• építés
• felújítás

Bontási és átalakítási munkák, a bontási munkák gyakorlati végrehajtása

Az épületek bizonyos idő eltelte után korszerűtlenné válnak, elavulnak. Ez azt jelenti, hogy nem felelnek már meg eredeti funkciójuknak. Az épületszerkezetek az állandó igénybevétel következtében elfáradnak, és a terheket már nem képesek kellő biztonsággal hordani. Az építőanyagok egy részénél a kopás, illetve más egyéb tönkremenetelek jelei mutatkoznak. A felsorolt jelenségek következtében egy idő után szükségessé válik a karbantartás, az átalakí­tás, vagy a bontás.

Ezeket a munkákat nagy körültekintéssel kell elvégezni. A megépített épületek bizonyos szerkezeteinek állékonysága komoly gondot okozhat. Az is előfordulhat, hogy időközben szakszerűtlen átalakításokat is végeztek. Sokszor csak a kibontás után kapunk megfelelő felvilágosítást a valódi állapotról. Ilyenkor a tervezővel történő konzultáció után módosított tervek alapján folytatódhat a kivitelezés.

A bontási és átalakítási munkák csoportosítása

Az épület állékonyságát, használhatóságát meghatározott idő után elveszti. Az épület állékonyságának ideje függ az épület szerkezeti rendszerétől és a beépített anyagok minőségétől. Az épület használhatóságának idejét a rendeltetésszerű használaton kívül a rendszeres kar­bantartási és tatarozási munkák elvégzésével tudjuk növelni. A karbantartási és tatarozási munkák elvégzése mellett is előfordulnak olyan körülmények, amelyek következtében az épületet át kell alakítanunk, vagy le kell bontanunk. Az átalakítás és a bontás szorosan összetartozó fogalom, mivel az átalakítások majdnem minden esetben együtt járnak bizonyos mértékű bontási munkák elvégzésével.

Átalakításra általában akkor kerül sor, ha az épületeken eredeti rendeltetésükhöz viszonyít­va változtatást hozunk létre. E változtatások rendszerint a gazdasági változások velejárói. Bontásra rendszerint akkor kerül sor, ha az épület elavultsága vagy rongálódásának mértéke olyan nagyfokú, hogy helyreállítása gazdaságtalan. A statikailag elavult, nem állékony és meg nem erősíthető épületeket el kell bontani.

A felsoroltak szerint bontásra a következő esetekben kerül sor:

• az épület a hosszú használat alatt elöregszik, korszerűtlenné válik, állékonyságát elveszti;
• természeti, vagy háborús károk következtében (földrengés, robbantás);
• városrendezés, területrendezés miatt (új létesítmények kialakítása). A bontási munkákat a következő csoportokba sorolhatjuk:
• Teljes bontás, ha az épület elöregedett, romos, vagy nem használható, nem állékony, helyére új épületet akarunk építeni. Ebben az esetben a területre új létesítmény hozható létre.
• Részleges bontás, az épületnek csak egy része kerül bontásra, a megmaradó részt to­vábbra is fel tudjuk használni. A részleges bontásnál a bontott és megmaradó épületrész, vízszintes, vagy függőleges síkban elhatárolható.
• Átalakítással kapcsolatos bontás.

Az átalakítási munkákat két csoportba soroljuk:

• Teherhordó szerkezeteket érintő átalakítások, utólagos kiváltások, nyílásáttörések, nyílásbővítések, megerősítések. Ezeknek a munkáknak az acélja, hogy az épült további állékonyságát biztosítani lehessen.
• Teherhordó szerkezeteket nem érintő átalakítások: válaszfalak áthelyezése, rabicfalak és mennyezetek készítése stb.

