• beton

Beton és vasbeton szerkezetek javítása

Beton és vasbeton szerkezetek hibái

A beton és vasbeton szerkezetek hibáinak legszembetűnőbb jele a különböző okok által kiváltott repedés. Az okokat gyakran a szerkezet rossz tervezése, méretezése, vagy a hibás technológia, a rossz kivitelezés okozza: például a betonkeverék nem megfelelő összetétele, a helytelen bedolgozás és utógondozás. A repedéseket okozhatja a beton zsugorodása, de a helytelenül elhelyezett vízvezeték- vagy csatornacsövek, a hőmérséklet ingadozása, vagy a megengedettnél nagyobb nyomó-, húzó- vagy nyíróterhelés is.

A vasbeton szerkezetek repedései azért is veszélyesek, mert rajtuk keresztül víz juthat az acélbetétekhez, amelyek megrozsdásodnak, és így csökken a teherbíró képességük. A rozsda azáltal rontja a terhelhetőséget, hogy csökkenti a vasalás keresztmetszetét. Magát a betont is károsítja a repedésekbe jutott víz, megfagyva nő a térfogata, belülről feszíti, morzsalékozza a betont, rontva ezáltal állagát.

Sok felszíni hiba komolyabb szerkezeti rendellenességre utalhat, ezért a pontos diagnózist csak szakember állapíthatja meg. A hiba kijavításának módját is szakembernek kell javasolnia, megterveznie. Mindenkit óvunk attól, hogy laikusként maga állapítsa meg a hiba okát, vagy megpróbálja kijavítani azt!

Kiadványunkban csak olyan hibák kijavítását tárgyaljuk, amelyeket nem statikai, szerkezeti rendellenesség okozott. Az ajánlott javítási módszerek, technikák csak a betonszerkezetek felületi hibáinak megszüntetésére alkalmasak. Egyes gyakrabban ismétlődő szerkezeti hibák kijavítását csak jelezzük, a pontos terv elkészítését és a munka folyamatának kidolgozását mindig szakemberre kell bízni.

Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha a konstrukciós hibák kijavításához laikusként magunk fogunk hozzá. Ezt bízzuk mindig szakemberre, mivel nemcsak az anyagi kár lehet óriási, az ilyen hibák akár emberéleteket is követelhetnek, vagy súlyos sérüléseket, baleseteket okozhatnak!

Betonszerkezetek javítása

A beton felületi hibáinak kijavítása

A felületi hibák kialakulása megelőzhető, ha a betonozás során betartjuk a megfelelő technológiai eljárást, a betonkeveréket az előírásoknak megfelelően állítjuk elő, dolgozzuk be, és nem mulasztjuk el az utókezelést sem. A felszín károsodása megelőzhető figyelmes, gondos kizsaluzással is. Ehhez mindig a legalkalmasabb szerszámokat használjuk, kerüljük az olyan nem megfelelő eszközök használatát, mint például a fejsze vagy különböző botok stb., amelyek károsíthatják a betont és a zsaluzatot is.

A helyes, előírt technológia be nem tartásának következtében olyan hibák keletkezhetnek a betonszerkezet elkészítésekor, mint például a kavicsfészkek, lyukak, felszíni egyenetlenségek és a fedetlen vasalás. A kisebb buborékok, üregek, amelyek csak felületi egyenetlenséget okoznak, nem számítanak komoly hibának. Ha a betonfelületet nem vakoljuk be, akkor ezeket a kisebb hibákat egyszerűen megszüntethetjük úgy, hogy a drótkefével és vízzel megtisztított felületre cementes malterréteget hordunk fel. Nem lehet azonban ilyen egyszerűen kijavítani azokat a felületi hibákat, amelyek mélyebben benyúlnak az anyagszerkezetbe. A cementhabarccsal való kezelés ezeket a hibákat csak elfedné, és a habarcs idővel lehullana.

102 ábra. A hibás felületű vasbeton szerkezetjavítása
a) helyes; b) helytelen

A beton felületi hibáit a kizsaluzás után a lehető leggyorsabban ki kell javítani, még mielőtt a beton teljesen megszilárdul. A pórusos vagy más módon hibás betont kivéssük, a károsodott anyagot teljesen eltávolítjuk. Igyekezzünk kialakítani befelé rézsútosan bővülő nyílást, hogy a cementhabarcs, amellyel majd kitöltjük, minél jobban hozzákössön a betontesthez. A javítás előtt a kivésett részt drótkefével megtisztítjuk, majd portalanítjuk. A kötés minőségének javítására a nyílást közvetlenül a cementhabarcs felhordása előtt cementtejjel locsoljuk be. A javítást minél gyorsabban végezzük el. A habarcsot 1-2 cm vastag rétegekben hordjuk fel.

A javításhoz használt keverék összetétele megközelítőleg egyezzen meg a betonszerkezet készítéséhez használt beton összetételével. A kisebb javításokhoz finomabb szemű kavicsot kell használni, vagy csak cementhabarcsot. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kijavított részt a javítás után néhány napig folyamatosan nedvesen kell tartani, hogy az új réteg jól kössön a régi, már megszilárdult betonhoz.

A beton felületén a zsaluzat elengedésével, kihajlásával vagy elhajlásával keletkezett hibák elsősorban esztétikailag zavaróak. Ha a szerkezet alakjának deformációja, például az oszlop oldalán lévő kitüremkedés csak a beton hibája, a vasalás nem mozdult el és nem deformálódott, akkor a kitüremkedett részt a beton megszilárdulása után egyszerűen levéssük.

