Fűtési módok

Padlófűtés és falfűtés fajtái

A padlófűtés kialakítható új lakás építésénél és régi felújításakor egyaránt. Ugyanis egy olyan kis hőmérsékletű fűtési rendszernek, mint a padlófűtés, több előnye is van: először is – a hagyományos központi fűtés radiátoraihoz képest – a hő jóval nagyobb felületen sugárzik ki. Másrészt az ilyen fűtés hőmérséklet-eloszlása sokkal kellemesebb klímájú helyisé­geket eredményez. S végül az energiamegtakarítás sem elhanyagolható. Alapszabályként tekinthető, hogy minél nagyobb a fűtött felület, annál kisebb vízhőmérsékletre van szükség a meleg vizes padlófűtés esetében.

Rendszerint elegendő a padlófűtés vizét 40-45 °C hőmérsékletűre fel­melegíteni. A helyiségek átlagos hőmérséklete a mindenhonnan áramló meleg révén 2 °C-kal csökkenthető a fűtőtestes rendszereknél szokásoshoz képest. így energia és természetesen költség takarítható meg, mivel minden egyes fok hőmérséklet-csökkentés mintegy 6 % energiameg­takarítással jár.

Ha valakinek még a környezet védelme is fontos dolog, az a padló­fűtést természetesen olyan környezetbarát és kedvező energiahasz­nosítású hőfejlesztő berendezéssel kombinálhatja, mint a – lehetőleg harmadik generációs – kondenzációs kazán, napkazán (napkollektor) vagy hőszivattyú.

Szegélyzóna közelében a padlófűtés csövei közelebb helyezkednek el egymáshoz

30. ábra. Szegélyzóna közelében a padlófűtés csövei közelebb helyezkednek el egymáshoz

Általában az ablak alatti térnél a leghidegebb a közeg, mivel télen itt jut be a legtöbb hideg levegő. Ezeket a helyeket szegélyzónáknak nevezzük. A padlófűtés csöveit vagy kábeleit egymástól különböző távolságokban lehet elhelyezni. A szegélyzónáknál ezeket közelebb helyezik egymáshoz, míg a fűtött helyiség többi részén ritkábban.

A csövek elosztása befolyásolja a hőátadás teljesítményét a helyiség egyes helyein. Abban az esetben, ha hőszigetelt ablakot vagy más minőségi ablakot használunk, háromrétegű üveggel és jó hőszigetelő tömítéssel, akkor szegélyzóna nem alakul ki. Ezzel ellentétben erős napsütésnél az ablaknál túlságosan meleg lehet. A helyes fűtési rendszer tervét csak azután lehet fölvázolni, hogy megismerkedtünk a helyiség összes hőelosztási tulajdonságával.

Jelenleg a padlófűtések méretezésére a gyártó cégek számítógépes szoftvert biztosítanak. A gyártmányok saját idomokkal, összekötő, szűkítő elemekkel, elágazásokkal, osztógyűjtővel, szerszámokkal stb. rendelkez­nek. Ezek önmagukban kielégítik a kívánalmakat, ha az építési, tervezési előírásokat betartották. Minden cég kezeskedik ezen anyagok minimum 50 éves élettartamáról, amennyiben a fűtési rendszert helyesen használjuk. A padlófűtés csöveihez gyártott műanyagok közül a polibutilén az egyik legjobb anyag. Nagyon jól ellenáll az ütésnek, a súrlódásnak, szakadás­nak, hajlítható, könnyű és valószínűleg a legdrágább is. Vannak, akik a padlószerkezetek négyféle kivitelezési módját kínálják.

Ezek aprólékosan kidolgozott és kipróbált rendszerek. A műanyag csövek többsége polifúziós hegesztéssel kapcsolódik egymáshoz. A hegesztési hőmérséklet az anyag fajtájának és átmérőjének függvényében 195-260 °C között mozog.

AUSTROTHERM-padlófűtés hőszigetelő eleme

31. ábra. AUSTROTHERM-padlófűtés hőszigetelő eleme

A padlófűtésben lévő fűtővíz hőmérséklete szabályozható egy négyútú keverőszeleppel is, amelyet az időjárásfüggő szabályozó által irányított szervomotor vezérel. Funkciója és működése hasonló a központi fűtésnél látottakhoz, azzal a különbséggel, hogy a padlófűtésnél a fűtővíz hőmérséklete általában kisebb. Célszerű, ha egy céggel csináltatjuk meg a teljes meg padlófűtést – cső­hálózat, idomcsövek, szerelvények, szabályozás, elosztó stb. Nem jó, ha a rendszert kettő vagy esetleg több cég termékeivel kombinálva hozzuk létre.

A műanyag padlófűtő csőhálózat kialakításának számos változata ismert és lehetséges. Ezek felsorolása helyett három alapvető csőfektetési rend­szert ismertetünk: a simplex és a duplex fektetést valamint a kettő kombi­nációjából adódó harmadik ún. variórendszert.

