• födém
• gerenda

Acélgerendás födémek

Az acélgerendás födémekről általában

Ezek a födémek vegyes anyagúak, mégpedig bizonyos távolságban elhelyezett acélgerendákból és a közö­ket áthidaló valamilyen szerkezetből állnak.

Előnyük gyors építhetőségük, aránylagos könnyűségük; az építés időtartamára nem kell alátámasztani őket; esetleg a gerendaközöket áthidaló szer­kezetet a gerendák elhelyezése után is meg lehet építeni.

A gerendák és falak között – a fafödémeknél kifejtett meggondolásból kifolyólag – kapcsolatot kell létesíteni. Ebből a célból a gerendák végére gerendakapcsot (626. ábra) vagy vasbeton koszorú esetén a tartók szélétől 10 cm-re fúrt lyukakba helyezett, 24 mm átmérőjű, 40-50 cm hosszú betonacél tüskét kell alkalmazni.

626. ábra. Acélgerenda végére alkalmazott gerendakapocs

A vasbeton koszorúval egyesített ablakáthida­lóba torkoló gerendák alá felkötő vasat (ún. bajuszt) kell alkalmazni. Az acélgerendás födémeknél általában nem több­támaszú tartókat alkalmazunk, hanem az egyes traktusok felett kéttámaszú gerendákat.

Ezeket azonban a másfél tégla és ennél keskenyebb középfőfalak felett nem lehet egymás folytatásaképpen elhelyezni, ezért a gerendákat egymás mellett helyezzük el. Sokszor adódik olyan eset, hogy a gerendák kiosztása az egyes traktusokban lénye­gesen eltérő. Az acélgerendás födémek a gerendaközöket áthidaló szerkezetnek megfelelően többfélék lehet­nek:

Acélgerendák közti tégla-, illetve poroszsüveg-bolto­zat (627. ábra). Az általában 100 – 110 cm tengelytávol­ságra elhelyezett acélgerendákhoz orrtéglával (628. ábra) csatlakozik a gyűrűs falazással elkészített poroszsüveg-boltozat (629. ábra).

627. ábra. Acélgerendák közti poroszsüveg-boltozat; a) felfekvési részlete, b) keresztmetszete

628. ábra. Acéltartó burkolására alkalmas, ún. orrtégla

Minthogy a vízszintes alsó síkú orrtéglák is csökken­tik a poroszsüveg-boltozat nyílásközét, az ívmagasság mindössze 2-3 cm lesz. Ezt a lapos ívű felületet vako­lattal síkra alakíthatjuk.

Ha a tartók tengelytávolsága nagyobb (≥ 130 cm), természetesen az ívmagasság is megnő. Ez a nagyobb (a nyílásköz 1/10 – 1/15-eközötti, kb. 6:-10 cm-es) ívmagasság vakolattal már nem tüntethető el; ebben az esetben a födém vakolt alsó felülete nem lesz sík, hanem a poroszsüveg-boltozat íves felületét követi. Ilyenkor a boltozatot sokszor a nagyobb nyílásköznek jobban megfelelő dongaszerű (kupás) falazási móddal készítik (629 b ábra).

629. ábra. Acélgerendák közötti poroszsüveg-boltozat; a) gyűrűs, b) kupás falazási módja

A gyűrűs poroszsüveg-boltozatot szabadkézből falaz­zák. A gyűrűk oldalirányú döntése folytán a boltozat alsó síkja fogazott lesz. Erre a vakolat jobban tapad. A boltozat felső, ún. hátfelületét híg cementha­barccsal kell kiönteni.

A közbülső boltmezők oldalnyomásai egymást sem­legesítik. Az egyes mezőket egyszerre falazzák, hogy építés közben se léphessen fel oldalnyomás.

A szélső boltmezők oldalnyomását nem ellensúlyozza az ellentétes irányú erő, így a boltozat oldalnyomása a végfalakat elmozdítani igyekszik. Az oldalnyomás fel­vételére egy vagy két boltmezőn keresztül (1,5 m-enként 15 mm átmérőjű) vonórúddal bekötött T szelvényű tartót kell alkalmazni (630 a ábra). Vasbeton koszorú esetén a fal mellé nem kell külön tartó, a vonórudak a koszorúba kötnek (630 b ábra). Az oldalnyomás kikü­szöbölésére a szélső mezőben boltozat helyett vasbeton lemezt is alkalmazhatunk (630 c ábra).

630. ábra. Acéltartós poroszsüveg-boltozat szélső mezőinek kialakítása; a) vonórúddal és acéltartóval, b) vonórúddal és vasbeton koszorúval, e) vasbeton lemezzel

Acélgerendák közti poroszsüveg-boltozat alkalma­zására ma már csak régi épületek helyreállításánál és, átalakításánál kerül sor.

Acélgerendák közti csömöszölt betonboltozat

Ez készülhet alul sík, de inkább íves felülettel (631. ábra). A betonba nem helyezünk vasat, mert a boltozat alakját úgy szerkesztjük, hogy az erővonal mindig a keresztmetszeten belül maradjon.

631. ábra. Acélgerendák közti csömöszölt betonboltozat

Mivel vasbetétre nincs szükség, kisebb (1,0-1,5 m-es) tartótávolságoknál ez a födém a következő be­kezdésekben tárgyalt acélgerendák közti vasbeton födé­meknél gazdaságosabb.

Acélgerendák közti vasbeton lemezfödémek. Ezek lehetnek felül- vagy alul bordás elrendezésűek (632. és 634. ábrák).

