• télikert

Energiatakarékos télikert tervezési elve

A télikert az új épületek szikrázó „megkoronázásának” számít, ugyanakkor egyre gyakrabban egészítik ki az öregebb épületeket is ilyen üvegépítményekkel. A télikertet mint energiamegtakarítási technikát gyakran félreértik, és sajnos ilyenként magasztalják, pl. az előállítók az eladás melletti érvként, vagy az építészek a szoláris építészet fontos építőköveként.

Az „ötlet” az USA éghajlati övéből származik, ahol is a napsütéses órák száma 3.200 és 3.500 közötti évente. Itt a télikertek kiválóan működnek, mivel a nap a fűtési periódusban is egész álló nap süt, így nagymértékben hozzájárul a passzív energianyereséghez.

Németországban ezzel szemben a napsütéses órák éves átlaga 1400 óra. Az éves fűtési energia 80%-át a fűtési  időszak közepén, a novembertől márciusig tartó „sötét” évszakban használjuk fel. Ezekben a hónapokban a legkevesebb a napsütéses órák száma. Ebben az időszakban a télikert nem képes lényegileg hozzájárulni az energiamegtakarításhoz.

Épp ellenkezőleg: gyakran a télikert fűtése miatt többlet energiafelhasználásra kerül sor, még ha az csak napi két órát tesz is ki az esti órákban. A télikertek fűtésében elkövetett „vétkek” az elektromos hősugárzóktól a padlófűtésig terjednek.

Amennyiben a pára lecsapódását, illetve a nyári túlhevülést is meg kívánjuk valamelyest akadályozni – árammal hajtott klímaberendezésekkel és páraelszívóval – az áramfelhasználás az egekbe szökik, télikertünk pedig valóságos energiacsapdává változik.

A télikertek és energiamérlegük

Egy 142 m² fűtött alapterületű, különálló családi ház példáján bemutatjuk a különböző lehetőségeket:

A példabeli ház a hatályos hőszigetelési szabvány (EnEV) szerint épült ház. Az épület déli oldalához 15 m² alapterületű, 76 m üvegfelülettel rendelkező télikertet építenek.

A fenti példa egyértelművé teszi, hogy a 3. variáció, vagyis az épület hővédelmének felfejlesztése az alacsony energiafelhasználású ház követelményeinek megfelelően jelenti a legnagyobb energiamegtakarítást, a legcsekélyebb beruházási többletköltség mellett.

Csak a fűtetlen télikert esetében számíthatunk némi energiamegtakarításra.

• Ha ennek ellenére mégis fűtjük a télikertet, az energiamegtakarítás 0 kWh-ra csökken. Ezzel szemben az energiafogyasztás évente 2-4 1 fűtőolajjal nő az alapterület 1 m²-ére [20-40 kWh/(m²év)] nézve.
• Ha a télikertet nem fűtjük, a kilátásba helyezhető megtakarítás a lakóterület m²-ére vonatkoztatva évente maximálisan 0,5-1 liter fűtőolajat tehet ki, mintegy 700-1.500 6-t kitevő beruházási költségek mellett a télikert alapterületének 1 m²-re vetítve. így a télikert meglehetősen magas beruházási költségeivel (7.500–26.000 €) csupán mintegy 60-120 € éves megtakarított költség áll szemben.
• Ha ehelyett sokkal szerényebb összeget szánunk az épület kiegészítő hőszigetelésére, pl. az alacsony energiafelhasználású ház kritériumai szerint, az elérhető megtakarítás 3-10 liter fűtőolajnak felel meg a lakóterület 1 m²-ére számítva és évente.

Nem vitatott a télikert értéke sem mint a ház építészeti jellegzetessége, sem mint olyan kiegészítő helyiség, amely a csökkenő külső hőmérsékletek esetében is lehetővé teszi a „quasi szabadban” való tartózkodást.

Ezekkel az előnyökkel kétségtelenül hozzájárul a lakókényelem növeléséhez. Ezek, és csakis ezek lehetnek a télikert mellett szóló érvek a vásárlás, tervezés és megépítés során. Az építtetők azon elképzelése azonban, hogy az épület déli oldalán emelt télikert hatékony intézkedés lehet az energiamegtakarítás, illetve az energianyerés terén, minden alapot nélkülöz.

Olyannyira, hogy a télikert létesítése és a lehető legnagyobb passzív szoláris energianyereségek elérése egymással konkuráló célkitűzéseket jelentenek. Az ablakon keresztül megvalósuló hőnyereséget a déli homlokzathoz csatolt télikert csökkenti. Még akinek tehát oly sok pénze van is, hogy télikertet kíván építeni, jobban teszi, ha azt a keleti vagy nyugati oldalra telepíti, és a déli homlokzatot szabadon hagyja.

Szellőztető berendezés

Csak kevés esetben valósul meg a télikert kombinációja a szellőztető berendezéssel. Ebben az esetben a télikert meleg levegőjét vezetik be az épületbe. Megfontolásra érdemesek a berendezéssel járó beruházási többletköltségek, a megnövekedő karbantartási költségek és a nem alulbecsülendő többlet-áramfelhasználás, amelynek következtében természetesen az üzemeltetés költségei is növekednek.

A télikert-építés  minimumszabályai

Energetikai szempontból a következő szabályokat feltétlenül be kell tartani:

• Semmi esetre se fűtsük a télikertet
• A télikertet termikusan válasszuk el az épülettől
• Telepítsük a télikertet a keleti vagy a nyugati oldalra
• Szerény mélységű télikertet tervezzünk
• Terjesszük ki az építményt lehetőleg minden épületszintre
• Válasszunk a klímának megfelelő növényeket
• Teremtsünk elégséges lehetőséget a szellőztetésre, hogy nyáron ne legyen szükségünk elektromos hűtésre
• Gondoskodjunk a konstruktív árnyékolás lehetőségéről nyáron
• Csakis magas minőségi osztályt képviselő hőszigetelt üvegezést alkalmazzunk jól szigetelt keretezéssel

Összefoglalás

Ha anyagi lehetőségei szűkösek, spórolja meg magának a télikertet, és fordítsa a megtakarított pénz töredékét valóban energiahatékony technikák alkalmazására, mint pl:

• jó tervezés
• hőszigetelés
• szellőztető rendszer
• áramkímélő elektromos berendezések
• kondenzációs fűtési technika
• kollektor