• faház

Miért építsünk faházat? 13 érv a faház mellett [HASZNOS]

A faházak múltja

Minden bizonnyal a fa volt az első alapanyag, amiből őseink első maguk készítette lak­helyüket építették. Kb. 12 000 évvel ezelőttről származnak az első szélfogó és sátorszerű emlékek. Ezek gallyakkal, ágakkal, levelekkel és bőrökkel fedett fa rudazató kúpalakú építmények voltak, melyek több-kevesebb védelmet biztosítottak a szél és eső ellen. Az ezt követő időszakban fejlődtek az építmények, ám a bronzkorban a fejlettebb eszközök lehetővé tették a tulajdonképpeni faépítészet kialakulását.

Németországban a favázas építészet a korai és késői középkorban érte el fénykorát. A 19. században a tömbépítkezés előretörésével, és általában a lakásigények megváltozásával ez az építési mód háttérbe szorult. A barakképítés sokatmondó mélypontja ennek a kitűnő építkezési módnak. Több, mint 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy — először a készház megjelenésével — a fából való építkezést ismét elfogadja a társadalom, és fejlődése újra útnak indulhasson.

Fa a jövőben

Az embereknek a nem is olyan távoli jövőben igen fontosak lesznek az építkezés környezetbarát vonatkozásai. Két fogalmat szeretnék ezzel kapcsolatban említeni, mivel ezek segítségével jól tudom érzékeltetni, mennyire mélyen összekapcsolódott a faépítkezés a természet körforgásával: az egyik a C0₂-semlegesség a másik a tartósság.

A széndioxid hatásai a Földre

Életterünk, a Föld számára nagy veszély, az önmagában életfontosságú üvegházhatás természetellenes megváltozása, és az ezzel összefüggő globális felmelegedés – amelynek mintegy 50%-áért a szén-dioxid (C0₂) felelős. A természetes egyensúlyba való beavatkozás következményeként a Nap hosszúhullámú – hősugárzása a légkör alsó rétegeinek túlzott felmelegedését idézi elő.

Éghajlat védelme

Az éghajlat védelme szempontjából az erdők és a fák zárt C0₂ rendszere kulcsfontosságú lehet az üvegházhatás megoldásában. Jó ha tudjuk, hogy a tengerek után az erdők a legnagyobb C0₂ raktárak a Földön. A természetes erdőkben a szén-dioxid elnyelés és kibocsátás egyensúlyban van. A fa elnyeli a növekedéséhez szükséges C0₂ mennyiséget, majd a fotoszintézis során a nap­energia segítségével szénné és oxigénné bontja le a keletkező szenet és az oxigénnek egy részét tárolja. Amikor a fa elpusztul és a rovarok, gombák, valamint a mikroorganizmusok az évek során lebontják – tehát a korhadás, rothadás során -a szén ismét felszabadul és oxigénnel egyesülve ismét C0₂-á alakul. Az erdő növekedése és pusztulása tehát a szén-dioxid felvételével és felszabadulásával jár, ez a C0₂-semlegesség.

Ha azonban az erdőt megművelik, kiemelik a kivágásra érett fákat, és a fát felhasználják pl. faház-építésre, és így megakadályozzák a korhadást, a C0₂-ot hosszú távon kivonhatják a környezetből, így a nagymennyiségű és sokrétűen felhasznált fa a megnövekedett légköri C0₂ mennyiség csökkenéséhez vezethet. A fatermék használata után biológiai lebontás vagy energetikai felhasználás során a gáz visszakerül a körforgásba. Míg a biológiai lebontás során a tárolt napenergia hasznosítás nélkül szabadul fel, addig energetikai felhasználás során pl. az elégetés során nyert hő a C0₂ további csökkenéséhez vezethet, mivel kiváltja a fosszilis energiahordozókat.

Erdő művelése, fa kitermelése

Az erdő megművelése azonban nem állhat csupán a fakitermelésből. Ahhoz, hogy az erdőállomány fennmaradjon, és a következő generációk számára is hasznosítható legyen, a fakitermelés nem haladhatja meg a faültetés mértékét. Egy erdő állományának fennmaradását az erdő tartósságaként szokták jellemezni. Németországban ezt az elvet mintegy 200 éve követik, és ennek köszönhető, hogy Németország felszínének közel egy harmadát erdő borítja. Eközben mind az erdős felszín, mind a fatartalék mennyisége növekszik — jelenleg az éves kitermelés mintegy 40 millió köbméter, az erdő­szaporulat pedig 60 millió köbméter körüli. A fafelhasználás tehát minden további nélkül fokozható, anélkül, hogy a faállományt veszélyeztetnénk.