A bontási munkák előkészítése

A bontási munkák megkezdése előtt, az előkészítés időszakában a következő legfontosabb feladatok végrehajtásáról kell gondoskodnunk:

Ezek:

• Bontási tervdokumentáció elkészítése. Ez az engedélyezési-, kivitelezési terveket, költségvetéseket, az elszámolás megkönnyítésére szolgáló idomterveket és méretkimutatáso­kat tartalmazza. A bontási terveken a bontandó szerkezetek pontozással kerülnek megjelölésre. Fontos része még a tervdokumentációnak az ún. organizációs terv is, ame­lyen a kibontott építési anyagok tárolási helyei és a belső szállítási útvonalak vannak feltüntetve.
• Hatósági engedélyek beszerzése. Az előkészítés időszakában a bontás végrehajtásához általában kétféle engedély szükséges:
  1) Bárhol végzendő bontáshoz ún. bontási engedély.
  2) Beépített területen végzett bontás esetén – amikor a bontási anyagok ideiglenes tárolására járdát, vagy úttestet is igénybe kell venni – járdafoglalási, ill. közterület-foglalási en­gedélyt is kell kérni.
  3) Az engedélyeket az illetékes önkormányzat építési- és közlekedési osztályán lehet beszerezni.
• A munkaterület előkészítése. Az előkészítés során az első feladat mindig a munkaterület lezárása. A bontási területet minden esetben még a munka megkezdése előtt kerítéssel kell ellátni. A területhez vezető utakon figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. Ha a bon­tási terület mellett járda van, amelyet a forgalom elől elzárni nem lehet, akkor a járda fe­lett védőtető készítése kötelező. A közüzemi berendezéseket – villany, víz, gáz, telefon, csatorna, stb. – az illetékes szervekkel minden esetben még a munka megkezdése előtt kell ki kapcsoltatni.

A bontási munkák sorrendje, gyakorlati végrehajtása

A bontási munkák végrehajtási sorrendjének meghatározásakor a következő alapvető szempontokat kell figyelembe venni.

• Szakértelem, amely a szerkezetnek és kapcsolódásának, továbbá a megépítés módjának alapos ismeretét feltételezi. Szükség lehet tájékozódás céljából a vakolat bizonyos helye­ken történő leverésére is. Ezzel plusz információkat kaphatunk a vakolat alatti szerkeze­tekről.
• Biztonság, amely általános követelményként meghatározza, hogy a bontási munkánál a szerkezetmegépítés fordított sorrendjét kell követni.
• Gazdaságosság és takarékosság, miszerint a bontás során törekedni kell arra, hogy minél több használható anyag maradjon.

E szempontok szem előtt tartásával azokat a bontási munkákat, amelyekkel kissé részlete­sebben is foglalkozunk.

Az alábbi sorrendben célszerű csoportosítani:

• vezetékek, szerelvények és berendezések;
• nyílászáró szerkezetek, válaszfalak;
• burkolatok, padozatok;
• tetőszerkezet és padlástéri falazatok;
• födémek, boltozatok;
• falak, lépcsők és egyéb szerkezetek.

Vezetékek, szerelvények és berendezések bontása

A vezetékek – villany, víz, fűtési csövek – leszerelésének megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy az előkészítés időszakában a közüzemi berendezések kikapcsolása megtörtént-e. Ha igen, akkor elvégezhető a leszerelés. Ennek munkáit minden esetben szakemberrel célszerű végeztetni oly módon, hogy lehetőleg minél több anyag legyen ismételten felhasználható. Ezt az alapelvet kell érvényesíteni a szerelvények és berendezési tárgyak bontásakor is.

Nyílászáró szerkezetek és válaszfalak bontása

A nyílászáró szerkezeteket – ajtókat és ablakokat – ugyancsak a szerkezeti részek bontása előtt célszerű kibontani az ismételt felhasználhatóság érdekében. Ablakoknál, ajtóknál a kibontás előtt, a későbbi összerakhatóság megkönnyítése miatt célszerű azonos módon a tokot és a szárnyat megjelölni. Kibontás után terjedelmüktől függően – kézben vagy csigával­ – eresztjük le őket az alsó szintre, és juttatjuk el lehetőség szerint fedett helyre. Tároláskor az ablakszárnyakat és ajtólapokat már tokra felszerelt állapotban helyezzük el.

