A nitrocellulóz, kétkomponensű poliaddíciós műgyanták, beégetős műgyanták
A cellulóz salétromsavas nitrálásával nitrocellulóz (kollódiumgyapot) keletkezik, amely észterekben, ketonokban, alkoholokban és aromás szénhidrogénekben vagy ezek elegyében (nitrohígító) oldódik. Tűz- és robbanásveszélyes anyag!
Megkülönböztetünk kevés és sok lágyítót tartalmazó nitrolakkokat. Minél több lágyítót adagolunk, annál jobban csökken a keménység és nő a rugalmasság. A száradási idő is a lágyító arányától függ, értéke a fajtától függően néhány perctől néhány óráig változik.
Lágyító hatásai
- A kevés lágyítót tartalmazó nitrolakkok kemény és rideg bevonatokat eredményeznek.
- A sok lágyítót tartalmazó nitrolakkok puha, hajlékony, rugalmas bevonatokat adnak.
A nitrolakkok szilárd, száraz és olajmentes alapot kívánnak meg. Olajfestékkel ill. olajtartalmú alkidos zománcfestékkel befestett felületeken nem alkalmazhatók, más festékekkel nem keverhetők. A viszkozitást nitrohígítóval állítjuk be.
- A nitrolakkok színtelen lakkok és zománcfestékek formájában állnak rendelkezésre, azokat főleg az ipari fényezésnél használják. Bútor- és járműbevonatnak a keményre száradó fajták használhatóak, míg a rugalmasra beállított fajtákat papír és bőr lakkozására használják.
- A nitrocellulóz alapozók hígfolyósak, gyantában dús nitrocellulóz lakkok. Sokféleképpen használják – mint beeresztő alapozót – fa, faanyagok és hasonlók alapozására, vakolatfoltok, füstös és kormos mennyezetek lezárására, ragadós bevonatok keményítésére.
- A caponlakk nagyon híg nitrolakk, hártyavékony lakkfilmet ad. Fényes fémrészek bevonására használják, hogy azokat az elszíneződéstől megvédjék.
- A bronzlakk ezüstbronzok és rézfestékek keveréséhez való. Ehhez alumíniumot, bronzot és rezet kis pikkelyekké őrölnek.
- Az aeroszolos nitrolakkok hajtógázzal kevert nitrolakkok. Szóróflakonokban kaphatók, és elsősorban járművek javító fényezésére valók.
- A nitropolitúrok falapokon színtelen, matt vagy fényes bevonatot adnak. Ronggyal, ecsettel vagy szórópisztollyal hordhatók fel.
- A nitrokombinációs lakkok nitrocellulózból és alkidgyantából állnak. Rugalmasabbak, töltőerejük nagyobb, jobban tapadnak, fényesek és az időjárásnak jobban ellenállnak. A tiszta nitrolakkokhoz hasonlóan bútor- és járműfényezéshez használják őket.
Kétkomponensű poliaddíciós műgyanták
Olyan műgyanták, amelyek kétféle kismolekulájú anyag kémiai egyesülésével jönnek létre melléktermék kihasadása nélkül. A kémiai reakcióban a kismolekulájú anyagoknak egy bizonyos része, az ún. funkciós csoportja vesz részt.
Poliuretán műgyanták
Egy hidroxil funkciós csoportokat tartalmazó műgyanta (alkid, poliészter, akrilát) a nagyobb mennyiségű komponens és egy izocianát funkciós csoportokat tartalmazó anyag a másik komponens. A két komponens összekeverése után meginduló kémiai reakcióban a hidroxil-csoportok és az izocianát-csoportok összekapcsolódásával uretán kötéseket tartalmazó makromolekulák képződnek.
- Hőszigetelő anyagaink általánosságban
- Talajjavítók és szerves trágya, előnyök és veszélyek
- Savas eső – Valóban létezik? Mennyire káros?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A poliuretán műgyanták bevonatai a fénnyel, hővel, vízzel, vegyszerekkel, lúgokkal, benzinnel, olajokkal, ütéssel, koptató hatásokkal szemben rendkívül ellenállóak. Parkettalakkok, betonpadló festékek, időjárásálló és vízálló kültéri lakkok, zománcfestékek, gépjárművek magasfényű bevonataik kötőanyagai. A gyártó által megadott arányban kell a két komponenst összekeverni. A poliuretán lakkok nedvességre érzékenyek, ezért csak abszolút száraz alapfelületeken használhatók.
Epoxigyanta bevonatok
Epoxigyantából és amidokból (térhálósító, kikeményítő, edző) képződő kétkomponensű bevonóanyagok. Bevonataik rendkívül jól tapadnak, ásványi alapokon, fémeken, bizonyos műanyagokon és különösen kemény, kopásálló, vegyszerálló és rugalmas réteget adnak. Vastag rétegekben is tökéletesen kikeményednek.
Korrózióvédő alapozók, betonfestékek, önterülő padlóbevonatok, úszómedencék, vegyszerálló tartályok, vastagbevonatai készülnek kétkomponensű epoxigyantákból. A kátrány-epoxi bevonatok víz alatti acélszerkezetek korrózióvédelmére is alkalmasak.
Beégetős műgyanták
Egy vagy két kötőanyagot vagy egy kötőanyagot tartalmaznak két olyan funkciós csoporttal, amelyek normál hőmérsékleten nem, 100 °C feletti hőmérsékleten viszont reagálnak egymással. Egykomponensű termékek. Alkalmazásuk általában beégető kemencékben, ipari körülmények között lehetséges.
Alkid-amingyanta kombinációs zománcok
Hidroxil-funkciós nem sárguló alkidot és éterezett amingyantát tartalmazó zománcok, amelyek 110-140 °C-on égethetők be. Alkid helyett hidroxil-funkciós poliészterek és poliakrilátok is használhatók kötőanyagként. Háztartási készülékek, fémtömegcikkek, autókarosszériák, gépalkatrészek kemény, időjárás-, vegyszer- és ütésálló bevonatai.