• felújítás
• panelház

Panelfelújítások építésügyi és jogi szabályozása

Az iparosított technológiával épült lakóépület – mint minden más épület – állékonysága, biztonságos használhatósága, gazdaságos üze­meltetése, használati értéke megőrzésének, avagy fokozásának érde­kében folyamatosan építési-szerelési munkák elvégzésére szorul. Ezen munkák elvégzését – tekintve, hogy az iparosított technológiá­val épített épületek túlnyomó többsége társasházi vagy lakásszövet­kezeti formában működik – az építésügyi jogszabályokon túlmenően a tulajdonosi formára vonatkozó törvények is szabályozzák.

Alapfogalmak

Karbantartás: a mindennapok során végzett, az épület, épületrész ká­rosodásának megelőzése, kárelhárítása érdekében az eredeti állag meg­óvását, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítását célzó munka.

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti műszaki állapotának, használhatóságának, üzembiztonságának visszaállítása érdekében végzett építési-szerelé­si munka.

Helyreállítás: sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdeké­ben végzett építési munka.

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésé­nek, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében vég­zett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka.

Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendelte­tési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése (az építmény térfogatát nem növelő) érdekében végzett építési-szerelési munka.

Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).

Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó, függőle­ges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

Építési engedélyhez kötött munkák

Kizárólag építési engedély alapján végezhető lakóépület, bővítése, valamint olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) – annak szerkezetével együtt – megváltoztatja, illető­leg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, ren­deltetésének megváltoztatásával jár.

Ennek megfelelően engedélykö­teles például teherhordó falba történő új ajtó nyitása, avagy ablakcse­re akkor, ha annak osztása eltér a korábbitól. Csakúgy, mint két lakás összevonása, illetve egy lakásból kettő kialakítása. Engedélyhez kö­tött a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetésé­nek megváltoztatása, vagyis lakásból iroda, gépkocsi tárolóból ve­gyesbolt létesítése.

További engedélyköteles példák

Szintén csak építési engedély alapján helyezhető el az épületen portál (üzlethomlokzat), 1,0 m² felületet meghaladó kirakatszekrény, 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá 1,0 m²-nél nagyobb fe­lületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, valamint mérettől függetlenül mindenfajta fény­reklám.

Szükséges az építésügyi hatóság engedélye a felvonó külön jog­szabályban meghatározott főbb műszaki adatainak megváltoztatásá­val járó átalakításához. Nem helyezhetők el engedély nélkül építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék-kivezetés berendezései, szerelvényei.

Külön figyelmet érdemel, hogy az országos érvényű jogszabályo­kon túl engedély kötelesek az olyan egyéb építési munkák, amelye­ket helyi önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött. Érde­mes ezért tájékozódni, hogy az épület helye szerinti képviselőtestü­let nem sorolta-e az engedélyköteles munkák közé mondjuk a hom­lokzatszínezést vagy a válaszfalépítést, mert ez kellemetlen meglepe­tést okozhat.

Az építési jogosultság igazolása társasház esetén

A társasházi törvény értelmében az épület tartószerkezetei, azok ré­szei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület berendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. Ennek értel­mében egyebek közt közös tulajdon a teherhordó fal, a födém, a homlokzat, a tetőszerkezet, a lépcső. Vagyis mindaz a szerkezet, amelynek felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése engedélyköteles tevékenység.

A társasházi törvény házirendről szóló rendelkezése szerint a kö­zösség a lakóépület sajátosságaihoz képest megállapíthatja a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka és más zajos tevékenység végzésének szabályait, mert ennek alapján tudnak érvényt szerezni saját lakhatásuk nyugalmának. Ennek érdekében a tulajdonostárs kö­teles a lakásában tervezett építkezésről – még engedély nélkül végez­hető munkák esetén is – értesíteni a közös képviselőt vagy az intéző­bizottság elnökét. Egyébként az építtető tulajdonostárs a többi tulaj­donostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító ok­iratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti.

A lakás rendeltetésének megváltoztatásához a társasház szerveze­ti-működési szabályzatában lefektetett szabályok az irányadók, ame­lyet a társasház közgyűlése az összes tulajdoni hányad szerinti egy­szerű többséggel alkot meg. Amennyiben a szervezeti-működési sza­bályzat előírását bármely tulajdonostárs megsérti (például a lakásban műhelyt üzemeltet), a közösség megalapozottan kérheti az e tevé­kenység végzésétől való eltiltást.

Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tu­lajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasz­nosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figye­lembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. A közösség az erre irányuló közgyűlési határozatát az összes tulajdoni hányad szerinti – a közvetlenül érintett szomszédos tu­lajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló – legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg.