A válaszfalak bontásánál lényegében egy alapvető szabályt kell betartanunk, miszerint fö­démre dönteni a falat nem szabad. A szakszerű bontás végrehajtásához tehát állványt kell készíteni és a bontást – tégla válaszfalak esetén – soronként felülről lefelé haladva kell végez­ni. Lapokból készült válaszfal esetén a bontás helyén, míg tömör téglából készült válaszfal esetén a tárolás helyén célszerű a téglákat megtisztítani.

Burkolatok bontása

A fal- és padlóburkolatok bontását gondosan kell végeznünk, egyrészt a minél több fel­használható anyag biztosítása, másrészt a födém káros rengésének elkerülése érdekében.

A kibontott és még felhasználható anyagok közül:

• a mozaiklapokat, a cementlapokat és a csempéket a helyszínen kell megtisztítani;
• a parketta, a hajópadló, a vakpadló faanyagait a felbontás után szögteleníteni, majd mé­retek szerint rendezni kell;
• PVC, gumipadló és linóleum bontását szakiparossal célszerű végeztetni; a lemezeket megtisztítva, tekercselve kell eljuttatni a tároló helyre;
• a feltöltésként használt salakot, vagy homokot egyéb törmeléktől elkülönítve kell a csúszdán leszállítani.

A padozatok aljzatbeton törmelékeit, a hézagmentes padló törmelékeit és egyéb törmeléke­ket ugyancsak csúszdán leengedhető darabokban távolítjuk el a felsőbb szintekről. A csúsz­da kialakítása lehetőleg zárt legyen. A csúszda végét célszerű rögtön egy konténerbe vezetni. A csatlakozásnál érdemes ponyvát, vagy fóliát alkalmazni a porképződés elkerülése miatt.

Tetőszerkezet és padlástéri falak bontása

Mint azt már az előzőkben is ismertettük, a bontási munkákat a szerkezet megépítésének fordított sorrendjében kell végezni. Ennek megfelelően a tetőszerkezet bontását a héjazat bontásával kell kezdenünk. A bontás megkezdésekor figyelembe kell venni az időjárást is. A héjazat bontásával egyidejűleg szereljük le a bádogos szerelvényeket (hajlatbádog, csatornák stb.) is. A bontott anyagokat (pala, cserép) ideiglenesen a padlástérben, lehetőleg a főfalak mentén tároljuk, majd csúszdán eresztjük le.

A héjazat elbontása után meg kell vizsgálnunk, hogy a tetőszerkezet más szerkezettel, pl. párkánnyal nincs-e összeépítve. A bontási munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha meg­győződtünk arról, hogy a fedélszék egyes szerkezeti elemei más szerkezet károsodása, összeomlása nélkül kibonthatók. Ellenkező esetben alátámasztásokat is kell készíteni.

A tetőszerkezet bontásával egyidejűleg célszerű lebontani azokat a padlástéri falazatokat is, amelyeket a szélnyomás veszélyeztet, pl. tűzfalakat, kéményeket. Ha ezeket későbbi idő­pontban bontjuk, akkor eldőlés ellen támasztásokkal kell biztosítani. Az elbontott anyagot a padlásfödém túlterhelésének elkerülése végett folyamatosan kell leadogatnunk. A tetőszerke­zet faanyagát gombafertőzés esetén, gombaölő szerrel fertőtleníteni kell, majd szögtelenítés után kerülhet sor a tárolásra.

Födémek és boltozatok bontása

A födémek bontását szerkezetmegoldásuk és -anyaguk, továbbá a várhatóan fellépő erőha­tások figyelembevételével kell végrehajtani.

Gerendás födémeknél függetlenül a gerenda anyagától – amely lehet fa, acél vagy előregyártott vasbeton – először mindig a gerendavégek kapcsolatát kell megszüntetnünk a befogó szerkezetektől. Ezt követően a gerendákra helyezett állványpallókról végezzük el a gerendák közti anyagok bontását. Külön figyelmet kell fordítani a gerendák közti poroszsü­veg boltozat bontásakor az erőtani hatásokra. A közbenső mezők elbontásakor a még le nem bontott mezők gerendáit ki kell támasztanunk az oldalnyomás ellen. Ennek elmulasztása esetén az egész födém leszakadhat.

