• falak
• tulajdonságok

A falakról általában

A falak rendeltetése

A falak függőleges, tér­elhatároló és tér osztó szerepet betöltő szerkezetek. Rendeltetésükből kifolyólag a) teherhordók és b) terhet nem hordók lehetnek. A teherhordó falak a felettük levő fal-, födém- és födélszerkezetek súlyát, valamint az egyéb terheléseket (hasznos terhet, hótehert, szélnyomást, szélszívást stb.) hordják. A terheletlen falak legfeljebb a saját súlyokat hordják, és legtöbbször kizárólagos ren­deltetésük a terek, illetőleg a helyiségek függőleges elhatárolása.

A falakkal szemben megkívánt követelmények sokfélék. A teherhordó és a terheletlen falaktól, valamint a különleges rendeltetésű falaktól (lásd a továbbiakban) más és más tulajdonságokat kívánunk meg. A jó falszerkezetek jellemző tulaj­donságai a következők:

Szilárdság és állékonyság

A falak a különböző igénybevételekkel szemben jól ellenálljanak, tehát teherhordók és időállók legyenek. A szerkezet azonkívül legyen állékony, vagyis felborulással, eldőléssel és elcsúszással szemben a vonatkozó szabványok előírásai szerinti mértekig biztonságos legyen,

Hőellenállás

Főleg az épületet a szabad tér­ségtől elhatároló falaktól olyan hőszigetelő képes­séget kívánunk meg, amely a téli-nyári időszakban egyaránt biztosítja az épület rendeltetésszerű hasz­nálhatóságát, és aminek a révén a téli időszakban mentesülünk az indokolatlanul nagy fűtési költ­ségektől.

Hőtárolás

A külső falaktól jelentős melegtartó képességet is megkívánunk.

Hangellenállás

A falak a kívülről vagy belülről származó zajok és rezgések tekintetében az ésszerű­en megkívánható mértékig hanggátló tulajdonsá­gúak legyenek.

Nedvességhatásokkal szembeni kellő viselkedés

A fal a lehetőségig elégítse ki a kapilláris vízmoz­gás, a páralecsapódás és a gőzdiffúzió vonalán megkívánt, később részletezendő követelmé­nyeket.

Tűzbiztonság

A tűzhatásra a fal anyagának szerkezete ne változzék. A tűzbiztonság az egyes anyagoknak megfelelően különböző fokozatban kívánható meg.

Likacsosság (porozitás)

Amint később látni fogjuk, a fal hőszigetelő, valamint vízgőzáteresztő képességet befolyásolja.

Alakíthatóság

A falakban nyílások, kávák, hornyok könnyen legyenek kialakíthatók; kívá­natos azonkívül, hogy könnyen legyenek véshetők, esetleg szegezhetek.

Kis térfogatsúly

A szállítás, a beépítés és a terhelés körülményei miatt fontos szempont, hogy a fal minél könnyebb legyen.

Ellenállás vegyi hatásokkal szemben

Vegyi anyagok ne okozzanak a falban rohamos szilárdságcsökkenést.

Vakolattartás

A vakolat jól tartson, jól tapad­jon a falon. Ezt a követelményt főleg a nyers fal érdessége biztosítja. Nagyobb felületű sima építőelemeket éppen ezért rovátkolással, esetleg hullámos vonalú, bemélyedő sávokkal látnak el.

Megjegyzés. Az előbbi bekezdésekben foglalt tulajdonságokat egyesítve legjobban az égetett téglából készült falaknál találjuk meg. A gazdaságosság kérdésére azon­ban – mint a későbbiekből kitűnik – egyéb tényezők is hatással vannak.

A különleges rendeltetésű falaktól a cél elérésé­nek megfelelően a) fokozott hő- vagy hanggátló képességet, b) teljes vízállóságot, vízhatlanságot vagy vízzáróságot, c) tökéletes légzáróságot, d) foko­zott mértékű tűzbiztonságot, e) betörésbiztonságot stb. követelünk meg.

A falak osztályozása. A falakat a következő szempontok szerint osztályozhatjuk :

• Rendeltetésük szerint,
• Anyaguk szerint.
• Szerkezeti jellegük szerint.

