A zsaluzat elkészítése: a zsaluzat szerkezete
A zsaluzat egy ideiglenes segédszerkezet, amelynek meg kell felelnie bizonyos követelményeknek.
Ezek a következők:
- Pontosság: belső méreteinek egyezniük kell a leendő szerkezet méreteivel.
- Megfelelő teherbírás: ki kell bírnia a friss beton nyomását, de el kell viselnie a munkafolyamat okozta megterhelést is – (a betonkeverék elhelyezésével és utólagos megmunkálásával járó igénybevételeket). A zsaluzatot azonban sohasem szabad megterhelni egyéb, felhalmozódott építőanyaggal.
- Jól zárjon: ne szivárogjanak el belőle a betonkeverék kisebb részecskéi (a cementes víz).
- Könnyen hozzáférhető és tisztítható legyen.
- Könnyen összerakható és szétszerelhető legyen. Követelmény a zsaluzat elemeinek egyszerű, könnyű kezelhetősége, hogy szétszedéskor ne sérüljön a betonszerkezet.
- A zsaluhéj belső részének simának kell lennie, hogy a betonkeverék súrlódása a tömörítéskor minél kisebb legyen. A sima felület azért is fontos követelmény, hogy a beton ne ragadjon rá a zsaluhéjra, ami a zsaluzat elbontásakor, a kizsaluzáskor a beton sérülését okozná, ami szerkezeti és esztétikai szempontból sem kívánatos. Az egyes deszkákból nem állhat ki egyetlen szög sem, mivel ez jelentősen nehezíthetné a kizsaluzást és azt is okozhatná, hogy a deszka elhasad, vagy sérül a beton felülete.
- Gazdaságos legyen, ami azt jelenti, hogy összeállítása a lehető legkevesebb munkával járjon, és a felhasznált anyagok könnyen beszerezhetőek legyenek.
Mindezen feltételek teljesítése megkövetel bizonyos jártasságot és gyakorlatot a zsaluzat összeállításában. Ezért a következőkben bemutatunk néhány jól bevált zsaluzatfajtát, amelyek egyszerűbb betonszerkezetek elkészítéséhez alkalmazhatók a kisebb építkezéseknél.
Zsaluzat készítése
A zsaluzat elkészítéséhez használt legbiztonságosabb alapanyag a fenyődeszka: általában 2,4 cm-es vastagságú deszkákat használunk. Kisebb megterhelés esetén használhatunk 2 cm vastagságú deszkát is, nagyobb megterhelésnél javasolt a 3,5 cm-es vastagság. Ne használjunk 15 cm-nél szélesebb deszkákat, mivel ezek könnyebben elcsavarodnak.
A zsaluzat építéséhez tehát faanyagot használunk (deszkát, gerendát stb.) A fa előnye, hogy könnyű megmunkálni, aránylag nagy a szilárdsága, és többször is felhasználható. Vannak azonban hátrányai is: a nedvesség változásával megduzzad, majd újra kiszárad, ami alakváltozást idézhet elő.
A faanyag a legolcsóbb megoldás. Ha viszont a beton látható oldalának zsaluzásához rétegelt lemezt használunk, akkor a betonfelület egyenesebb és simább lesz. Ha azt a zsaluzat mérete, mennyisége lehetővé teszi, akkor deszkából előre elkészített elemekből állítjuk össze. Az elemek a lehető legnagyobbak legyenek, de legfeljebb akkorák, hogy a tömegük még lehetővé tegye az egyszerű kézi mozgatásukat, azaz ne legyenek nehezebbek 25 kg-nál.
- Miből lesz a cserebogár? A kőépület nagy átváltozása
- Mesterséges falazóanyagok
- Pórusbeton válaszfal készítése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Deszkák, heveredek
A deszkákat a zsaluelemek készítésekor hevederekkel fogatjuk össze, amelyek ajánlott keresztmetszete 10 x 2,4 cm. A deszkákat mindig a simább oldalukkal fordítjuk a beton felé. Összeállításkor a deszkák között 2-3 mm-es hézagot hagyunk, hogy azok ne deformálódjanak, ha megduzzadnak. A szélső hevedereket deszkavastagságnyira, vagyis 2,4 cm-re a zsaluzat szélétől helyezzük el. A hevederek egymástól való távolsága 50-80 cm, a betonkeverék feltételezett nyomásának függvényében.
Az összefogó hevedereket szegekkel rögzítjük a deszkákhoz. A szegek hosszának egyeznie kell a deszka és a heveder együttes vastagságával. A szegek semmilyen körülmények közt sem állhatnak ki a hevederből, és nem szabad elhajlítani sem azokat. A kötésnek szilárdnak kell lennie, de úgy, hogy a zsaluzat elemeit szét tudjuk szedni használat után.