Monolit vasbeton födémeknél először a gerendát (bordát) alátámasztjuk, és a bontást a le­mezek eltávolításával kezdjük. A mintadeszkázat segítségével készült boltozatoknál bontás előtt alátámasztó állványt kell készíteni. Az alátámasztó állvány meg nem vizsgált födémre vagy meglazult épületrészre nem készíthető. A boltozat bontását is az építés fordított sorrendjében, tehát a záradékban kezdve, a váll felé haladva szakaszonként végezzük. A födémek bontásából kikerült anyagokat folyamatosan kell eltávolítani.

Falak, lépcsők és egyéb szerkezetek bontása

A teherhordó szerkezeti falak bontását a fal helyzetétől függően sokféleképpen végezhetjük:

• Robbantással, ha a körülmények lehetővé teszik (csak szabadon álló építmény esetében). Ez esetben különleges biztonsági intézkedések és önkormányzati engedély szükséges. A robbantást csak tűzszerész végezheti el.
• Döntéssel, ezt csak szabadon álló építmény esetében célszerű alkalmazni. Az önkormány­zati engedély megszerzésének kötelezettsége mellett statikus-tervező hozzájárulása is szükséges. Döntéssel történő falbontáskor a falat alávésni a falvastagság 1/3-ában lehet. Hosszú fal esetében az alávésés hosszúsága legfeljebb 5 m lehet és 2-3 m hosszú érintet­len falszakaszt kell hagyni. Döntés előtt a szomszédos vagy közelben lévő épületeket meg kell vizsgálni, hogy a döntés nem veszélyezteti-e állékonyságukat. A területet el kell kerí­teni.
• Szakaszos bontással, amikor a fal mellett a födémre épített állványról végezzük a fal bontását. Előfordulhat, hogy bontás közben a fal helyzete bizonytalanná válik és biztosítanunk kell. A biztosítást megfelelő alátámasztással és dúcolással végezzük el. A födém­szerkezetre a falakat – még szakaszos bontással is – tilos ledönteni. Ugyancsak tilos a falra ráállva, feszítő rúddal, vagy csákánnyal feszegetve végezni a fal bontását.

A kibontott téglák tisztítását a terepen kell elvégezni. A lépcsők bontását a falak bontásával egyidejűleg, szerkezeti megoldásuk figyelembevéte­lével kell végezni. Például lebegő lépcső bontása csak akkor kezdhető meg, ha a szabadon álló végein megfelelőképpen alátámasztottuk. Az alátámasztó állványt méretezés alapján kell elkészíteni. A lépcsőfokok bontását felülről kell elkezdeni. Először minden egyes lépcső­fok ékelését kell eltávolítani, és csak ezután történhet a fok kiemelése.

Egyéb szerkezetek bontását boltív, áthidaló, párkányok, függőfolyosók, erkélyek stb. szin­tén a megépítés fordított sorrendjében kell végezni.

Bontási anyagok tárolása, szállítása

A bontott, anyagok többségét – a nagy terjedelmű tárgyak, pl. nyílászáró szerkezetek, lép­csőkorlátok stb., továbbá, törékeny anyagok pl. üveg, csempe stb. kivételével – csúszdán eresztjük le a különböző szintekről. A csúszda mérete általában 40*40 cm, tehát a fel nem használható anyagokat is, pl. betont úgy kell aprózni, hogy azok a csúszdán leereszthetők legyenek.

A használható bontási anyagok, továbbá az elszállítandó törmelék helyét az organizációs terv rögzíti. A hely kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy az sem a bontási munka végzé­sét, sem a szállítást nem akadályozhatja.

Kibontás után a még felhasználható állapotban lévő anyagokat megtisztítva tároljuk, méret szerint osztályozva. A bontott anyagokat járművekkel szállítjuk. Amennyiben a bontási munka a rakodást veszélyezteti, a rakodás idejére a bontást szüneteltetni kell. A fel nem használható törmeléket a kijelölt lerakodó helyre kell szállítani. A munkaterület kerítését a bontási munka befejezése után szabad csak elbontani.

Átalakítási munkák szervezése, előkészítése

Az átalakítási munkák szervezése és előkészítése lényegében megegyezik azon legfonto­sabb feladatok végrehajtásával, amelyeket a bontások előkészítésének időszakára vonatko­zóan már megismertünk.

