• épületszerkezetek
• tűzvédelem

Az épületszerkezetek tűzvédelme, tűzvédelmi osztályok

A statisztikák szerint az épülettüzek a leggya­koribb tűzesetek közé tartoznak. A tűzesetek többségét az emberek könnyelműsége, ha­nyagsága és a tűzbiztonság alapvető köve­telményeinek be nem tartása okozza. Lehet, hogy nincs arra mód, hogy mindenkit teljesen megvédjünk az ilyen kellemetlen és sokszor tragikus eseményektől, károktól, de a tűz kialakulásának lehetőségét teljes biztonság­gal ki kell zárni. Azért, hogy a tűz ne okozzon halált, sérülést és vagyoni kárt, a tűzmegelő­zésben fontos az elővigyázatosság és a kö­vetkezetesség.

Az épületszerkezetek tűzvédelme

Élettartama alatt minden épületnek teljesíteni kell az alapvető tűzbiztonsági követelménye­ket, amelyekre már a tervezéskor is gondolni kell. Ezek közé tartozik az építkezés tűzbiz­tonsága is. Az építés kivitelezésekor, tűz esetén a tartószerkezetnek meghatározott ideig meg kell őriznie tartóképességét és sta­bilitását. A használt szerkezetek és anyagok meg kell, hogy akadályozzák a láng és a füst terjedését a tűzfészekből, valamint a tűz átterjedését egyik építési helyről a másikra. Intézkedési terv is kell, amely alapján az emberek, állatok, értékek biztonságosan ki-menekíthetők, és végső esetben a tűzoltó­egységek biztonságosan és hatásosan be­vethetők.

Tűzvédelmi szempontból minden építkezést megfelelő szakjogosítványú sze­mélynek kell elbírálnia. A tervezési tevékeny­ségbe meghatározott épületméret felett köte­lezően tűzvédelmi specialistát kell bevonni, de kisebb épületeknél is célszerű szakember segítségét kérni. Társasházaknál a használat­bavételkor a tűzvédelmi követelmények telje­sítését ellenőrzik.

Az építmény tűzbiztonságát mindenekelőtt a műszaki és szerkezeti megoldások, majd néhány tűztechnológiai berendezés beterve­zése biztosítja. A szakjogosítvánnyal rendel­kező személy az építési dokumentáció alap­ján nem csak az épületszerkezetet és annak tűzállóságát bírálja el, hanem a menekülési útvonalak hosszát és szélességét is, valamint a létesítményt tűzszakaszokra bontja.

Főként nagyobb épületeknél az alapvető tűzvédelmi intézkedések közé tartoznak az épület helye­sen megtervezett tűzszakaszai, a tűzlezárások, amelyek döntőek a létesítményen belüli tűz terjedésének meggátolásában. Az egyes tűzszakaszokat vízszintes és függőleges épületszerkezetek választják el, azaz födé­mek és falak, amelyeket úgy kell megépíteni, hogy meghatározott ideig képesek legyenek a lángoknak ellenállni és így a tűz elterjedését megakadályozni.

Felhasznált anyagok, tűz terjedése

A felhasznált anyagok teherbírását és tűz­állóságát a használatbavételi engedély kiadá­sakor minőségtanúsítványokkal igazolják. Amennyiben a tűzszakasz határoló szerkeze­teiben nyílások vannak, azokat ki kell tölteni vagy tűzgátló szerkezetekkel le kell zárni. Ezek lehetnek ablakok és ajtók. Követelmény, hogy szerkezetük, nyitási módjuk, vasalatuk és működőképességük kiürítéskor elősegítse a személyek gyors és biztonságos áthaladá­sát.

Meg kell akadályozniuk a tűz terjedését és nem gátolhatják a tűzoltók bevetését. Az előírások társasházaknál is megkövetelik a tűzgátló ajtókat. Tűz esetén a közönséges ajtó pár perc alatt átég, a tűzgátló ajtó a minősítésének megfelelő ideig ellenáll a tűz­nek. Anyagilag előnyös a tűzvédelmet a betö­résvédelemmel kombinálni.

Tűzvédelem és az ajtók

A tűzgátló ajtók betörésvédelmi szempontból nem annyira erősek és ellenállók, emiatt átalakításokat igényelnek, hogy teljesítsék a biztonsági ajtókra érvényes feltételeket. Ahogy a biztonsági ajtók fejezetében említet­tük, vásároljunk legalább III. osztályú, 30 per­ces tűzgátlási határértékű biztonsági ajtót. Mivel a tűzgátló ajtók értelme a tűz terjedésé­nek megakadályozása, a különálló családi házak bejáratát értelmetlen ilyen ajtóval fel­szerelni. Inkább a lakásbelső egy részének védelmére lehet használni, például a garázs­ból a lakótérbe nyíló bejáratnál.

A biztonsági ajtókhoz hasonlóan a tűzgátló ajtókat is minőségtanúsítvánnyal árulják. Ezt egy labo­ratórium állítja ki, ahol szimulált körülmények között tesztelik az ajtókat. A tűzgátló ajtók kaphatók a hagyományos méretekben, de egyedi méretre is gyártják őket.

Tűzvédelmi osztályok, jelölésük és jelentésük

Az anyaguk tűzben való viselkedése alapján több osztály­ba sorolhatók. Általánosan az építési anyagok tűzvédelmi osztályokba sorolásánál 7 tűzvédelmi osztályt különböztetünk meg: A1, A2, B, C, D, E és F.