103. ábra. A vasbeton oszlop egyik oldalán keletkezett kitüremkedés

(a hibát okozhatta a nem megfelelő szilárdságú zsaluzat, vagy az, hogy túl magasról öntöttük a túlságosan híg betont a zsaluzatba)

A kiálló részeket azonban szigorúan tilos a szilárdulás fázisának befejeződése előtt levésni. A vésés nagyon megerőltető munka, a nagyobb deformációk, hibák esetén nem is alkalmazhatjuk. Ebben az esetben kénytelenek vagyunk megnövelni az egész deformálódott rész keresztmetszetét, elfedve a hibás oldalt. Ez a példa is mutatja, hogy milyen fontos a stabil zsaluzat kialakítása. Napjainkban a beton javítása általános probléma, amelyet itt csak érintőlegesen tárgyaltunk

Az aljzatbeton javítása

A sérült aljzatbeton javításakor először a hibás részt vésővel vagy kőműveskalapáccsal kivéssük. A kivésett üreg szabályos négyszög alakú legyen és legalább 3 cm mély. A falait enyhén befelé véssük. A kimélyített lyukat gondosan kitisztítjuk, kisöpörjük és benedvesítjük, hogy a friss cementhabarcs jól kössön a régi betonhoz. Az üreget ezután kitöltjük 1 rész cementből és 3 rész átszitált homokból készült keverékkel.

104. ábra. Aljzatbeton javítása
a) javítás előtt; b) javítás után; 1 aljzatbeton; 2 hibás rész; 3 a hibás rész körül kivésett téglalap alakú mélyedés; 4 a javításhoz kivágott üreg

Ha a javításhoz mélyebben kell kivésni a betont, akkor először az üreg aljára egy vékony réteg betont terítünk, és csak a felső 1-3 cm-t töltjük ki cementhabarccsal. A padló kijavított részének felszínét úgy igazítjuk, hogy illeszkedjen a padló többi részének felületéhez. A betonpadló felületét javíthatjuk epoxigyantával is, amelybe finom homokot keverünk. Ebben az esetben nem kell kivésni a hibás rész körül a betont, elég, ha a lyukat megtisztítjuk és zsírtalanítjuk. A keverék gyorsan keményedik, 24 óra elteltével már terhelhető. Ilyen gyantás keverékkel javíthatjuk a cementes réteggel fedett padlót is.

Beton burkolólapok cseréje

A megsérült burkolólapot kivéssük. A vésést a lap közepén kezdjük és kifelé haladunk, a széleknél vigyázzunk, hogy ne sérüljenek a szomszédos, ép lapok.

A lap kivésése után felvéssük az alatta lévő régi ágyazó habarcsot is, legalább 2-3 cm mélységig. A kivésett mélyedést kitisztítjuk, kisöpörjük és benedvesítjük. Az alját kitöltjük cementes-meszes habarccsal olyan vastagságban, hogy a burkolólap szintje egyezzen a padlóburkolat magasságával. A habarcsra rátesszük az új burkolólapot, és egy deszkadarabon keresztül óvatosan a többi lappal azonos szintre ütögetjük. A burkolólapok közti hézagot híg cementes habarccsal töltjük ki.

Támfalak javítása

A támfalak leggyakoribb hibái, hogy a helyükről kimozdulnak vagy megrepednek. Ezek miatt a támfal akár le is omolhat. A hibákat legtöbbször a támfal nem megfelelő elhelyezése, a túlságosan kis besüllyesztése, vagy nem megfelelő vastagsága okozza. A túl könnyű, nem elég vastag és nem elég mély alappal készített támfal nem képes megtartani a ránehezedő föld és talajvíz tömegét.

Megrepedhet a támfal, ha laza talajra építették, vagy a túl közelre ültetett fa gyökere is megrepesztheti a falat. Ha az alap nem elég mély, az alatta és a közvetlenül mellette lévő földréteg megfagyhat, és a fal megreped. A víz a talajban jéggé fagy, a jég térfogata 9 %-kal nagyobb a víz térfogatánál. A jég megnöveli a talaj térfogatát is, megemelve ezzel a támfalat. Az oldalsó földrétegben megfagyó víz az oldalról a támfalra nehezedő nyomást növeli.

105. ábra. A talajba nem kellően besüllyesztett támfalat a megfagyott föld (pontozással jelölt) megemeli és főleg a felső részén eltolja
1 a megfagyott föld megemeli a támfalat; 2 a támfal visszaereszkedése a fagy felengedése után; 3 a támfal kimozdulása; 4 a megfagyott talajrészek

A talaj felengedése után a támfal visszaereszkedik eredeti helyére, majd fagy esetén újra kimozdul. Ezek a mozgások szétfeszítik a támfalat. A talaj fagyérzékenysége függ a nedvszívó és vízvisszatartó képességétől, az áteresztő képességétől és a talajszemcsék nagyságától.

106. ábra. A támfal kijavítása
1 kavicsos vízelvezetés; 2 a támfalban lévő vízelvezető nyílásokon át kifolyik a víz

A támfalra nehezedő oldalsó nyomást úgy csökkenthetjük, hogy kiszedjük mellőle az agyagos földet, vízelvezető nyílásokat készítünk a támfalba, majd a kiásott árkot agyagos föld helyett kaviccsal visszatemetjük. A kavics a támfalba fúrt nyílásokkal együtt vízelvezetőként működik, megakadályozva ezzel az oldalsó nyomás megnövekedését. A kavics ugyanis minimális kapilláris magasságával nem köti meg a vizet, így nem fagyveszélyes.