• fűtés

Fűtés szilárd fűtőanyaggal

A helyi fűtés fogalmán általában 1-2 helyiség azonos hőforrással történő fűtését értjük. Ez a fűtés legegyszerűbb, némely esetben a legmegfelelőbb módja. Más fűtési módokkal összehasonlítva ennek a legkisebbek a be­szerelési költségei.

Fűtőberendezések

A hő forrását fűtőkészüléknek, fűtőberendezésnek hívjuk, ami egyben a fűtőtest is, hiszen maga továbbítja a hőt a helyiségbe. A fűtőkészülékeket a fűtőanyag fajtája szerint sorolhatjuk csoportokba. A fűtőkészülékek működhetnek szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapotú fűtőanyaggal, nemkülönben elektromos energiával. Az üzemeltetés szempontjából a szilárd tüzelőanyagú fűtés a legolcsóbb és a tüzelőolajjal működő fűtő­berendezések üzemeltetése a legdrágább a mai energiaárakkal számolva.

A kényelem, a higiénia szempontjából, valamint az üzemeltetési és besze­relési költségeket is mérlegelve az elektromos fűtőkészülékekkel történő fűtés tűnik a legelőnyösebbnek, és – tekintettel a lakások színvonalával szemben támasztott igények növekedésére – utolsó helyen van a szilárd fűtőanyaggal történő fűtés.

Jóllehet a szénnel, ill. fával való fűtésnek sok hátránya (is) van, még ma is használatos ez a fajta fűtés és biztos, hogy még sokáig használatban marad. Ugyanis ezekkel az anyagokkal általában nem a fő fűtőrendszert táplálják, ezek jobbára ma már inkább csak kiegészítő fűtésre szolgálnak, pl. a kandallókban. Itt nem annyira a hőszerzés a lényeg, mit inkább a tűz melletti hangulat.

Kályhák

Régebben a klasszikus és széles körben használt kályháknak nem volt éppen a legmegfelelőbb a szerkezete. Kis hatékonyságuk és más hátrá­nyaik miatt ma már kiszorultak a piacról. Ám a folyamatosan égő és auto­matikus szabályozással szerelt kályhák üzemeltetése már gazdaságosabb volt. Mivel azonban e kályháknál gyakran túlfűtés következett be, eltűntek.

A háztartásokban meglévő üzembiztos vegyes tüzelésű kazánokat a gáz­fűtésre áttérés esetén is célszerű fenntartani. Tavaszi, őszi időszakokban alkalmas a családi házakban felgyülemlő háztartási hulladék (papír, rongy, fa) elégetésére, amikor még a gázfűtést nem indították el, vagy már lezár­ták. Szerelés-technikailag csak egy elzáró szerelvényt kell a rendszerbe építeni, amit egyszerű nyitás-zárással lehet átállítani, attól függően, melyik kazánnal akarják a fűtési rendszert üzemeltetni.

Szilárd fűtőanyagokkal működő fűtőszerkezetek használata közben cél­szerű betartani néhány biztonsági szabályt.

Ezek:

• a kályha éghetetlen alátéten álljon, amely elöl 30 cm-rel, oldalt 10-10 cm-re túlnyúlik (nyitott fűtőszerkezetek előtt ezek a távolságok nagyobbak);
• minden éghető anyagot biztonságos távolságba kell helyezni a fűtő­szerkezettől, a kályháktól, a füstelszívóktól, a kandallóktól;
• a vizes fát nem szabad az ezekből a forrásokból jövő hővel kiszárítani;
• a tűzrakást és annak kiszolgálását nem szabad a gyerekekre bízni, csak a felnőttek végezhetik azt el, az előírások szerint.