• Ablakok
• szellőztetés

Levegőmennyiségek és levegőcsere különböző mértékben nyitott ablakoknál

A szél felőli oldalon torlónyomás keletkezik (szeles oldal, 1/3), a széllel ellentétes oldalon levegőritkulás, szívóhatás jön létre (szélvé­dett oldal, 2/3)

Ez a semleges zóna elválasztja egymástól az ellen­tétes irányban ható felső és alsó áramlást, ezért érthető, hogy az ablakok szellőztetőszárnyainak ebben a zónában alig van hatásuk. Ugyanakkor a hatékony szellőztetésre számíthatunk, ha az egyik szellőztetőnyílás minél alacsonyabban, a másik pedig minél magasabban helyezkedik el; a kettő között tehát nagy távolság van. Vagy akkor, ha a szellőztetőelem, azaz az ablak magas, a magas­sága fontosabb, mint a szélessége. Érthető tehát: a szellőztetés hatékonyságára döntő befolyása van az ablak nyitási módjának. Ezzel szabályozható a nyomáseloszlás.

A szeles és szélvédett oldal között az épületen ke­resztülmenő áramlás formájában nyomáskiegyen­lítődés megy végbe. Ennek előfeltétele, hogy az épület külső falán és a belső válaszfalakon tömítet-lenségek legyenek, amint az a régi épületeknél gyakran előfordul. Ez a kiegyenlítődés eredmé­nyezte régebben az úgynevezett rés-szellőztetést vagy önszellőzést, ami ellenőrizhetetlen hőveszteségekkel járt. Annak is okozója lehet, hogy a sza­gok a házon belül nemkívánatos útvonalakat járnak be. Ezért a szeles szellőztetést, azaz a ház kereszt­irányú átszellőztetését a helyiségek elrendezésével úgy kell megtervezni, hogy a friss levegő a háló-, lakó- és nappali szobákba áramoljon be, onnan ve­zessük a használatnak megfelelően az előszobá­ba, fürdőszobába, WC-be és a konyhába, majd azokból távozzon a szabadba, például a konyhá­ban és az egészségügyi helyiségekben elhelyezett szellőzőaknákon át.

Az ablaknyitással való szellőztetés hatékonysága az épület körül és felett uralkodó meteorológiai peremfeltételektől és széláramlásoktól is függ.

Általában igaz, hogy a természetes szellőztetéshez már egy gyenge szellő elegendő, feltéve, hogy a levegő lakásba való belépése és a levegőelvezető akna közti távolság nem nagyobb, mint a helyi­ségek belmagasságának ötszöröse, általában 12,5… 15 m. Azt viszont tartsuk szem előtt, hogy a termikus szellőztetés bemutatott módszere egy-egy helyiségre alkalmazható, a szeles szellőztetés ezzel szemben mindig az egész lakásra vagy házra vonatkozik. Korszerű ablakaink, a szükségszerűen alkalmazott hőszigetelés miatt szinte teljesen tö­mörek, ezért a rés-szellőztetés kizárt.

Míg azelőtt, ha a régi ablakok hézagainak együttes hossza mondjuk 30 m volt, ezeken 66 m³/h levegő áramlott át, ezzel szemben a korszerű ablakok, ugyancsak 30 m-nyi hézagot feltételezve, csak 5,0 m³/h-t engednek át. Az előírás így hangzik: a 8 m magasságot meg nem haladó épületeknél 1 m ablakrésen óránként átjutó levegő mennyisége nem lehet több mint 2 m³. A 8 m-nél magasabb épületeknél ez az érték 1 m³. Az előírások 4 m/s szélsebességre vonatkoznak.

A túl jól záró ablakok azonban azt okozzák, hogy a helyiség levegőjében gyorsan megnő a kellemetlen és káros anyagok aránya. A túlzottan nagy kon­centrációk megelőzésére az elmúlt években külön­böző rendszereket fejlesztettek ki, amelyek zárt ab­lakok mellett is biztosítanak egy állandó, kis értéken tartott levegőcserét. Ezeknél a szerkezeteknél a levegőt, a zajvédelem szempontjait is szem előtt tartva, az ablaktokon vagy a kereten vezetik át. Ha az épület, különböző oldalai között fennálló nyomó és szívómozgásokat ki akarjuk használni, akkor ezekkel a szerkezetekkei a iakás összes abiakát fei kell szerelni. A kiegészítő adagolószellőztetőket szintén az ablaktokban, az ablakszárny üveghor­nyában vagy az ablaküvegezésben lehet elhe­lyezni.

Keresztirányú átszellőztetés

A lakást keresztirányban átszellőztető szeles szellőztetést úgy kell megtervezni, hogy a friss levegő a háló-, lakó- és nappali szobákba áramol­jon be, onnan vezessük a használatnak megfelelően az előszobába, fürdőszobába, WC-be és a konyhába, majd azokból távozzon a szabadba

• (1) a külső levegő a fűtőtestek fölött lép be;
• (2) elszívó ventilátor
• (A) hálószoba
• (B) előszoba
• (C) WC; az ajtókon szellőzőnyílások vannak

Áramlási folyamatok

Az (1) szeles és (2) szélvédett oldal között a szél következtében szívó­hatás alakul ki, amely az épületen keresztüli levegőmozgást hoz lét­re. Előfordulhat, hogy a ház vagy lakás megtervezésénél ezeket az áramlási folyamatokat figyelembe kell venni

Adagoló szellőztetők beépítése

A fűtési időszakban a levegő ellenőrzött be- és elvezetésére alkalmas adagolószellőztetőket az ablakkal együtt lehet beépíteni, az épület burko­latán ehhez további nyílást nem kell nyitni.

A vízszintesen elhelyezett adagolószellőztetők ha­tásos levegőcserét biztosítanak, ha a hajtóerő a szél. A függőleges elrendezés ezen túlmenően a hőmérsékletkülönbségből származó hajtóerőt is figyelembe veszi. A semleges zóna ilyenkor az elem magasságának felénél van. Újabban egy olyan rendszer is ismert, melyet ablakhorony-szel­lőzőként több neves gyártó sokféle műanyag ab­lakába utólag is be lehet építeni. Ez az ablak­horony-szellőző a levegő térfogatáramát a szél­erősségtől függően, automatikusan szabályozza. A Németországban megszokottnak tekinthető szél­sebességeknél a szellőztető teljesen nyitva van, ha a szél sebessége kétszeresre növekszik, az auto­matikus szabályozás akkor is biztosítja, hogy a tér­fogatáram hozzávetőleg változatlan maradjon. A szellőztető alkalmazása miatt sem a hőszigetelés, sem a zajszigetelés nem csökken a szellőztető nél­küli ablakhoz képest.

Mi a haszna ennek a szellőztetőnek a lakók szempontjából? Elkülöníti a néha alapszellőztetésnek is nevezett finomszellőztetést a szükség szerinti szellőztetéstől, mégpedig úgy, hogy a finomszellőztetést az ablak feladatává teszi, és a helyiség használójának csak a szükség sze­rinti szellőztetésről kell gondoskodnia. Például a károsanyagok nagyobb felszaporodása esetén, mondjuk családi összejövetelek után.