A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett A2-E, A2-E tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés, és az égve csepe­gés, az A2-D tűzvédelmi osztályok esetén a füstképződés kritériumainak figyelembe véte­lével további alkategóriákat határoznak meg: a füstképződési alkategóriák jelzései s1, s2, s3; az égve csepegési alkategóriák jelzései d0, d1, d2.

Az A1-s1 d0 és A2-s1 d0 jelölésű anyagok nem éghető építési anyagok, a B-s1 d0, C-s1 d0, B-s3 d0, C-s3 d0, B-s1 d2, C-s1 d2, B-s3 d2 és C-s3 d2 jelölésű anyagok nehezen gyúlékony építési anyagok, a D-s3 d0, D-s3 d2 és E-d2 jelölésű anyagok gyúlé­kony építési anyagokat és az F jelölésűek pedig könnyen gyúlékonyak.

Az épületszerkezet tűzállósága a tűz hatásá­val szembeni – a funkcióinak elvesztése nél­küli – ellenálló képességét jelenti. A tűzállósá­got az az időintervallum fejezi ki, amely a tűz keletkezésétől addig az ideig eltelik, amikor már az épületszerkezet elveszti a teherbíró képességét és egységességét, mert repedé­sek és lyukak keletkeznek rajta. A szerkeze­tek tűzállóságának kiértékelésére olyan szem­pontokat használnak, amelyek figyelembe veszik a szerkezet anyagának hatását a szer­kezet stabilitására és a tűz intenzitására.

Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása

Az A1 tűzvédelmi osztályba tartozik:

• az a szerkezet, amely A1 tűzvédelmi osz­tályú anyagokból készül,
• az olyan A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó vagy merevítő elemek­kel ellátott szerkezet, amelynek fegyverze­te/kéregeleme (burkolata, felületkezelése) A1 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/ kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve a felmelegedési határállapotot is -, függetlenül a fegyverzet/kéreg alatti és mögötti anyagok (hő- és/vagy hangszi­getelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvé­delmi osztályától,
• az a szerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a keretváz közötti hő- és hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a használati tér felőli rétege A1 tűzvédelmi osztá­lyú, fegyverzetének belső rétegei pedig A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak.

Az A2 tűzvédelmi osztályba tartozik:

• az a szerkezet, amely A2 tűzvédelmi osz­tályú anyagokból készül,
• az a réteges felépítésű szerkezet, amely fegyverzeteinek/kéregelemeinek anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, és az e fegyverzettel/kéreggel védett belső réteg B, C vagy D tűzvédelmi osztályú, de az égéshője a felület átlagára vetítve legfel­jebb 10 MJ/m2,
• az a szilikátbázisú, B-E tűzvédelmi osztályú töltőanyaggal gyártott homogén könnyű­beton szerkezet, amely laboratóriumi vizs­gálattal igazoltan kielégíti az adott épít­ményre meghatározott tűzállósági határ­érték-követelményt, és amely szerkezet anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg,
• az olyan A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó vagy merevítő elemek­kel ellátott szerkezet, amelynek fegyverze­te/kéregeleme A2 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve a felmelegedési határ­állapotot is – függetlenül a fegyverzet/kéreg alatti és mögötti anyagok (hő- és/vagy hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától.

A B tűzvédelmi osztályba tartozik:

• az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetevői legalább B tűzvédelmi osztá­lyúak,
• amelynek belső komponensei C-E tűzvé­delmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább B tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfe­lelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő.

A C tűzvédelmi osztályba tartozik:

• az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetevői legalább C tűzvédelmi osztá­lyúak,
• amelynek belső komponensei D-E tűzvé­delmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább C tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfele­lő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő.

A D tűzvédelmi osztályba tartozik:

• az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetevői legalább D tűzvédelmi osztályúak,
• amelynek belső komponensei E tűzvédel­mi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább D tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy éghető olvadék nem tör elő.

Az E tűzvédelmi osztályba tartozik az a szer­kezet, amely E tűzvédelmi osztályú anyagok­ból készült, és tűz- vagy hőhatás ellen nincs külön védelemmel ellátva.

A tetőterekben gyakran vannak látható szaru­fák és egyéb faszerkezetek, de a tűzoltók előírják ezeknek az elemeknek más, nem éghető anyaggal való borítását. Megoldás lehet a különböző tűzgátló bevonatok hasz­nálata, amelyekkel megvédhető a fapadlózat, falburkolatok és adott esetben a bútor is. A láng ellen a fémszerkezeteket is védeni kell, amelyek nagy hőmérsékleten elveszíthetik állékonyságukat és szilárdságukat.

Minden épületbe a rendeltetésének és az építési előírásoknak megfelelő tűzvédelmi osztályba sorolt nyílászárókat építtessünk be

A fém tartószerkezeteket ezért kenhető tűzgátló bevonattal védik. A bevonat nagy hőmérsékleten szénhabbá (más néven nanohab, a szén ötödik alakja) változik, amely megvédi a szerkezetet a közvetlen lángoktól. Ebben a folyamatban nem éghető gáz sza­badul fel, amely az égést késlelteti. A tűzálló­ság növelése érdekében az egész falat is bekenhetjük ezzel a bevonattal.