Az átalakítási munkák jellemzője, hogy az elvégzendő munkák többsége általában az építés és csak kisebb részben a bontás. Ennek figyelembevételével nagy gondot kell fordítani az átalakítási tervek és a tényleges állapot egyeztetésére.

Az egyeztetésnek az alábbi fontosabb kérdésekre kell kiterjednie:

• a terven feltüntetett hosszúsági- és magassági méretek, a megmaradó szerkezetek anyagminőségei (habarcs, tégla, beton) egyeznek-e a valósággal;
• az alapozás mélysége, szélessége, továbbá a falak vastagsága megegyezik-e a terven feltüntetettekkel.

Végül meg kell győződni a megmaradó szerkezetek szilárdságáról és állékonyságáról. Csak a fenti alapvető feladatok elvégzése után lehet megkezdeni az átalakítási munkák kivitelezését.

Átalakítási munkák kivitelezése

Az átalakítás céljától függően az épület szerkezeteit az átalakítás különböző módon érint­heti.

A következőkben a szerkezetet érintő átalakításnak csak két fajtájával foglalkozunk:

• az utólagos kiváltással;
• és a meglévő nyílások szélesítésével.

Utólagos kiváltások

Átalakítás alkalmával gyakran előfordul, hogy a meglevő falat nyílás-létesítés vagy nyílás­záró szerkezet elhelyezése miatt át kell törni.

A nyílásáttörés megkezdése előtt gondoskodni kell egy olyan szerkezet készítéséről, amely a kibontásra kerülő falrész feletti terhet ideiglenesen megtartja. Ezt a dúcolatot fából, vagy acélszerkezetből lehet elkészíteni. Az áthidaló szerkezet anyaga az áttörendő fal vastagságá­tól és a létesítendő nyílás szélességétől függően lehet acél, előregyártott vasbeton gerenda, továbbá tégla boltöv, ritkábban fa vagy monolit vasbeton gerenda.

Az acélgerendával történő (273. ábra) nyíláskiváltás esetén először a falra felrajzoljuk a kibontandó nyílás, valamint a kiváltó gerenda határoló vonalait. Ezután a kibontandó nyílás feletti falrész tehermentesítéséről kell gondoskodnunk. A tehermentesítést a födémek alátá­masztásával kell elvégezni.

273. Ábra: Utólagos falkiváltás acélgerenda segítségével.

Ezt a dúcolást a statikus tervező által elrendeltek szerint kell elkészíteni. Szükség lehet a talajszintig történő teherátadás elkészítésére. A továbbiakban véséssel ki kell bontani az acélgerenda helyét, a falazatban 1/3, de legfeljebb 1/2 mélységig történhet a fal kivésése. Az acélgerenda felfekvési felületét acél alátétlemez elhelyezésével lehet kialakítani. Az acélle­mez alatti habarcsréteg megszilárdulása után elhelyezzük az acélgerendát és a felette lévő nyílást gondosan kifalazzuk. A fal másik oldalán a műveleteket hasonló sorrendben végez­zük el. Az elhelyezett acélgerendákat csöves csavarral rögzítjük egymáshoz.

A fal ülepedésének elkerülése érdekében az alátámasztást csak akkor bontjuk el, amikor az elhelyezett acélgerendák feletti kifalazáshoz használt habarcs kellően megszilárdult. Az áthi­dalás alatti nyílás kibontása ezután történhet. A falazat bontása után a nyílás két oldalán a falvégeket ki kell falazni. Befejező munkaként a gerendák rabicolása végzendő el, a koráb­ban tanultak szerint.

Az előregyártott vasbeton gerendával való nyílásáttörést az előzőkben ismertetett módon hajtjuk végre. A gerendák egymáshoz rögzítését a rajtuk lévő emelőfülek segítségével oldhat­juk meg. Az emelőfüleken átfűzött lágyvas huzal megkötésével biztosítjuk a mozdulatlansá­gukat.