Ha a zsaluelemeket csak egyszeri használatra tervezzük, akkor elég, ha a közbülső hevedereket csak az alsó és a felső deszkához rögzítjük, mivel a heveder csak a zsaluzat elemeit merevíti. Ha viszont többször is használni akarjuk a zsaluzat elemeit, akkor a közbülső hevedereket is minden deszkához két szöggel erősítjük hozzá.
3. ábra. A zsaluelemek deszkái simább oldalukkal fordulnak a beton felé
1 betonkeverék, 2 a deszkák simább oldala, 3 heveder
4. ábra. Zsaluelem
a) többszöri felhasználásra alkalmas elem; b) egyszeri felhasználásra alkalmas elem 1 a zsaluzásra felhasznált deszkák; 2 szélső heveder 10 x 2,4 cm; 3 közbülső heveder deszkánként két szeggel rögzítve; 4 közbülső heveder (csak egyszeri használatra) csak az alsó és felső deszkához rögzítve egy-egy szeggel
A hevedereknek olyan hosszúnak kell lenniük, mint a zsaluelem magassága. A szélső hevedereket kitámasztjuk, a középső hevedereket kihegyezzük és leverjük a földbe. A középső hevederek mellé állítjuk a zsaluelemet, amelynek deszkáit csak a szélső hevederek tartják össze, és szöggel rögzítjük.
5. ábra. Zsaluelem, amelynek középső hevederei támasztékul szolgálnak, beverve a földbe
1 szélső heveder; 2 közbülső heveder, amelynek végét kihegyezték és leverték a földbe
A szegek hegyét a deszkák rögzítése előtt letompítjuk, hogy ne hasítsák el a deszkát. Soha ne használjunk több szeget, mint amennyit a kötés szilárdsága megkövetel. Az úgymond biztonság kedvéért bevert szegek csak nehezítik a kizsaluzást, és a zsaluelemek is gyorsabban elhasználódnak. A betonszerkezetek sarkának zsaluzását a 6. ábrán mutatjuk be. A zsaluzat az alakot meghatározó zsaluhéjából, valamint a zsaluhéjat megtámasztó és alátámasztó szerkezetekből áll.
A megtámasztó és alátámasztó szerkezetnek és alkotóelemeinek teherbírónak kell lenniük. El kell viselniük a friss betonból származó terhelést, de meg kell tartaniuk a zsaluhéj tömegéből, a munkafolyamatból és az alapzat esetleges rázkódásából keletkező terhelést is.
6. ábra. A negatív sarok zsaluzása zsaluhéjak alkalmazásával
1 zsaluhéj; 2 heveder
A tartó- és támasztószerkezethez olyan gerendákat, oszlopokat, rudakat alkalmazunk, amelyek vagy négyzet keresztmetszetűek, méretük 10 x 10-14 x 14 cm, vagy kör keresztmetszetűek, átmérőjük 8-12 cm. 7 cm-es átmérőnél vékonyabb támaszokat ne használjunk. Alátámasztásra faoszlopok helyett használhatunk egymásba tolható acélcsöveket is, amelyeket erre alkalmas szeggel rögzítünk a csövekbe fúrt lyukakon át.
Az oszlopokat mindig deszkatalapzaton helyezzük el, amely kiegyenlíti a talaj egyenetlenségeit. A deszka és az oszlop közé hegyesszögű ékeket verünk be. Az ékek előnye, hogy önzáróak és egyrészt lehetővé teszik a zsaluzat alátámasztó szerkezetének és a zsaluzat pontos magasságának beállítását, de jelentősen megkönnyítik a zsaluzat szétszedését is.
7. ábra. Négyzet keresztmetszetű faoszlop
1 keresztheveder; 2 rögzítő deszka
8. ábra. Kör keresztmetszetű faoszlop
1 oszlop; 2 tartógerenda; 3 nyereg; 4 rögzítő deszka; 5 a födém zsaluzata
Az oszlopokat egymástól 0,8-1,2 m távolságra helyezzük el, ezekre helyezzük a kereszt- és hosszirányú tartógerendákat. Az oszlopokhoz lehetőleg egy darabból álló, egészséges fából készült rudakat használunk. Ha valamelyik oszlopot toldani kell, akkor azt toldalékkal oldjuk meg. A toldalékot mindenképpen az oszlop középső harmadán kívül kell elhelyezni, és legfeljebb az oszlopok egyharmadánál, legfeljebb minden harmadik oszlopnál lehet alkalmazni. A toldalék felületének merőlegesnek kell lennie az oszlop hossztengelyére. A toldalékot megfelelő hosszúságú deszkalapokkal rögzítjük: gömbfa esetében három, négyzet keresztmetszetű gerenda esetében négy deszkával.