Természetesen a fafeldolgozáshoz használt energiát is számításba kell venni. Ahhoz, hogy egyáltalán energiafelhasználásról beszélhessünk, először is meg kell határozni a fában raktározott energia mennyi­séget. A fatermesztéshez és a kitermeléshez a tárolt energia mintegy 1—4%-a szükséges, a kitermelőeszközök üzemeltetéséhez 1%, a szállításhoz 1,5%, a szárításhoz 13% — amíg a fából deszkaárú lesz, kevesebb, mint a tárolt energia egy negyedét használták fel. A végtermék, pl. egy 100 négyzet­méteres fapaneles ház összeállítási energiaigénye még mindig harmadával kevesebb, mint a hagyomá­nyos módon épített hasonló épületé.

Miért építsünk faházat? A 13 legfontosabb érv.

Érvek a fa mellett

A fával történő építkezés sokrétű, csaknem kivétel nélkül pozitív szempontokat vet fel, melyek teljes körű ismertetése nem lehet egyetlen könyv feladata. Csak a faházépítés története sok kötetet töltene meg. Az ökoérveket, melyek a természetes fával való építkezés mellett szólnak, több publikációban kimerítően tárgyalták. Bármilyen fontos is a környezetvédelem, és akármilyen tanulságos a fából való építkezés története, csupán itt, az előszóban jutott hely a téma említésére. Időközben ugyanis a faépítészeti témák sokasága, a konkrét építési feladatok váltak fontossá.

A fa, mint építő anyag

A fa könnyű, és sokoldalúan meg­munkálható, magas szilárdságú, nincs emissziója, elektrosztatikus töltése vagy sugárzása. Levegővel töltött sejtszerkezete révén kevéssé vezeti el a meleget. A többi építő­anyaghoz képest a fa a legjobb hő­szigetelő. A különbözőfafajták, a származási hely, és az egyéni fa-textúra számos felhasználási lehetőséget kínálnak, mind technikai, mind optikai szempontból. A súly­hoz képest magas szilárdsága, a faanyagok sokszínűsége és a többi anyaghoz való könnyű kombinál­hatósága révén univerzális építőa­nyagnak tekinthető, amely csak­nem minden kihívásnak megfe­lel.

Egyik nagy előnye, hogy a fal alkotóelemei szerelőcsarnokban az időjárástól függetlenül készülhetnek. A ház felépítése így csak néhány napig tart.

Előgyártás

Az ácsüzemekben az elemek idő­járástól függetlenített előregyártása lényegesen megkönnyíti az egyen­letesen jó minőség biztosítását. A nagyon pontos EDV vezérelt megmunkáló gépek és a gyártási előírások szavatolják a gyors és tiszta munkát. A fa súlya és szi­lárdsága közti kedvező arány le­hetővé teszi könnyű elemek kiala­kítását, melyek szállítási költsége alacsonyabb, és nem igényelnek költséges felvonulást az építési helyszínen.

Építési idő

A magas szintű előre gyártás lé­nyegesen csökkenti az építési időt. Az épületgépészeti és egyéb beren­dezések nélkül a házat — az előregyártás fokától függően — né­hány nap alatt fel lehet építeni. A kivitelezési munka szinte kizáró­lag az összeszerelésre szorítkozik. Ez az építtető számára lényege­sen lecsökkenti a finanszírozási időszakot.

Terület megtakarítás

A kecses szerkezetnek köszönhe­tően, a hagyományos falazatú építményekhez viszonyítva jelen­tős építési területet takaríthatunk meg. Mindemellett a hőszigetelési tulajdonságok legalább olyan jók, mint a hagyományos épületeknél. Ugyanakkora lakófelület mellett a faház mintegy 10%-kal kisebb te­rületen építhető fel, ezáltal keve­sebb a rendezendő terület, és költ­ségeket takaríthatunk meg.

Szerkezeti elvek

A fából történő építés létjogosult­ságát a skandináv és az észak ­amerikai országokban milliószám­ra igazolták. A keretes építési mó­dot átdolgozták a német viszonyok­ra és előírásokra, így évente több ezer új épület készül ilyen módon.