Rendeltetésük szerint (281. ábra) a falakat két főcsoportba osztjuk, vannakak:

1. a) Teherhordó falak. A falak nagyobb csoport­ját ezek a falak alkotják. Elsősorban megfelelő teherbírást kívánunk meg tőlük. Ilyen falak a főfalak, melyek a födémek terhét hordják; ezeken belül is vannak közbülső főfalak és szélső főfalak. A közbülsők megterhelése egy- vagy kétoldali lehet, a szélsők mindig csak egy oldalról kapnak terhelést. A lépcsők terhét a lépcsőházi falak hordják. A teherhordó falakat a terheletlen falaktól való éles megkülönböztetés céljából szerkezeti falaknak is nevezzük.
2. b) Terheletlen falak. Az épületet bekerítő szélső falak közül azokat, amelyek födémterhelést nem hordanak, hanem csak a saját súlyukat hordják, záró falaknak; a szomszéd épülettel érintkező, szintén terheletlen falat határ-, illetőleg tűzfalnak nevezzük. Ezeken kívül beszélhetünk zárterkély-falakról ( ábra), melyek az épület homlokzati síkja elé kiugratott helyiségek külső térelhatárolására szolgálnak, míg a légudvarfalak az épület kisebb helyiségeinek szellőzését biztosító légudvarokat határolják:. Korszerű vázas épületben a külső térelhatárolást a vázkitöltő falak alkotják. Ezek a vázszerkezetek által határolt mezőket töltik ki.

A terheletlen falak külön csoportját képezik a válaszfalak, melyek az egyes helyiségek elválasz­tására szolgálnak. Beszélhetünk olyan válasz­falakról, melyek egy lakáson belül vannak, és olyanokról, amelyek két lakást vagy üzlethelyiséget különítenek el egymástól.

261. ábra. Falak osztályozása rendeltetésük szerint; a) szélső főfal; b) közbülső főfal; c) zárófal; d) határ-, illetőleg tűzfal e) lépcsőházi fal f) válaszfalak; g) lakáselválasztó fal.

262. ábra. Zárt erkély; a) metszet, b) alaprajz.

Rendeltetésüket és helyzetüket együtt vizsgálva beszélhetünk: külső és belső falakról; továbbá alap-, pince-, lábazati, felmenő (azaz földszinti, I., II., III. stb. emeleti), padlás-, orom- és tűz­falakról; azonkívül mellvéd-, kerítés-, és támfalak­ról is.

A fal rendeltetése kihat: a) a fal anyagára, b) a fal szerkezeti jellegére és készítési módjára, valamint c) a gazdaságosságára is.

Anyaguk szerint vannak:

• A) Természetes eredetű anyagokból készült falak, ilyenek: vályogfalak és kőfalak.
• B) Természetes alapanyagú, de mesterséges úton előállított anyagokból készült falak, ilyenek:
• Égetett anyag építőelemekből (téglából, blokkokból vagy lapokból) készült falak.
• Vegyi úton kötött (hideg úton előállított) beton, mészhomok, gipszhabarcs anyagú építőelemekből (téglából, blokkokból vagy lapokból) készült vagy ilyen anyagokból öntött falak.
• Üveg építőelemekből készült falak.
• Fémanyagú falak.
• Szervetlen anyagú (gipszből, tufából, horzsakőből stb.-ből kötőanyag hozzáadásával sajtolt) építőelemekből készült vagy ilyen anyagokból öntött falak.
• Szerves anyagú (faforgácsból, parafából, kötő, illetőleg impregnáló anyag hozzáadásával sajtolt) építőelemekből készült falak,
• Műalapanyagból mesterséges úton előállított építőelemekből készült falak.

Vannak azonkívül két- vagy többféle anyagból készült, ún. vegyes falak is.

• Szerkezeti jellegük szerint kétféle falról beszélhetünk, így vannak:
• Elemekből épített falak, ezek készülhetnek különböző anyagú téglatestekből, falazó blokkok­ból, kőből vagy építőlapokból; ide tartoznak a fából készült falak is.
• Monolit jellegű falak, ezek különböző anya­gokból csömöszölve, esetleg öntve készülnek.