• építés
• ház

A napos ház – tervezési szempontok, alapfogalmak

Akár hagyományos, akár nap centrikus épületet tervezünk, először vé­gig kell gondolni mindazokat a szem­pontokat, amelyek alapján a tervezés különböző fázisaiban választani tu­dunk az egyes megoldások között. A hagyományos épületek tervezési szempontjai esetenként változnak, az építtetői igények, az életforma, a csa­lád összetétele szerint.

A napenergia hasznosítás évezredes tapasztalatait felújító, illetve új eredményeit alkal­mazó építészet törekvéseit a vele kap­csolatban használt jelzők – energiatu­datos, bio-klimatikus, passzív szolár, környezetbarát, természetelvű – is érzékeltetik. Ezek a törekvések az épü­letek telepítésétől kezdve a tájoláson át az alaprajzi szervezésen keresztül egészen a külső megjelenésig új szempontokat, az eddigiektől eltérő tervezési elveket jelentenek a terve­zők számára.

Az, hogy egy épület jól vagy rosszul működik, elsősorban az elvek megfelelő alkalmazásától függ.

A napos ház tervezésekor a követ­kező legfontosabb szempontokat kell figyelembe venni:

• klimatikus adottságok;
• tájolás, tömegformálás;
• alaprajzi elrendezés;
• ablakok, bejáratok;
• fix hőszigetelő anyagok, illetve szerkezetek;
• mozgatható hőszigetelő szerkezetek;
• árnyékolók.

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tervezési elvek állandóan fejlődnek, és emiatt folyamatos változáson mennek keresztül. A terve­zési szabályok ajánlásként foghatók fel egy konkrét probléma megoldására nézve, és amint újabb és újabb információk állnak rendelkezé­sünkre, a megoldások is változhat­nak. Ha pedig új, eddig ismeretlen nehézség merül fel, a tervezési el­vek sorát ki kell egészíteni a téma­körbe tartozó általános érvényű szabályokkal. Fontos megjegyez­nünk azt is, hogy a következőkben ismertetendő elveket nem szabad szó szerint alkalmazni. Mivel a nap­fény, a napenergia hasznosításával foglalkozó kutatások aránylag rövid ideje folynak, a tervezési eljárások állandó finomítására és módosítá­sára van szükség.

Épületekkel kapcsolatos alapfogalmak a természetes bevilágítás és benapo­zás vonatkozásában

Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.

Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületi térfogatának és hasznos alapterületének hányadosa (m³/m²).

Belmagasság: a padló és mennye­zet közötti függőleges távolság, szintkülönbség.

Belső fekvésű helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség.

Biztonságos használhatóság: biz­tonságosan használható az épít­mény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvé­delmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő épít­ményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve an­nak hatása.

Hasznos alapterület: a vakolt vagy burkolt falakkal határolt teljes alap­területnek az a része, amelyen a bel­magasság legalább 1,90 m. (A foga­lom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

Homlokzat: az építménynek a te­repcsatlakozása feletti látható része.

Huzamos tartózkodásra szolgáló he­lyiség: amelynek tervezett rendelte­tésszerű használata általában folya­matosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a haszná­latok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el (pl. lakószoba, oktató-nevelő helyiség, étterem).

Időszakos használat: építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség nem rendszeres, ál­landó használata.

Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül való megvilágítás.

Nagy forgalmú építmény, építmény­rész, helyiség: amelynek bejáratonkénti személyforgalma tíz perc alatt bármikor meghaladhatja a 300 főt.

Nettó alapterület: a vakolt vagy burkolt falakkal határolt teljes pad­lófelület.

Nettó össz szintterület: valamennyi építményszint nettó alapterüle­tének összege.

Nyitott lépcsőház: szintenként – a lépcsőház nettó alapterületének leg­alább 20%-át elérő felületű – hom­lokzati szabad falnyílással a külső légtérhez közvetlenül csatlakozó lépcsőház.

Szabad belmagasság: előírt legki­sebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített veze­ték figyelmen kívül hagyható.

Szabad lépcső: csapadéktól nem, vagy csak részben védett lépcső.

Szintkülönbség: két szint vagy épít­ményszint (járó)felülete közötti füg­gőleges távolság.

Szintmagasság (padlószint magas­ság): az építmény főbejárata – bejá­rati elő lépcsője – előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság.

Szintterület: valamennyi épít­ményszint területének összege.

Szintterület sűrűség: a beépítésre szánt (beépített) terület egyes terület felhasználási egységein a terület felhasználási egység területé­nek és a rajta elhelyezhető (elhelye­zett) épületek összes szintterületé­nek viszonyszáma.

Telek aktív zöldterülete: a telek azon, növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talaj-szelvénnyel, így az élővilág számára potenciális élőhely.

Terepcsatlakozás: az építmény, épít­ményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.

Tetőfelépítmény: a tető fölé emelke­dő, az épület rendeltetésszerű hasz­nálatát biztosító épületrész, a kémé­nyek, a szellőzők és a tetőablakok kivételével (pl. felvonógépház, lép­csőház tetőkijárata).

Tetőtér: az épület legfelső épít­ményszintje feletti födém padlófe­lülete és a magas tető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).

Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyi­ségek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésé­vel új építményszint (emeletszint) létrehozása.

Tömegtartózkodásra szolgáló épít­mény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van.

Tömegtartózkodásra szolgáló helyi­ség: egyidejűleg 300 személynél na­gyobb befogadóképességű helyiség.

Zárt lépcsőház: olyan lépcsőház (közlekedőhelyiség), amelynek min­den oldalát falszerkezetek határolják.

(Kép fent) A ház és környezete egységes kli­matikus viszonyainak megteremté­séhez való tudatos ragaszkodás szép példája, ahol a nap, a kert, a medence, a terasz összekapcso­lódik.

(Kép fent) A nagy ablakfelületű, mediterrán környezetű modern ház üdítően hat a benne élőkre.

(Kép fent) A ház, a lakás klímáját befolyásoló tényezők: a kert, a medence, a kör­nyező fák.

(Kép fent) Épületet terhelő napsugárzás sza­bályozása növényzettel, Hl. kerti építménnyel A nyári; B téli napsugárzás; a) épü­let előtti lombhullató növénnyel; b) épület előtti füves kerttel; c) épület előtti burkolt felülettel; d) épület előtti füvesített területtel, Hl. kerti tó létesítésével, melyek közül az utóbbi – a megfelelő távolságban elhe­lyezett tükröző vízfelület révén – a lakás téli benapozását nagymérték­ben javítja.