Padlófűtés háromútú keverőszeleppel

32. ábra. Padlófűtés háromútú keverőszeleppel
V visszacsapólemez; SZ szabályzószelep

 Dinamikus szabályozóval vezérelt duomix bekötése a padlófűtésbe

33. ábra. Dinamikus szabályozóval vezérelt duomix bekötése a padlófűtésbe
D dinamikus szabályozó; M szervomotor

Simplex fektetési módok

34. ábra. Simplex fektetési módok

Duplex fektetési mód

35. ábra. Duplex fektetési mód

Azokba a helyiségekbe, ahol maximum 24 m2-es a fűtött padló felülete, rézcsöveket fektethetünk a padló fűtőkígyójaként. A bebetonozott padlóban nem lenne szabad szerelvényeket elhelyezni, ezért használatos a rézcső tekercsekben. A rézcsöveket keménységük alapján három cso­portba soroljuk. A kígyók padlóba való formálására lágy csöveket használunk, mert ezeket lehet a legjobban hajlítani. A tekercsek hossza a szállítás miatt korlátozott.

Elektromos padlófűtés

A padlófűtés harmadik generációja. A padlófűtés lehetséges megoldásai ma már a korszerű fűtőkábelek műszaki paramétereitől függnek. Mivel napjainkban úgy mondhatjuk, hogy a harmadik generációnál tartunk, így célszerű egy kis áttekintés a lehetséges megoldásokról. Kezdetben meleg vizes padlófűtést alkalmaztak. A csöveket aljzatba fektetve, annak pontos, szakszerű szerelésére volt szükség. Az igényes rendszer sokféle szerelési anyagot igényelt, számos mozgó alkatrésszel (visszacsapószelep, kering-tetőszivattyú stb.). A rendszerben számos meghibásodás fordulhatott elő, így például vízkövesedés, tömítettségi és légtelenítési problémák.

A kiépített fűtőkörök teljes hosszban azonos hőteljesítményt adtak le az adott területen mind a bútorok, mind a szőnyegek alatt, ha a kiépítés ezeket nem vette figyelembe. Az ellenállásos elven működő fűtőkábelek megjelenése új lehetőségeket nyitott a padlófűtések kialakítása szempontjából. Ezek helyigénye kisebb volt, mint a meleg vizes rendszereké. Ez a rendszer gyorsan szerelhető, nem igényelt mozgó alkatrészeket, és ritkábban hibásodik meg.

Lényeges változást hozott a padlófűtés kialakításában az ún. harmadik generáció, azaz az önszabályozós fűtőkábelek megjelenése. Ezek fő jellemzői, hogy tetszőleges hosszban alkalmazhatók – 50 cm-től több 100 m-ig – és közvetlenül a hálózati feszültségre, 230 V-ra köthetők. Bárhol, bármikor bővíthetők vagy visszabonthatok. A fűtőszalag teljes hosszban érzékeli környezete hőmérsékletét. Ahol meleget érzékel – pl. bútorok vagy szőnyegek alatt – leszabályozza a fűtést, azaz kisebb hőt ad le, ahol hideget érzékel – pl. ajtók, abla­kok előtt – ott nagyobb hőt ad le, így biztosítja a helyiség egyenletes hőmérsékletét.

Nem vetemednek a bútorok, nincs kellemetlen komfortérzés az ülő- és fekvőgarnitúrák alatt létrejövő túlfűtés miatt. Szerelése gyors és egyszerű, nem szükséges speciális hidegvégkiképzés.

Falfűtés

A hőérzeti kutatások rávilágítanak arra, hogy komfortérzetünk szem­pontjából a levegő hőmérsékleténél van egy fontosabb tényező is: a melegsugárzás érzékelése. Ennek jelenlétében ugyanis az ember hőérzete kisebb környezeti hőmérsékletet igényel, ugyanakkor komfortérzete mégis biztosított.

Falfűtés szerelési módjai

36. ábra. Falfűtés szerelési módjai
a) szabad falfelületen 6 cm-es csőosztással; b) ablak alatt és mellett 6, ül. 8 cm-es csőosztással; c) szabad falfelületen 8 cm-es csőosztással; d) ablak alatt 6 cm-es cső­osztással, szükség szerinti csőosztás rövidítéssel 4 cm-re (a hajlítási ív marad 3 cm-es)

A falfűtés nagyon gyors szabályozhatósága még értékesebbé teszi azt, ennek alapja, hogy a rendszer kis belső átmérőjű csőrendszerében lényegesen kevesebb meleg víz cirkulál a hagyományos fűtési rend szerekéhez képest, ezért a felfűtési időszak rendkívül rövid. A sugárzó hőt hamar érzékelhetjük a vékony 2-7 mm-es vakolattal fedett fűtés­csövek felől. Ezen kívül a rendszerhez olyan osztó-gyűjtőket ajánlunk, amely a könnyű szerelésen kívül lehetőséget nyújtanak a fűtési körök pontos és ellenőrizhető hidraulikai beszabályozására, valamint a helyi­ségek hőmérsékletének különálló mechanikus vagy automatikus szabá­lyozására.

A falfűtéssel elérhető hőmérséklet-csökkentési lehetőség már önma­gában 12… 15 %-os energiamegtakarítást jelent. Ezen túlmenően, mivel a helyiség levegő-hőmérséklete függőleges irányba lényegesen egyenle­tesebb, mint a konvekciós fűtéseknél, a további megtakarítás 5-8 %.

A lakótér kisebb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzetileg frissebbnek érzi magát, és nő az agy teljesítő­képessége.  A helyiségek porterhelése jelentősen csökken a levegőventiláció lecsökkenése miatt, ami különösen asztmás és porallergiás család­tagok jelenléte esetén fontos szempont. A rendszer nyáron hűtésre használható.