Ha a lakóépületben lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség meg­változtatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására – harmincnapos határidőn belül – a közgyűlés nem hozott a jelenlévő tulajdonosok tulajdoni aránya szerinti egysze­rű többségével ezt megtiltó határozatot.

A tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tu­lajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellen­őrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkal­mas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szük­ségtelen háborítása nélkül. A közösség köteles megtéríteni a beavat­kozással esetlegesen okozott kárt.

A többi tulajdonostárs alapító okiratban megállapított közös tulaj­doni hányadát nem érintő lakásmegosztás és lakásösszevonás esetén a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez elegendő az alapító okirat összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazat­többséggel történő módosítása. Az építtető köteles beszerezni a jog­erős és végrehajtható építési, és használatbavételi engedélyeket. Az építési jogosultság igazolását attól függően kell igazolni, hogy az építési munka érint-e közös épületrészt, épületszerkezetet.

Az építési jogosultság igazolása lakásszövetkezeti tulajdon esetén

A társasház tulajdonhoz hasonlóan, ha a lakások a tagok tulajdoná­ban állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja. A hasznosítás fel­tételeit az alapszabályban kell meghatározni. A lakásszövetkezet alapszabályában meg kell határozni a lakáson belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyu­galmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend). Ezek a szabá­lyok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határ­értékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel. Az alapszabályt a közgyűlés a jelenlévő tagok egysze­rű többségével hozza.

Szintén a közgyűlés dönt – amennyiben e jogkörét a küldöttgyűlés hatáskörébe nem utalja – lakásszövetkezet házirendjében a lakásszö­vetkezet tulajdonában álló épületrészek használata módjának meg­változtatásáról. A küldöttgyűlés szintén egyszerű többséggel dönt.

Minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés kizáróla­gos hatáskörébe, – ilyen a közös épületrészeken, épületszerkezeteken végzett építési munka, – és amit alapszabály nem utal más szerv ha­táskörébe, a lakásszövetkezet igazgatósága határoz.

A tag alapvető kötelezettsége, hogy a lakásában tervezett építke­zésről értesítse az igazgatóságot, továbbá lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazott­ja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezé­sekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási mun­kák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A lakásszövetkezet köteles megtéríteni a beavatkozással a tagnak okozott kárt.

Építésügyi engedélyezési eljárások

Építési engedélyezési eljárás

Az építési engedély iránti kérelmet az építtető írásban a jogszabály­ban meghatározott nyomtatványon terjesztheti elő, ennek tartalmaz­nia kell.

Ezek:

• az építtető nevét, címét és aláírását,
• a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
• a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával,
• a mellékletek felsorolását,
• építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezett­sége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) nevét, cí­mét, tervezői jogosultságuk megjelölését,
• a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget.

Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

• az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,
• a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától füg­gően további l-l példányban (lásd 17. fejezet). Az iparosított technológiával épített épületek többnyire meghaladják a két szintet, ezért azok építési engedélyezési eljárásaiban minden esetben szakhatóságként vesz részt az ÁNTSZ és a tűzvédelmi hatóság,
• a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-­műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművek­kel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendel­kezik,
• az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 pél­dányban,
• a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 pél­dányban,
• a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás al­kalmazása esetén igazoló építésügyi szakértői véleményt arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek meg­felel.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

• a szükséges mellékletek rendelkezésre állnak-e,
• a tervezett építési munka és az építészeti-műszaki tervdoku­mentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szak­mai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatáro­zottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,
• az építési munkával érintett telek szükség szerinti kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meg­határozottak szerint megtörtént-e,
• a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági előírásoknak, továbbá az általános ér­vényű táj- és természetvédelmi előírásoknak,
• az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési, kertészeti munkálatok megvalósíthatóak-e.

Az építésügyi hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett épí­tési munka a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellen­kezik, továbbá, ha az ügyben érintett szakhatóság a hozzájárulását megtagadta.

Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műsza­ki tervdokumentáció alapján, az engedély érvényességének időtarta­ma alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet.

Ha az építési munka felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint – a külön jogszabályban kötelezően előírt – kivitelezési (megvalósítá­si) tervek meglétét – az építési munka megkezdése előtt nyolc nap­pal – be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. Ugyanez vonatko­zik arra az esetre is, ha a felelős műszaki vezető személyében válto­zás történik. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – az építésügyi hatóság az építési munkák végzését leállítja.

A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás

Épületet, annak önálló rendeltetési egységét csak a használatbavéte­li engedélyben meghatározott rendeltetés céljára szabad használni. Az engedélyben foglaltaktól eltérő célra működtetni csak újabb en­gedélyezési eljárás után lehet. Eltérő a szándék, ha az építmény hasz­nálati célját, üzemelés technológiáját úgy kívánjuk megváltoztatni, hogy az az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a kör­nyezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasz­nálás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest.

