Szigetelés célja, nedvességhatások
A szigetelés célja és feladata
Az épületek egyes helyiségeiben a helyiséget határoló különböző épületszerkezeteket és közvetetten az egyéb szerkezeteket a rendeltetésszerű használatból adódó, eltérő mennyiségű és kémiai hatású nedvesség károsíthatja. A használati és üzemi víz elleni szigetelés célja a nedvesség szerkezetbe jutásának megakadályozásával a helyiség és az egész épület védelme.
A kialakított nedvesség elleni szigetelésnek több elvárásnak kell megfelelnie.
- Védenie kell a nedvességre érzékeny szerkezeteket az átnedvesedés korróziós hatásaitól, melyek szerkezeti, esztétikai és élettani problémákhoz vezethetnek (az átnedvesedett szerkezetek miatt a helyiség páratartalma folyamatosan magas).
- Meg kell akadályoznia a kémiai hatású nedvesség szerkezeti rétegekbe jutását, mivel az a különböző anyagokkal reakcióba lépve előidézheti azok viszonylag gyors tönkremenetelét.
- Akadályoznia kell a használati és üzemi vizet használó helyiségekből a határoló szerkezeteken át a nedvesség szomszédos helyiségekbe jutását, károsítva ezzel azok használhatóságát.
- Meg kell akadályoznia a nedvesség bejutását az épülethatároló szerkezetekbe. (Külső falba jutva a nedvesség korróziós és fagykárokat okozhat, talajon fekvő padló esetén a nedvesség kimoshatja a szerkezetek alatti talajréteget, ami akár épületsüllyedéshez is vezethet.)
Nedvességhatások
Az épületeket belülről veszélyeztető nedvességhatásokat két csoportba lehet sorolni. Használati víz: általában a lakóépületek „vizes” helyiségeinek (zuhanyzó, fürdő, WC, konyha, háztartási helyiség) rendeltetésszerű használatakor keletkező nedvesség. A helyiségek használata időszakos, a nedvesség kis mennyiségű, kémiai hatása nem számottevő, általában nem tartalmaz káros anyagokat.
Üzemi víz: épületek egyes helyiségeinek üzemszerű használatakor (pl. üzemi konyha, mosoda) keletkező nedvesség. A helyiségek használata folyamatos, a nedvesség mennyisége számottevő, vegyianyag-tartalma miatt a szerkezetekre fokozott veszélyt jelenthet.
A két nedvességtípus -tulajdonságaik alapján- egymástól különböző, viszont a szigetelési munkáknál egy fogalomként használatosak, mivel a szigetelés kialakításánál csak a használat időbeli eloszlását és a keletkezett víz mennyiségét kell figyelembe venni. Ez alapján a használati- és üzemi víz elleni szigetelést az alábbi nedvességhatási szintek alapján lehet csoportosítani.
Ezek:
- Mérsékelt nedvességhatás: a helyiségben fellépő nedvesség időszakos és kis intenzitású (jellemzően lakóépületek vizes helyiségei).
- Közepes nedvességhatás: ide tartozik minden olyan helyiség, ahol a különböző OTEK és ANTSZ előírások miatt padlóösszefolyót kell kialakítani (pl. üzemi konyha, a szakaszos használatú középületek vizes helyiségei, valamint azok a helyiségek, ahol a használt víz mennyisége alapján biztonsági okok miatt ez szükséges lehet).
- Fokozott nedvességhatás: a helyiségek nedvességhasználata folyamatos vagy nagy intenzitású (ipari jellegű helyiségek, pl. autómosó).
Védelmi igények
A használati és üzemi víz elleni szigetelés kialakítására nincsenek előírások, a szükséges minőséget és mértéket a helyiséggel szomszédos terek funkciója, a helyiségben végzett tevékenység és a kapcsolódó szerkezetek tulajdonságai alapján kell meghatározni.
A szigeteléssel szembeni elvárásokat három igényszintre lehet osztani:
- Mérsékelt védelmi igényszint: ide tartoznak azok a helyiségek, amelyek alatt azonos funkciójú helyiség található (pl. többszintes lakóépületben egymás felett kialakított fürdők), és a kapcsolódó terek nem huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek (pl. közlekedő), illetve alárendelt helyiségek (pl. raktár, gépkocsitároló).
- Közepes védelmi igényszint: ebbe a csoportba tartoznak a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekkel határos terek.
- Fokozott védelmi igényszint: ide tartoznak a különleges rendeltetésű és nagy értéket képviselő helyiségekkel szomszédos terek.