9. ábra Az oszlop aláékelése
1 oszlop 2 ékek
A zsaluzatnak elég szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy deformáció nélkül kibírja a friss beton nyomását. Az oldalsó zsaluzatra a friss beton nyomása 8-12 óráig hat, ennyi idő kell ahhoz, hogy a beton megkössön.
10. ábra. Az oszlopok beállítása
1 toldalék; 2 biztosító deszkalap; a) helytelen (a toldalékot nem helyezhetjük az oszlop középső harmadába); b) helyes (a toldalék az oszlop felső harmadában van); c) helyes (a toldalék az oszlop alsó harmadában van)
11. ábra Az oszlopok meghosszabbítása csapolással
a) helyes; b) és c) helytelen
12. ábra A csapolás biztosítása deszkalappal
a) gömbfából készült oszlop három deszkalappal; b) négyzet keresztmetszetű gerendából készült oszlop négy deszkalappal biztosított csapolása
A friss beton nyomását – főleg magasabb falak esetében – a deszkázat, a zsaluhéj egyedül nem tudná elviselni, ezért azokat oldalsó támasztékokkal, feszítődrótokkal, hevederekkel kell megerősíteni.
Az oldalsó támasztékot 10 x 2,4 cm-es deszkából vagy 10 x 10 cm-es oszlopokból készítjük. Feladata, hogy megtartsa a függőlegesen elhelyezett deszkákból vagy nagyobb zsaluelemekből készült zsaluhéjat. A deszkából készült támasztékok egymástól való távolsága 40-60 cm, az oszlopokból készült támasztékoké 70 cm. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a zsaluhéj ne hajoljon meg a beton nyomásának hatására.
Vízszintes hevederekkel és feszítődrótokkal olyan támasztékot tudunk kialakítani, amelyek gyűrűként szorítják össze, stabilizálják a zsaluzatot. A stabilitást segíti, hogy az átellenben elhelyezett hevedereket dróttal összekötjük. Az egymással átellenben lévő vízszintes hevedereket 0 3-4 mm-es acéldróttal húzzuk össze. Ha a zsaluhéj lapokból áll, akkor a drótnak lyukakat kell fúrni, ha deszkából készül a zsaluzat, akkor a deszkák közti réseken átbújtathatjuk a drótot.
13. ábra A hevederek összehúzása acéldróttal
1 tartódeszka 2 vízszintes heveder 3 zsaludeszka 4 függőleges heveder 5 feszítődrót 6 ékek 7 nyílás a feszítődrótnak
A zsaluzat végső stabilitását a ferdén elhelyezett támaszok adják meg, amelyeket 10 x 2,5 cm-es deszkából készítünk. Ezeket a vízszintes hevedereknek támasztjuk, így a beton okozta terhelést a szilárd alapba, a földnek vagy a betonalapnak adják át.
Betonjárdák zsaluzata
A kerti betonjárdák oldalsó zsaluzatát deszkából készítjük, és azt földbe vert cölöpökkel támasztjuk meg. A cölöpöket egymástól 0,9-1,5 m távolságra helyezzük el, a deszka falvastagságától és a beton magasságától függően. Az oldalsó deszkák felső élét pontosan egyenesbe kell hozni, ezt használjuk majd ugyanis vezetőként a beton magasságának beállításához.
14. ábra. A betonjárdák oldalsó zsaluzatának elkészítése
1 elegyengetett és tömörített alap; 2 kavics; 3 sóderágy; 4 beton; 5 egyengető léc; 6 zsaluhéj; 7 támasztó facölöp
Oszloptalpak zsaluzata
A zsaluzat két oldalsó zsaluhéjból áll, amelyeket hevederekkel összekötött deszkákból állítunk össze. A zsaluzatot belülről távtartókkal merevítjük. Az egyik pár zsaluhéj hossza megegyezik az oszlop talpának oldalméretével, a másik pár zsaluhéj azonban hosszabb ennél: az oldal mérethez hozzá kell számolni kétszer a belső zsaluhéj falvastagságát, kétszer a heveder szélességét, és kétszer azt a hosszt, amellyel a zsaluhéj túlnyúlik a szélső hevederen. A hosszabb zsaluhéj belső oldalára, annak szélére hevedert kell szegezni, amely megtámasztja a rövidebb zsaluhéjakat.
15. ábra. Oszloptalp zsaluzata
1 belső oldalhéj; 2 külső oldalhéj; 3 heveder; 4 összehúzó drót; 5 ideiglenes belső támaszték; 6 oldalsó támaszték; 7 karó
16. ábra. Az oszloptalp zsaluzatának sarokrésze
1 külső oldalhéj; 2 belső oldalhéj; 3 belső heveder; 4 külső heveder
A belső, rövidebb zsaluhéjak hossza megegyezik az oszlop talpának szélességével. A zsaluhéjakat a tartóhevedereknél 3-4 mm átmérőjű dróttal fogatjuk össze, a belső zsaluhéjakat kitámasztjuk, a támasztékot betonozás közben távolítjuk el.