632. ábra. Acélgerendák közti felül bordás vasbeton lemezfödém a) falcsatlakozása, b) keresztmetszete

633. ábra. Acélgerendák közötti felül bordás vasbeton lemezfödém zsaluzata; a) az acéltartóra felkötött laposvassal, b) kengyellel felfüggesztett fa heve­derrel gyámolítva

A lemez vastagsága 6-8 cm, a tartók tengely­távolsága 100-250 cm közt van

A vasbetonlemezbe az acéltartókra merőleges irányban fő vasbetéteket, a tartókkal párhuzamosan pedig elosztó vasakat helyezünk el.

1. A felül bordás födémnél a lemez alul van; a körül bebetonozott acélgerendából kialakított borda és a lemez alsó felülete egy síkban van (632. ábra). Lakó- és irodaépületeknél – különösen acélváz esetén – használatos.
   Hátránya egyrészt, hogy a betonnál jobban lehűlő acéltartók helyén – noha a tartó körül van bebetonozva – a födém alsó síkjára a párát szennyező por és a korom lerakódik, és a felület elszíneződik. Másrészt a tartók legkisebb rugalmas lehajlására a tartókat burkoló vékony betonréteg megreped. Ezért a tartók talpa alatt keresztirányú vasalást és rabitzhálót ajánlatos alkalmazni.
   A felül bordás lemez zsaluzása – mivel a födém alsó felülete sík – egyszerű. Lényeges, hogy nincs szükség alátámasztó állványzatra, mert a zsaluzatot fel lehet kötni az acéltartóra (633. ábra).
2. Az alul bordás födémnél a lemez felül van; a bordák a lemez síkjából lefelé állnak, és a helyiségben látszanak. Ha a bordákat el akarjuk takarni, akkor felkötözött rabitzanyagú álmennyezettel a födémet sík felületűvé alakíthatjuk (634. ábra).

634. ábra. Acélgerendák közti alul bordás vasbeton lemezfödém; a) falcsatlakozása, b) rabitz álmennyezetes, c) látható bordás keresztmetszete

Ha feltöltés is kerül rá (634 a-b ábra), igen nagy szerkezeti magasság adódik. Ezért ez a födém inkább olyan helyen használatos, ahol fel­töltést nem igénylő padlóburkolatot (beton-, asz­falt-, linóleumpadlót, lapburkolatot stb.-t) alkal­mazhatunk (634 c ábra), és a feltöltéssel biztosít­ható hőszigetelő és hanggátló képességre nem tar­tunk igényt (pl. áruházak, raktárak, különböző gyári és üzemi stb. helyiségek födéméinél). Az alul bordás födémek zsaluzása természetesen sokkal körülményesebb, mint a felsőbordásoké.

Acélgerendák közti vasbetétes téglalemez födé­mek

(Nálunk ilyen a Horcsik-, külföldi nevén a Kleine-födém.) Ennél a födémtípusnál a tar­tókra merőleges irányban, lapjára fektetett falazó téglák, esetleg válaszfallapok kerülnek. A téglák között a tartókra merőleges irányú vékony, mind­össze 2,5-3 cm széles vasbeton bordákat képe­zünk ki Ezekben futnak a húzásokat felvevő vas­betétek (635 a ábra).

635. ábra. Acélgerendák közti vasbetétes téglá­ja („Horcsik”-) födém; a) falcsatlakozása, b) melegpadlós, c) hidegpadlós, rábetonozásos keresztmetszete, d) a geren­dákkal párhuzamos szélső falhoz való csatlakozása, e) válaszfal alatti vasbetonborda

A téglák közti keresztirányú hézag 2 cm széles. A kitöltő betonanyag olyan apró szemű adalékanyaggal készül, hogy inkább cementhabarcsnak lehetne nevezni. A tartóhoz való csatlakozásnál a 635 b ábra szerinti betonkeresztmetszetet alakítjuk ki. Az acélgerendák alá a mennyezet elszíneződésének megakadályozására cserépdarabokat helye­zünk. A téglák felső felületét 1-2 cm vastag betonréteggel kell fedni. Ahol a terhelésnek meg­felelően nagyobb szerkezeti magasságra van szük­ség, ott a téglákra 3-5 cm rábetonozást lehet készí­teni (635 c ábra).

A 635 d ábra a szélső mezőnek vasbeton koszorúba való kötését, a 635 e ábra pedig egy (a tartók irányára merőleges) 12 cm-es válaszfalnak vasbeton bordával való alátámasztását mutatja.

Ennek a födémnek a tisztán vasbeton anyagú lemezfödémmel szemben az az előnye, hogy vala­mivel könnyebb és jobban vakolható. Zsaluzásánál nincs szükség alátámasztó áll­ványzatra, mert a deszkázatot fel lehet kötni az acéltartókra.

Acélgerendák közti, pallókból, lapokból és egyéb teherbíró építőelemekből épített födémek

Az eddig felsorolt födémek közül ezek építhetők a leggyorsabban, mivel semmilyen zsaluzatot sem igényelnek. Az acéltartók elhelyezése után azonnal behelyezhetők a tartótól tar­tóig erő, sűrűn egymás mellé rakott áthidaló elemek.

Az áthidaló elemek lehetnek: égetett agyag, vasbeton vagy könnyűbeton anyagúak, farost vagy egyéb teherbíró könnyű építőlemezek. Az elsorolt áthidaló szerkezetek igen korszerűek, de főleg előregyártott vasbetongerendák esetén használatosak.