Monolit gerendát a nyílásáttörés végrehajtásánál csak akkor alkalmaznak, ha a kibontandó falrész fölötti egész terhelést ideiglenes dúcszerkezettel ki lehet váltani. Erre azért van szük­ség, mert a kiváltáshoz készítendő monolit vasbeton gerenda részére a teljes falvastagság egyidejű, nem részletekben való eltávolítása szükséges.

A kiváltás gyakorlati végrehajtása ugyancsak az előzőkben ismertetett munkamozzanatok­hoz hasonló, de körülményesebben és nehezebben megoldható feladat. Ez elsősorban abból adódik, hogy a teljes tehermentesítéshez egymáshoz sűrűbben elhelyezett teheráthárító szer­kezetek (lehet fa vagy előregyártott acélkeret) a zsaluzást, a vasbeton szerelést, valamint a betonozást megnehezítik. Hátránya továbbá e megoldásnak az előzőkhöz képest lényegesen hosszabb az építési idő. A beton szilárdulását ugyanis meg kell várni.

Nyílástörés tégla boltövvel. Kis- és nagyobb szélességű nyílástörések készítésénél egya­ránt alkalmazzuk. A boltöv helyét teljes falvastagságban szakaszosan bontjuk ki, a boltöv végénél kezdve, 50-60 cm-es áttörésekkel. Kifalazása a két boltváll kiképzésével, a falazási szabályok betartásával kezdődik. A nyílás további bontása csak a boltöv habarcsának teljes megszilárdulása után végezhető el.

Nyílás szélesítések

Az átalakítási munkák során előforduló feladatként jelentkezhet, hogy nem új nyílást kell a szerkezeti falban létesíteni, hanem meglevő nyílás szélesítését kell elvégeznünk.

A meglevő nyílás szélesítésének menete gerendás áthidalású nyílások esetében megegyezik az új nyílástörésnél már ismertetett feladatok végrehajtásával. Boltöves áthidalású (274. ábra) nyílásoknál kedvező magassági méretek esetén nem szükséges a boltöv elbontá­sa, hanem elvégezhető annak két oldalról történő kiegészítése is.

274. Ábra: Boltövvel kiváltott nyílás szélesítése.

A boltöv alsó felületét aládúcolják, majd a vállak kialakítását és a szükséges boltöv sza­kaszt először az egyik, majd a másik végén készítik el. Az alátámasztó dúcolást a habarcs megszilárdulása után lehet elbontani.

Balesetelhárítási és biztonságtechnikai előírások

A bontási és átalakítási munkák balesetmentes elvégzéséhez ismerni kell a legfontosabb előírásokat, amelyek betartása minden körülmények között kötelező. A bontási területet körül kell keríteni, a hozzávezető utakon és a munkahelyen figyelmezte­tő táblákat kell elhelyezni. A járdát a forgalom elől el kell zárni, vagy védőtetővel kell ellát­ni. Bontás előtt valamennyi közműberendezést ki kell kapcsoltatni.

Oktatás

Bontási munkák megkezdése előtt balesetelhárítási oktatást kell tartani, és meg kell ismer­tetni a dolgozókkal a bontás sorrendjét, a munkavégzéssel kapcsolatos feladataikat, továbbá fel kell hívni figyelmüket a fokozott óvatosságra. Szerkezeti részek bontását csak 18 éven felüli dolgozókkal, szakmunkásokkal és betanított-, valamint segédmunkásokkal szabad végeztetni. A bontási munka megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni az épületet, hogy nincsenek-e beomlással fenyegető, vagy meglazult épületrészek. Ezeket vagy soron kívül kell lebontani, vagy ideiglenesen alá kell támasztani.

Az épületet több szinten egyszerre bontani, továbbá a bontott anyagokat ledobálni nem szabad. A törmeléket zárt csúszdán, por mentesítve, földnedves állapotban lehet leengedni. A dolgozókat védő szemüveggel és szükség szerint biztonsági övvel kell ellátni. A bontáshoz szükséges munkaállványokat az épületszerkezettől függetlenítve kell elkészíteni. Bármilyen bontást, vagy átalakítást csak olyan kivitelező vállalat végezhet, amely hasonló szerkezetű, méretű és jellegű új épület felépítésére jogosult.