Sávalap zsaluzata
Az alapozást legtöbbször nem kell zsaluzni, mivel a betont általában közvetlenül a kiásott árokba öntjük (kivéve, ha a talaj nem állékony). Ha az alaptest a talaj fölé emelkedik, akkor a talaj feletti rész zsaluzatát kell elkészíteni. A zsaluzatot deszkákból összeállított zsaluelemekből készítjük, amelyeket ki kell támasztani, hogy megtartsák helyzetüket, elviseljék a friss beton nyomását. A merevítéshez a hevederek mögé támasz-tódeszkát vagy gerendát helyezünk el, amelyet facölöpökkel rögzítünk.
Alacsony alaptestnél elég, ha a zsaluhéjat a magasság 3/5-énél elhelyezett hosszanti hevederrel támasztjuk ki, hogy az elbírja a beton nyomását. A kitámasztáshoz két lécet használunk: az egyik mérete pontosan egyezik az alaptest szélességével, a másik mindkét oldalon átnyúlik a zsaluhéjakon. A magasabb alaptestnél a zsaluhéjat hosszanti hevedereinél húzzuk össze dróttal. A hevedereket a zsaluzat aljától számítva 20, 50 és 70 cm magasságban helyezzük el, és acéldróttal kötjük össze.
A drótot a heveder körül vezetjük, átbújtatjuk a zsaluhéjat alkotó deszkák közti résen (vagy a zsaluhéjba fúrt lyukakon), és a két végét a másik heveder túloldalán rögzítjük, összecsavarjuk. A zsaluhéj közti térben megtekerjük a drótot, hogy feszes legyen. A kívánt feszességet elérhetjük úgy is, hogy a zsaluhéjak külső oldalán ékeket verünk a drót és a heveder közé. A zsaluhéjak közti pontos távolságot belső távtartókkal állítjuk be, amelyeket a betonozás vége felé eltávolítunk.
17. ábra. Alacsony alaptest deszkazsaluzata
18. ábra. Alacsony alaptest zsaluzata zsaluelemekkel
A zsaluzat helyzetét, a oldalhéjak függőlegességét oldalsó támasztékokkal állítjuk be, amelyeket deszkákból vagy vékonyabb gerendákból készítünk, és egymástól 1,5-2 m-re helyezzük el. A sarok zsaluzásánál a pontos derékszöget a hosszanti hevederekhez erősített kereszt- és hossztartókkal állítjuk be.
19. ábra. Sávalap zsaluzata
1 hosszanti heveder; 2 alátámasztás; 3 oldaltámasz; 4 belső támaszték; 5 zsaluhéjak; 6 függőleges heveder
Betonfalak zsaluzata
A falaknak a sávalaphoz hasonló zsaluzatot készítünk. Előbbiek azonban általában magasabbak az alaptestnél. A falak zsaluzatát nem zsaluelemekből, hanem deszkákból készítjük. A betonalapra deszkából (10 x 2,4 cm) vagy gerendából (10 x 10 cm) támasztékot erősítünk, ezek belső oldalához illesztjük a függőleges tartóoszlopokat (10 x 10 cm), amelyekhez hozzászögeljük az előkészített zsaluhéjat vagy a deszkákat (10 x 2,4 cm): ezek az oszlopokkal együtt állják majd a beton nyomását.
Hogy az oszlopok elviseljék a nyomást, hosszanti hevederekkel kell megerősíteni őket. Erre használhatunk 10 x 10 cm méretű gerendákat vagy 2 x 10/2,4 cm-es kettőzött deszkákat. A fal vastagságát belső támasztékokkal (50 x 24 mm) állítjuk be, amelyeket a vízszintes hevederekkel azonos magasságban helyezünk el. A függőleges beállítást keresztes hosszanti irányú támasztékkal (10 x 2,4 cm) oldjuk meg. A betonon elhelyezett támasztékok mindkét oldalát deszkákkal merevítjük, amelyeket földbe vert karókkal rögzítünk. A vízszintes hevedereket a belső távtartóknál dróttal fogatjuk össze.
20. ábra Betonfalak zsaluzata
1 deszkából vagy zsaluelemekkel készített zsaluhéj 2 függőleges heveder 3 vízszintes heveder 4 deszkatámasztékok 5 alsó vízszintes heveder 6 feszítődrót 7 ékeke 8 feszítődrót összesodrása 9 tartódeszka 10 ideiglenes távtartó 11 beton