• anyagok
• gyanta
• műgyanta

A nitrocellulóz, kétkomponensű poliaddíciós műgyanták, beégetős műgyanták

A cellulóz salétromsavas nitrálásával nitrocellulóz (kollódiumgyapot) keletkezik, amely észterekben, ketonokban, alkoholokban és aromás szénhidrogénekben vagy ezek elegyében (nitrohígító) oldódik. Tűz- és robbanásveszélyes anyag!

Megkülönböztetünk kevés és sok lágyítót tartalmazó nitrolakkokat. Minél több lá­gyítót adagolunk, annál jobban csökken a keménység és nő a rugalmasság. A száradá­si idő is a lágyító arányától függ, értéke a fajtától függően néhány perctől néhány óráig változik.

Lágyító hatásai

• A kevés lágyítót tartalmazó nitrolakkok kemény és rideg bevonatokat ered­ményeznek.
• A sok lágyítót tartalmazó nitrolakkok puha, hajlékony, rugalmas bevonato­kat adnak.

A nitrolakkok szilárd, száraz és olajmentes alapot kívánnak meg. Olajfestékkel ill. olajtartalmú alkidos zománcfestékkel befestett felületeken nem alkalmazhatók, más festékekkel nem keverhetők. A viszkozitást nitrohígítóval állítjuk be.

• A nitrolakkok színtelen lakkok és zománcfestékek formájában állnak ren­delkezésre, azokat főleg az ipari fényezésnél használják. Bútor- és járműbe­vonatnak a keményre száradó fajták használhatóak, míg a rugalmasra beál­lított fajtákat papír és bőr lakkozására használják.
• A nitrocellulóz alapozók hígfolyósak, gyantában dús nitrocellulóz lakkok. Sokféleképpen használják – mint beeresztő alapozót – fa, faanyagok és ha­sonlók alapozására, vakolatfoltok, füstös és kormos mennyezetek lezárásá­ra, ragadós bevonatok keményítésére.
• A caponlakk nagyon híg nitrolakk, hártyavékony lakkfilmet ad. Fényes fém­részek bevonására használják, hogy azokat az elszíneződéstől megvédjék.
• A bronzlakk ezüstbronzok és rézfestékek keveréséhez való. Ehhez alumíniu­mot, bronzot és rezet kis pikkelyekké őrölnek.
• Az aeroszolos nitrolakkok hajtógázzal kevert nitrolakkok. Szóróflakonok­ban kaphatók, és elsősorban járművek javító fényezésére valók.
• A nitropolitúrok falapokon színtelen, matt vagy fényes bevonatot adnak. Ronggyal, ecsettel vagy szórópisztollyal hordhatók fel.
• A nitrokombinációs lakkok nitrocellulózból és alkidgyantából állnak. Rugal­masabbak, töltőerejük nagyobb, jobban tapadnak, fényesek és az időjárás­nak jobban ellenállnak. A tiszta nitrolakkokhoz hasonlóan bútor- és jármű­fényezéshez használják őket.

Kétkomponensű poliaddíciós műgyanták

Olyan műgyanták, amelyek kétféle kismolekulájú anyag kémiai egyesülésével jönnek létre melléktermék kihasadása nélkül. A kémiai reakcióban a kismolekulájú anyagoknak egy bizonyos része, az ún. funkciós csoportja vesz részt.

Poliuretán műgyanták

Egy hidroxil funkciós csoportokat tartalmazó műgyanta (alkid, poliészter, akrilát) a nagyobb mennyiségű komponens és egy izocianát funkciós csoportokat tartalmazó anyag a másik komponens. A két komponens összekeverése után megin­duló kémiai reakcióban a hidroxil-csoportok és az izocianát-csoportok összekapcso­lódásával uretán kötéseket tartalmazó makromolekulák képződnek.

A poliuretán műgyanták bevonatai a fénnyel, hővel, vízzel, vegyszerekkel, lúgok­kal, benzinnel, olajokkal, ütéssel, koptató hatásokkal szemben rendkívül ellenállóak. Parkettalakkok, betonpadló festékek, időjárásálló és vízálló kültéri lakkok, zománc­festékek, gépjárművek magasfényű bevonataik kötőanyagai. A gyártó által megadott arányban kell a két komponenst összekeverni. A poliuretán lakkok nedvességre ér­zékenyek, ezért csak abszolút száraz alapfelületeken használhatók.

Epoxigyanta bevonatok

Epoxigyantából és amidokból (térhálósító, kikeményítő, edző) képződő kétkom­ponensű bevonóanyagok. Bevonataik rendkívül jól tapadnak, ásványi alapokon, fé­meken, bizonyos műanyagokon és különösen kemény, kopásálló, vegyszerálló és ru­galmas réteget adnak. Vastag rétegekben is tökéletesen kikeményednek.

Korrózióvédő alapozók, betonfestékek, önterülő padlóbevonatok, úszómeden­cék, vegyszerálló tartályok, vastagbevonatai készülnek kétkomponensű epoxigyan­tákból. A kátrány-epoxi bevonatok víz alatti acélszerkezetek korrózióvédelmére is alkalmasak.

Beégetős műgyanták

Egy vagy két kötőanyagot vagy egy kötőanyagot tartalmaznak két olyan funkciós csoporttal, amelyek normál hőmérsékleten nem, 100 °C feletti hőmérsékleten vi­szont reagálnak egymással. Egykomponensű termékek. Alkalmazásuk általában beégető kemencékben, ipari körülmények között lehetséges.

Alkid-amingyanta kombinációs zománcok

Hidroxil-funkciós nem sárguló alkidot és éterezett amingyantát tartalmazó zo­máncok, amelyek 110-140 °C-on égethetők be. Alkid helyett hidroxil-funkciós po­liészterek és poliakrilátok is használhatók kötőanyagként. Háztartási készülékek, fémtömegcikkek, autókarosszériák, gépalkatrészek kemény, időjárás-, vegyszer- és ütésálló bevonatai.