses épület elhe­lyezés nagyobb építészeti szabadsággal és napos lakásokkal a) nézetrajz; b) helyszínrajz.

Kockaházak

A nyújtottabb formájú sávházakkal el­lentétben a kockaházak mindhárom mé­rete (szélesség, mélység, magasság) közel azonos. A magas ház jellemzője, hogy alaprajzi befoglaló méretei csak­nem megegyezőek, magassága viszont azoknál lényegesen nagyobb (a több­szörösük). A kocka- és magas ház alaprajzi for­májának nagyon hasonló jellege miatt – a sávházaktól való megkülönbözte­tésül – mindkettőt helytelenül mint pont­házat is emlegetik.

Nagyvárosi toronyház szinten­ként három lakással

4.32. ábra Nagyvárosi toronyház szinten­ként három lakással a) alaprajz; b) külső kép.

Zárt sorú beépítéses házak

Az ezredforduló éveiben ez tekinthető a legelterjedtebb beépítési módnak ott, ahol a telek utcai vertikumát a te­rületi előírásoknak megfelelően „be kell építeni”. Az épületek elhelyezése­kor legfeljebb 14 m-es épületmélység vehető figyelembe, ugyanis az általá­ban kéttraktusos (fesztávos) épület­szárny tökéletes benapozása mind az utca, mind a kert felől csak így lehet­séges. A középszárny – az utcai épü­letegységre merőlegesen – minden méretmegkötés nélkül nyúlhat a kert felé azzal, hogy

  • a természetes belső megvilágítás, valamint a szükséges benapozás az egész házra és a szomszédos épületek­re vonatkozóan is biztosítható;
  • a középszárnyban ablak csak ak­kor helyezhető el, ha a szemközti te­lekhatártól legalább 3,0 m széles szabad (belső) oldalkert választja el. Többszin­tes házak esetén e belső oldalkert mé­retének nagyobbnak kell lennie, még­pedig azon szabály figyelembevételével, mely szerint a belső homlokzat (vagyis az építmény) magasságának felénél ki­sebb nem lehet.

Zárt sorú épületekhez a 14,0 m-es épületmélységtől befelé oldalszárny csak akkor kapcsolható, ha

  • az adott épület és a szomszédos házak benapozását a legcsekélyebb mértékben sem gátolja;
  • az épületszárny felőli szomszédos telken ikerjellegű épületet vagy ha­sonló oldalszárnyat létesítenek.

A zárt sorú beépítés elsősorban a vá­rosok és településközpontok sűrűbben beépített telkein alkalmazható egyik lehetséges épület elhelyezési forma. A hozzá tartozó épületekben a gépkocsi tárolás az alsó szinten vagy áthajtó­val az udvarban, illetve a kert hátsó ré­szében épített garázzsal oldható meg.

Zárt sorú épület elhelyezés vál­tozatai

4.33. ábra Zárt sorú épület elhelyezés vál­tozatai a) soros; b) fogazott; c) lépcsős v. vissza­ugratott; d) soros, közbenső garázsépü­let résszel; A közbenső; B szélső (v. kezdő) épületegységgel.