Hőszigetelés

A jól kialakított hőszigetelés je­lentősen csökkenti a fűtés költsé­geit, és a Cö₂ kibocsátást. A fa­házépítés során a jó hatásfokú hő­szigetelés könnyen megvalósítha­tó. Egyrészt a fának jók a szige­telő tulajdonságai, másrészt a szerkezet lehetővé teszi vastag szi­getelő rétegek beépítését. Az épüle­tekre vonatkozó hőszigetelési sza­bályzatok aktuálisan előírt értékei így könnyedén elérhetők és túl­szárnyalhatok.

Könnyű beépíthetőség

Az installációs vezetékeket komo­lyabb vésési és helyreállítási mun­kák nélkül lehet lefektetni. A ve­zetékek és vezeték csatornák a fák közti kazettákban rögzíthetők. A falburkolati installációk és az installációs aknák probléma nélkül szerelhetők. Egy esetleges bel­ső szigetelő réteg installációs szint­ként funkcionálhat, így a mély be­vágások okozta szerkezet-gyengí­tés elmaradhat.

Saját munka

A „száraz” építési eljárásnak kö­szönhetően a ház könnyű szer­számokkal egyszerűen építhető és jó terep a barkácsolni szerető em­bernek. A szerkezettel szemben támasztott magas elvárások mi­att, mint a stabilitás, a hő- és, hangszigetelés, a tűz- és nedvesség elleni védelem, azonban szakem­bert igénybevételét kívánja a mun­ka, és nem oldható meg saját ki­vitelben.

Tanácsadás

Az ácsmester az előkészítés, és az egész építkezés folyamán készen áll tanácsadásra. Segít a tervezés­ben, a kivitelezésben, valamint ta­nácsaival a saját munkában. El­készíti a komplex szerkezeti mun­kákat, a szerkezeti héjat és a lép­csőket. Igény szerint szervezheti a további építési folyamatokat.

Átépítés, bővítés

A használhatóság idejét jelentősen befolyásolja, hogy az épület a vál­tozó életmódnak és az igényeknek mennyire tud megfelelni. A mo­dern faházaknál az átépítés és a bővítés könnyen megvalósítható, nincsenek költséges bontási munkák, mivel a száraz technológiájú kivitelezésnek köszönhetően a fa­lak nagyobb gond nélkül áthelyezhetőek.

Épület klíma

A faépületeket könnyű kifűteni. Míg a hagyományos módon épített házakban először a nagy hőtehetetlenségű falakat kell felmelegíteni mielőtt a szoba elérné a kívánt hőfokot, addig a faház gyorsan át­melegszik. Nincsenek úgynevezett meleg átnyúlások, amikor a meleg falak csak akkor adják le a tárolt hőt, mikor már esetleg arra nincs is szükség és a szobának éppen hűlnie kellene. A szoba lehűtésé­hez szükséges nyáresti szellőzte­tések is rövidebbek a kisebb hőtárolási kapacitásnak köszönhetően. A falak és a szobalevegő közti kis hőmérséklet különbség megakadá­lyozza a kellemetlen légáramlatok kialakulását és a nedvesség lecsa­pódását, így a sarkok penészedését is gátolja.

Ökológia

A fa építési nyersanyagokat taka­rít meg, mivel megújulva terem a természetes „fagyárban” az erdő­ben. Előállításához nem szüksé­ges fosszilis energia, és nem kell te­rület a gyár felépítéshez sem. A fa növekedése közben üvegházgázt, CO₂-t von el a levegőből, és szer­kezetébe szénként beépíti azt. Egyszeri felhasználás után a fa tovább- és újrahasznosítható. A fafeldolgozás költséges technika nélkül is lehetséges, megmunkálá­sa a többi építési anyag előállításá­hoz képest kevesebb energiát igé­nyel. Gyártása során nem szaba­dulnak fel káros anyagok, és telje­sen, azaz hulladék nélkül feldol­gozható. A fához szinte bárhol hozzá lehet jutni — hosszú szállítási utak nélkül.

Újrahasznosítás

A faház lebontása során a faszer­kezetet könnyűszerrel tovább le­het hasznosítani — új termékek alapanyagaként, vagy C0₂-semleges fűtőanyagként.