Más a helyzet, amikor a változás engedélyköteles építési munká­val nem jár. A használat megváltoztatására irányuló engedélyezéskor ugyanis a hatóság azt vizsgálja, hogy az épület vagy annak része al­kalmas-e a kívánt új célra. Gyakorlatilag a vizsgálandó szempontok azonosak a használatbavételi engedélyezés szempontjaival, hiszen ezt az eljárást már nem követi egy használatbavételi eljárás, amikor a hatóság vizsgálhatnák a biztonságos használhatóság feltételeinek meglétét. Ezért ilyen esetben az engedélyt az új célra már kialakított, megvalósított épületre lehet megkérni.

Ez azonban komoly kockázatot rejt magában, hiszen előfordulhat, hogy az engedélyhez nem kötött, de jelentős anyagi ráfordítást igénylő munkák elvégzése után derül ki, hogy a tervezett rendeltetés­re engedély nem adható. Ez kiküszöbölhető, ha előbb a rendeltetés megváltoztatására elvi engedélyt kérünk.

Az engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megvál­toztatása esetén a tervdokumentáció tartalma azonos az építési enge­délyezési tervdokumentációra előírtakkal. Az építési munkával nem járó vagy nem építési engedélyhez kötött építési munkával járó ren­deltetésmegváltoztatás esetén a dokumentációnak tartalmaznia kell a kötelező hatályos szabványok, a szakmai jogszabályok és a helyi épí­tési szabályozási tervben előírt követelmények kielégítését biztosító műszaki leírásokat, szakvéleményeket, fényképeket, felmérési terve­ket. Ezen túlmenően tehernövekedéssel járó rendeltetésmódosítás esetén statikai igazoló számításokat is csatolni kell.

Az épület csak az engedély birtokában használható az új rendelte­tés céljára. Az építési hatóság a rendeltetéstől eltérő használatot meg­tilthatja, végrehajtását akár százezer forintig terjedő, ismét kiszabha­tó bírsággal kényszerítheti ki.

Fennmaradási engedélyezési eljárás

Ha csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, illetőleg az épí­tési engedélyhez nem kötött építési munkát az általánosan érvényes építési előírásoktól eltérően (szabálytalanul) végezték el, az így meg­épített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenység­re az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie.

A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellék­leteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna, továbbá, ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője – annak hiányában építésügyi műszaki szakértő – szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, mi­nőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Építési jogosultság igazolásának hiányában, illetve az építésügyi jogszabályokban foglaltak nem teljesítése esetén a fennmaradási (to­vábbépítési) engedélykérelmet el kell utasítani, és az építmény bon­tását el kell rendelni. Amennyiben a fennmaradásra, illetve a fennmaradásra és tovább­építésre engedély adható, az engedéllyel egyidőben építésügyi bírsá­got is ki kell szabni, mely csak abban az esetben engedhető el, ha építtető a szabálytalanul létrehozott épületrészt elbontja, és az erede­ti állapotot visszaállítja.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

A lakóépület bővítésére, építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítására, helyreállítására, átalakítására vagy korszerűsítésére, amely a teherhordó szerkezetét, homlokzatát érinti, illetőleg az épít­ményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésé­nek megváltoztatásával jár, továbbá felvonó, mozgólépcső és moz­gójárda építésére, áthelyezésére vagy a külön jogszabályban megha­tározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítására használatbavételi engedély is szükséges.

Használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építmény rendelte­tésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor – még a használatbavétel előtt – kell kérnie. Az építésügyi hatóság ennek elmulasztása esetében az építtetőt a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti, és az építmény engedély nélküli használatát köteles megtiltani.

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló megva­lósítási terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonat­kozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas;
• ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési enge­délytől, valamint a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdoku­mentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül építé­si engedélyhez kötött építési munkának, a felelős műszaki veze­tő eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet;
• az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 pél­dányban;
• szükség szerint, az építmény rendeltetésszerű használatra alkal­masságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéle­ményeket 1-1 példányban.

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság – az érdekelt szakhatóságok és közművek, továb­bá a kéményseprő írásbeli nyilatkozata alapján – a helyszínen köteles meggyőződni arról

….hogy:

• az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó épí­tészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg enge­délyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint
• az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az épít­mény az előzőekben felsorolt követelményeknek megfelel, és az en­gedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésé­re az adott esetben jogosult szakhatóságok, a közművek és a ké­ményseprő hozzájárultak.

Lakásbővítési lehetőségek

Meglévő lakást bővíteni egyrészt több önálló rendeltetési egység összevonásával lehetséges, amely akkor is engedélyköteles tevé­kenység, ha nem jár engedélyköteles építési munkával. Az engedélyezési eljárás ilyen esetben megegyezik a rendeltetésmódosítás es­tén szükséges eljárással.

Komolyabb akadályba ütközhet az olyan bővítési szándék, amely az épület alapterületének növelésével jár. Ilyenkor vizsgálni kell a te­lek beépíthetősége növelésének lehetőségét. A bővítési szándékot meghiúsíthatja, ha a telek beépíthetősége tovább már nem növelhe­tő, avagy az épület részére kialakított úszótelken nem fér el a terve­zett bővítés.

Az épületen emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel kialakítan­dó új lakás megépítésének akadálya lehet az is, hogy jogszabály négy emelet felett felvonó, valamint megfelelő számú gépkocsi tároló hely létesítését írja elő, ennek pedig a bővítés korlátai miatt gyakran nin­csenek meg a feltételei.

A tervezett építési munka parkoló szükséglete

Jogszabály meghatározza, hogy egy önálló rendeltetési egységhez – funkciótól függően – hány gépkocsi elhelyezését kell biztosítani a tervezett építési munkával érintett telken. Ezért amennyiben a terve­zett kialakítás a lakások számának növelését eredményezi, vagy a rendeltetés tervezett megváltoztatása igényel többletparkolókat, gon­doskodni kell ezek biztosításáról.

Ha a település adottságai lehetővé vagy szükségessé teszik, az ön­kormányzat helyi parkolási rendeletet alkotva a várakozóhelyek ki­alakítását 500 m-en belül parkolóházban vagy közterületen is meg­engedheti. Ilyenkor az építtető a rendeletben meghatározott feltételt teljesíti, azaz fizet. Ennek ellentételeként az önkormányzat a parko­lóházat legkésőbb 5, a közlekedési területen megvalósuló parkolót legkésőbb 1 éven belül kialakítja. Ez a rendelkezés figyelembe veszi a valóságot: zömében már kialakult városrészeknél az adottságok nem teszik lehetővé saját telken belül a megnövekedett parkolási igény kielégítését.

Amennyiben az önkormányzat nem alkotja meg a helyi parkolási rendeletet, annak elkészültéig ezeken a területeken csak saját telken biztosítható a gépkocsielhelyezés.

Az építés résztvevőinek jog­szabályban meghatározott feladatai

Építtető

Építtető felelős azért, hogy az építési munkát csak a jogerős és vég­rehajtható építési engedélynek megfelelően szabad végezni. Ettől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltér­ni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött munka.

Ha az építési hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabnia. A bírsággal az épít­tetőt sújtja. A jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Amennyiben fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha építtető azt nem vállalja, a lebontá­sát.

Az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbizton­ságot veszélyeztető módon történő kivitelezés vagy épülethibák megszüntetésére az építési hatóság szintén kötelezi a tulajdonost, ha azonban a szabálytalan munkát más végeztette, az építtetőt. Ez eset­ben a hatóság az építési munkából adódó veszélyhelyzet megszünte­tésére a kivitelezőt is kötelezi, hiszen kötelezettségük egyetemleges. Azonban az építési hatóság engedélye az építési munkával kapcsola­tos polgári jogi igényt nem dönt el. Ezért kettőjük vitája a bíróság előtt dőlhet el.

Az építtető felelős azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biz­tonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprende­zési, fásítási, parkosítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg. Meghatározott időtartamon belül az épít­mény környezetéből az építtetőnek és a kivitelezőnek az építési tevé­kenység során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot és építési segédeszközöket el kell szállíttatnia, a környezetet és a te­rep felszínét az eredeti, illetve engedélyezett állapotában kell átad­nia, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie.

Kivitelező

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények építőipari ki­vitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha az építőipari kivitele­zés az építési tevékenységet folytató (kivitelező) tevékenységi köré­ben szerepel. Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékeny­ségre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik.

A kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szak­munka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtó építé­si engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek­ben előírottak biztosításáért.

A kivitelező építési naplót vezet, abban rögzíti a napi munkát, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző ható­ság, illetve a műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevé­kenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.

Felelős műszaki vezető

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények építőipari ki­vitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha az építés műszaki mun­kálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja.

A felelős műszaki vezető felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogsza­bályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósí­tásáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minő­ségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésé­nek szakszerűségéért.

Műszaki ellenőr

Az építtető az építési-szerelési munka szakszerű végzésének folya­matos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére helyszíni képviselőjeként, külön jogszabályban meghatározottak szerint műszaki ellenőrt bízhat meg, illetőleg jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni.

Az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződé­sek, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betar­tását.